Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-01-30

XXV. év. 1898. január 80. •). szain. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór uL-a S.Vi. Kiadóhivatal: Goldberjr Gyuia papirkereskedési-. Föt.'-r. Laptiilaj(it.n<»-': <li-. tVnyvessy Kerono. Felelős szerkesztő : Ír. liörös-i Endi'e. Előfizotcsek és hirdetési dijak a I n ii k i a d ó hivatal á h o / k ó 1 d i» n '1 ö k. A lap ára: líjiész évre i) l'rt, i'él/'vre :! Irt, negyedévre 1 frt .~>0. iiiryes szám ára lő kr Ä közgyűlés tárgyai, Városunk holnap tartandó közgyülé-j sén a fontosságit szerint ismételten méltatott pápa-bánhidai vasúton kivül több nein ily fontos, de azért szintén ügyeimet érdemlő ügy kerül tárgyalás alá s épen ezért lapunk hivatásában állónak tartjuk, hogy ez ügyeket olvasóinkkal — ha mindjárt csak rövid vonásokban is — megismertessük. Vizvezeték. Elsó' ilyen tárgy ti rizi'í>:c frklld' a város házaiba la/ni<"> bev< zetése. A városnak tudniillik a városházán kivül még — hanem csalódunk — kilenc épülete van (színház, vágóhid, korcsmák s bérházak), melyekbe ii viz bevezetése eddig elrendelve nincs. Városunk polgármestere mintegy két hóval ezelőtt a vízügyi bizottság elé terjesztette az ügyet; a vízügyi bizottság azonban, nem tartotta magát, illetékesnek arra, hogy ezt, a városra mintegy 1200 írttal teherrel járó határozatot meghúzza s az ügyet a képviselőtestület elé tartozónak jelentette ki. Megfordult az ügy a pénzügyi bizottság előtt is, mely a maga részéről javasolja a bevezetést a városházára, a színházba és a a vágóhídra föltétlenül, a bérházakba pedig föltetelesen, ha t. i. ;t bérlők a bevezetési költségek 10" ,,-út megfizetik. A közgyűlés, nem kételkedünk, el fogja rendelni a viznek a város tulajdonát képező házakba bevezetését. Részünkről a pénzügyi bizottságtól eltérőleg, de az állandó választmánnyal egyezőleg azt tartanok leghelyesebbnek, ha a vezeték a bérházakba is föltétlenül elrendeltetnék. A város a vízvezetéket, mint közegészségügyi intézményt, létesítette, * így nem tartanok indokoltnak, ha néhány Forint különbözetért hütelen lenne saját hangoztatott alapgondolatához * nem vezetné be azon házakba a vizet, melyeknek bérlői esetleg, amit nem hiszünk, nem akarnák a csekély bevezetési költség i0"/'

0-át megfizetni. Ali nem kételkedünk azon, hogy a jeleidegi bérlők ezt a 10" ()-ot szívesen megfogják űzetni; de ha akadna talán köztük egy. a ki erre nem volna hajlandó, a bérleti idő aligha tart mostantól számítva bármelyiknél is két évnél tovább, s így két év múlva az új bérbeállásnál a város mindenesetre megtalálja a magit emberét, a ki szívesen megadja az ismételjük csekély bevezetési költségek 10", -át azért a kényelemért, melyet a viznek a házba bevezetése magával hoz. Ezerkétszáz forintot mondottunk mint oly összeget, melybe a városi házakba bevezetése a viznek körülbelül kerül. Egész határozott .számot még nein mondhatunk, mert a két vállalkozó ajánlatai most vannak mérnöki Felülvizsgálat alatt. Xagy eltérés azonban a fönti összegtől nem igen gondolható. Ez összeg fedezését mindenesetre legcélszerűbb, mint azt. a pénzügyi bizottság is javasolja, a vízvezetéki összes költségekre szükséges összegben keresni és találni meg, vagyis a vizvezeték költségeihez ezen 1200 frtot is hozzácsatolni; minden más eimen ezen összeg sokkal érezhetőbb teher volna. A közös raktáruk. Több kereskedő hónapokkal ezelőtt aziránt folyamodott a városi tanácshoz, hogy a gyúlékony és robbanékony anyagok tintására építtessen a város egy közös raktárt. A polgármester a kérelmet indokoltnak tálé' ,-án, egy tervet készíttetett, a mely szerint .">000 írtba kerülne a kérdéses helyiség, mely összegnek körülbelül lo"- -át fizetnék a robbanó anyagkészletüket, ott tartó kereskedők bér fejében. Ily közös raktár városunk tűzbiztonsága szempontjából annyira szükséges, hogy ennek felállítása ellen indok nem is hozható fel s minden áron azon kell lennünk, hogy a terv minél döhh megvalósulhasson. Ez az óhaj birta rá az állandó választmányt, hogy az összeg fedezetéül í t T-I ki pénztármaradványt jelölje meg. mi. (dien azonban többeknek formai apályai voltak. Távol áll lőli'tnk, hogy a pr<> és contra argumentumok ntvcs/.tőjére akarjuk olvasóinkat vinni s éppen azért rövil'-n lezzük, hogv szerintünk még a F-u' i;u X Ä X^i O -r\.. A vég. S ha Isten mentsen megtörténik. Hogy íérjhoz inéssz majd angyalom. Nem élem én azt túl sokáig, Hiszen megöl a fájdalom; Vagy vad tivornyákból merítek Beteg szivemre balzsamot, Mámorba fojtom el az érzést Ks a dühöngő bánatot. S a vad tivornya elborítja Kábító köddel agyvelőm, S én fékevesztett durva vággyal •Sorvasztom lelkem és erőm; S mikor elittam az utolsó Cafatos, hitvány rokkomat, >S egy ronda korcsmából a gazda Az út sarára kidobat: Dideregve, fázva, lázban égve A házadig vánszorgok el, •S ott összeesve várva várom Mig ajakam végsőt lehel, •S körém seregük részvevőén A sok kíváncsi idegen, S én bágyadt, véres, vizsga szemmel A te szép arezodat keresem. Hogy clzokngjaui ott előtted A végső koldus éneket: Te éiles, bűnös, hűtlen asszony Az ég bocsásson meg neked! S ha irgalom van ott az égben S az Isten néked megbocsát, Te édes, bűnös, hűtlen asszony En értem is mondj egy imát! Mert bűnösebb vagyok te nálad tszonytatóbb bűn az enyém, Mert hozzám lettél hűtelen te, De az Istenhez lettem én ; Mert elfeledtem én az Istent, Hogy elfeledtél engemet, Ks mert te engem dobtál félre, En eldobám az életet. Mert összetűrtem, meggyaláztam A lelkemet s a testemet, Ks most a szenny, a kéj, a mámor Bűnös posványa eltemet; i E> i-ltipnrtam káromolva Mit szép jöv"in elembe tárt. Nem !<<•!! a kincsed z<ani"k éb-t. Ha elvevéd a napsugárt! I)e ha-ztahui a /"k'igásnm. Könnytelt szeiimd rám nem ragy.c Ks könnyezetlen, «iratatlan, I Bezárt ajtódnál meghalok. S elkárhozott, bűnnel fertő/ölt Lelkem kizárják az egek, Meg nem bocsátja soha Isten, Ilugy oly nagyon szerettelek . . . Buzogány Sebestyén, Gyermekszerelem. A <l'ápai Lapok* számára irta: Ilma. Ott ülnek egymás mellett az ódon bútorzatú nagy ebédlőben, melynek minden tárgya száz meg száz apró, bohó emléket, idéz fel lelkükben a gyermekkorból, a boldog gyermekkorból. A férfi halk sóhajtással végig simítva homlokát, sötét, mély tüzű szemeivel áthatóan tekint társnőjére. — Emlékszik-e még Margit a hét év előtti kölcsönös bemutatásra ? Milyen ellenszenves, gőgös hideg teremtésnek tartottam éa magát akkor.