Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899
1899-07-16
Huszonhatodik óv. 2í). szám. 18<>9. Julius 16. PApa város hatóságának és több papai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik mindon vasárnap Szerkosztőség: .lökni Mór utca 856 Kiadóhivatal: Roldherg Gyula pap ; rkerfiskec!ése, Kőié Felelős szerkesztő': KŐRÖS ENDRE dr. Elöfizotcsck ós hirdotcsl dijp.k a. lap kiad ó hivat a 1 á Ii o /. k ii Idén d ő k. A lap ára: Ejrész évre l> Irl. félévre ;( frt. ne-rvedévre 1 frt ö(). l'^'.Vfrt szám ílr.'i lő 1c 1'Rend és kultúra. Lapunknak ez évi 21-ik számában szóvá tettük a helybeli rendőrkapitánynak azt az eljárását, liogy a színtársulat több tagját a szerepükben előiit cigarettázás miatt törvény elé állította. A dologból országos hírű szenzáció lett, s a legélesebb kritikával ostorozta a rendőrkapitány intézkedését n fővárosi sajtó. Ks erre újabb tromf következett, tudniillik az az ötven forintos pénzbírság, mellyel Dobó igazgatót, sújtotta a rendőrkapitány nem kevésbbé törvénytelen okokból, mint korábban a cigarettázó hölgyeket és urakat. Már akkor kifejezést adtunk annak, hogy a mi kritikánkat nem az ügynek jogi oldala provokálta, hanem csakis az a Jendencia, mely ebből a rendszeres ha jszából nagyon is kirítt: a kultúra üldözése. A dolognak jogi oldalát, hogy t. i. megállnak-e a rendőrkapitány úr ítéletei, már akkor sem féltettük, mert tudtuk, hogy adhuc sub judiee Iis est, hogy az Ítéletek felsőbb fórum felülvizsgálata elé kerülnek. Most megtörtént a döntés, s mi nem tagadhatjuk meg magunktól azt a jóleső elégtételt, hogy ugyanezen a helyen, hol a sérelmes Ítélet felett való 1 elháborodásunknak amink idején kifejezést, adtunk, hírt adjunk a felső fórumnak arról a döntéséről, mely teljesen igazolja a mi felszólalásunk jogosságát. K héten érkezett meg Veszprémmegye alispánjától az ítélet mindkét ügyben, s örömmel látjuk, hogy az alispán megváltoztatta a rendőrkapitány ítéleteit, s úgy a j cigaretlázás miatt ő—10 frtra ítélt színésze- ' ket, mint Dobó igazgatót felmentette. I íme teljes szövegükben közzé tesszük j a másodfokú Ítéleteket: í TS K;I{). kih. sz. Veszprém vármegye alispánjától. R. t. Pápa város rendőrkapitá- | nyának 1 (is síül. kih. szám alatt hozott azon: ítéletét, mellyel Klenovies Györgyöt, Tóth ! Ilonát és Dobó Sárikát a f. év tavaszán Pápán működött Dobó féle színtársulat tagjait azért, mert szerepük előadása közben a színpadon ! cigarettáztak, az ls7!>. évi XI. I. ez. 141 sza- ] kaszába ütköző kihágás miatt fejen kint !)--.") \ frt pénzbüntetésre, nemfizetés esetén 1 1 napi , elzárásra ilélle, marasztalt felek íclobbo/ése folytán felülvizsgálván, a következő Ítéletet hoztam: ; Minthogy az mindenütt bármely magyarországi! színháznál meg van engedve, hogy az egyes'. szereplők szerepük előadása közben, a mennyiben azt az illető darab -- ami a jelen esetben a sugókönyv bemutatásával a tárgyaláson igazoltatott is — előírja, a színpadon dohányozlias- 1 sanak, s még ha ez megengedve nem is lenne, ezen cselekményt az egyes szereplők terhére ak- , kor sem lehetne felróni, mert ők szabályaik értelmében az előadásokon kötelesek magukat minden kor a rendező utasításainak alávetni, r. t. Pápa vá- > ros rendőrkapitányának lentebb jelzett ítéletét megváltoztatom, s Klenovies Gvörgvöl, Tóth! Ilonát és Dobi) Sárikát a kihágás vádja és kö vetkozményoinek terhe alól felmentein s az ügyiratokat nevezett rendőrkapitánynak további törvényszerű eljárás végett jelen Ítélet kapcsán kiadom. Veszprém lSil'.i. július hó 1-én, Kolozsváry József s. k. alispán, (p. h.) '.lő S 1 ,) 1 ,). kib. sz. Veszpréinvárniegye alispánjától. Rend. tan. Pápa város rendőrkapitányának 17.') Sí) 1 ,), kb. számú ítéletét, niellvel Dobd Sándor jelenleg Siófokon tartózkodó színigazgatót az IST'.', évi XL. t. e. 77-ik íj-ába ütköző kihágás miatt ."ál frt pénzbüntetésre, nem lizethetés esetén [ledig .") napi elzárásra ítélte, marasztalt fél felebbezése folytán felülvizsgálván, a következő ítéletet hoztam: Minthogy Dobó Sándornak Pápa városában színielőadások tartására szóló helyhatósági engedélye Pápa város polgármestere által az iratok között fekvő 2s;U syámú végzés szerint folyó évi május l.'l-án, tehát még az engedély lejárta előtt június hó 1-éig meghosszabbíttatott, s így Dobó Sándor Pápán egész olt tartózkodása alatt helyhatósági engedéllyel működött, minthogy továbbá Dobó Sándor azzal, hogy engedélyének meghosszabbítását n polgármesternél, vagyis ott kérelmezte, u honnét az eredeti engedélyt kapta, sem mulasztást, sem kihágást el nem kövelelt, r. t. Pápa város rendőrkapitányának fentebb jelzett Ítéletét ezennel megváltoztatom, s Dobó Sándor színigazgatót a kihágás vádja és következményeinek terhe alól l'"lmeutem; Pápa város polgármesterét pedig egvidejuleg utasítom, hogy tekintettel arra, mikép a Pápa városában ez idd szerint érvényben levő s esak képviselőtestületi határozattal ,; s lörvényhalÓMíígi jóváhagyásai megváltoztatható szervezeti szabályzat janiik TA R C A. röppen, Nyári alkony. Még multamat kell elsiratnom S c.-ábít már a jelen megint: IIa átölel a lázas alkony S a kósza szellő meglegyint. Honnan te édes esti szellő, Akácvirágtól illatos? „A boldogságnak kertje mellől, Hol senki sem ily bánatos." Hol annyi pár bolyong karöltve, Hol annyi csókja csattan el; Hű rejtek a bokornak zöldje, Hászdalt a csalogány énekel. Hol összehangzik csudamódon Valónak hitt kettős szerep, Iis meg van oldva virágszirmon A kérdés: szeret — nem szeret? Jer, jer velem, míg izzó nyár vau S virág erdőn, mezőn, síron ; Fürödj enyelgő napsugárban! — Kihűl majd, elhull a szirom. Míg ifjúságod el nem illant, Mért játszanád a szomorút? Jer, jer, köss bokrétát magadnak És a halottunk koszorút ..." A kósza szellő messze Igézete tűnik vele, S úgy érzem, mintha már köröttem A múltnak árnva lengene. Az ég vöröses boltozatja Egyhangú szürkeségbe vész S halovány arcom simogatja Valami bűvös, égi kéz. fflikolth. Darwin tana. — A <Pápai Lnpok» eredeti tárcája. — Irta: Woltnor Sándor. Ke tessék megijedni ettől a címtől. Az előÍtéletek bizonyos tekintetben tényleg komikus színben tüntetik fel e tant a laikusok előtt, pedig nincs elmélet a tudományban a Newtonén kívül, melynek oly óriási volna a társadalmi hatása, mint Darwin tanának, mert ez adta először elfogadható megfejtését a szerves világ létrejöttének. A tudomány már régóta foglalkozott ezzel a kérdéssel és talán soknak megnyugtatására fog szolgálni, hogy az alap, melyből kiindult, a bibliai teremtés volt. Elfogadta azt, hogy az Isten minden állatfajt külön teremtett, természetesen mindegyikből csak egy párt, mert hiszen többre nem volt szükség. A dolog mélyére hatolni ekkor még nem tudtak a tudósok. Az<t mondották, hogy az élő szervezetek származása nem nyugszik természetes alapon, a természettudomány tehát nem is vállnlk»/.hu(ik a megfejtésére. A mi azonban esak annyit bizonyít, mily ügyes a megszorult tudomány szójátékok gyártásában. Valódi megfejtési' a kérdésnek a múlt században kezdődött. Az emberek figyelmessé lettek az egyes fajok között fennálló külső' és belső hasonlatosságra, a szemmel látható s fokozatos fejlődésre és általában olyan tünetekre, melyeknek megfigyelé-e indíthatta (rőthét lTÍ'li-ban a következők írására: „Arra nézve, hogy az összes természeti lények és azok élén az ember egy közös ősalakból fejlődött, kétség nem állhat fenn." Többé-kevé>bbé hasonló felfedezésre jutottak Kant, Herder, Jem Liiinarek, Saint-IIilaire és a tudománynak még annyi nagy alakja. Eredményre azonban nem jutottak, mert nem tudták egységesen áttekinteni azt a hatalmas birodalmat, melyet természetnek nevezünk. Az eszméknek oly forrongása volt ez, minőhöz hasonlót alig jegyzett fel a tudományok történelme. A vágy és sóvárgás az után, ki az egymással ellenkező nézeteket lelkének világával összeegyezteti, kimondhatatlan volt. Ekkor jelent meg az angol könyvpiacon az a munka, melynek szerzője Charles Róbert Darwin volt, címe pedig: „A fajok eredete a természetes kiválás alapján." * Egy szép napon az angol tengerészeti miniszternél kihallgatást kért egy csupasz képű alig huszon-