Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-03-25

hajtó választmányt is alakítottak, mely a színi idény íolyamáu a felmerülő' kisebb jelentőségű ügyeket fogja elintézni. Mindenkor azonban, mikor lényegbevágó ügy kerül szőnyegre, a teljes bizott­ság lessz összehívandó. Végezetül a titkár bejelentette, hogy a hét folyamán Dobó Sándor igazgató a szinügyi bizott­sággal ez idei szezon tárgyában értekezni óhajt. E célból a bizottság pénteken ülést tart. A bízottság tagjai az ügy sikerre jutásának legszebb reményében oszlottak szét. Az izr. nőegylet estélye. — 35)00. március 17. — Az emberszeretet, a jótékonyság nemes esz­méjének tesz tettekben megnyilatkozó nagy szol­gálatot az izraelita nőegylet, midőn áldásos mű­ködésének rendes keretén kívül évente, rend­szerint a böjtben, táncmulatságot is rendez. K mulatságok a többi táncmulatságok közönséges sablonjától mindig valami új és eredeti vonzó erőnek feltalálásában ütnek cl. Idén például az a szerenesés ideája támadt a rendező-bizottság­nak, hogy a táneestély előtt felolvasás tartására kéri fel városunk népszerű képviselőjét, abban a biztos hitben, hogy az ő irói hírneve biztosítéka lessz az estély sikerének. Ks a remény fényesen beteljesült. Városunk intelligenciájának szinc-java ott volt műit szom­baton a Grill' nagytermében, egészen megtöltve a felállított széksorokat. A terembe belépő Heyediis Lóránt dr. orsz. képviselőnket a diszes közönség lelkes ovációval foiradta. Képviselőnk pedig azonnal elfoglalta helyét a felolvasó asztalnál, tudván, hogy a hall­gatóságnak jelentékeny része a fiatalságból kerüli ki ; a fiatalságra pedig az élvezetesnek Ígérkező felolvasás után — a tánc élvezete, is várt. Hegedűs Lóránt dr. külföldön szerzett tapasz­talatainak nagy apparátusával lépett a közönség elé. Elejétől végig érdekfeszítő előadásában, mely­nek egy részét lapunk mai tárcájában találják ol­vasóink, párhuzamot vont a leggazdagabb és a legszegényebb két nemzet között. Bemutatta az angol fajt, hatalmas kultúráját és a hagyományok roskadozó, hanyatló nemzetét, a spanyolt. Eredeti és megkapó néprajzi adatokkal szolgált, a melyek közül különösen egy bikaviadalnak realisztikus le­írása ragadta el a közönséget. Elvezetett a meló­diák bíívös hazájába is, Nápoly képét mutatva be, melyhez az olasz sovinizmus annyi magasztaló jelzőt fűz. Es végre a mi magyar hazánkról beszélt. Arról a hibánkról, a mely mindig a külföldet ke­resi, óhajtja és utánozza. Ostorozza a kozmopo­lita szellemet és követendő mintaképül a spanyo­lok lángoló konzervatív fajszeretetét ajánlotta. — Felolvasása végén igazi lendülettel aposztrofálta a magyar nemzeti egységet. Meg-megújuló tapsvihar és éljenzéssel ünne­pelte a felolvasás végén a közönség a kitűnő léi­olvasót. Tömegesen siettek a szeretett képviselő üdvözlésére, ki alig győzte megköszönni a benső­séges, meleg gratulációkat, melyekben a komoly­sága és tartalmassága mellett oly vonzó és érté­kes felolvasást megköszönték. Közben azonban átalakult a nagyterem képe. A széksorok eltűntek és rövid egy negyedóra múlva felhangzott a cigányok zenéje, kezdetét vette a tánc. Kezdetét vette jó kedvvel, vidám hangulattal, mely végig kitartott a bálozó közön­séggel egész hajnalig. A bálon résztvetf hölgyeket igen kedvesen lepte meg az a csinos táncrend, mely minden sablontól elütően és egészen korszerűen: képes levelező-lap volt (táncoló alakokkal), mindegyik hölgynek barátságos „jó mulatság-kívánás" mellett saját nevére megcímezve. A mulatság szép sikerét bizonyítja, bogyj az első négyest nem kevesebb, mint 50 pár táncolta. Tudósításunk hiányos lenne, ha nem fejez­nők ki teljes elismerésünket a nőegylet nemesszivü elnökének, dr. LÖWIJ Lászlóné úrnőnek és a rendező­bízottság tevékeny elnökének Hercz Dávid cgyl. titkárnak, a bál körüli fáradozásukért, melyet — amint örömmel láthatták — teljes siker koronázott. Itt közöljük a jelenvolt hölgyek névsorát: Asszonyok: Altsü'ldter Jakabué, Baranyai Zsigmondné, .Bülitz Fereuczué, Blum Miksáné, Braun lgnácué, Buelvwald Zsigmoi.dué (P.-Gyimót), Fellner Sinionué, Fischer Lászlóné, Fleisohuer Samuné, Fürst Sándorné, özv. Gold Samuué, Gut­stein Jóuásné, Goldberg Gyuláné, dr. Hirsch Vilmosné, Karlovitz Adolfué, Klein Józseíhé (Börölló'), Klein Adolfné, Klein Vilmosné, Kertész Dezsőné, Kerpl Gusztávné, dr. Kövi Józsefné, Krausz Vilmosné, Kovács N.-né (Körmend), dr. Deutsch Dávidaé, özv. Kohu Adolfné, Ló'wy Lászlóné, Lázár Ádámné, Lukács Lajosué, Ló'wy Ignáczné, Mayersberg Samuné, Oesterreicher Mónié, Oesterreicher Gyuláné, Posel Józsefné, Piatsek Gyuláné, Rosenlhal Franciska, Roseuberg Fanni, Szokoly lgnácué, Schön fold Károly né, dr. Sauer Vilmosné (Szili-Sárkány), Schlesinger Rudolfné, Spitcz Sinionué, Weisz Sániuelné (S.-Vásárhely). Leányok : Baranyai Böske, Bülitz (Jilla, Brauu Róza, Fischer Sarolta, Deutsch Berta, Gutslein nővérek, Klein Janka, Kövi Dolora, Koth Rozsika, Kadelburg Alice (Veszprém), Krausz Zseni, Lukács Melanie, Mayersberg Szelinka, Oeszterreicher Szóra, Szokoly Gizike, Balezer nővérek, Stern Oilla, Steiner Irén (Győr), Ton ás Zseni. A város hivatalos közzététele. 25—15)00. ~~ " közgy. Hirdetmény. Pápa r. t. város polgármesteri hivatala részé­ről közlnrré létetik, miszerint f. évi március hó ;50-án tartott részleges tisztújító közgyűlésen köz­gyám és irattárnokká Szűcs Gyulát, iktatóvá Vágó Gyulát, pénztári tisztté Szeleczky Bélát, pénztári írnokká Szeleczky Ferencet választotta meg a kép­viselőtestület. Ezen hirdetmény azzal tétetik közzé, hogy a választás ellen a felebbezés lő nap alatt az 1881). XXII. t. c. 81. ij-a értelmében a törvényhatósági bizottsághoz beadható. Pápán, 15)00. március hó 2l-éu. Mészáros Károly, polgármester. VEGYES HÍREK. | — Személyi hirek. I/enyvessy Ferenc! dr., vármegyénk főispánja, báró Vchtrilz Emil dr. I főispáni titkár kíséretében f. hó 2;3-án Pápára ér- j kezett. Főispánunk hétfőig fog körünkben időzni.—: Perczel József vezérőrnagy a hét folyamán váro­sunkban időzött. — Koloshváry József megyei al- j ispán, Vadnay Szilárd dr., megyei tiszti főorvos, Knopp < Ferencz hadseregbeli őrnagy, Mezyolich Mátyás honvédőrnagy, Groó Gyula hadseregbeli főhaduagy, Szilágyi Dezső honvéd-főhadnagy, dr. Sellinidl Fe­rencz és dr. Rozs István ezredorvosok a sorozás al­kalmából ma egy hete városunkba érkeztek és ked­dig itt időznek. — Alakuló és tisztújító közgyűlés Két egymásután következő napon, folyó hó lü-én és 20-áu két közgyűlést tartott városunk képviselő­testülete, mindkettőt Kolossváry József alispán el­nöklete alatt. A hétfői közgyűlés egyedüli tárgya a képviselőtestület megalakulása volt. Csoknyay Károly főjegyző felolvasta a virilis jogú s a válasz­tott képviselőknek kiigazított jegyzékét, s az alispán a képviselőtestületet megalakultnak jelentette ki. — A keddi közgyűlés egyetlen tárgya a részleges tiszt­újítás volt, melyre az alispán bizalmi férfiakul: Pcthö Menyhért, Puál István, Barálh Ferenc és Reclinitz Ede dr. városi képviselőket nevezte ki. A közgyámi és irattárnoki állásra, mint egyedüli pá­lyázót, Szűcs Gyula városi iktatót választották meg, az ő helyét Vághó pénztári tiszttel töltötték be, kinek helyére viszont Szeleczky Bélát választották meg. Az irnoki állásra 7 pályázó közül a kandidáló­bizottság a következő sorreudbeu jelölt: Szeleczky Ferenc, lloífstatter Dezső, Fodor József, Thury Lajos és Kopácsi László. A szavazatszedő-bizottság elnökéül Sült József kir. tanácsost, tagjaiul pedig Hirsch Vilmos drt és Székely Istvánt kérte fel az alispán. Beérkezett G4 szavazat, ebből Szeleczky kapott 39-et, Fodor 25-öt, Thury 3-at és lloífstat­ter 2-őt s így az irnoki állásra Szeleczky Ferencet választották meg. A megválasztott tisztviselők a hivatalos esküt a közgyűlés színe előtt azonnal le­tették. A gyűlés berekesztése előtt a polgármester köszönetet mondott az alispánnak fáradozásaért, mire Kolossváry alispán kijelentette, hogy a város érdekében bármikor kész tevékenyen működni, s azt az óhaját fejezi ki, vajha alkalma nyiluék e törekvő városnak nagy dolgok kivitelében is segít­ségére lenni. A közgyűlési lelkes éljenzéssel fogadta az alispán szép szavait. — Uj kanonok. Lapunk már hetekkel ezelőtt közölte a hírt, hogy Ujvárg Ferenc kapos­vári plébánost, volt pápai káplánt kanonokká fogják kinevezni. A kinevezést a hivatalos lap f. 19-i száma közli a következőkben : A király a veszprémi székes­káptalanban Szalay Mihály pápai f'Őesperesuek a somogyi, Rédey Gyula dr. següsdi főesperesnek a pápai és Néger Ágoston idősb mesterkanonokuak a següsdi í'őesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyta s az ekként megüresedő utolsó mester­kanonokságot Ujoáry Ferenc, dombéi címzetes apát és kaposvári esperes-plébánosnak adományozta. — Értekezlet a postapalota ügyé­ben. Fenyvessy Ferenc dr., vármegyénk főispánja leiratot intézett városunk polgármesteréhez, melyben felhívja, hogy a postapalota épületében folyó hó 25-én délután 4 órára a városi képviselőtestületet és a kereskedői érdekeltséget értekezletre hívja ösz­sze. Mint értesülünk, az ügyet főispánunk a keres­kedelmi miniszter újabb átirata folytán vette kezébe azzal az intencióval, hogy míg egyrészt postapalota építésével Pápa város jogos igéuyei kielégítést nyer­jenek, addig másrészt a kereskedelmi minisztérium büdzséje se terheltessék meg túlságosan. Az értekez­letre felhívjuk városi közönségünk figyelmét. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli ev. ref. egyházkerület f. hó 20-án Székes­Fehérvárott Antal Gábor püspök és Tisza Kálmán főgondnok kettős elnöklete alatt közgyűlést tartott. A közgyűlésnek bennünket, pápaiakat közelebbről érdeklő mozzanatai .a következők voltak: Jegyző­könyvében örökítette meg a gyűlés Tóth Dániel, a főiskola elhunyt ta-iárának a tanítás és a tudományok nevelése körül és Szűts János esperesnek az egy­házkormányzat terén szerzett érdemeit. Kis József főisk. tanár és Kecskemétiig Jenő d.-almási lelkész, mint megválasztott íanácshirák, letették a hiva­tali esküt. A főiskolai vallástanári tanszékre 18 pályázó közül liácz Kálmán balsai lelkészt, a theo­logia licenciátusáf választották meg; a történet-latin tanszékre pedig G pályázó közül Lakos Béla dr., hódmezővásárhelyi helyettes tanárt. Magasabb fize­1 tési osztályba léptették elő Borsos István és Faragó János tanárokat. — A közgyűlés legfontosabb tárgya I a pápai leányinternátus fejlesztésének ügye volt, mely körül hosszabb vita támadt. E vita anyagát a Horváth József dr. főiskolai tanár s leáuyiuter­nátusi igazgató készítette magas pedagógiai látó­körű, tartalmas tanulmány és az ehhez fűződő véle­ményes javaslat és költségvetés képezte, mely felsőbb leányiskola létesítését célozza. A gijülés a felsőbb leányiskola létesítését kimondta, a megnyitást az alapító László József hagyatékának birói lebonyolí­tásának idejére tűzte ki, amire nézve Czike Lajos főiskolai gondnok, László József végrendeletének végrehajtója, egyszersmind a felsőbb leányiskola

Next

/
Oldalképek
Tartalom