Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-10-21

lenne nagy jövője, ha ennek folytatásakép megépíttetnék a Pápa-Ukki vasút. Lindheim úr, ki a csornai vasútat építette, azt maga is belátta és néhány hónap múlva előmunkálati engedélyt' kért és kapott'is ezen vonalra. De mivel kellő számú törzsrészvényekre nem volt kilátása, ez ügyet elejtette. Ha ezen rövid vasút megépült volna, a Kis-Cell—Esterháza—Pándorf—Pozsonyi vasút sohasem épült volna meg. De az említett élelmes két kis-celli lakos azonnal felismerte a helyzetet és a Kis-Cell— Pozsonyi vasút érdekében oly embert nyert meg, mint a nem rég elhalt Iiadó Kálmánt, ki oly erélyes és buzgó ember volt, hogy mindent keresztülvitt, amit komolyan tervezett. Városunkra nézve még most is legjobb és leghasznosabb volna az ukki vonal kiépítése, mert ez által legrövidebb összeköttetést nyernénk egész Zalamegyével. Ezáltal volna sümegi vasútunk is, nyernénk elég rövid összeköttetést Tapolczával és az innen legközelebb megépítendő keszthelyi vasúttal a Balaton-mellékével és Somogymegyével. De még fontosabb volna ránk nézve azon előny, hogy nyernénk direkt összeköttetést Csáktornyán át Zágrábbal és Fiaméval, mi által némileg helyrepótolnók a múlt veszteségét és a dél iránybani forgalmunk KisCell elkerülésével és rövidebb uton történnék. De sajnos legcsekélyebb reményünk sem lehet, hogy a Pápa—Ukki vonal valamikor megépül. Ha már a jobbat nem érhetjük el, elégedjünk meg a jóval. Kétségkívüli, hogy a sümegi vasút megépítése által sokat nyerne városunk. Eddig van két vasútunk északi irányban : Győrbe és Csornára; van egy vasalunk nyugat felé Kis-Cell, Szombathelyre; kelet felé eddig nincs vasútunk, de ha kiépül a bánhidai vasút, akkor ezen hiányon segítve lessz. De délfelé eddig megtervezetünk sem volt; ezen segítene a sümegi vasút, ha nem marad mindigre tervezet ! Kell, hogy legyen minden irányban legalább egy vasútunk, különben városunk nem életre való, sem versenyképes; különben maradiak maradunk; míg a körülöttünk levő városok haladnak, gyarapodnak, úgy népes>égl>en, mint forgalomban, mint jólétben, egészségben és gazdaságiján, mink elmaradunk. Élelmes városoknak mind a 4 irányban még több vasúljnk is van. Hisz még Veszprémnek is van már 4 felé vasúlja és igen iparkodik, hogy tervezett balatonparti vasutak kiinduló pontjává legyen, dacára kedvezőtlen földrajzi fekvésének. Elég sajnos, hogy városunkban még' must is nagy azok száma, kik ellenségei' minden vasútnak, ha csak áldozat árán tudjuk azt megszerezni. Ezek a jó urak legalább még .'id évvel hátra maradtak, ha még oly fiatalok is. Vasutak dolgában úgy vaunak most a városok, mint azelőtt országutak dolgában. Micsoda város volna az, melynek nem volnának, régi időktől fogva minden irányban országútai! Ezért bizonyos, hogy kell nekünk dél irájiyban is vasút, a sümegi. Kell, hogy hidegen és megfontolva i mérlegeljük helyzetünket. Kétségtelen, nagy szükségünk van egy déli irányban vezető vasútra, de nézetem szerint hasznosabb és így jobb volna egy Pápa—Tapolcai vasút, annyival inkább, mert. már legközelebb meg ing építtetni a Tapolca—Keszthelyi vasút. De ez idő szerint, hiába várjuk ezen vasútat, senki sem gondol még előmunkálati engedélyre sem; ez a kívánságunk ezért tárgytalan. ' Most, hogy kínálkozik alkalom egy sümegi vasút létesítésére, azon legyünk, hogy ez meg is építtessék. Ha azt látjuk, hogy oly férfiak vannak annak élén, kik komoly szándékkal, tetterővel bimak, kötelességünk azokat támogatui és erőnkhöz, mérten áldozatot is hozni, mert igen bő hasznot fog hozni, ha nem is mindjárt az első években, de bizonyosan a későbbi évtizedekben. Mire kell ügyelnünk azon esetben, ha e vasút csakugyan megépíttetnék? Van kifogásunk a devecseri irány ellen ; először azért, mert van rövidebb, azaz olcsóbb út és másodszor az, ha Devecsernek visszük a vasútat, ezen község egyszerre fontos vasúti csomópont lessz, mely még az által válnék még fontosabbá, ha megépítettnek a Devecser—Tapolcai vasút. Ezáltal hatalmas és veszélyes versenytársa lenne úgy a pápai, mint a sümegi piacnak. Célszerűbb lessz a vasútat SomlóVásárhelynek vinni, innen Káptalanfán át Sümegre. Ez az irány üdvösebb úgy Pápának, mint Sümegnek és ezáltal teljesen és könnyen érjük el második követelésünket, hogy e vasút a Somlót minél közelebb és minél hosszabb vonalban érintse. Nekünk pápaiaknak már régi óhajtásunk, hogy a Somlóhegyére könnyen elérhessünk és onnan épp oly könnyen juthassunk haza; a jelzett csekély irányváltoztatással azt el is érnénk. De megköveteli ezt, a tervezett vasút jól felfogott érdeke is. Igaz, hogy a sümegi vasút által egy zsákvasútba építünk; de már 1—2 év alatt ezen hátrány megszűnik a keszthelyi vasút biztos megépítése | folytán, mi által a jelenlegi TJkk—Sümegi vasút nagyon meg fog élénkülni. De van akkor kilátás arra — ha megépíttetik a Pápa—Sümegi vasút — hogy meg fog épülni egy vasút Sümegről Hzt-Grótra vagy Türgyóre, mi Pápa városára nézve igen hasznos volna! Pápai. i A polgári leányiskola ünnepe. - IflUO. október 17. és 18. — A polgári leányiskola ünnepét jeleztük a címben, pedig írhattuk volna bátran: a város ünnepe. Jubilált és új épületbe költözött leányiskolánknak a város vetette meg alapját, növendékeinek zöme a város gyermekeiből került ki : ünnepe a város ünnepe volt. A város közönségének lelkes érdeklődése kísérte elejétől végig a két napig tartott ünnepet, mely lélekemelő magasztos momentumokban volt gazdag s mely hitté érlelte azt a meggyőződést, hogy városunk kulturális nívója méltó e korhoz, mely a nevelés • s főleg a leánynevelés terén minden előző kornál nagyobb eredményeket mutathat fel. Iskolai emlék-ünnep. A polgári hiányiskola volt és jelenlegi növendékei által folyó hó 17-én este rendezett hangversenyre utolsó zugáig megtelt a városi szinház. Ekkora közönséget még tán soha nem fogadott magába a mi kis művész-otthonunk és még hozzá hánynak nem sikerült az előadásra jegyet kapnia! Az érdeklődés könnyen érthető, | hisz a hangversenyen csaknem mind e város gyer.mekei szerepeltek. A hangverseny műsorát az iskola tanári kara, élén költői lelkű igazgatónőjével Nnijij Gabriella-j val, rendkívül élvezetes módon állította össze. Minden egyes számot a közönség osztatlan érdeklődése és zajos tetszése, kisért. Elsőnek egy fehérruhás kis lány: Lázár Vilma 111. oszt. tan. jelent meg a megszakított szinpadon s elszavalta Kőrös Endrének itt következő költeményét: Prológ. Egy várost, ismerek'; gazdag-hatóra, Kincsekben' dús tárháza nincs neki; Akad. könnyen nagyságra, díszre párja, • Hírnévre is sok más fölérheti. De egyre büszke mindegyik lakója És egyért büszke rá a haza rég, Hogy benne immár századévek óta A műveltségnek szent oltára ég. S a mi városunk szent oltára mellől Sokáig száműzetve volt a nő, Mig a szűkkeblűség bástyája megdől, Szabad szellem derűsebb kora jő. De küzdni kell az eszme gátja ellen . . . A város küzd ... A hév célhoz segit. S hogj' új oltára mindjárt bonra leljen, Megnyitja egy vén zárda kapuit. Az elhagyott zárdát szürkés falával, Szobáit a zárt folyosók között Lányok jöttén új élet hatja által, Hisz a tavasz beléjük költözött! Gyermek-lelkek mosolygó kikeletje, Minek az ád szint, fényt ós kellemet, Hogy a tudásnak napja hinti szerte Áldott sugárit e tavasz felett! . . . Tavasz röpült, jött új tavasz nyomába S a szűk falak közt élt örök tavasz; Kertként virult a város iskolája, Nem verte fel soha a gyom, a gaz, Mert szorgos, védve-ápoló kezével Megannyi hű kertésznő gondozá S mit fáradságuk, munkájuk uem ért el, Szivük jósága azt kipótolá. Leányszivekbe gyöngéd érzületben Beoltottak magasztos tanokat. Istent, hazát szeretni rendületlen! Legfőbb tanuk örökre ez maradt. Ks széles országába a tudásnak Lánykáikat ők elvivék oda S mi kincset onnan egyszer meghozának, Egy élten át nem veszhet el soha! Nem vész a kincs s nem veszhet el a bála, Mi érző szívekben kisarjadott, Anyáink ajka s a miénk is áldja A gyöngéd, gondos, drága csapatot, Mely válta képét a múló idővel, De mindig egv szellem hatotta át. Negyedszázad lánynemzedéke nőtt fel S értük szerette mind az iskolát! Az iskolát a vén templom tövébe', Mely elhagyottan, némán áll ma már, Kiszállt belőle Mázsák ifjú népe Es büszke, díszes új csarnokba jár, De híven gondol rád, te régi otthon Es istent kéri szívből, igazán: Az új tanyára annyi áldást adjon, Amennyi volt a régi jó tanyán ! A nemzet életerejét dicsérve Mely fennen állsz, hatalmas iskola, Uj ezredévünk tündöklő diszérc () légy a tudománynak temploma! Áldott legyen, ki szentélyed lakója, Áldott ki első pártfogód vala, H ki fenntart, éltet, csarnokod megóvja, Ezerszer áldott a magyar haza! A költeményt a bátor fellépésű kis leány esengi) hangon, kitűnő hangsúllyal s nagy hatással szavalta el. Oállnj Zoltánnak, a főiskola és leányiskola kiváló zenetanárának hangulatos és zenoi .szépségekben gazdag Nyitányát Xmhauser Erzsi ós Wttlmann Ilona adták elő zongorán négy kézre. Ügyes játékukat zúgó tapssal honorálta a közönség, mely a Nyitány szerzőjét is többször kitapsolta.