Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-07-28

szesz világítással, meghagyva az előbbit zárt helyiségek céljaira, vagyis mig u villamos világítás mindinkább teret bódít zárt helyek világításánál, addig i légsseases világítáz ugyanezt testi nyilt helyeken, «1«' esak "it, ahol (igy, mint nálunk, a villamos áram fejlesztésére néni áll vizerő rendelkezésre. Hogy tehát a közvilágítás kérdését minden tekintetben célszerűen oldhassuk meg, ajánlatiam mindkét többszörösen említett rendszernek a város által leendő együttes berendezését és pedig a villannia világítási zárt helyiségek számára, egyesek használatára éa legfőlebb négy ívlámpa fölállítását nagyobb forgalmú utcákban, aminők : a főtér, a vasúti indóházhoz vezető út. a Széchenyitér éa a Jókai KfÓlVUtCa, a többi Utcai világítás pedig légszesz világításra rendezii 88é*k be Auer-féle lámpákkal. Azon meggyőződésemnek aduk végű] kifejezést, hogy a közvilágításnak ily módon történendő megoldása mindennemű igényeknek megfelelni' és lehetővé tenné, hogy utcáink szép világítása seramibe vagy igen csekély összegbe kerfllne. Dr. Itiiluiit/ K<lc. Állami tisztviselőink mozgalma. A pápai állami tisztviselők állandó bizottsága f. In« 24-én d. II. ti érakor Harmat Zoltán Ügyvezető elnök Vezetése mellett értekezletet tartott, melyen az elnök bemutstts a veszprémi biaotts:íg átiratát. Az átirat azt tárgyalja, hogy a Veezprémmegyében alkalmaaott állami tisztviselők az c megyei összes országgyűlési képviselőknek egv közös kérvényt nyújtsanak át, melyben fölkérjék őket a mozgalom támogatására, úgyszintén kérjék tol a megyei törvényhatosági bizottságot, bogy hathatos támogatásával legyen segítségére a tisztviselők jogos é's méltánylást érdemlő mozgalmanak. A pápai bizottság örömmel vette tudomásul a veszprémiek átiratát es abhos mindenben hozzájárult. elvitte a kaszinóba. Ott aztán ur. szegény, imár bogy szegény volt akkor miml,i sorra csókolta azt a képet, is sirt is hozzá: boldogan ... A Deák Párnán képe volt. Régi idők, elmultak, llizony, bizony nagyon elmultak. íme, holnap temeti Jámbor Tétemét; akkor még kis leány volt. Most már oreg BBBIIHII halott . . . Igv . . . sorra: kihalnak mind, elpusztulnak, kivesznek mellőle. Kzek a jó emberek . . . Patai Pina szomorúan sóhajtott. A konyhából kihallatszott a harangozóné hangja: — Főtisztelendő ur, tessék bejönni, ké»zen a vacsora! Kró's, nagy, kánikulai meleg ereszkedett le. Ilálehelt a Maros-parti tüzesre, a fákra, az öreg lim-lonos zárdakertre és úgy tetszett, mintha miniének aludnának. Vasárnap délelőttönként, ha a ssinss ablakkookákoli beáradt a napfény a templomba, hol páter Piu- mormolta el a misét, az emberek szinte aludtak. Az orgona ia álmosan búgott éa kint a jegenyeSOron pihegve tátogtak a madarak. Valami különös dolgokat kezdtek beszélni. Az. oreg QaáJ Istváu ZBÓlott oda egy vasárnapi mise alatt baloldali szomszédjának, a félszemű Balogh Ádámnak: — Alszik lógor '.' — Nem én. Ámbár, hogy . . . — Nagy a meleg bizony, Bslogfa sógor. Oreg a papunk. — Dreg. Ezután felolvasták a panosovai, lévai, soproni, kalocsai, szegedi, komáromi ŐS tordai bizottságok felhívásait éa a kongresszust előkészítő budapesti központi bizottság felhívását, melyben a vidéki bizottságokat felhívja, hogy a memorandumba foglalandó kívánalmaikat, az. egyöntetű eljárás céljaitól, küldjék be a központi bizottságnak. Az értekezlet kimondja, hogy a tStgeditk által 12 pontba foglalt kívánalmakat magáévá teszi, de Hermann Pál adóhivatali ellenőr indítványára a követkézéi módoaításokkal i 1. Hasonló képtnttségü tisztviselők tgyjorma fizetéssel alkalmazhassanak i a különböző

1 tárcáknál alkalmazott tisztviselők tag ét ugyanazon tizetéti osztály különböző fokozatában, tgyjorma i<l<">közßkbtn léptettetsenek elő. 2. A tzámadá tisztviselők biztoHtékn törő'tették el. '•>. Addig it. mig « tzolgálati pragmatikában n tzabályotás bekövetkezik, mondaisik ki. hogy << közigazgatási tisztviselőket is annyi ét oly módon igényelheti szabadtág illeti meg, mint <> btrótagt tisztviselőket. I. A kerített adó eltörlését nem kívánják, mert minden állampolgárnak hazafiai köttltttégt uz adófitttét, melij nini n: állami tisztviselők sem vonhatják ki magukat. A tisztidíj teljes eltörlését sem kívánják, hanem annak kimondását kérik, hogy az 1600 K-a's fokozatig díjmentes legyen a tisztviselő kinevezése, vagy előléptetése. Kifogadták Zuna dohánygyári igaagatónak a nős tiaztviselők gyermeknevelési pótlékára vonatkozó és Dóczi Endre tkví hivatalnoknak a „telekkönyvvezető és Írnok- óira helyett „telekkönyvi tiszt és irodatitzt

u elnevezések használata iránt beadott indítványát. Ezeket az indítványokat, illetőleg kívánalmakat jegyzőkönyvbe foglalva megküldik a budapesti központi bizottságnak, a memorandum szerkesztéséhez való felhasználás végett Végül a Bndnpesten f. évi szeptember hó 21., 22. és 23-ik napjain tartandó kongresszuson a pápai bizottság képviseltetésével : Mikovinyi Ödön kir. ítélőtáblai bírót, dr. I\eees:tes Ferenc kir. aljárásbirót. Horváth Kálmán m. kir. postaés távirda-felügyelől és Sddassy Kálmán m. kir. dohánygyári osztályvezetői hinták meg. ii.. K.i liszt fiatal pap kéne ide, a ki prédikál. Mert templomban aludni, hej, nagy bún ám! — A bizony ! — De nem aludnánk akkor! Vannak most, mongvák, aranyszájú pá'erek, fiatalok, akiknek ssép beszédjük vagyon. Hallgatná M ember akár Ítéletnapig. — No, az valami. — Aztán a templom is. Nézze csak, sógor, majd szétmálliki Omlik bomlik. El a zárda is, mindau . . . lepusztul. — Haj biz a! — Hát kéne valamit csinálni . . . No? Mert uj világ vagyon már, sógor. Uj papok vannak, Datálok, prédikátorok. Hát tán írjunk a püspöknek. — No, nem mondóin . . . . . . Miatyánk, ki vagy a . . . Ks nép, szelid ősz voJt, a Iák is kezdtek már kopaszodni í ss oreg franciskánus-sárds is megviseltöbbnek látszott, hogy páter l'ius nagy pecsétes levelet kapott a püspöki Saékhelyről. Szomorú irás volt. kegyetlen, pedig a jóságos főpap irta. a püspök. — Oreg vagy már, derék patai l'iu-, nagyon öreg, mondták a hetük, - menj pihenni, nyugodni megérdemled. Menj Isten hírével, nincs több sziik^'g rád, az ég áldása rajtad . . . PatST Phu pedig mély sóhajjal hanyatlott vissza karoassékében, 1 tosaekulcaolta a kezeit, lecsukta leiig szemhéjait és ugy tetszett, mintha aludnék . . . Pedig sirt. Sohse tette ezt, c-ak akkor régen, a rossz időkben . . . A tordai bizottság felhívásából itt közöljük a kongresszus egybehívására vonatkozó részt i Az önvédelem joga késztetett szólni, a midőn beJysetüaket feltártuk és kérő szavunkat leletnéllük, nem a társadalmi rendet Veszélyeztető tZtllijk' tZerU^SZÖVetkezél kényszerítő erejével, hanem igazán értett, és. amint felhívásunk kedvező fogadtatása bizonyítjs, a társadalom minden osztálya a'ltal felismert igazságunk erejével kívántunk hatni. Nekünk, a mozgalom megindítóinak erkölcsi kötelességünk féltékenyen őrködni a felett, hogy a mozgalom cl ne aludjék. I mivel ép Ott talált visszautasításra, ahonnan a segélyt vártuk, szükségesnek tartjuk ezt tovább fejleszteni s együttérzésünk határozottabb kifejezése céljából a kongreSSSUS megtartásának eszméjét is örömmel fogadjuk s ahhoz, mit eddig hiú reménnyel szükségtelennek tartottunk, ma szívvel, lélekkel csatlakozunk. Gyűljünk össze tehát országos kongresszusra, gyűljünk össze az ország föráronában, inert a kongresszus belve csak P.udapest, az ország szive lehet. Adjunk nyilt és félre nem érthető határozott kifejezést annak, hogy a már előterjesztett kérésünkhöz raga.-zkodunk és ezek terjesztését mindannyian egyez/', akarattal kívánjuk, inert meg vagyunk győződve arról, hogy kívánságaink jogosak, s jogos kívánságaink teljesítése sem az adózó polgárok érdekeit nem sértheti, sem a többi társadalmi osztályok féltékenységét fel nem költbeti. Iskolai értesítők. Leányiskolák. A nőnevelés ügye érdekében évszázadokon át nem történt annyi, mint az Utolsó évtizedben. Főkép a legutóbbi tiz év volt e tekintetben áldásos, mert e tíz év, inig egyrészt tovább fejlesztette és kiegészítette azokat az. intézményeket, melyekel a kiegyezés utáni idők első közoktatási minisztere létesített, addig másrészt új irányokat, új utakat jelölt a nőnevelés számára. Lehet, hogv ez. irányoknak egy némelyike téves, lehet, hogy az lilák közül egy kellő célhoz, nem vezet, lehet, hogy a nőnek a férfival -ok nevezetes téren egyenjogósítása a létfentartáa megnehezítésével a proletarizmust neveli, annyi azonban bizonyos, hogy a női bitéikor és műveltség kíszélesbíte-. oek .'-/.méjét a haladás minden barátja őrömmel üdvözölheti. K haladás kétségtelen jelei mutatkoznak városunkban is. A 2~> év óta fennálló és sikerrel mákodé áll. polgári leányiskola mellett a r. kath. polgári leányiskola is immár tobt) mint III év óta teljesíti neme« hivatását. K két régebbi intézet mellé jó' a f. évi szeptember lével megnyitó ev. ref. felsőbb leányiskola, mely a polgári leányiskolák tantervétől lényegesen eltérő tanterv alapjáu működvén, nem leess versenytáraa az eddigi intézeteknek, de, mint amazok, B n.ii műveltségnek jelentékeny tényezője. Az új iskola célját és tantervét alább közöljük. Ali. polgári leányiskola. A/ állami polgári leányiskola jubiláris értesítője, melyet a főiskolai nyomda a szokottnál is csiDOSabb alakban állított ki, l melynek oldalán az intézet impozáns új épülete látható, jelentékenv részben azoknak az ünnepségek leírásának van szentelve, melyekkel az. intézet 2f> éves fennállását ét új épületbe költözését megülték. Közli az értesítő a dr. henyvVSty Fareoe főispán jelenlétéhen megtartott lélekemelő s/ép ünnep lefolyását, dr. Kőrös Kndrs ünnepi ódáját, az. előadóit allegorikus jelenetei (kétségtelenül az igazgatóim nűvs I), /'.//»/< Sándor tanfelügyelő einlékbssaédét s Sagy Gabriella igazgatónő felolvaaáaál az intézet huszonötével múltjáról, melyet annak idején lapunk egész terjedelmében közölt. Az. igazgatói jelentél áttekinthető beszámolót nyúlt az intézet éleiéről. Az új épület hiányai) felpausszl • -írok ez idén - bizonnyal a jubiláris évre való tekintettel elmaradtak, de mi úgy tudjuk, hogv S hiányokon még az idén sem segítettek : meg mindig hiányoznak egyes lennek I a rendes előadó termek -/uk volta sem váll az előadás nagy előnvére. Az iskolai év fontosabb mozzanatai i Az. sltái a JakuboviCt Marianna helyét Jerffy Hermina foglalta el, a refbrmátna hitoktatást pedig <<i>m<is: Dezső h. leikési Után az év második felében már Kii József