Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-04-09

ban, tartalomban gyarló, viszonylag értéktelen után­zása a görögnek. Mit irányozzátok az olyan könnyen megtéveszthető magyar családokat az útvesztőbe, holott tudván tudjátok, hogy sokat Ígértek és semmit is nem adhattok ? . . . De ne szóljunk keserűséggel e keserű dolgok­ról ! Előttünk van eszményképe annak a nevelésnek, a melyet a magyar leánynak haza kellene vinnie iskolájából, hogy otthon őrizze, gyarapítsa és hasz­nosítsa családja javára. Irodalmi nevelést adjunk leányainknak. Mit a költök szépet és gyengédet álmodtak, nekik álmod­ták. Az emberi szellem csúcsain állók leikök merész röptével és gondolataik mélységével az ő tulajdonaik. Meg kell ösmerniök ama lángelméket, a melyek alkotásaikkal törvényt szabtak a gyengébbekuek és azokkal a rokoulelkekkel, kik e törvényeket fölfog­ták, megértették és világos szavakba öltöztették. ösmeruiök kell a történet folyamán működő erőket, melyek elébbre viszik az emberiséget a haladásnak útján; a nagyokat, a kik vér nélküli dicső hadjáratokból nem milliók eltiprásával, hanem egy-egy új fölfedezéssel tértek meg, az egész világra üdvösséget hozóval. El kell mélyedniük az emberi gondolkodás rejtettebb szövedékeibe, hol merész álmadozók, — kiket bölcselőknek nevez a sokszor tévedő terminológia — szövik a gondolatokat lét és nem­lét kérdéseiről. S midőn szellemüket ily magasságokba emel­tük, le kell szállítanunk az édes anyaföklre, meg­ösmertetnünk őket saját népünk évezres harcaival, bukásaival és diadalával. Mint a hogy nagy gondol­kodók minden csekély jelenségét is sub specie. aeterni, az örökkévalóság szempontjából tekintenek: úgy az ő pillantásuknak is állandóan a haza föld­jére kell szegezve maradnia. Hogy vészben, vihar­ban biztos támasztékai legyenek a küzdő férfiúnak, megértői céljainak, lelkesítői — előre. Az iskolának hivatása a nő nevelésében nem terjedhet tovább. Minő föladat vár reá nemzet­gazdasági szempontból a családban és társadalomban, azt nem az iskola dönti el. Miként állja meg helyét, ha körülményei a nőnél oly szomorú öuállásra uta­sítják: erre az iskola meg nem taníthatja. Ne feled­jük el, hogy ennyire a fiúk iskolája sem vállalko­zik, holott ezek bizonyára önálló életre nevel­kednek. Évszázadokon át elhanyagolták a leányok nevelését; pár évi gonuos odaadó törekvés után mely sikerekben oly gazdag volt s az állandóság, megállapodottság biztos érzésével kecsegtetett, most ismét u kapkodó kísérletek átmeneti korszakát éljük. így találta egyszer Antal mester. Megállott csendesen és nézte a leányt. A kék szemeiben mintha ott ragyogott volna a szeretet és a lemondás. A feje körül pedig mintha glória vetne szelíd fényt a tiszta, szép arcra. Kézen fogta a leányt. — Késő van, Ágnes, menjünk haza. Útközben pedig így szólt hozzá: . — Nagyon megváltoztál Ágnes. Nem az vagy, a ki voltál. — Igazad vau mester, nem az vagyok, a ki voltam. És köszönöm neked, hogy megtisztítottál. Te tetted ezt, a te Szent Margitod. É3 most akár el is kergethetsz mindjárt, mert nem állok többé modellt a te bacchansnőidhez. — Én édes szent Margitom, miért tenném én azt, hogy elkergesselek? Te az én társam, az én vigasztalóm, az én jó csillagom, mindenem voltál eddig, s most már az is maradsz mindig. * Antal mester feleségül vette a modelljét. Nem eszesen cselekedett, az világos dolog, de hát Bohémiában az emberek nem is gondolkoznak az eszükkel. De hisszük, ama nagy érdekekért: a magyar asszonyokért, a magyar műveltségért, a magyar áll a drámai jellem s nem ítélhető meg a drámai szinész. Pedig Tóth Ilonánál igazán szerettük volna, családért, a magyar hazáért, hogy ez a keserű pohár, ha egységes, erővel teljes szerepben lép a közönség is el fog múlni tőlünk s a tévedés néhány észten-, elé. Drámai hősnőnél megkívántató minden kellékkel deje után, szánva félműveltségre csábító latinos hóbort- rendelkezik : szép termet, kifejezésteljes arc, kitűnően jaiukat, visszatérünk a leányok magyarságra, művelt- \ akceutuált beszéd, hang, mely a szív bensőségét ségre nevelésének egyedül helyes útjára. Sebestyén Károly dr. s a szenvedély lázongását egyaránt tudja tolmá­csolni. Hatásos momentuma még az Aranylakodalom­ban is volt elég, de művészete egész teljessége oly _ . szerepben fog megnyilatkozni, a hol egységes alakí­bZllllläZ. I tásfc nyújthat. Klenovícs (Koltay tábornok) szintén Fölösleges szószaporítás volna, ha itt rnost! me 6 rás5tft egy-kétezer a közönséget hangjával, drámai újból bizonyítanék, mennyire szüksége van a I jelenete neki sem lehetett. Krausz bácsi szerepét városnak a szinügyi bizottságra. A mi gyakori j DoU na SJ ambícióval és nagy sikerrel ját­elmőlefci bizonyításunkhoz meg van már a legsaj szotta ' llem mondhat 3«k ugyanezt .W/ÍMS; Mikulákjáról. nálatosabb gyakorlati tapasztalat: J)ohó Sándor ' Boszorkány vár. direktornak, a ki társulatával már egy hét óta , • V-M <• ii , • i , n ''", • Az operett-személyzet bemutatkozó estéje min­ídoztk városunkban, még nincs bérlete és e szerint , ,. , , , ,, , -,,.„... . , den tekintetben sikerültnek volt mondható. Mitlocker — úgy látszik — nem is lessz. Pedig a társulata , ., .„ . , , , . , , , ^ ,. ,,,<•, , • i. w , szép zenein operettlében mindaharom primadonna olyan, hogy teljes mértekben ki tudja elégítem , , J , 1 . .. . , . 1 ... . , , . , halas szerephez jutott és örömmel konstatáljuk, a közönség igényeit és ez a közönség, mégis csak , . . .. , , , , ,,,, „ . . , , -i r " , , .. > , . , hogy mindegyik naejv hatást keltett, tel hu Kozsi távolmarad. Igaz, azért üres ház nem igen volt „ ,, . . , ...... i még eddig, mert a földszint megtelik többé­'; kevésbbé minden este, de a páholyok üresen me­! rednek a színpadra, holott éppen a páholyok kö­, zönségének nem volna szabad távolmaraduia. Yáro­'• sunk közönsége példát vehetne keni/ressi/ Ferenc , . ,, , , ..... ' „„. , '-. , , ,, ,-,„,. padon, ujabb reményekre jogosítva a liozzatuz , ioispantol, ki ittléte alatt többször (inog a delutam . , .' . ,,, " . , ... , v ° várakozásokat. Mannáit Aranka, a kinek csudás 1 előadásokon is) iclenvolt. .,, , , , , i , I . . • i ' i i-i •> i i hangjában már a Cigánybáró előadásán is gvonyor­A. heh műsor iniudenlcéj)|ien kielégítő volt),..,, ... ,, , "•,/-, ,. ,. .,. , , • i ,. . kodhettunk, ez alkalommal Lorahe-t játszotta; ne örömmel említjük lel azt, a mit eddig nem min- 1 denkor tehettünk, hogy a szereplők játéka legtöbb Verus szerepében a javát adta művészetének és csillogó kedvvel, még osilogóbb szemekkel énekelte és játszotta a szerepét. Lévai/ Margit Marcsa leányzó szerepét: játszottla bájosan és kedvesen ; kifogyhatat­lan ambícióval és kedvvel járt-kelt ma is a szin­'.ött : ször összevágó. A kar és a segédszemélyzet is • teljes ambícióval vesz részt a játékban s ez úgy az operettek, mint a szinmíívok előadásának szin­! vonalát nagy mértékben emeli. A mit a rendező . figyelmébe akarunk ajánlani, az mindössze annyi, I hogy a sugó mérsékelje egy kissé a hangját. A délutáni előadások. Az ünnepnapok két délutánján a Mozgó fény­képeket és a Cigánybárót adták. Különösen az ] utóbbinak az előadá. a gyönyörködtette a publikum ] ifjú tagjait, sőt az öregebbeket is. A Mozgó fény­I képekben Meuszky Boris szerepét Ma la* Pista ! adta, ezúttal bizonyára először: örömmel jelezzük, hogy a liatal Madas sokat haladt, a mióta nem . láttuk, de még sokkal többet kell haladnia, hogy ilyen kaliberű szerepeket sikerrel játszhasson. ; Leszámolás. tartsák túlzásnak, mikor azt mondjuk, hogy a hangja csudás, de vidéki szinésznők között nem egyhamar akad a hang dolgában hozzáfogható; énekben nincs az ő számára nehézség, de a hangja terjedelmén kívül elragadó az a melegség is, mely az énekéből kiárad, úgy hogy észre sem vettük, hogy itt-ott fogyatékos volt a játéka. Az őszinte elismerés hangján kell ismét megemlékeznünk Csákg Ferencről, a ki Andris bojtár szerepében ismét igen jóízű alakítást nyújtott. Nem mondhatjuk el ugyanezt Csüregh Jenőről, a teuoristáról, a kinek szép ugyan a hangja, de ez is, a játéka is fölöttébb hideg. Benedek és Beké* ma is jól játszottak, ugyanezt mondhatjuk Pozsonyi dáliáról. A segéd személyek közül ki kell emelnünk Mada* Pistát, a ki az egyik paralitikus gróf szerepében sokszor megkacagtatta a publikumot és bebizonyította, II-ILTV egy kis ambícióval a néma szerepekben is észre tudja magát vétetni az igyekvő -zinés/.. Mái ezen a/ első operett-előadáson észrevettük, a mit egyébként Géczy Istvánnak ezt az ifjúkori népszínművét im ' 11 ' r( W íl tudunk, milyen pompás karmestere vau adták vasárnap este s a szép számban megjelent a társulatnak I 'irányiban • azzal a kis zenekarral, közönség mindvégig figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta a paraszt Rómeó és a paraszt Júlia meg­ható történetét. A két fő női szerepet Lér t/j Margit rész mindig őt illeti és Tóth Ilona játszották és miudaketten egyaránt nagy sikert arattak; I/vig Margit aranyosan éne­mely rendelkezésére áll, igazán megható munkát végez és az operett-előadások sikeréből egy jó nagy : kelt, Tóth Ilona pedig a drámai momentumokban Végrehajtó. Vigszinházi műsordarab, tehát kacajt kelt volt megható. Különös elismeréssel kell szólauunk \ sikert arat, a mit a német avval a magyarul furán I Csáki/ Ferencről, a fiatal baritonistáról, a kinek ! szép kellemes hangja és meguyerő játéka sokban hozzájárult az est sikeréhez; mindig beletudja önteni a kellő hangulatot abba, a mit játszik. Békés Gyula és Balázsi Sándor a két ellenséges szomszéd szerepét nemesen és hatásosan játszották. Miklósi Gyula, az új komikus, jó volt a kasznár szerepében, de egyelőre nem tudta velünk elfeled­tetni Szilágyi Dezsőt, a régi komikust. Jó maszkja volt Puli Ferencnek a végrehajtó szerepében. Aranylakodalom. A drámai személyzet bemutatójául keresve sem találhattak volna alkalmatlanabb darabot ennél az alkalmi látványosságnál. Az alkalmi színművek örök hibája kisért ebben is : nem drámák ezek, hanem többé-kevésbbé hatásos jelenetek egymás mellé állí­tása ; sem kerek cselekvényről, sem a mi a szinész megítélésére fontos, egységesen fejlődő drámai jelle­mekről szó se lehet bennök. Egy-egy szép szavaló­részletből, egy-egy szenvedélyes kitörésből még nem hangzó, de jellemző szóval fejez ki, hogy: óriási „kacajsiker". Jó ez a kacagás, elfeledteti velünk, hogy gondolkozzunk az előadás alatt; ha már vége a darabnak, akkor elmélkedhetünk nyugodtan a morálról, a mely a darabban — nincs. Dc van egyébb; van ötlet, van eszprí, van bámulatosan virtuóz meseszövés, helyzetkomikum stb., a mi mind egy kellemes színházi estének kelléke. A másik kellékről, megfelelő vígjátéki személyzetről ezúttal gondoskodott Dobó. Elismeréssel kell felemlítenünk, hogy a vidék egyik első bonvivantját, Benedek Gyulát hozta el hozzánk. Benedek mögött 25 éves színészi múlt van; a győri közönség a tél folyamán jubilálta meleg szeretettel a kiváló sziuészt, a ki huszonöt év után teljes fényében ragyogtatja művé­szetét, A Végrehajtóban Brocatel ügyvéd szerepét ját­szotta, ritka eleganciával, természetességgel és föltét­len biztossággal. Élvezet volt minden mozdulata, min­den szava, egész megjelenése. Oheradame végrehajtót Békés adta, ez a fiatal szinész, a ki már eddig is fényes sikerekkel dicsekedhetik, a mit főleg a lelkiismere

Next

/
Oldalképek
Tartalom