Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-07-17

A mi már most az iskolai beszámolót illeti, •ezzel rüvideu végezhetünk. Az intézet növendékei­nek száma az év végén 14G volt. Ezek között 107 r. kath., 3 ágost. evang. és 30 izraelita. 13 német ajkú növendék kivételével az összes tanulók magyar anyanyelvűek. Az ifjúság egészségi állapota nagyon kedvező'; voltak ugyan hosszabb-rövidebb ideig tartó "betegségek, de haláleset nem fordult elő. Általában jó volt az intézeti ifjúság fegyelmi állapota is. A tanári kar 7 tagból állott, bele nem számítva a tornatanítót és a másvallásúak hitoktatóit. A tanítás segédeszközeiül szolgáló könyvtárak és szertárak ebben az évben is örvendetesen gyarapodtak. Az értesítő részletesen leírja és rajzokbau is bemutatja a nem rég elkészült, de még használatba nem vett, gyönyörű iskolai épületet. Az intézeti növendékek közül 6-an kaptak minden rendes tantárgyból jeles osztályzatot. Javító vizsgálatra utasíttattak 18-an, egynél több tantárgyból pedig 28-an kaptak elég­telen osztályzatot. Minden tárgyból jeles osztályzatot kaptak az 1-ső osztályban Lipsitz Miksa és Porpáczi Ferenc, a Il-ik osztályban Bürötz Ferenc, Harsa nyi Sándor és Jung Gyula, a III ik osztályban Varga István. Kerékpárverseny. A pápai kerékpáros egyesület még csak rövid idővel ezelőtt kezdte meg működését és máris álta­lános figyelmet keltő agilitással fejleszti a kerékpár­sportot. Különben efelett nem is igen csodálkozha­tunk, mert a sport iránt ma már városunkban is oly nagy az érdeklődés, a kerékpárosok száma napról­napra annyira szaporodik, a mint ez még eddig semmi­féle sportnál soha sem volt tapasztalható. A mult vasárnapon lépett ki először a fiatal egyesület a nyilvánosság elé a Kis-Cell-pápai országúti verseny rendezésével, s már első kísérletét is szép siker koronázta. Egyelőre, csak szűkebb körben ren­dezték a versenyt, melyben csak a helybeli egyesület tagjai vehettek részt, s melynél az úgynevezett versenygépek használata is meg volt tiltva. Már vasárnap délben kerékpárosok egész serege lepte el az utcákat, a kik egyelőre még békés beszélge­tésben — természetes a verseny esélyeinek megbe­szélé.-ében — vidáman kerekeztek a vasúti állomás­hoz, a honnét per zónám mentek át Kis-('elibe, az indulási helyre. A biciklisták nagy önmegtagadással és szerény­ségnél nyíltan egymásra fogadtak ugyan, de titokban azért mindigyik már a maga zsebeibe képzelte nem ugyan marsallbotot, hanem az első nagy ezüst érmet. Míg a versenyzők Kis-Gellbe utaztak, azalatt idehaza is általános érdeklődés mutatkozott még a nem bicikliző közönség részéről is, a nálunk eddigelé ismeretlen látványosság iránt. A déli órákban sürüeu tornyosuló felbök egyaránt nagy elkedvetlenkedést okoztak biciklisták és nem biciklisták között; s annál kellemesebb volt a csalódás, mikor 4 óra tájban a hamarosan elvonult felhők helyett gyönyörű verő­fényes idő csalogatta az emberek százait a borsos­tryó'ri út felé. Fél öt órakor már óriási közönség lepte el a borsosgyőri vámsorompó előtt elterülő rétet s a teljes számban kivonult versenybizottság nagy serénységgel tette meg intézkedéseit. A pont 4 órakor Kis-Oellből útnak indult ver­senyzők beérkezéséig nagyban folytak a találgatások, ki lesz az első, ki lesz a második? Csakhamar egy kis totalizatőr is keletkezett, de csak amolyan trafik­totalizatőr, a melynél a fogadások szivarokra és cigarettára történtek. Jtt-otl egy-két pezsgő fogadást is kötöttek, s így könnyen érthető izgalommal tekint­geii-tl mindenki minduntalan az országútra. Csak 1 jii-ra várták az elsőnek beérkezését és igy annál meglepőbb volt, midőn f) óra után néhány másod­perccel megharsan az őrszemnek kiállított tűzoltó trombitája jelezve azt, hogy az első versenyző kö­zeledik. Egetverő éljenzés üdvözölte az öt óra \., perc­kor beérkezett Turánszki Tádét, kit fél perccel utóbb 5 óra .1. p.-kor a második Terts Lajos követett; a harma­dik nagy ezüst érmes, Braunstein Zsigmond, 2 perc­cel utóbb hajtott el a zsűri asztala előtt kifeszített szalag fölött. Gyors egymásutánban, néha csak 15 — 30 m.-percnyi időközben érkeztek be csakhamar a többi versenyzők közül még 11-eu, kik az előre meg­állapított 90 percnél rövidebb idő alatt tevén meg a 30 kilométeres útat, kis ezüst érmet kaptak, még a 2 órán belül beérkezett két utolsó kerékpárosnak bronc érem jutott. A versenyzők névsorát s az időt, mely alatt az utat megtették, következőkben adjuk : 60'/, 61 63 66 Vs 67 68 69 70 TÜ'/o 71 71V, 'l 3 r 76',, 87 91 95^ p. 1. Turánszki Tádé 2. Terts Lajos 3. Braunstein Zsigmond 4. Váradi Géza 5. Bódai István 6. Schwarz Vilmos 7. Graf Samu 8. Klein Ede 9. Kellner Moritz 10. Szeletzki Béla 11. Skoff Primus 12. Grünhut Zsigmond 13. Vargha Rezső 14. Stark Lajos 15. Bettelheim Ödön 10. Schlesinger Sándor Hárman a nevezők közül nem indultak, egy pedig útközben állott el a versenytől. Az érkezési helyen összegyűlt nagy közönség ezután bevonult a városba a Főtér felé, hogy megláthassa a kerékpár-egylet összes tagjainak felvonulását. Körülbelül 60 kerék­párosból állott a városunkban újdonság számba menő bicikli-korzó, mely végig szép reudbeu vonult az egész városon keresztül a füldmives iskoláig, s onnét vissza a vasúti állomásig. Természetes, hogy a szép látványosságnak, ép úgy mint a versenynek, ezrekre menő nézőközönsége volt. Este a biciklisták a verseny szép sikerének örömére társas vacsorát rendeztek. Természetes, hogy itt fel­köszöntőkben sem volt hiány: az elsőt Mészáros Károly mondotta, nagyhatású szavakban tolmácsolva a városnak a fiatal egyesület iránt való elismerését. Az egyesületi tagok közül Csoknyuy Károly és Jus Tivadar mondottak szellemes pohárköszöntőket. Az előkelő társaság csak a késő éjfélkörüli órában oszlott szét a legvidámabb hangulatban s mindenki köszönettel és elismeréssel adózott a kerékpáros egylet vezetőségének a kellemes szórakozást is nyújtó szép ünnepély rendezéseért. A város hivatalos közzététele. 1898." Hirdetmény Pápa város polgármestere közzé teszi, hogy a nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. miniszter úr Kecskeméthy Géza borászati és szőllőszeti felügyelő áthelyezésével megürült felügyelői állásra Munkácsi József szőllőszeti és borászati felügyelőt nevezte ki, kinek kerületéhez tartozik Veszprém vármegye, Győr vármegye, Győr sz. kir. várossal, Komárom vármegye, Komárom várossal. Pápa, |8',I.S. július 4. Mészáros Károlg, polgármester. VEGYES HÍREK. — Személyi liír. Dr. Fenyvessy Ferenc, vármegyénk főispánja a hét közepén Veszprémbe ment, a hol újból egy hétig fog tartózkodni. — Villányi Szaniszló •!*• Villányi Szaniszló, bakonybéli apát, a kiváló pap, tudós és pedagógus f. hó 12-kén hirtelen elhunyt. A gyász­esetről a rend a következő jelentést adta ki: „A szent-Móricról nevezett bakonybéli szent Benedek­rendi apátság konventje szomorodott szívvel jelenti, hogy nagyságos és főtisztelendő Villányi Szaniszló ur, szent-Móric és vértanú-társairól nevezett bakony­béli apát, a pannonhalmi főapátság szentszéki taná­csosa, a szeut-Istváu-társulat tudom, és irod. osztá­lyának, a történelmi társulat választmányának, a magyar pedagógiai társaságnak tagja, július 12-éu reggeli 6 órakor szívszélhűdés következtében a vég­szentség feladása után az Urban elhunyt. A boldo­gult született 1847. szept. 9-én; szerzetbe lépett 1863. szept. 8-án; ünnepélyes fogadalmat tett 1869. július 27-én; áldozópappá szenteltetett 1870. szept. 29-éu; 1869-től 1881-ig mint tanár Győrött, 1881­től 1894-ig mint esztergomi igazgató és házfőnök működött; apáttá avattatott 1894. aug. 26-án. Min­deu hivatalában teljes odaadással szolgálta Istenét és hazáját, szerzetének sok szép reményét vitte sirba." Temetése f. hó 14-kén óriási részvét mellett ment végbe. - A tanítóképezdei igazgató­tanács Fenyvessy Ferenc főispán elnöklete alatt f. hó 11-én tartott ülésében a felvétel és segé­lyezés tárgyában intézkedett. VAhatározták, hogy az intézet működéséről szeptember havában érte­sítőt adnak ki. — Megyénk jégkárosultjai. — A „Veszprémvármegye" írja : Minden elfogulatlan lakója vármegyénknek bizonyára elismeréssel fog adózni úgy vármegyénk főispánjának és alispánjának, mint a megyei gazdasági egyesület elnökségének és a közigazgatási bizottságnak azért a lázas hazafias tevé­kenységért, melyet megyénk jégkárosultjai irányában oly sürgősen és már már is eredménnyel kifejtettek. Már mult számunkban említettük, hogy a földmíve­lési miniszter főispánunk táviratára kölest és muhart kölcsönzött, és utóbb hajdina vetőmagot is. Igaz, hogy a visszafizetés idejét oly korai időre szabta, melyet lehetetlen teljesíteui. Bízunk főispánunk azon felterjesztésében, hogy a miniszter úr — ki nagy érdeklődésének oly sok szép tauujelét adta — a visszafizetési hatáirdót egész a jövő év októberig ki fogja tolni. Erdekeit községeink és a törvény­hatóságnak a miniszter által kívánt jótállásától azon­ban természetesen nem menekedhetünk. Elvégre is ennyit megtehet és meg kell tenni a vármegyének. Más törvényhatóság is megtette ezt és ezen jótállás kötelezettségétől mi sem szabadulhatunk. — Kitüntetés. Soé>ky Karolinának, a vesz­prémi leánytan- és nőnevelö-intézet főnöknőjének a király a koronás arany érdemkeresztet adományozta. A veszprémi angolkisasszonyok intézete országszerte a legjobb hírnévnek örvend, legtávolabbi helyekről a szó teljes értelmében kérve kérik a szülők leá­nyaiknak ide való felvételét és a mi érdekes jelenség, a legeló'bbkelő protestáns szülőknek gyermekei, sőt izraeliták is itt nyernek kiképeztetést. Az idén br. Hornig Károly püspök bőkezűségéből tanitónö­képezdei tanfolyam is megnyilt és ennek első vizs­gáján megjelent főispánunk is, ki sietett dicséretének kifejezést adni. Az intézet főnöknője tehát méltán kiérdemelte a királyi magas kitüutelést. — A vámszövetség. A kereskedelemügyi minszter vármegyénk gazdasági egyesületét meghívta a vámszövetség ügyében, e hó 14-én tartott szak­tanácskozásra. E meghívás következtében az anket­ten Óvári Ferenc dr. orsz. képviselő és Lintner Sándor vettek részt. — Szépül a város. Bontják a katolikus gimnázium kőkerítését és a bencésrend által a város közönsége részére ajándékozott telket leg­közelebb parkírozni fogják. A kis utcalér a város közepén minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy ..szépüljön a város". — A jégbiztosítás ügyében a vesz­prómmegyoi gazdasági egyesület feliratot intéz az országgyűléshez és a j'öldm. m. kir. miniszterhez, kérve, hogy a jégkartell ellen a gazdaközönség' érdekében intézkedések tétessenek. A biztosító társaságok ugyanis szövetkeztek, hogy a jég elleni, biztosításnál az eddigi szabad verseny kizárásával a díjtételek jelentékenyen felemeltessenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom