Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-03-12

hová az isteni gondviselés állította ? Telje­síti-e kötelességét? Van-e szívében szeretet embertársai iránt? stb. stb. Ha e kérdé­sekre igennel felelhet, akkor nemes, betölti emberi hivatását; de akkor címben, rang­ban nem is akar kevésbbé szerencsés polgár­társai fölé emelkedni! A baj csak az, hogy mai társadalmunkban sokan nem ezt vall­ják, nemességüket nem a szivükben, hanem az erszényükben viselik. Az ilyen ember aztán arisztokratább lessz a legszületettebb arisztokratánál. Oó'gje, pöffeszkedése szinte bosszant. Talán az iskola, a nevelés tehetne e téren legtöbhet, meg az egész társadalom, ha csupán pénzéért, cimjéért, rangjáért nem tartana senkit se nagyra. így közelebb jutnánk a harmadik nagy eszmének, a testvériségnek a megvalósításá­hoz is. Mert ettől is távol vagyunk nagyon, távolabb, mint ezelőtt ötvenegy esztendővel voltunk. Faji, nemzetiségi és felekezeti so­rompók vannak közöttünk. Testvérek nem vagyunk ! A faji és nemzetiségi sorompókat sajátságos helyzetünk emeli közöttünk. Min­denki tudja, hogy Franciaország nem lehet más, csak francia, Angolország csupán angol lehet. Nálunk rosszabb a helyzet! Magyarországon nemcsak magyarok laknak, sok a nemzetiség, kik még ma is németek­nek, oláhoknak, szerbeknek stb. vallják magukat ; felejtik, hogy a magyar alkot­mány védelme alatt békésségben, jólétben élnek. Nekik kell magyarokká lenni szív­ben, érzésben, nemcsak névben s elismerni, hogy a magyar századokon át testvéri sze­retettel liánt velük. Ne kacsintgassanak idegen országba, mert jobb dolguk nem lenne sehol e kerek világon. A vallási egyeiietleiikedések i«- hábor­u:i!iiüi». elveinkért, IIII^L:}"/"dósunkért íiieg­'»iiiil. i?ui;k, fM úi;. ÍJ- •//•; n.agú\;<l :iz id" : • ;i vb "in',« r:. •>:• •"•:;>«--'•• i ' u!;I-.« : rt • gv««t;ísl : a „i- - <:. V- . M ••• :..,.','.•;!• --,7. .;. ' : ii ' i •:...:! - »'*'".'•* -e .. ).•'.•' .íl »>. N.q. ••. ' >•'> : •• ' •• '"'i-' i­• ,' 1 : Ki-- .'!„!.••;.. :, t ; 1 .--. -. .. ]':•>• Li.« ' • /• '•• :Í H.t:.:i-!:i: n r,:,g> -/el.'-Iy hava-'O ni t,.-;. .»« 1 it. j>>>Ht]>ái.Mi;tn • / a/ i'-.'t "> •!!. -t !•;»!;*• ín;;d.Ui>i-. l,.^f,.),',i 1-, 1 ;;Li..''' .:st- .1 !••«• .-« :"'Iv! í;t-:»!! Kap;. .! •• Uuí-I ;'•'.::» -Í,;. -/«•! • •- •?-. "i.': -ir >.-i J»í;!a> •!»•{. irt--.'. U"!"!':,o: í':l!.-•: «•-'::« . \/>..':Í!< • g«. mű-W -'<• :i. -•.-in. -is . I..«' 1 » »i «.y a >!•*•!;.».. \ !•« • <i- 'i iu-t; 4 liiiiii]';.'.'. Ml«'-"i.l l'.'iK \. - II«ii< w'i.íi-iiv];. • Kik \annak alattuk •.•hvmetve: -- Ki uíiliiá a iii'viíki.", iiiogm-iJtdani'' Negy -.i-n "-/.loiult;)•.- annak uram. Kieslek :i forradalom­l . u.U. Fem nvug"-ztalja IUVÍ «>kcl haló porukban Amt ii. 1 Hallgatagon haladtunk odább, a tadvírágos -írok elmaradtak. ' j . . Ks mikor a Brauyiszkó csúesán átkeltem, I megint esak ott láttam a vadvirágos, elhagyott, be- ) süppedt sirnkat. a korhadt, félr«jdölt fakeres/.ttel. I ...A fuvaros megemelte a süvegét (>< keresztet vetve magára, imádkozott a/ ismeretlen haloN | iákért . i ne gyűlöljük ! Szeressük hitünket, de má­sokra ne kényszerítsük, a másokét tartsuk tiszteletben. Talán így közelebb jutunk egy­máshoz, talán valóban testvérek leszünk, így ünnepeljük meg igazán azokat a nagy márciusi napokat, melyek bennünket a nép­jog, szabadság, egyenlőség és testvériség bajnokaivá avattak föl. Különben akárminő ünnepélyeket rendezhetünk, hangzatosnál hangzatosabb beszédeket mondhatunk, iha­tunk, ehetünk, táncolhatunk. A mámor el­száll s mindennek vége. A márciusi napok nyomtalanul eltűntek fülöttünk ! Faragó János. Egészségügyünk az 1898. évben. Steiner József dr., városi főorvos a múlt héten tartott városi tanácsülésben beszámolt váro­sunk közegészségügyének .1898-ik évi állapotáról. A jelentés az örömteli elragadtatás hangján vá­zolja egészségügyünknek oly váratlanul kedvező fellendülését s jóra fordulását, a minőre példát a korábbi években egyáltalában nem találhatunk. Főorvosunk hivatalba lépése óta most terjesztette be 21 -ik évi jelentését Pápa város egészségügyéről, s egy sem volt oly kedvező, mint a mostani. Már az 1897. év betegedési és halálozási vi­szonyai rendkívül kedvezőek voltak, de az 1898­év még azt is túlszárnyalta, a mennyiben az egészségi állapot ideális volt, nem hagyván fenn semmi kívánni valót, akár a megbetegedések, akár a halálozások számát tekintve. Fertőző betegség, különösen a tífusz esak február havában mutatkozott többször, de a kiivetkező hónapokban, különösen áprilistól kezdve hagyináz éppen nem, a többi fertőző bajok esak elvélve voltak észlelhetők. lS'.'T-beii kanyaró jelentelelt 11."), lsjis-lmn 15, vörheny az előző évben 11, a lefolytban 40, l*!>7-ben hngymáz 12.'!, lS9S-b;ui 20, dil'ieritisz 1^97-beu .".2, 1 sus-hau 2:;. A többi l'eriőy.ő bajok vagy egyáltalán nem, vagy esak oly elenyésző -/.•íinbaii vuhak észlelhetők, hogy azok említést -óm illemeinek, s hogy a halal<>/ás is inih ked­ve/ő vili a/ iüíélll einlilett bajok Illán, azt leg­jobban dhi-./trálják -*t köveiké/ő éke-eil -/ol.'i /,!.< számok: meghalt t. i. kanyaróban 0, vörheny 0, hngymáz difteritisz 7. De legjobban bizonyítja a bevezetésben mon­dottakat a lefolyt évben történt halálozások összes száma, mely o57-ct tesz. Ez az 1890-iki nép­számláláskor kimutatott 144U9 lélekszámhoz viszo­nyítva, 24.8% halálozást mutat, mely még a tavalinál is 2.5 % kevesbedést tüntet fel és az 1897-iki országos halálozási átlagszámmal szemben, mely 27.9 %-ra rúgott, ?>.l% különbözetet mutat javunkra. Könnyű dicsőség volna azt állítani, hogy ezen kedvező arányokat a vízvezetéknek tudjuk be, de ez esak júliusban adatott át a közhaszná­latnak, míg egészségi viszonyaink már márciusban is rohamos javulást mutattak. Mindazonáltal remélhető, hogy jövőben a kellő éberség mellett a járványok nem fognak a sikerült vizmü hasz­nálata folytán oly nagy mérveket ölteni, mint a milyenek súlya alatt Pápa lakossága éveken keresz­tül szenvedett. 7 éven aluli korban 160 haláleset fordult elő, a mi az előző évi halálozással összehasonlítva 38-at kitevő apadást mutat, azaz míg 1897-ben a 7 éven alóli halálesetek az összes halottak 57°/ 0-át tették, addig 1898-ban esak 4ő n / 0-ot, a mi az e kor­beli gyermekek halálozásánál, tekintve a népesség szaporodását, páratlan baladást jelent. Az 1 éven alóli gyermekek halálozási száma is lényegesen kevesbedett az elmúlt évben. Míg ugyanis 1897-ben az 1 éven aluli gyermekek halá­lozási száma l.'59-re ment, ez 1898-ban 12;i-ra szállott le, tehát itt is 10 kevesbedés mutatkozik. Az orvosolt és nem orvosolt halottak száma közti viszony a következő: gyógykezeltetett 812, nem orvosoltatott 44-; szegény beteget a főorvos gyógykezelt ;}45-öt; ügyirat volt 2i52 és azok el is intéztettek ; öngyilkosság 4 fordult elő, 4-el kevesebb, mint 1897-ben ; orvosrendőri boncolás 1 végeztetett 1 talált hullán. Őszinte örömmel osztozkodunk a főorvosi jelenlés elragadtatásában, és nagy súlyt helyezünk arra, hogy ez a jelentés minél szélesebb körökben elterjedjen, s a városunk egészségügyéről általában elterjedt kedvezőtlen véleményt megváltoztassa. Városunknak elsőrendű fontos érdeke, hogv az egész Ihmaiitiil tudomást szerezzen egészség ügyünk­nek eme/ örvendetes föllendüléséről, s a/t llissziik, hogy ebben a tekintetben leginkább :\'/ ev. ref. főiskola volna hivatva legtöbbel tenni, uudv »uja't MalL'ii'uu •'• b-du-U-mk ••••vább. .i • etv;r.K-..­-ü.'ií eiiiiiii"l<il:ik. KhliatU'hilk ' levil!'!. In .«lailKl 1-. '1" .Ütil.lilll­li.iii </• k !•;. r.-ii í- ! í - i-iii a hui« ' ;ie<t« «U--n. a k'iiv/.k'.n é- i gnl-ml: uhut. hun-in rlhauyott teme tt'-kbeji .'•> -/étiap.....ii -liok k.'Vt b.ilv«>iigl:nu á!'«tii­i il:ej"tnba:i. . K_'\ li«>hivil,-ÍL"." tavaszi «•-(«'n Nagy - Kátá­••I í':oib.i 'lii'iiifTti par.i-/.t-/. kél' ii S/áhnih lékv«­.-/'indikáltam. uiiLor a itie^-áüi ÍI'il vagy unk A Tápi«'. hi'lia «i-'U. «»ti állmuk a hl|«ió-i'í''-k«'i «•-uta-ik-.n A li'«l«i sirga i'é/iye %"iilu be két oldalt ;t nu-zot. Ks a Mimi íoli-ineheiii a fejemet, a sárga fényben újra megjelentek a korhadt takeves/l«'k. a behorpadt sírok . . . egy . . . tíz . . . S mikor felugrottam és s/éinézlem. s/enieni elölt, jobbra és balra, előttem és mögöttem a névtelen halottak keresztjeinek százai, ezrei sorakoztak egymás mellé . . mintha tekinte­tem előtt megnyúlt volna a határ ... a végtelen­ségbe láttam . . . az egész ország megnyílt előttem . . . s a meredek bércekről, a csöndes völgyekből, erdők alól, patakok és zubatagok mellől névtelen fak eresz lek tárták feléin száraz, fekete karjukat . . . Ks akkor megértettem, hogy mit mondanak ezek a fakeresztek. Az ismeretlen hősök, a névtelen vértanúk, a kicsinyek, az elfeledettek emelik felém száraz esont­i karjukat A/..;-., -i kik '/i.'->'i liub'tlak <•] a ine/.'". ­t> fielen .iilikban alu-is/ák örök álmukat. A/"k. a kik kimentek, a bír. a dK-"-ég b-g­ki-vbh vméiive in''!kü! . . . '«-ak ./enveil«".. . -ak halál vári rajtuk . . . 'i«- a tn>iii/H in'.-uieiét m«'L r­meiiielték. A/.««k. 1« kikü'-k esoiitjaiból i-melkeiiiek a had vi-zérek iühttut'éi iiak nagyságái hirdet" i-ndék"s/­!"p"k - ;l kíkll-k «iie..ó'ségi'r«'íl talán e«uk -tz esti s/i ü,. tti«t. inik««r a -irjuk"ii fakadt \hágókkal >nt­t"g\a Íát.-Z:ui"ZÍk. K- akkor íVilemi'lkedtein. levettem a kalap" mat, «'s két ujjamat a sápailt h"hlvilúir felé emelve ue-gfogailtatn. hogy a mi tehetségei Ifteii belém adott, a/.t a tehetségemet arra fogóin használni, hegy ( /r n'iihi'i ni'mfh t'pi>.<? kicsiny nhikjninrik egy si,rény nin/mnivutiuniit tnyol úHítuni. így született meg ez a köny\. Vannak benne való történetek, poros aktákból, egykorú levelek megsárgult boliübó'l, még élő kor­társak szóbeli előadásaiból kihámozva. Vannak benne tanasztikus históriák, melyekkel az akkori emberek szilaj lelkét óhajtottam jellemezni . . . Némelyik történetbeii a magam merész álmait regélem el . . . Itt-ott vidámabb hurok pendülnek meg a minden­napi tábori életnek, a jókedvű, egyszerű katonafiuk, nemzetörök gondolkodásmódjának ecsetelésére . . . Szivemből jött. Fogadják szivükbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom