Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900
1900-03-25
Géza vállalkozónak a képviselőtestülethez intézett beadványa melyben igéri, hogy a város feltételinek az, üzemszerzödés megkötésekor érvényt fog szerezni. Ez ujabb beadványra hivatkozva, melyet az előkészítő bizottságok még nem tárgyaltak, Ilimé Vilmos dr. a zügynek a bizottságokhoz áttevését indítványozta s e körül indult meg az első vita. A képviselőtestület nagy része, ugyanis hajlandó lett volna a jogügyi bizottság indítványát egyszerre eliogadni, amint ennek IJajnóczky Béla, Vágó László, Kende Adám dr. kifejezést adtak. Általánosságban a vasút ügyének kelt védelmére Löiry László dr.; Galamb József és titeinbvrger Lipót pedig elkerülhetetlenül szükségesnek jelezték, hogy a Melczer beadványa is tegye meg azt az utat, melyet a miniszteri leirat megtett, ju.t még a pénzügyi bizottságot is járja meg. Hirsch dr. indítványa felett szavazást rendelt el a polgármester, de oly zaj keletkezett, hogy a szavazást pár peréig nem lehetett megejteni s ugyancsak szükség volt Gyurátz Ferenc püspök békéltető felszólalására. A zaj lecsillapulván, a névszerinti szavazást ejtették meg, melynek eredményeként 48 szóval 32 ellen elvetették az elhalasztást indítványt. Következett az ügy érdemleges tárgyalása s ezzel a második vita. A többség ismét hajlani látszott a jogügyi bizottság javaslatának elfogadása és a 200.0(10 koronás kötelezettség megszűntének kimondása felé, amint annak Kluge Endre dr. kifejezést is adott. De már emelkedtek hangok, melyek bár a kötelezettség súlyos voltát elismerték, mégis a mereven visszautasító álláspontot nem helyeselték. Így Sült József, SteinIirger Lipót, Saáry Lajos és Baranyay Zsigmond több irányban megnyugtatták a kedélyeket és általános tetszést aratott Antid Géza dr. alaposan megokolt indítványa, mely szerint mondja ki a város, hogy a 200.000 koronás hozzájárulási öszszeget csak akkor tartja magára nézve kötelezőnek, ha Melczer Géza három hó leforgása alatt t'ijes biztosítékot ad arra nézve, hogy a város által megszabott feltételek minden pontjukban teljesítve lesznek. Ezt az indítványt Kende, Adám ilr.-nak azzal a póiindítványával együtt, hogy ha a kitűzött ideig a megkívánt biztosítékot nem Kapjuk meg, a város kötelezettségének fennállása tárgyában projtidieiális pert indítson — egyhangúlig elfogadta a közgyűlés. A tárgysorozat utolsó pontját: Kertész János végrehajtónak azt a kérvényét, hogy korpdtlékai szolgálati idejének kezdetétől nyugdíjába beszámíttassanak, vita nélkül, egyhangúlag elfogadta a közgyűlés, melyet a polgármester negyedfél órás tanácskozás után V 2 7 órakor berekesztett. A szinügyi bizottság megalakulása. — l'JOO. máicius 19. — Evek óta kértük lelkesítő, intő és gáncsoló szóval Pápa városának — a Dunántúl Athénijének — közönségét, hogy létesítsen a szi.imíívészet és önmaga között szorosabb kapcsolatot és teremtse meg a szinügyi bizottságot. Évek multával végre meglett szavunknak a várt eredménye. Városunk polgármesterének kezdeményezésére e hó líl-én megalakult városunkban a szinügyi bizottság, megalakult a színészetért és a magyar kultúráért valóban lelkesedő tagokból, s életképességét rögtön megalakulása után azzal demonstrálta, hogy az idei tavaszi szezon érdekében erővel teljes akciót kezdett. Ez akcióról lapunk más helyén szólunk, itt a megalakulás lefolyásáról számolunk csupán be. Mészáros Károly polgármester felhívására Pápa város szinpártolói sorából igen számosan jelentek meg folyó hó líl-én d. u. '/ a ti órakor a városháza nagytermébe összehívott szinügyi értekezletre. Az értekezletet a polgármester nyitotta meg. Meleg szavakban üdvözölvén a megjelenteket, röviden vázolta az értekezlet célját, s az ügy részletes ismertetésére átadta a szót Kőrös Endre dr.-nak. Azoknak a panaszoknak felsorolásával kezdte meg az ügy ismertetését Körös dr., amelyek a közönség és az ideérkező társulatok részéről napirenden vannak. A közönségnek gyakran méltányos kifogásai vannak a műsor, az egyes szereplök, a szezon idej.ének megállapítása ellen, a társulatnak panasza van a közönség közönye, a bérlet hiánya ollen. E kölcsönös panaszokat óhajtja megszüntetni a felállítandó szinügyi bizottság ; köszönet Pápa városának a magyar szinművészetért lelkesedő polgármesterének, hogy a kölcsönös panaszok elnémítására az értekezletet egybehívta ! Városunk intelligenciája megkívánhatja, hogy oly előadások tartassanak színházunkban, moly a kényesebb irodalmi izlést is kielégíti, s oly erők legyenek az itt időző társulatban, kik nemcsak bohózatok és operettek, de komoly drámai míívok légkörében is otthonosok. Az intelligenciának kell egy bizottság által ez irányban jogot kérni és biztosítani s e bizottság réven állandóan résen kell lennie, hogy a műsor új, változatos, esztétikai nívón álló legyen s hogy a társulat tagjai elsőrendű színészek legyenek. E jogos és méltányos kívánságokkal szemben az ide érkező színtársulat elvárhatja az ellenértéket, azért a megalakítandó bizottság másik fontos feladata lessz a színészet Pápán léteiét anyagilag — bérletgyüjtés által — biztosítani. E munkára ne resteljenek vállalkozni a bizottság tagjai, a magyar színművészetnek, a magyar kultúrának tesznek vele szolgálatot. Alapszabályokat egyelőre ne állapítson még a bizottság, alapszabályai: az esztétikai ízlés és a méltányosság legyenek. Idővel természetesen vindikálni fogja a bizottság részben azokat a jogokat is, melyek engedély-kiadás, szezon idejének megállapítása stb. körül ez idő szerint a közigazgatósági hatóságra vannak bízva. Az itt vázlatosan ismertetett és tetszéssel fogadott beszéd után az elnök -- lelkes éljenzés között — kimondotta, hogy az értekezlet szinügyi bizottsággá alakul. A bizottságnak, mely nyomban megválasztotta egyhangúlag és meleg ováció közepette elnökének Mészáros Károly polgármestert, s ugyancsak egyhangúlag titkárnak: Körös Endre dr.-t, tagjai a következők: Antal Géza dr., Arnberg József, Csoknyai Károly, Csehszoinbathy László dr., Csillag Károly, Deák Géza, Faragó János, Fürst Sándor, Gáthy Zoltán, Goldschmied Ödön, Hanauer Zoltán, Hannos Zoltán, Hirsch Vilmos dr., Ilerez Emil dr., Herez Félix, llolfner Sándor dr., Jankó László, Körmenily Béla, Koritsehonor Lipót dr., Kis Tivadar, Kapossy Lucián dr.. Kakas Ferenc, Kemény Béla, Kohányi Róbert, ICemenczky Lajos, Kiss József, Karlovite Adolf, Langráf Zsigmond, Mohácsi Lajos, Xagy Lajos, Polatsck Frigyes, Répay Dániel, Saáry Lajos, Sült József, Székely István, Sehvarez Vilmos, Varga Rezső. iíojfner Sándor dr. indítványára kimondta a bizottság, hogy a tagok jelenlegi számát nem tartja „numerus olausus--nak, hanem a szükséghez képest időnkint új tagokkal egészíti ki magát. A nagy bizottságon kívül 12 tagit végrenak orfeumot akarna állítani, hogy fölemelje őket ! Az angol azonban nem ismeri az elveket, de mindig cselekszik és mindig tökéletesen - angolul. Amint az orfeum csapó-ajtaján belül került, a munkás megvan csípve. Mert szünetek közt <-iiy pipát kell neki kiszívnia, vagy egy kis •ügyit leönlenie s erre az orfeum oldalához oda van ragasztva egv pompás téli kert. Magas kristály-terein, emeletet érő széles levelii pálmák gazdaságával, íikuszok, magnólia bokrok bozótjaival. Ki-ki ott pipázgat az apró székeken, s a kérges tenyerek végig simogatják a tropikus növényeket, — hogy lassan-lassan befogadja őket a mi bársonykezü kultúránk simasága. Mert most már gyorsan haladunk s nincsen megállás. A téli kert óriás hangverseny terembe szakad. Maga ez is egy arkitokturai tökéletesség, hol 2;")00 hallgató kap ülőhelyet, a széles boltozatok között pedig a királyné szobra őrködik. Itt tartják a munkások számára a hangversenyeket, melyek közbe-közbe egy szónoklatnak, térítő beszédnek adnak helyei, vetített képek magyarázó kíséretével. A nagy terem ki járója tovább vezet a könyvtárba. A working-peoplc nehezen állja meg, hogy míg ezen keresztül halad, bele ne nézzen a szétterített újságokba, s ha egyszer megakad szeme a falak olajfestményein, vagy a kitömött állatok sereglctén, ujjait égetni kezdi a könyvvágy és belehullott a tanulság forgatagába. Mert a szomszéd épületben helyes kis vegytani laboratóriumok, asztalos-iskolák, gyorsirászal vagy szabó-tanfolyamok várják,, ahol csodálkozással forgattam végig a fizikai irkákat, amelyekben mindenki maga fejti meg a magának föladott kérdést. Lejebb a föld alatt éppen esztergályozni tanultak a link. Persze, ez mind igen száraz dolog lenne, lia az angol el leiejteti volna valamit, amit sohasem felejt el, a sportot. Először is épít egy teljes tornatermet, de ez nem elég. Amint nem klasszikus tragédia kell a sOriuunkásnak és szerkovácsnak, hanem tnusic hall, így megkívánja az ő saját képére teremtett mulatságát, mert máskánt idegenben érzi magát s ide nem szokik. Megkapja hát ezt is. Ott nyílik a karikáit korcsolyázók ringje, s fölötte a boxolók emelvénye. Mind itt van az —- mind itt van, amit az izmos Anglia ad az ő népének csiszoltságban, tudásban s az edzett erőnek mozgásában. Egy palota, amely egészen a népé, megteremtve a népnek hasonlatosságára, nagyképű elvek nélkül, de. úgy, amint azt az életnek igaz ereje a földnek humus-rétegéből kipattanlotta. Semmi sittes benne a paragrafusokból, semmi a mesterséges rendszerek betü-hulláiból; mind élő, mind angol és mind tökéletes. Mikor eljöttem, s végigfutottam, a hirdetéseken, amelvek egy egyetemi tanár Nansen-előadását s az uszoda bezárását hirdették, már világított a nagy torony órája, hogy ide csalja a munkásokat, aliik közül {)()(«) hallgatót ő szed be évenként. A kultúrának ez a nagy lépvesszője, madáresalogatója ki volt lesve téve, s nagy világossága messze fénylett a sárga ködön át. A Miles Knd koad-ot még végignéztük, s azután hosszít utazással elértük a sápadt városrész legsárgább részét: a lilakwallt. Már szinte iáztunk a narancsszínű járók között, mikor egyszerre eltűntek a föld alá. Az út, amin jártunk, London ötödik csodája: az ötödik alagút a Temze alatt. Egy hihetetlen építmény, mely három szekérnek való szélességben, három mérföldön fut ál. Közben nagy kupolák kiklopszi szerkezete emelkedik s minden lépésnél ámulatba ejt. Es különös dolog. Az óriási boltozást valami csudálatos ösztönnel sárga majolika tállal borították, s itt a föld és a viz alatt, mikor már az egész világ eltűnt a szem elől, nem látni mást, mint a sárga kénnek sápadt ragyogását. A villanylámpák fénye megüt kőzik a falon s a visszaverődő sugarak az egész levegőt behálózzák a halvány arany-színnel. Egyik pere múlik a másik után, s folyton ez van előttünk: a sárga világ. Mintha ez a sáppadozó város ott fönt, egy rejtélyes, örökké fénylő szimbólumot keresett volna magának itt a föld alatt. Mintha sáppadó embereinek már nem is lehelne egyébb gyönyöre, mint az ö éltető-öldöklő sárga levegőjük, amely a föld alá is kíséri őket.
