Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901
1901-02-03
vissza. Nem állván azonban ebben :i/ irányban megbízható adutok rendelkezésünkre, nem kívánunk találgatásokba bocsátkozni, avagy valótlan•águkat világgá bocsátani. Visszatérve még egyszer a születésekre, Pápán 1890 1900-ig terjedő évtizedben eaett minden 1000 tVíre 32 születés as egyes bitfelekesetek kebelében pedig: róm. katholikusnál 31, zsidóknál ."..">, rv reformátusoknál 26, ág. evangélikusnál 30. Leggyöngébb ezek szerint i születési arány az ev. reformátusoknál, legerősebb a zsidóknál. A róm. katholikusoknál éa ág. evangélikusoknál majdnem egyforma. Ha pedig évenként hasonlítjuk össze az egész születések számát arra az ereilinén vre jutunk, hogy 1900-ban volt a legtöbb születés (580) 1893-ban a legkevesebb (505). Hanno« Zoltán. A főiskolai ifjúság hangversenye. L901, január — A főgimnáziumi segítő-egyesület, mely eddig a ssegény diákok báláját vívta ki, a mull izombaton este a nagyközönség elismeréséi is megnyerte. A hangverseny, melyet az egyesület javára a főiskolai ifjúság rendesett, minden tekintetben sikerültnek mondható és sokáig lessz emlékezetes a jelenvoltak számára. Favágó János, főiskolánk egyik legderekabb é^ legrokonszenvesebb tanára s a segítő-egyesület buzgó, ideális lelkű elnöke, mindent megtett az est -ikeré érdekében és fáradozása nem is maradt eredménytelen. A hangversenyre igen díszes, dissHngvált közönség gyűlt egybe i a sok szép, fiatal leány meg asszony jelenléte már magábanvéve poétikussá tette a hangulatot. A poézis különben ez estén méltó képviselőjére talált egyébbként is. A hangverseny rendezősé gének sikerült megnyernie felolvasóul dr. Istmperth Gézát, s ezzel már előre i- nagy mértékben a hangverseny télé fordul: a közönség érdeklődése, A kiváló köitfi néhány Kuruc-történetet és egy gyönyörű elbeszélő költeményt olvasott fel, melynek tárgya szintén a kuruc-világból való. Lampérth < óva Kuruc történetei lassankint egyik külön műfajává lesznek irodalmunknak és például a _Kuruc vérciniü, mely Cser Palkónak, a lures (ser Tamás brigadéros egyetlen fiának, h<;>í harobs vonulását mondja el. Agy magyaros és költői nyelvezeténél, mint a lelki állapotok hű és találó jellemzésénél fogva mintája a lélektani rajznak. Hogy a jezsuiták El a feleletem — a többit megtartom, Majd elmondja azt is karabélyom, kardom!" a Leea még Csiesón bűca£, találkozunk még mi! Csak arra akarom addig is még kérni: Több levelet nekem ne küldjön kegyelmed, Mert én nem ismerek irgalmat, kegyelmet. A levél kotójdt nyomban felköttetem, s n küldőjét is f hu körntSntbt ctiphetentP •• !. Rabutínl a levél borközben találja. Aliogv kibetűzi, fölliahotáz rája. Pokoli terv cikáz ravasi agyán által. ..IIin, a levélvivőt nyomban felkötteted? A/ért i- kap-/ Pekry na várj, feleletet." Maga ves/.i most a pennát a kesébe S tinta helyett mártja keserű epébe, Koerii epébe fekete koromba, Amilyen SZÜkszaVU oly pokróc-goromba. „Fenyegetéseid — végzi - meg nem hatnak, SÓI elvárom Pekry állj is a szavadnak!" 8 paranosot id : nyíljék a legújabb börtön : A legújabb fogoly álljon ein rögtön s vigye a levelet Pekry táborábal „De eksselenc ... dadog döbbent porkolábja "Sz a legújabb fogoly Pekry felesége" . . • a Lódulj pribék s hajtsd a parancsomat végre!" Jó' I'ekriné talpig fekete ruhália', llaluitin előtt csak gyökeret var lába. Harag gvúl szemében . . . arcán ég a -/egyen . . . „Örüljön szép asszony, férjurához, mégyen, neveltjéből, a/, ájtatos lelkű ifjúból mint tör ki a tiszta, forró kuruc vér, mindez méltó elbeszélőre talált Lampérth Gézában éi hálás hallgatóságra a közönségben. A „Tőrök barátság* cimü rajz néhány érdekes levelet mutat be a török hódoltság idejéből. A török urak, a hódítók megtanultak akkor magyarul é- ék>'s magyar apistolákat küldözgettek a magyar várparancsnokoknak. Nagy tetszést nvert a .Katinka professzor" eimii kin elbeszélés, amely Martin l.e<ler itudioSUSOak és Sallay Katinkának szerelmi regényét mondja el. A mély és megható poézia, amily ebben a KVII. századbeli rajzban megnyilvánul, nagy hatással volt a hallgatóságra s ez a hatás Csak fokozódott, mikor a felöl vasé végül egy gyönyörű költői elbeszélést mutatott 1.« „Pekryné bitófája" elmen. A/.t hi-szuk, hogy minden Ismertetésnél isivesebben veszik olvasóink, hogy ezt a szép költeményt mai tárcánkban kösösjük, amivel bizonyára nemcsak azoknak szerzünk néhány kellemes pillanatot, akik ezt a költeményt nem ismerik, hanem azoknak is. akit a hangverseny alkalmából hallották és most újból elolvassák. A nagyhatá-u felolvasást, mely után soká zúgott a közönség lclke> tapsa,' megelőzte a főiskolai ifjúsági énekkar két kurucdala, melyeket Odthtf Zoltán, a mi kiváló, dirigensünk Vezetése mellett adott aló nagy precizitással. A felolvasás után Sebestyén Etelka úrhölgy játszott cimbalmon néhány magyar nótát Qáthy Zoltán hegadükisérete mellett. A lelkes dalok a művészi játék interpretációja mellett még jobban gyújtottak • a közönség snká tapsolta az előadó úrhölgyet. Nagy hstást keltett Wajditi Ilonka úrhölgy szavalata. A kisasszony, akinek ezen a téren való kiváló képességeiről közönségünk már többszőr meggyőződhetett, ezúttal .A/, árvlsi bajÓS "-t szavalta Yörösmartvtől és most is kedvesen, élénken és a költemény minden egyes részlaténak pompa- színezésével szavalt. A műsoron volt még egy szavalat, Izsdk József uré, aki „llorá"-t szavalta Várady Antaltól. Izsák úr ismerős ugyan a művészi s/avulásnak titkaival é- ezeket az ismereteket ez alkalommal is érvényre juttatta, de sukkal izlvesebbec vettük volna, ha Várady hosszadalmai elbeszélő költeménye helyett például az est felolvasójának egyik szép költeményét szavalta volna el. A -zavalat különben hatásos volt így is. Négy nyolcadosstályu tanaié, név szerint Stricker Jenő, Szenti Kornél, Harcsa János és — Szól Etabutin i metsző hideg a beszéde — Eli a kis levelet adja majd kezébe.' Felsikolt az ssesooy . . . Köszönni akarja. Elcsuklik B hangja . . . megbénul a karja . . . Csak midőn megered könnyeinek árja, Ycs/.i el az irást s kebelére zárja. „Férjemhez? — rebegi —- oh, köszönet, hála* . . . Kacag llabutin, hogy reng belé a ..szála." Nem hallja I'ekryné . . . liet koe-ijára, En Istenem, mér' nincs sebes sólyom szárnya? Mikor Agy szeretne nyíl egyenes) szállni, Hold világi rétig lebol meg sem állni, Sehul nem pihenni, sem inni, sem enni, Csak szerelmes ura karjai kozt lenni . . . Szállana, repülne . . . szegény, dehogy sejti, Keblén hogy halálos Ítéletét rejti . . . Seiteue, tudná bár el vinné azt mégis. < sak öt láthassa még és jöhet I vég is. liánja-e a virág, ha a nap bevétÜl, Míg a csókját szívja, — hervadásba szédül?. . . Holdvilág! rétről készülődik Pekry Kardélire való labancot keresni. S míg llabutin ellen tervre-tervet készít : HogJ szolgálja vi-sza a nagy Itivességit, Vitéi legényei lovat kantárosnak . . . . . . S Ímhol az őrszemek egy labanc.it hoznak ! Mint megzavart méhraj, zúdul n kurucág. Emlegeti ii:y-úgy a német Krisztussal . . . Itelnberger Brúnó . Velencei szerenád "-ot játszott. V hegedű-kvartett játékán meg'átSZOtt a mester tanítsa, aki egyébként legnagyobb -.ikerét ma este a níí^or utolsó pontjával aratta. El az. utolsó pont tét tréfás kuruc dal volt, amelyeket a fŐUkoUŰ ifjttági énekkar adott elő. A daluknak nemcsak a ziivege, de ügyes ».» temperamentumos előadása is •ercekig tartó, zúgó tapera késztette a közönséget. A nagysikerű hangverseny a tán tánc következett. A .kuruc' programmhol méltó volt a folyatás is : a táncoló párok kuruc tűzzel járták és a langulat jó volt, akárcsak a kurucok táborában abancverés után. A jelenvolt hölgyek névsorát itt idjuk : Asttonyok: Baranyay Zsigroondné, Barcsi lózsefné, !>nr>u- Istvánná, Galamb Jóssefné, Her' nann Pál né, Jezernic/.ky Kálinánné iTeresztvéuisecsőd), dr. Kapossy Luciáimé, Kis Tivsdarné, Klára iándorué, Kluge Károlyné, ö/.v. KDVSOSÍCS Gyuláaé, izv. Kuthy Lukáesné, Marincser .vutalué, Németh tnréné, Piatsek Gynláné, Sebestyén Dávidné, Bs, htlamb lCiske, Sav, Szánthó < láboiné, Wajditi lárolyné, Vtkár Kálmánná, Vikár Lajosné. Leányok: Baráth Linda, Baranyay .Idán, Bobroviozky Mariska, Bock Miel, Borsos Ilona Nagy-8aáp), Erber Margit, Galamh Ilona. Jerffy Sermin, .lózsa Margit, Kapossy Edit, Klára Szeréna, Kovácsiéi Lenke, Németh Margit, Sebestyén Etelka, Szánthó Emília, Torok Emma, Wajditi Ilonka, Vtkár Erzsi, Vikár Olga (Veszprém), Vozáry Erzsi, Zsoldot Irén. TOLLHEGGYEL. Innen-onnan. Költök harca. Az Időjárás szessélyessége megzavarta ki.--é köitólnk irodalmi működését Minthogy majd a nap sú', majd havaz, majd pedig eső hull a nyakunkba költőink kinn* zavarban vaunak sí iránt, vájjon tavaszi éneket vagy jégdalt Írjanak e. Állítólag máris két nagy táborra oszoltak. Az egyik párt kijelenti, hogy a maga részéről elégségesnek :artja. ha a k'iltő külső viseletével adja jelét a avasz közeledésének téli kabát helvett tava-zi felöltő ben jár, híven az Sei költői hagyományokhoz. \ imUik párt azouban a tavaszi énekek mellett foglal állást, mert a költő nemcsak az aktuális esenényeket tartozik megénekelni, hanem az idők melléjen rejlő titkokat is el kell találnia. V.< mert igen ralóezinfi, hogy lessz még egyszer tavasz is, a tavaszi Kéz. ökölbe szorul . . . villan kardok éle . . . Kövei vagy nem követ, de elbánnak véle! Be sem is eresztik I'ekrv sátorába, Még kitelnék tőle: uj kötélnek állna! De imó egyszerre — mi hűvös varázslat ! — fegyverük' lekapják, útból félreátlnak. Néma tisztelettel csak bámulják, ué/ik. Hogy vesetik köztük a „labancot" végig. — Milv királyi termet . . . min is földi lény ez, Mily büszke, fenséges — égi tünemény ez! Lenge lepel födi, a -/.eme bekötve, Fürtől aranyhaja aláfoly a földre. Hízelgőn repde- a napsugár Utána, Illatos a IZellő, amit ver ruhája. S mintha nem is lépne, csak lengne a légbe", Virágot se tor meg, oly könnyű a lépte . . . S hogv a sátorba ér — férje sátorába — Kendő leoldása) be dehogy is várja. Letépi FÍ maga . . . I'ekrv össze rendül . . . Nincsen FI/I/ szava a rcm/iv érzelemtül. Csak Síeli némán, ssorftjs keblére., . . . . S másnap e/.t teleli a durva levélre : „Piszkos kis irását méltói helyre tettem, A levél hozóját méltómód' bűntettein. Mondhatom : hős tiu nincs több ilyen német — A ve.sztőhelvére mosolyogva lépett. Azt is magi rom még, lm kiváaosl rája: — ölelő két karom volt a bit daja . . ."