Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-08-25

PAPAI LAPOK. 1901. auguistui '2~>. határában merne kiható ügynek. Nemcsak! életpálys l»i/i.»sitja • tisstoaséges, bár aserény a zenem űveléshez járulhatnánk IH>/./;Í ezzel, hanem magunknak is nemes szórakozási szereznénk s egymást jobban megismervén, jobban megértenénk. Erre pedig nagy megélhetett. Nem lehel megszabni, bogy s megélbeté sztlksége volna városunk nagy közönségem „ I dilin lest'é <iun/is a jiiti . . . Pályaválasztás előtt (l'al\amutató. A pályaválasztás eUHt ál ma^var ifjúság kalan/a. Összeállította Budapest, Rákosi Jené Budapesti II kiadása. Ara kél korora Kapható min boltban.) •k. ..Mimiin pálya dicső, bs belőle hazádra derül fény!" — mondja a költő; i nincs az az életpálys, a melyen a tisztességes kötelességtudó ember kenyeret és becsületet ne tndns szerezni magának, — mondja a tapasztalat. Az egyéni tisztességérzet és kölelességtudás biztosítja mindenkinek a becsületéi és kenyerét • es oly igazság, a melyben nem csalatkozik soha senki. Nem szabad feledni, hogy minden ember élete több kevesebb bajlódással telik el s bog] min irigylésreméltó az az. ember sem, ii ki érdemtelenül jut hatalomhoz és gazdagsághoz. .Mindenkinek megvan a maga baja s gyakran épen| mintha azoknak a legtöbb, a kik a legirigylésroméltőbbal nak látszanak. Ks semmi e világon nem ér t'i ennyi vagy annyi jövedelem szükséges: minden az egyéntől függ. Az egyik ember nagy jövedelemmel nyomorog, a másik meg sokkal kisebb jövedelemből uri módon él. Az élés művészete, a melyre a gyermekeket már otthon k támasza az embernek, mint a vagyon, vagy akár a legerősebb családi kötelék. Induljon mindenki a hajlama után a pályaválasztásnál. A mihez kedve van az embernek, o uiniilket nembeli i . .. , , , , .. , , , , . , , , I ••• i azt a munkát sokkal könnyebben es Bókkal szénit ovetu . I in •., iis ./iirrnlni lg. I pl^p | j..^ i||-,| ii i j eredmény nyel végzi. A kelletlenül, vagy épen keserűs-1 seggel végzett munka nem sokat ér s gyötr! a lelket Magasabbra törni szabad, sől kell, de Jákob szerint még az angyalok is létrán járnak a mennybe, nem repülnek. Pokról-fokra, mindig biztos talajra lépve kell ebire haladni; a ki Ugrálni akar, könnyen nyakal szegi. Ks ne vágyódjék senki olyan állásba, a melybe bár eljuthat, de a hol kötelességeit, teljesíteni nein igen tudná. Régen volt. a mikor a jó Isten a hivatallal együtt észt is osztogatott : akkoriban még nem voltak divatban a számonkérő székek i \ tebctséifél csaknem Nagyon fontos a pályaválasztásnál még az 1-, hogy az ifjú megfontolja, vajon meg tudja-e szerezni mindazt, ami erre a pályára Bsfikaéges '.' Hosssas tanulmányokat és sok költségeket kívánó pályára no lépjen az, aki szegény és niuos meg benne a vasaknrat és a kitartás. Számos életpálya van, amely nagyon szép és nagyon előkelő, de megtanítani, biztosabb aránylag későn ad kenyeret. A tehetségén kivül vessen sza'inoi mindenki az erszényével is. Igen sok elhibázott emberélet vész. kárba csak azért, mert a meggondolatlan ember szerénység és nagy, naírvon nasrv kitartás nélkül sérült előkelő, de gyenge inét hajt' ' ib lásua, len Ii k"N\\

es az ember kelleténél kevesebbre becsüli -1önmagát. A pályaválasztás előtt mindenki vessen I számot a tehetségével, egész őszintén, esak ugv azzal a nyugalommal, a melyet a kötelességtudó|magában; nem kell röstelni ezt az ösziinteséget, ember erez, ha van benne egy kis i béketűrés is. A legtöbb ember, a ki (leiemhez és hatalomhoz jut, visssasirja azt az időt, Iegy peresre őszinték vagyunk. A ki érzi, hogv a mikor még igen szegényes körülmények között,I nem tudna' föltalálni a puskaport, as ne ábrándosnem győzte bevárni az idői, a míg el ibbre jut s a jövedelme is tekintélyes lesz, nemcsak az állása Tömérdek az úgynevezett „félbe maradt exisstenczia**, aki a legszebb reményekkel kezdte meg egyetemi pályáját, de nem birta befejezni. A jogászok több mint fele ilyen, i a megkezdett leszorult iljak közt igen sok a tehetséges ember, akiért bizony nagy kár. t'sak ugy vaktában neki rohanni a világnak nem szabad. A szegény embernek ehín- kell gondoskodnia a főiskolai évekről, s már korán olyan képességeket kell szereznie, minél többet ! — amelynek a segítségével átvergődik az egyetemi éveken. Kz idő szerűt legi hiba, de nem kisebb, [jobb ilyen segítő eszköz a nyelvismeret és a gyorsírás, de mindkettő csak ugy, ha nagyon jól ért hozzá az, aki bár esak pár évig is meg akar élni fegyelmi vizsálatok. 'én ember többre izerénység és íbiszen ugy sem tudják meg mások, hogy miként nagy jöve-1gondolkozunk önmagunkról, mikor néha-nábs agyúéi közi iszt viselői US nyugodtan és szerényen élt. A ki nein született gazdag embernek s mégis nagy jövedelemhez jut, veres verejtékkel, szive vérének hullásával szerezte azt, a mije van, — (Öltévé persze, hogy nem sültgalambként repült szájába a jó mód, főnyeremény Vagy hozomány alakjában A gondterhes, átvirrasztott éjszakák, a reggeltől napestig tartó lázas, ideges, túlságos munkálkodás olyan tortúrája a léleknek, a melyet a meggazdagodott ember utólag gyakran szívesen megváltana a vagyonával, ba lehetne. A pályaválasztásnál csupán a nagy jövedelmei tartani szem előtt : esztelenség. Semmi sincs ingyen a természetben; mindenért meg kell fizetni, — a tisztességes módon szerzett vagyonért az emberi «'•let mearöviditésével. Kiégendő, ha a választót! sék didlomácziai pályáról, hadvezéri dicsőségről, miniszterségről vagy püspöksüvegről. Nem okvetlenül szükséges, hogy mindenkiből nagyúr váljék. Igen sok hivatal van, a hol az irodatisztnek több a becsülete, mint az igazgató urnák vagy az! niég mindig jobb, mint Olasz és Francziaországban, osztálytanácsos urnák, s az irodatiszt, a ki minden Is lia'r esak fekete kenveret ad, de az a kényét A di ploma-saerzéstől éa a állásoktői évről-évre valósággal riaaztgatják az újságok az ifjúságot. Pedig magába véve sem a diplomaszerzés, sem a köztisztviselői szolgálat nem helytelen dolog, l nagyon is érthető SS utána való vágyakozás. t'sak az B baj, ha az. oda nem való eleinek tódulnak az tigynevezetl értelmiségi pályákra. Bármilv mostoha is nálunk a köztisztviselők sorsa. másodnap jó kedélylyel isxszs megszokott társaságában a szódafröcscsöt, bár két leánya izzad a postánál, irigylésre méltóbb ember, mint a méltóságos tanácsos ur, a ki előkeld neje vagv huszárhadnagy fia miatt annyi adósságot csinál, hogv legalább biztos és elegendő is annak, aki nem költ többet, mint amennyije van. Az a baj, hogy nálunk a köztisztviselő urnák, azaz külön kasztnak, képzeli magát, nem pedig szegény embernek, s i nem a természetes jövödelme, hanem a rangja sok volna az. egész minisztériumnak, I a hónap szabja meg, hogy menyit költsön. A pályaválaszvége Ich'' a kaszinóban gyöngyözik a homloka, ha tásnál fontolja meg mindenki azt is, hogy mennyi busz koronánál többet talál veszíteni nagyon előkelő polgár, a ki soha kölcsönt 11• -111 kér senkitől. Mindenki jövedelmet hajt a kiszemelt állas és ha a jövedelem az ó egyéni szükségleteit kielégíti; csak bátran előre! A köztisztviselő már tudja, hogy mi munkája egv pillanatra sem izün meg. Minduntalan in KJelenik lelkében Kannája képe, s ennek a képnek varáaaoa vonásai nem tévesztik el soha hatásukat, a kől'ó szeméből mohó vágy sugárzik, de tagjait megd rmesali a fagy, mely a képről feléje árad. Réssvél lám ad a leghidegebb einher szivében, mikor a költő sóhajtásait hallja, mikor ezt lengi : „Hozzád sóhajt visSBS lelkem. HoZZád szakadatlan, Hogy elsugja lábaidnál: Ime. hü maradiam ! Hozzad sóhajt VtSSZa lelkem. Vissza minden áron . , . Oá, <• vtujijn nzomjnnaga, >•» liilliilulll." Nemcsak haragszunk a kegyetlen nőre, hanem Bsánjuk i- éa mikor a költő sor-át siratjuk, fülünkbe I i gsik isméi Jókai szava: „Szegény asszony, kinek a sor- oly hideg szivet adott, amelyet nem tudott felmelegíteni a nap maga! Ujabban azi i- mondták Revicskyről, hogy fel évvel halála előtt lett csak szerelmes igazán I hogy mindaddig pusztán költői ábrándozás, vagy lelki felhevülés volt az, amit szerelemnek érzett. Az igaz, hogy közvetlenül halála előtt ujabb gyöngyöket pillsntbatnnb meg BSerelmi költészetében l e költeményeiben ugy szólván üzi magától a reménytelenséget, mégis msréSS dolog volna azt állilaui, hogv laddig puszta költői ábrándozás fakasztott ajkán olyan dalokat, mint a minőkre az. Kiimi-cziklu-han akadunk, azonban mindenesetre nehéz l.sz egyszerű illúzióra -ülvc-zleni le nzl, amiről SS olvasó szinte meggyőződött, hogy valóság. II. Más tárgyú költeményei) több izem pontból is lehetne fejtegetni. A legtöbben azt vitatják Reviczky rol, hogy pessziinizia volt c, vagy nem l ujabban Lázár lléla mulatta ki igen szépen és meggyőzően, hogy Reviczkyben pesszimizmusból semmi nincs. Érdemes foglalkozni Reviczky költéssetével ilyen értelemben is, de semmi esetre sem egy tárcsaerikk szük keretein belül, Itl c-ak sgy dolgot kívánok felemlíteni, a mit minden eg\e- költeményében meg találhatunk és ez — az igaz-ágnak leplezetlen módon való nyilvánulása Egyetlen költeményére hivatkozom, melynek „Márcsiua tizenötödikén" s csime i a melyben ugyancsak eltér a inárcziu-i költemények megszokott sablonjától. .Hívatlanul is megjősz minden évben, Szép marczíus, bilines-oldo tavasz ' Ds azt a regi man ziiist nem érzem ; A naptár mond '-ak annak nem rágj az: A hit kidőlt, a színiek semmi lángja; h'iisuliiin vl ii kor • Büntetlenül, Million mereng a kőim és dalába \ diám s haragvó mélabú vegyül." III a máreziii-í lö-ál megénekeli költők szivükre teszik kezüket, de -oknak kell saját maga előtt azt a fájdalma- \allomá-t lennie, hogy a dicső mull emlékén silány szóvirág termett - annyi esztendőn út hívatlanul fűzte koszorúba e virágokat. A legtöbb poéta a multak lényétől nem látta a sivár jelent s a helyett,hogy korholta volna a gyarlógságot, mely — fájdalom megvan, fényes izinekkel rajzolta azt a ,1 csoséget, melynek csak emléke él. Hány márcsiusi költemény született meg csak azért, meri az. uj-ágok marosiul idusán nem jelenhetnek meg költemény nélkül ! Bisony nem tagadhatjuk el kereken, hogy .ji'niiltitH él a k<>? s ttstnétlenM* Reviczky a nagy alkalmat nem arra használja, hogy hiu álmokba ringassa el a nemzetet, hanem arra, hogy ostorozza vele a mindjobban elharapódzó fonákságokat, Mátrán kiáltja: „Bzéft löktél hát annyi) hősi sirha, Bogy a mi véred, oh hon, ine-maradt, Mohó ajakkal, éhesen kiszívja Itg*j Ingyenélő parazita had ' . . . l/ert áldoztál annyi ver), vagfOHl hát. Hogy megtagadjanak gyáván nlfltái ,s örökön onzt' iin:iiiliiiiiil feloexesók Kei szinO, romlott, léha kegy le sok t... A h mg eros, rémesen cseng, hallatára inegtnoz-