Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-08-25

11 iiszoj i 11 yolczad i k év I I. SZM ni. 19< .1., auguszl n> 25. Pápa varos hatóságnak és több pápai i pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye Kiadóhivatal: Goldberg (iyula papirkereskedése, Köter, Előfizetések és hirdetési di]?.k a lap k i a d o h i v a t a I á li 0 I k 01 ü a a il 0 k. alerjclcnik minden vasatnap Tilcfou-szain : 41 A lap ara Egész évre 12 kor., félévre 6 kor. negyedévre Skor. RZQmi wx.íiii /HM :. 011. Tanulságok a kassai dalosünnepböl. Nagy ünnepségnek voll színhelye a közeimull napokban Kassa városa : az ország különbözei víziekéről buszonkél daloskör kéli <>tt nemes hájrezra, hogy elnyerje a babárt B hirdess* u magifar diii dicsőségét! Ünnepe volt e nemes verseny nemcsak a felvidék metropolisának, hanem az egész Magyarországnak is. A magyar zeneművészet még mindig a jövő zenéje és ngy látszik, még sokáig lesz az. Bem az állam, sem a társadalom, sem az iskola nem részesítik kellő figyelemben, Az állani még nem érzi nagy kultúrpolitikai jelentőségét a ezért, ugy szólván — semmit sem áldoz érte. A társadalom bizonyos fokig érdeklődik iránta, azontúl pedig egyszerűen lenézi. Az. iskola afféle jött-menl vendégnek tekinti, melyre semmi komoly szükség nincsen, mikor jutunk oda, hogy a zeneművészetén az állam is számbavehető áldozatokai hoz? Ifikor jön el az. idő, hogy a magyar társadalom is ne csupán egy-két nótának (s rendesen németnek) jól-rosszul eljátszásában, hanem a maga nagyszerűségében fogja föl a zeneművészetit '.' Mikor lesz a zenének legalább egvik ága, az ének, az. összes középfoka iskoláknak kötelezeti rendes tárgya'.' .Minél tovább mennénk a fejtegetésben, annál több elszomorító bizonyítékai látnók annak, hogy nagyon sokai kell még várnunk, inig- magyar zeneművészekről beszélhetünk. A Julius hé) i lején lezajlott zenészeti kongresszus is e melletl tanúskodik. De épen azért, mert ily kevéssel dicsekedhetünk, fokozott mértékben kell megbecsülnünk a legcsekélyebbel i-. A kassai dalosünnepet is ne ugy tekintsük csupán, mint egy nagyobb szabású hangversenyt, hanem mint egy hatalmas mozzanatát a magyar zeneművészet fejlődéseink, melynek bizonyára meg lesz az üdvös hatása Ugy magára a magyar zenére, mint általában a nemzet i szellemre. Mily találóan fejtegette BubicsZsigmond püspök a dalo8egyesületek bez intézeti beszédében azon történeti tényt, hogy a nemet birodalom egyesülését, a német hatalom megnövekedését, a német szellem hatását és terjedését talán .-einnii sem mozdította elő annyira, mint a német dalnak oly nagy mértékű és intenzív kultusza, a milyet a német dalosegyesületek valósítottak meg! Mily nagy igazságot állított, midőn azt mondta: ...I magyar dalnak tzi ,i hatását mii a ni; még nein beesülik, még nem ismertei; fel eléggé.*

1 Am ne keresgéljünk tovább a kopár mezőn, egy csikk keretében úgysem merithetnők ki. Van azonban egy szomorú tapasztalatunk, melyből magunknak kell levonni a tanulságot. A kassai nagyszaszabásu dalosversenyeu nemcsak nagy \árosok vettek részt, a minők Budapest, Szeged, Debreczen, Kecskemét stb., hanem olyanok is, mint \ ngvár, Torda, Szolnok, amelyek semmiféle tekintetben nem múlják felül ;i mi városunkat, BŐI bizonyos tekintetben sokkal messzebb állanak telünk, [me feléledt a régi Beb, hogy városunknak nincs dalosetcvesülete. Meglevő énekkaraink (a katholikus meg a/ eV. ref. énekkarok) saját specziális czéljukat kéjtviselik. A város Bemmifele nagyobb ünnepet nem képes az iskolák nélkül megvalósítani, mert nincs énekkara. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy .az. iskoláknak az ilyen ünnepségekbe való bevonása minden esetben helytelen, de igen is azt, hogy ;i közönség ünnepéi </.>>•) sorban <i közdftsig rendezze. Elvéere minden énekkarnak megI . van a maga feladata; hagyjuk meg az iskolák énekkarait elsS sorban u; iskolák' nők, a fnagunk cz li<íi''i pedig magunk iii<tkitsvnk da ^oseggesäletef. Szakítani kellene már egyszer azzal fiz. é-di felfogással, hogy Pápán ilyet nem lehet csinálni. Amely város annyi egyesületet tud fentartani, mint Pápa, az dalosetrvesületet is tud szervezni.csak akarni kell. Képtelenség állítani, hogy ily nagy városban, mint a mienk, ne lehetne 25-—80 emberi ÖSSZetohorosni az ilyen nemes és TÁRCZA. Reviczky Gyuláról. — A ,./'ií//.ii Lopok* eredeti tárcsája. — Irta Scher Ernő. 1. Senkit sem sajnálok jobban, mint a szenvedő keltőt. Aki esnk annak él, hogy a isivel éa elmét gyönyörködtesse, annak nem volna tsabsd szenvednie él mégis — talán u sor- kegyetlen iWjaiája akarja Igy — akárhány költő" leggyönyörűbb költeményei! BSJvének drága vérével Írja. Al ujabb költői nem/edéknek egyik legkimagaslóbb alakja kétségkivfll Hesicsky (ivula. Pálya* .ián túlnyomóan sok a tövis, vajmi kevés :i rózsa. Lelke telve van törekvéssel, kösd a legnagyobbért, tündöklő isinekben látja a jövendőt s — u csalódások nyomán — megtelik -/ive keserü-éggel. Epébe mártja tollát s ezek a/, epéi sorok mintegy utal mutatnak szivébe, ezeknek a/. Spés soroknak nyomán teltárul elöltünk Bgési belső világa, elötnink »II a költő, ,)/. l> kedveltje, ki reménytelenül -/.eret * eaen felül még keserves harosol folytat a nyomó* raeággal, Az. „Krdélyi Múzeum- egy régebbi számában dr. Kapo-sy Luezián, a pápai főiskolának i-inert esztétikusa, méltatta Reviczky Gyula szerelmi költé-j szelét i ez a hatalmai tanulmány, mely Reviczky pályájának minden psychologiai moszanatál megvilágítja, keltette tél bennem a vágyat, bogy I.ovic/ky költéssetével közelebbről megismerkedjem. Reviczky költészetének leggazdagabb forrása a reménytelen szerelem. Ebből a forrásból fakadnak legszebb dalai. Reviczky szerelme nem az. a i közönséges reménytelnn izerelem, mely bivatotl éa nem hívatott poéták költeményein végig kisért; Revicskinél mutatkozik a remény sugara, néhány pillanatig ténye:, i- ez a -ugar, de csakhamar felváltja a -óiét, a kinos reménytelenség. Mikor ize reimet vall, megesküszőnk arra, hogy szerelme « öi maga is ellenállhatatlan, de nemsokára panaszol bang üti meg (Hifinket, megcsendül a költő lantján a keseröség, i a bangói követve olt bitiuk magunk elolt ii szenvedő költőt. Jókai irja Bsendrey Júliáról : ..Szegény ns/.szoiiv, kinek a sors oly hideg Blivet adott, amelyet nem tudott fölmelegíteni a nap maga!" Y.i. a mondái jut mindig eszembe, valabán yssor Reviczky „Kmina" — dalait olvssom. ...Mikor a tény elől a pára Mimi iserte foszlik, messze -/all; Méhecske mézel e- a csennek Útjába rózsákat talál. Jfiáor iimiitiii perei ttzi imeogjol .1 focri tnntnél ntebb leszek: Szerelmi hőséget fogadni Akkor szeretnék én neked!" mondja u költő Emmának s bizony szebben nem ssólhal Romeo i Juliáhoi Nem ostromolja a/. Eget szerelmet barsog.'i tirádákkal, a lég eseudea marad, baneni mege-eiidiil egy költői lélek bűbájos zenéje, a csodás bangók útra kelnek, hogy BMg* kopogtassák annak a isivnek kemény ajtaját, amely s/ív a kö|ió'ne< minden.'. Az. ajtó enge.b ÍI. A költő boldog, de boldogsága nem liista, izive zajlik - a szemlélő, ki nesa veei közvetlen részt a nirek játékában, sötét esikol vesi észre a boldog-ág egén, midőn kevéssel i vallomás után Igy énekel a költő: .Mint nyári éjszakán A .Silland : Ugy nézlek csöndes vágygyal én, Ha egyedOJ vagyok. s mint nyári éjszakán A esilla-ok : y.itjl" s.irrin liiilliim ilni n Szép -zemed ugy ragvO"." ES valóban, ezuilul a boldogság alig nyilat kőzik meg dalaiban. Ssereti, imádja azt a nőt, kiben minden szenvedéséért bőségei kárpótolásl remélt, de eniésitó fájdalom niaresangolja szivét, i bár olykor gúnyba burkolja keservét, a fájdalom SOTVáSStó