Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-05-13

Ii 100. május 13. PÁPAI LAPOK. városunk jeles szülöttét, a király kegyéből a leg­nagyobb kitüntetés — mit egy magyar tudós nyerhet — érte el: a budapesti m. kir. tudomá­nyos egyetemen a mathematika nyilvános rendes tanárává nevezték ki. A fényből, mely a kiváló tudósra a kineveztetésből háramlik, részt kér a mi szerény városunk is, melyhez Beke Manó dr.-t ii rokoni és baráti kötelékek egész serege füzi. A budapesti tudományos egyetemnek legfiatalabb proiesszora, ki ezt a ritka kitüntetést i)8 éves korában érte el, Pápán kezdette meg pályafutá­sát. lS()2-ben született Pápán; egyszerű, szerény kereskedők voltak a szülei. Elemi iskoláit és a a gimnázium két alsó osztályát Pápán végezte, de a reális szakok iránt érezvén különös hajlan­dóságot, innét a budapesti állami VI. kerületi főreáliskolába ment, s ott végezte középiskolai tanulmányait. Már fiatal kovában megbámulták tanárai a mathematikai tárgyak terén való geni­alitását, s jellemző, hogy két fitestvére ugyan­csak a mathematikai tudományok terén keltett feltűnést párját ritkító tehetségével. Egyetemi tanulmányait a budapesti m({egyete­men és tud. egyetemen kitűnő eredményűvel vé­gezte és 1883-ban tanári oklevelet szerzett. Ugyan­csak 1883-ban már abban az iskolában, ahol maturált, mint próbaéves tanár; egy évvel ké­sőbb mint helyettes és 188(i-tól egészen lSílő-ig mint rendes tanár működött. Közben az l8 l J3-ik evet Göttingában töltötte, ahol újból teljesen zavartalanul csakis mathematikai tanulmányokkal foglalkozott. 1895-ben a bpesfi tanárképző-intézet gyakorló főgimnáziumához jutott vezető tanárul. Irodalmilag igen sokat dolgozott. Szakszerű mat­hematikai értekezései, a hazai mathematikai folyó­iratokban és a lipcsei Mathematische Annalen cime legelsdrangu folyóiratban jelentek meg. A legtöbb értekezés a dill'ereneiál-egyenletek elméle­tének körébe tartozó önálló kutatás ered­ménye. De ezen szakszerű tudományos értekezéseken Kívül igen sok tankönyvet is irt: A kormány megbízásából népiskolai számtani tankönyveket és vezérkönyvet is irt, melyek az ország legtöbb ívpiskolájában használtatnak. Ezeken felül közép­iskolai számtant, algebrát, mértant stb. készített, 'helyek legelterjedtebb tankönyveink közé tartoz­nak. Nagyszámban irt tanügyi, pedogiai és mai­mért amit én itt lemondok, az nem alfele novella, hanem szín vízből merített tudomány. Önök kíváncsiak lehetnek valamennyien, h"gy mi is az a tenger. A tenger a vizek anyósa. Vagvis: ringatózzál te az anvósod ölében 8 napig s kiérdemlőd Amerikát. Ezt nem én talál­jam ki, hanem a hajón egy hosszuszakálas go­romba ember, akit érte nagyon megszidtam, mert eii az anyósok ellen soha viceeket nem faragtam, fialom ugyanis, hogy amint az embernek porrá é> hamuvá, úgy minden szép asszony.iak is egy­-/.er anyóssá kell lenni. Hanem azért a tenger mégis a vizek anyósa. Amíg az ember nem ismeri it. i. a tengert), addig olyan kedves, olyan szeretetreméltó. A fo­tográfiáját bizonyosan önök is látták már földab­ro.-zokról. Mindjárt a szárazföldnél vékony, sűrű párhuzamos selyemvonalak hulláinzanak egymás mellett, mindig "ritkábbak és ritkábbak lesznek, amint, az égszínkék vízbe beljebb megyünk, végül elenyésznek egészen, mint a lutllámgyürű külső körvonalai a víztükörben. Olyan szépek ezek a meneteles vonalak, mintha tündérhaj volna arany­íesüvel szép hullámosra fésülve s olyan tükör­tiszta vonzó, édes kék szine van, mint a nefelejcs­nek, mint egy kisasszony-szemnek, mint egy ne­felejcssziníí kisasszony-szemnek. Oh, szép is az," ha egy kisasszonynak nefe­lejesszmű szeme van, mindig mondtam, most is mon­dom. DG kérdem, nyájas hallgatóim, szépnek találnák-e azt a iiefelejcsszinű kisasszonyszemet akkor is, ha akkora volna, hogy ladikázni lehetne benne? a szempillák helyett' cölöpökkel volna kiperemezve a széle? Hát még az olyant, amelyi­ken vitorlákkal járnak, fát meg tulkot, meg pet­róleumot szállítanak s akkora vasmacskákat ere­getnek belé, mint egy kápolna. hematikai, didaktikai értekezéseket, két évvel ez­előtt egy mathematikai művével az akadémián is pályadijat nyert, s a közoktatásügyi miniszternek az országgyűlés elé terjesztett jelentéseit hosszú időn át ő szerkesztette. Ezen munkásság mellett tevékeny részt vett több fontosabb kulturális alkotásban. Az iskolatársak szövetkezetét alakí­totta meg, mely a régi iskolatársak között az összetartozás érzetét ápolva és fejlesztve, egyúttal a szegény, egyetemre járó iskolatársakat ösztön­díjakkal és segéllyel támogatja. A bpesti Szabad Líceumnak egyik tervezője és alapítója, a mat­hematikai és filozófiai társulat, a középiskolai tanár-egyesület, a pedagógiai társaság stb. választ­mányi tagja. A leánygimnáziumnak is ő volt egyik leg­lelkesebb apostola, s annak a mindenfelé feltűnést keltett nagy eredménynek, melyet ez a fiatal in­tézet a szakkörök bámulatára- elért, Beke Manó jelentékeny tényezője volt. Pápa városáról sokoldalú elfoglaltsága mel­lett sem feledkezett meg sohasem ; minden évben ellátogatott itt lakó nagyszámú rokonaihoz és barátaihoz és a budapesti felső iskolákra járó pápai fiuk mindenkor kész pártfogóra találtak benne, aki semmi fáradságot nem kiméit, hogy egy-egy szegénysorsu fiúnak a megélhetését elő­segítse. A nagy kitüntetés büszkeséggel tölt el ben­nünket s a kiváló tudóst örömmel üdvözöljük akkor, midőn a magyar tudomány és kultúra szolgálatában szerzett nagy érdemei a legfelsőbb helvről részesültek méltó elismerésben. Színház, Színtársulatunk előadásai rendszerint szép közönség előtt, a rendes mederben, folynak. A hét végén vendégszereplés volt. Ligeti Mari prima­donna lépett fel két szerepben, úgy tudjuk, szer­ződtetési célból. — Itt említjük meg azt az ör­vendetes tényt, hogy a város pénzügyi bizottsága a legközelebbi közgyűlés elé javaslattal lép a színháznak acetilénné 1 világítása tárgyában. Szep­temberre tehát kilátásunk van a szinház jobbb világítására. Egyplom gyöngye. Bár a mult hét folyamán háromszor adták ezt az operett-újdonságot, jelentékenyebb közönséget egyszer sem vonzott. A darab el só' előadását gondos rendezés, kifogástalan összjáték emelték, de nem mondhatjuk ugyanezt a második, s fűként a harmadik előadásról, melyek úgy az összjáték, mint az eg3 r es szereplők tekintetében mögötte maradtak a premier­nek, Mánijatj Aranka e darabban nagy játékpartít adott, s az ő ritka haladásának kétségkívüli bizonyí­téka, hogy feladatát a közönség teljes megelégedésére oldotta meg. Természetes, hogy a fő vonzerőt mégis gyönyörű énekszámai képezték, melyek díszei voltak az előadásnak. Sesostris szerepében Dobé) Sándor mutatott be egy igazán kacagtató burleszk alakot, mely bár erős reminiszcenciákat keltett Menelausra, mégis sok eredetiséggel, s jó ötletekkel dicsekedhe­tett. Kupiéi viharos tetszésben részesültek. Megfejthe­tetlen rejtély előttünk az, hogy miért kellett Xaijij Gyulának egy f) s/.óból álló semmi szerepet játszani, mikor a darabban van egy elég szép tenor-parti; bármennyire méltányoljuk is Remete derék ambíció­ját, mégis csak azon töprengtünk, minden jeleneténél, miért kell Xagy Gyulának annyit pihenni. Két epizódszerepben rendkívül ügyesek voltak: Nayij Imre és Horváth Kálmán. Báránykák. Hétfőn este megismételték Varneynek a múlt héten szép sikerrel adott új operettjét. Az előadás ezúttal is élénk, hatásos és mulattató volt, amiben gyáránt buzgólkodtak az összes szereplők. Ezúttal is Mányay, Juhászné, Várady, továbbá Sayy Imre, Jiuyy Gyula és Jlorpáth Kálmán tüntették ki magukat. Kam éli ás hölgy. Örvendetes jele a sxinügy iránti lelkesedés föl­lendülésének, hogy míg két évvel ezelőtt Hegy esi Mari teljesen üres ház előtt játszotta el a szépséges Gauthier Margit megható tragédiáját, most ez a darab majdnem teljes házat hozott össze. S öröm­mel számolunk be arról is, hogy az előállásnak ez a materiális sikere egy igazi és őszinte művészi sikernek volt méltó megjutalmazása. A szezon egyik legértékesebb és legtartalmasabb sikerű estéje volt ez. A társulat hősnője: í)aróczg Ilka adta a cím­szerepet, ritka bravúrral és óriási hatással. Játéká­nak minden mozzanata arról tett tanúságot, hogy e szerepnek tanulmányozására, megismerésére és meg­értetésére ambíciójának és tehetségének legjavát for­dította, s hogy ez az igyekezete nem veszett kárba, azt a minduntalan felhangzó tapsvihar igazolta leg­jobban, ami majdnem minden jelenetét nvomou kö­vette. Jóformán i/.ekre s/.edte szét a hatalmas szere­pet, s annak minden legapróbb részletét átdolgozta s poeniirozla. Alakítása a Ill-ik felvonás hatalmas ez a tenger-hajzat, a képen: há­Mimlig inorog, Hát szépnek találnák önök az ekkora ki­; sasszonyszemet ? Vagy akár nefelejcset 'í Hiszen \ a nefelejcs már akkor se szép, ha akkora, mint; egy káposzta. Van is egy olyan káposzta, amelyet ép oly szokásos salátának használni, mint a mily 1 nem szokásos hozzá verseket irni vagy kis.isszonv szemekhez hasonlatul felhasználni. Nos igv van a tenger kékjével is az ember. Azok a hullámos selyemvonalak is csak a föhlabrosz-fotogralián vannak meg, az életben olyan rendezetlen és zilált hogy ahhoz hasonló nincs. Es a milyen csendes, szelii zsártos, goromba a valóságban, mindig izog-niozog, reggeltől estig magát lellor­ralja, felháborítja s éjjel az embert aztán aludni nem hagyja, szóval : én a nagyszakállú embert nagyon összeszidtam, mert goromba volt, amit : mondott, de azért a tenger a vizek anyósa. Most azt kérdik önök, hogy nagy-e. az a tenger '! Mit mondjak? A tavalyi árviz óta még I annyi vizet nem láttam, mint a tengerben. Mondhatom önöknek hölgyein) és uraim : [soha sem hittem volna, hogy az Úristen az ő [ teremtését, a földet, ezt a csíped tettet, ilyen hosszú lére eressze. S csodálatos az ember. Mivelhogy napokig ' nem lát sem tavat, sem folyót, sem patakot, sem csermelyt, még csak artézi kutat sem, hát ebbe az öreg vizi mamába egészen beleszeretett. | Hogy én szerelembe estem a tengerrel, 'minek tagadnám? Este mikor elfeküdt a zsibongó hajó, ott könyököltem a ringó nagy bölcső I párkányzatán és néztem, néztem a csillagos habo­j kat. Rejtelmesen susogott mélyök, mintha piros ! korallok s tfízszemü gyöngyök villantak volna | belőle reám, egy-egy hullám egészen felcsapott | hozzám, be akart tekinteni, bogy mit írok róluk a noteszembe. Ks én csak bólogattam, udvaroltam bókolva,a mély titku haboknak, a hogy a hajó ingott. En is ő belőlük akartam valamit kivenni, ők is belőlem, titkaimból. Foggattuk egyniaVt, mozgattuk egymást, az óceán, meg én. En az enyimet titkoltam, ö az övét. A világ előtt maradjon titok mind a kettő s önök se kérdezősködjenek. Ha két ilyen erős ember összemegy, mint a tenger és én, bizony nagy lehet ott a küzdelem. Fátyolt reá. Kapattuk enyma-i. a/, m-ean nie^ en, A/ ueean a/, halluilliil! -/eyeny. I'ájl lie/ill, mini l>U/i| 11/ a -i'k lii'iua r-epp : KII willam hál kn/lel.em el>h . . . III. FKJK/KT. K e v e H k e de 1 e n ii s n ie. Vagy: üzlet a szerec.-en titkárral. Volt ott abban a társaságban minden féle titkár. A legfeketébb mégis a szerecsen titkár volt. En nagyon szerettein nézni a kínait, meg a japánt is, mert a kínai olyan tca-sziníí népség, a japán meg olyan daxli-fele alkotás, szereltem a turbános indust, meg a kenguru hazájából jött ausztráliait is, de legjobban mégis csak a szere­csen kollegát szeredéin és a mikor nem voltam világos ruhában, mindig csak ő hozzá dörgölőztem. Finom és gyöngéd igyekeztem lenni vele szemben s ugyancsak megválogattam a témákat, a mikről beszéltem, még az ételeket is, a melye­ket jelenlétében ettem. Örökké a feketék téren maradtam. Dicsértem előtte a suvix és szurok kitűnő tulajdonságait, elmondottam, hogy nálunk külön szabályrendelet van a kéményseprő-iparra, olyan előkelő és fontos az, Mátyás király fekete sere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom