Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-06-05

'2. PÁPAI LAPOK. 1898. június 5. -csoda, ha nálunk sok a beteg és nagy a .halálozás. Mindezen bajokon csak nyilvános sétaterek létesítése által segíthetünk. Minél nagyobbak a sétányok annál jobb. Itt igazán nem szabad fukarkodni. Elmúlt már azon idő, mikor a nyilvános sétányokon a közönséget csak az utakra szorították és nem engedték meg, hogy a gyepen tipródjanak. Most ellenkezőleg, a sétányok kiterjedt pázsitmezők, melyeket kellő öntözés által mindig zöldelő állapotban tartanak fenn és a gyermeksereg kénye-kedve szerint azokon játszik és futkároz. A kiterjedt pázsitmezők és a fák javítják a levegőt. Városunk szerencsétlen építése miatt a városban sétáayt nem csinálhatnak, mert ezt csak sok ház kisajátítása által lehetne elérni, mi igen sokba kerül. De levegőnk javítása érdekében meg kell követelni, hogy a városhoz közel —• még pedig minél több helyen — kiterjedt sétányok létesíttessenek. Legalkalmasabb helyek volnának erre a vasútra vezető ut, a borsosgyőri vám melletti terület, a tókertek egy része, az uszoda melletti tókertek, a rozmaring-utca egy része stb. Berlinben egy négyszögöl terület oly drága, hogy van Pápán akár ezer ház, mely nem ér annvit és méíús Berlin területének majdnem egy hatodrésze nyilvános sétány. Es a lakosság ezt ínég sem tekinti pazarlásnak, hanem inkább szükségnek, mert ezen roppant sok sétány adja meg Berlinnek a jó levegőt. Bécsben igen sok nyilvános sétatér, park és terjedelmes magánkert van. mely utóbbi nyitva áll mindenkinek és mégis most egy hatalmas, a város külső részei körül futó — tehát több mérföld hossszű és egy fél kilométer széles nyilvános sétány létesítésén dolgoznak. Pedig Bécsben is igen drágít a föld. De mivel ez van hivatva a város levegőjét javítani, bizonyos, hogy meglessz. Dacára annak, hogy többször tettem indítványt nyilvános sétatér létesítése végett, a közgyűlés mindig elvetette indítványomat. Nálunk rendszerint csak azt az indítványt fogadják el a közgyűlésen, melyet vagy a polgármester kezdeményezett, vagy legalább támogat. Én pedig minden ilyen és hasoncélú indítványaimmal a polgármesterek makacs ellenállására találtam. A jelenlegi polgármester a haladás embere, ezért hiszem, hogy legközelebb közegészségügyünk ezen hiányán is fog legalább némileg segíteni a vasúti út mentén vásárolt terület felhasználásánál. Az utcák levegőjét némileg faültetések által is kell megjavítani. A liol a közlekedés csak megengedi, ott fákat kell ültetni. I Tudjuk, hogy az utóbbi időben a tanács ! nagy buzgalmat fejtett ki fák ültetésében. ' Alis; van már utca, hol fákat nem ültettek í volna, ha ez erre alkalmas. Erélyes polgármesterünk figyelmét még a Bástyára akarom irányítani, mely fák ültetésére szinte igen j alkalmas. j Egy második faktor, mely a levegőt ,— de már csak közvetve — javítja, a viz. A viz megköti a port, nem engedi azt a levegőbe jutni és így tisztán tartja a levegőt. ', Ha a por nem juthat a levegőbe, akkor ( mindazon ártalmas anyagok, melyek a por' ban vaunak, szintén nem fognak a levegőbe kerülni. Vízvezetékünk nemsokára elkészül és így lehetséges lessz a levegőt tisztábban . tartani, mint eddig, ha azt kellően felhasználjuk. Mindannyian tapasztaltuk, hogy mily tűrhetetlen állapot volt a város valamennyi utcáin, ha azokat — mindenki saját háza előtt — seperték. Felkavarták a seprés által a port, mely egy darabbal odább ismét letelepedett, úgy, hogy nehéz lenne arra felelni, hogy jobb-e a nálunk az eddig szokásos seprést elvégezni, vagy nem volna-e célszerűbb a seprést elhagyni? Hisszük, hogy a vizvezeték elkészülése után rendőrileg kötelességévé lessz téve a lakosságnak az utcákat minél gyakrabban seperni, de csak úgy, ha az egész seprendő terület előbb jól felöntöztetik oly mértékben, hogy a seprés semminemű port nem csinál. Egy harmadik légjavító faktor volna földalatti csatornázás behozatala. Eddigi nyitott csatornáink nagy mértékben mételyezik meg a levegőt, mert ezek állandó lerakodó helyei a rothadásnak és az ebből eredő gázok és egyéb betegségeket okozó csirák folyton rontják levegőnket. Ide tartozik hírhedt cincánk is. A közegészségszabályai szerint helyesen épült földalatti csatorna-hálózat ezen a bajon tudna segíteni. Egy másik nagy előnye a csatornázásnak, hogy a talajt is tisztán tartja. Van még sok apróbb oka a levegő romlásának, de ezek nem oly lényegesek. Ha az általam eddig említett intézményeket életbe léptetjük, akkor lessz Pápán jó levegőnk. Dr. Lőwy László. Főispáni installáció. Vármegyénk új főispánjának installációjára nagyban folynak a készülődések. Már eddig is Ili négyes/fogat és ;55 kettős fogat van bejelentve a bevomüási menetben való részvételre. Fenyvessy Fcrene főispán június 12-én, déli 1 óra ö-é perckor a rendes vonattal indul el Pápáról Kis-Cellen át Veszprémbe. Kis-Cellben számos küldöttség csatlakozik a vonathoz, a mely délutáni 5 óra 10 perckor érkezik meg a veszprémi, vasúti állomásra. Ott Kováts Imre polgármester üdvözli a főispánt, mire a menet megindul és a megyei székházhoz vonul, a hol az alispán üdvözli főispánunkat. A bevonulás után Fenyvessy Ferenc elhajtat a püspöki rezidenciába, a hol a lakása lessz. Este alkalmasint a honvédzenekar fog térzenét szolgáltatni a Plosszcr-sétányon, a főispáni lakás előtt. A másnapi díszebédre a rendező bizottság most küldi szét n meghívókat. Egy teríték ára () írt, s a jegyek június í)-éig a vármegye pénz— Pál, megcsókolnál egy lányt most az esküvó'd eló'tt, aki szebb, mint a menyasszonyod? Ittas volt Latocki, de Pálnak még jobhau megártott az eró's, émelygős pezsgő' s azt sem tudta voltaképpen, hogy neki csakugyan menyasszonya is van, annyit értett az egész beszédből, hogy valami •zép lányról van szó, akit neki megcsókolni kell. Felugrott a helyéről s lázasan felelte: -- Megcsókolom . . . megcsókolom. Nevettek mind. Latocki oda ment az egyik ajtóhoz, csöndes hangon kiszólott és kissé tántorgó lépésekkel visszament a helyére. Egyszerre fölnyilt az ajtó és ott a homályos keretben megjelent egy magas, bájos leány. Izzó tűz lángolt a szemében s a hamvas bársony arcon átszűrődve meglátszott a piros vér lüktetése. Mindenki bámult s a korhelykedés lármás zaja elnémult egy pillanatra. Latocki oda szólott Pálnak: — Itt van a lány, csókold meg! Pál megindult a leány felé s bódult fejjel nem tudta mit fog cselekedni. Már közel volt a lányhoz s akkor a levegőben megcsendülni hallott egy édes hangot, mintha gyermekálmaihói emlékezett volna reá. S az a remegő', édesen vibráló hang csak annyit mondott: — Ne bántson Pál. Megállott, mintha megbűvölték volna s a mámor im rohamosau elszállott a fejéből, világosan látott. És megjelent előtte hegyes, völgyes kis falucska ! és ott a réten látott mezitlábos kis leányt koszorút \ kötni mezei virágokból. S látta, tisztán látta, hogy I tette a koszorút a leány egy fiúnak a fejére. Látta a patakot, a íüzfamalmot, a mit a fiú faragott s látta, hogy jártak a leány, meg a íiű a vízben fel és alá, keresve fehér, kerek kavicsot, „molnárpéuzt." | Röpke perc alatt ott látta mindezt az előtte álló I leáuy szemeiben s szólani sem tudott. Csak mikor a leáuy gyorsan megfordult s j kiszaladt az ajtón, akkor ocsúdott fel a bűvölet alul , s utánna akart rohanni. Latocki ott termett mcl] lette, s megakadályozta. Akkor Pál odafordult hozzá, megragadta a kezét s rekedt hangon mondta: — Tudtad-e azt, hogy én azt a lányt ismerem ? — Nem tudtam Pál. Néhány napja van itt a vendéglősnél, ki valami távoli rokona. A szülői el. haltak s itt talált menedéket. Én csupán jó tréfát akartam ezzel a dologgal. — Rossz vége lessz ennek! — mormogta Pál. S azután nem mulattak tovább. III. Bírhatott Gáldi Ilona eleget. Áztathatta forró könyeivel a drága kelengyét. Nem a szégyen bántotta, hogy itt hagyta öt Pál a boldogság küszöbén. Mit törődött ó' az emberek beszédével, nem az fájt neki, hogy nevetnek rajta kárörömmel. Miért hazudott neki szerelmet, miért ölelte magához oly melegséggel és miért csókolta oly hévvel, ha nem szerette '? Mert ha nem szerette, nem hagyhatta őt el. De hát Somogyi Pál eltűnt s az a szép leány is, akit Pál a búcsúztatón megcsókolni akart. Soha még a hirüket sem hallották többé. Azonban mi mehetett végbe a Pál szivében ? Hiszen szerette Gáldi Ilonát igazáu. Ő maga is úgy tudta. Miféle rejtély tehát az a szív? Pál sem adhatott erre feleletet. Csak azt érezte, hogy el van kárhozva. Tudta, mily nyomorult, ha összetöri az Ilona szívét. Azonban úgy gondolta, hogy hétszeresen becstelen lett volna, ba Ilonát feleségül veszi s aztán megcsalja. Tudta, hogy megcsalta volna mindig, mert im ez a gyermekkori játszótárs szépséges arca úgy is rávezette volua a bűnre. Es amit ott látott az estén annak a leánynak szemeiben, a kicsiny falu virágos rétje, a csobogó patak és a sebesen forgó füzfamalom apró küllői, felidézték szívében a már hamvadó gyerekkori szerelem minden édességét, üdvét és elvesztette az eszét. Elvitte magával ezt a lányt oda s lelopta a menny boldogságát. Azonban mindig úgy lessz az, hogy valakinek szenvedni kell a más boldogságáért, ha a szívről van szó. Ez a probléma megfejtése.