Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900
1900-05-13
jelenetében kulminált, midőn Armuld atyja őt lemondásra bírja, de nem kisebb hatása volt a IY-ik és V-ik felvonás végjeleneleiuek is. — A közönségre lebilincselő hatással volt a kitűnő alakítás és szűnni nem akaró tapsokon kívül a nézők szeméből ki-kicsillanó könnyek tolmácsolták szép sikerének általános hatását. Havas Jenő szemrevaló szép íiu, aki ezzel az előnyével a néző közönség szebbik felét tnláu meghódította, de alakításának belső értékéről ugyanezt nem mondhatjuk. Ez a szerep színi iskolák szerelmes színészeinek örökös vesszőparipája, s kétségkívül sok olyan részlete volt játékának, mely arra mutatott, hogy szerepével sokat foglalkozott, de művészi egyéniséget játékában feliedezni nem tudtunk ; csak játszotta a szerepét, de azt az illúziót nem tu.lta bennünk kelteni, hogy éiv.i is azt, amit mond Balázsi a róla megszokott rutinnal adta az öreg Du vall, s a III. felvonás nagy jelenetében méltó partnere volt üaróczynak. Az első felvmiásí rendkívül megrövidítették, a legérdekesebb jeleneteket kihagyták, ami sokat rontott a hatáson. A rendezőt kérjük, hogy fordítson gondot arra is, hogy a francia s általában az idegen szókat helyesen, s egyformán ejtsék ki. Talán nem is túlzá-, ha botránynak mondjuk azt, hogy a legismertebb s a mindennapi életben is előforduló francia szókat rosszul ejtik ki még a társulat elsőrendű tagjai is. Ez a megjegyzés nemcsak erre az előadásra szól, mert hogy messze nem menjünk, péntek este a szereplők egy része Bokácosúnak, a másik része Bokáesiónak nevezte a darab hősét. Kuriu'Jnrf niy. Ezt a darabot választotta Ligeti Mari első felléptéül és ha nem tudott teljes érdeklődéit kelteni ez az előailás, az nem neki, hanem annak róható fel, hogy az ogyébbként is nem nagy tetszésben részesült darab mult héten kétszer került színre. Annyiban nyereség volt az előadás, hogy Ligetitől meghallhattuk a „Haj Rákóczy, Bercsényi'' c. szép kurucnóta!. Kellemesen csengő, szép hangon énekelte ezt, valamint többi énekszámait is. A második felvonásban ügyes játékával, csinos megjelenésével vagy h itásl ért el ; szóval első szereplése a legjobb benyomást keltette. Boccaccio. Második fellépésénél kevésbbé szerencsés estéje volt Liyeti Marinak, ki ez este inkább csak megjelenésével, szép toalettjével és temperamentumos játékával, mint énekével harott. Hangját valami báiryadtság fogta el; hogy állaudó-e ez, vagy esak időleges rekedtség következményi 1 , nem tudjuk. Annyi bi/onyos, hogy hangja ez e.-te erőltetetten, s itt-ott kellemetlenül hangzott. Az előadás sem tartozott a legjobbak közé, amit annál inkább is sajnálunk, mert e_'é</en lelt ház gyűlt össze az örökszép operett meghallgatására. Az e|ó"adás.az első felvonásban jól indult, de a második és harmadik felvonásban felbomlott a fegyelem s a karok és az ensemblek kritikán aluliak voltak, A szereplők közül jók voltak, a nők közül: Pozsonyi Júlia 6? Má.nyay Aranka, a férfiak közül első sorban Nayy Gyula továbbá Dohó Sándor, Horvátit Kálmán és Bfícz/cóy József. A gyönyörű románcot teljesen elejtették. A város hivatalos közzététele. Siti., Í)íi2., 1121. 1ÍHMJ. a. sz. Hirdclmcny. j Az 1900. évi tő'kckamat-adó, valamint az I. j II. és IV. osztályú kereseti adólajstrorn és az új, üzletesek és segédekkel dolgozó iparosokra vonatkozó III. osztályú kereseti adójavaslat Pápa város adúpénztári hivatalában május 13-tól 20-ig közszemlére kitéve lessz. A uetáni felszólamlások a kitétel napját követő lő nap alatt e hivatalnál beadhatók. Pápa, 1ÍU)0. május hó lü. *1 »i'irosi hutósáy. s — Esterházy Móric gróf halála. Mély megdöbbenéssel fogadta városunk lakossága azt a tegnap délelőtt futótűzként elterjedt hírt, hogy hslerliázy Móric gróf, cs. és kir. kamarás, v. h. t. tanácsos, főrendiházi tag, péntek éjjel Bécsben, 44 éves korában hirtelen elhunyt. — A városban a bir közrészvétet keltett; a templomra, az összes uradalmi és középületekre és a legtöbb magánházra rögtön gyászlobogókat tűztek ki. Megkondultak a kegyúri templomok harangjai, hirdetve a mély gyászt. — i A megboldogult főúr boltestét Bécsben bebalzsamoz- J | zák és kedden fogják Pápára hazaszállítani és a j plébánia templomban ravatalra helyezni. A temetés J ! később megállapítandó időben lessz, amikor is az j 1 elhunvt főúr tetemeit a gannai családi sírboltban [ elhelyezik örök nyugalomra. ' - - Személyi hirek. Zcch Arnold hr., vezér-1 őrnagy, dandárparancsnok, f. hó 11-én városunkban '• időzött. — Antal (íábor, ev. ref. püspök a mai nap folvainán városunkba érkezik. — Vármegyei közgyűlés. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága f. hő 7-én kenynessy Ferenc dr., főispán elnöklete alatt gyűlést tartott. A gyűlésen Ováry Ferenc dr.-t a közigazgatási bizottság tagjává újólag megválasztották, az adófelszólamhlsi bizottság tagja pedig Sseinberger Lipót lett. E választással teljesült az az óhajtásunk, hogy az adófelszó'umlási bizottságbau pápai tag is helyet foglaljon. A gyűlés határozatai közül felemlítendőnek tartjuk, hogy a városnak a pápai - bánhidai vasút ügyében legutóbb hozott ismert határozatát megsemmisítették. ••- Egyházlátogatás. Gyuráfz Ferenc püspök tegnap kezdte meg a vasi közép egyházmegyei gyülekezetekben a canonica visitaüót. Az első gyülekezet, melyben vizsgálatot tartott, a körmendi volt. Mint tudósítónk értesít, az egész város lobogódiszt öltött, hogy minél fényesebb fogadtatásban részesítse a püspököt. A püspök a délutáni vonattal érkezett Körmendre. Az állomásnál Ra»a Lázár járási főszolgabíró fogadta a püspököt; az üdvözlő beszédek elhangzása és Gyurátz püspök válasza utáu megindult a menet a város felé. Több mint f)0 díszes fogat volt a menetben. A környék urai mind ott voltak, hogy ők is résztvegyenek a tisztelgők sorában. — Az ev. lelkészlaknál impozáns diadalkapu volt felállítva; itt várta a püspököt a lelkész, Tarcnányi Andor és szép beszéddel üdvözölte. Ezután a tisztelgőket fogadta a püspök. Ott volt az őrségi ref. egyházmegye küldöttsége élén Somogyi Gyula esperessel, továbbá a hitközség elöljárói s a tanintézetek igazgatósága stb. Délutáu sznrvaskendi Sibrik Kálmán volt országgyűlési képviselő fogadta ősi kastélyában vendégül a püspököt. — Városi közgyűlés. E hó végén, 23-áu vagy 2b'-án városi közgyűlés lessz, melynek tárgysorán több fontos ügy fog szerepelni. így a többek között az ipar- és kereskedelmi iskola elhelyezésének ügye, a Nelson-cég ujabb kérvénye gyár felállítása iránt, a jogügyi bizottság javaslata a toronyóra ügyében, a laki-utcaiak kérelme utcájuk kövezése tárgyában, az Erzsébet városrészben új utca nyitása stb. — Hímen. Az ifjúság és szerelem szép hónapja : Május bőven hozza a kedvesebbnél kedvesebb házassági és eljegyzési jelentéseket. VirággJ ékes Május boldogsággal köszönti a szerelmes ifjú párokat, kikről íme itt a krónika: Bartliatos István, ügyvéd és földbirtokos, városi közéletünk egyik vezéralakjának családja szép örömünnepet ül f. 20-án, amikor Karács Kálmán gót egekig magasztaltam, a palacsintát nem [ barack, hanem s/.ilvalekvárrnl kértem, Néger; apálkanonokot belekevertem a diskurzusba, meg Blaháné dalát, a „Fekete szem éjszakája"-!, 1 diesértem a velencei mórt, s felemlítettem, hogy ! i'iiy or.-zág sincs, melyben annyi Mór lenne, mint i nálunk, előnyösen érintettem, hogy fuvarosunkban j van egy Szeroeson-uloa s továbbá azt, hogy haj ünnepünk van, mindannyian fekete ruhát öltünk,! a Csikvándi Márton fekete rókáját fotográfiában j is megmutattam, a fehér hollóról persze egy árva szút se szóltam, mindez a sok tapintatos be- j szed egészen megnyerte részemre a szerecsen titkár : barátságát, úgy, hogy elvállmtlanok lettünk s a ! kongresszus tagjai azt kezdték suttogni, hogy ikertestvérek vagyunk, egyikünk kereskedelmi, másikunk iparkamarai titkár. Feltettem magamban, hogy Szcreosenországgal kereskedelmi és ipari összeköttetést igyekszem létesíteni és ha lehet, véd- és dacszövetséget. --- Mondja esak, édes kollega — kérdeztem tőle egy kávézás alkalmával — maguknál leitete a tej, meg a nullaliszt és tojásfek elejével gyúrják a tésztát, hogy oly sötét színezetűek ? — Korántsem, édes kollega, nálunk az esak olyan családi szokás, feleli íí, miközben két nagy darab fekete cukrot tett a kávéjába a zsebéből. E közben jött az európai posta s hozott nekem egy gyászkeretes levelet. Rendkívül megtetszett neki. a boríték, el is kérte tőlem, otthon, úgymond, ilyennel lepi meg a feleségét a születésnapjára. En aztán azt mondtam neki: — Hallja, édes kollega, minket tulajdonképpen azért küldött ide a kormány, hogy emeljük a hazai közgazdaságot. Hát csináljunk valami üzletet, mit tudna maga nekem szállítani ? — Hát, aszondja, kell-e magának dió ? zsákkal ".' KérDe még mennyi! Küldjön két karácsonyra! Hát magának kell-e magvat dem vissza én. — Még csak az kell igazán ! — felelte ő. Küldjön két zsákkal, aztán kvittek vagyunk. Szorongatta iszonyúan a kezemet és köszönte az ideát. Úgyis — vágott közbe elkeseredetten — mióta oltüvükék a rabszolgakeresketlést, nálunk minden pang, a konkurrencia meg a szó szoros értelmében megeszi egymást. Tavaly 7 bejegyzett cég került esődbe, kiket azután megettek a hitelezők. Mondtam, hogy most nálunk is eltörölték a lélekvásárokat, tiszta választások lesznek, stb. Tiszta üzlet, rossz üzlet, felelte ő szerecsen taglejíéssel s ismét csak a kezemet szorongatta. — Tudja édes kollegám, szól ő, hogy ezzel ön megteremtette, az én kerületein, export-kereskedelmet ? Kezdtem büszke lenni. —- Ezzel ön munkát adott a statisztikai hivalunknak, meg fogom olvastatni háromszor a kiviteli difit s aztán a behozatali magyarót. Eddig a statisztikai hivatal kövefc tört az országúton. No, denikve mi elváltunk, megölelt, megcsókolt, hullottak a könyei, kérésemre a tintatartóba hullatta okot, én esókoltatám a kedves feleségét, derék fehér, illetve fekete nép lehet, mondok, hogy így rendben tartja az urát, eszébe heztam a két zsák diót, ő meg nekem a magyarót, egész hazáig azt fogja ismételni, hogy „magyar 6", nehogy elfelejtse a nevét. Elváltunk. Karácsony előtt való nap kapok két zsák rakományt, hahó, összehívom a rokonságot, szomszédságot, a gyerekeket, lessz dió, amennyi kell, szép, nagyszemü, délövi dió. Este, mikor a kis Jézus meggyújtja a fát, ünnepélyesen felvágom én is a két zsákol, — hát mintha egy milliom fekete kis ördögtojás, vagy futó bogár gurulna, szaladna végig a szobán : kérem, dió volt az, de szerecsendió volt! Igy bízzék az ember a kereskedőben és a jó barátban. Es én még csókoltattam a kedves feleségét! Megállj, kis al'rikaner, gondoltam magamban, majd becsapom én azért a te feketclelkü furfangodat. Szereted a jó húsos mogyorót? Majd kapsz mindjárt. Azzal lementem a ..Győri Iíirlap" nyomdájába s azt mondtam, szedjenek ki minden magyar „ó" betűt és két napig mindig ezeket nyomtassák. Osszogyöngyöltettetn mint a kucséber a numeráit szokta s mikor összegyűlt két zsákra való, elküldtem neki Szercosenyországba, via Fekete-tenger, nesze itt van két zsák magyar ó. (Nagyérdemű közönség ! Szójátéknak gyalázatos, de boszúnak édes és fekete, ez az elintézés, azt meg kell hagyni. Azonfelül Afrikában még ott tartanak a viccek terén, hogy egymás fülét meg orrát harapj sík le.) A fekete titkár clfehérült a dühtől, mikor megkapta. A fekete elnök nem győzte csitítani. Mikor a szerecsen miniszternek jelentést tett az útjáról, nem tudott mást mondani, mint hogy „ó, ó, ó." Persze az is dühös lett azt mondta: ..Ne ógjon-mógjon kend, hanem referáljon." Elkezdett mosakodni, de a szerecsen mosdatás olyan volt, mint a többi, a miniszter azt mondta neki: „No kend ugyan kimutatta megint a foga feketéjét." Szegény titkár gyászfehérbe öltözött és azóta csak mindig sóhajtozik, hogy „6, ó, ó !" En nem vagyok kőből, se fából, Nekem a más fájdalma szent, De szent az is, hogy jól cselt most Leeálblni c szerecsent.
