Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898
1898-05-01
XXV. év. 1898. I.I u\j us 1. 18. szám. PÁPAI LAPOK PÁPA VÁROS HATÓSÁGÁNAK ÉS TÖBB P>PAI, s PÁPA-VIDÉKI EGYESÜLETNEK MEGVÁLASZTOTT KÖZLÖNYE. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca s,';i!. Kiadóhivatal: (Joldberg liyula papirkereskfHie.se, Főtér. Laptiilajdnnos: <ii\ Penyvessy Ferenc. Felelős KKCI ki'sztő : <U-. Ivövöss Endre. Előfizetések és hirdetési dijak a lap k i a cl ó hivatal á h o z k ü 1 rl t> n ,\ íj k. A lap ára : Egész évre ti frt. félévre .'> frt. negyedévre 1 irt :>(). Ksryi'-i szám ára lő kr. Házbéradó — házoszíályadó. Városimk képviselőtestületében ismételten fölmerült nz eszme, hogy ;i városunk háztulajdonosaira súlyosan nehezedő házbéradó helyére, mely a házak bruttó jövedelmének l.Y' ()-át viszi el egyenes adóba, a jelentékenyen alacsonyabb házosztályadó alá soroztát ás iránt kellene lépéseket tenni. Legutóbb, ha nem csalódunk öt évvel ezelőtt, meg is bízatott a városi tanács, hogy irja össze a lakrészeket, vájjon az íxtjx. évi XX.1I. t.-cikk 4. $-a még mindig rá illik-e városunk lakásviszonyaira, vagyis a bérbeadóit lakrészek száma több-e mint a bérbe nem ndoit s illetve a háztulajdonosok által lakott lakrészek száma'! Fájdalom, a hivatalos (Összeírás eredménye tiz volt, hogy városunkban még mindig többen laknak bérházban, mint saját házban, s így az idézett törvény értelmében nem lehetett kilátásunk arra, hogy a házbéradó osztályból városunk kivonassék és a házoszíályadó alá tartozó városok közé snroztassék; éppen azért minden továbi lépésről lemondott a képviselőtestület s a dolog maradt úgy, mint eddig volt. \ A ki ismeri adózási viszonyainkat, az I előtt nem titok az a méltánytalanság, mely! az INUK. XXII. t.-cikk 4. £-ának intéz-' kedésében rejlik, mert hisz egy véletlentől j s a teherviselési képességgel semmi arányban nem álló tényezőtől teszi függővé azt, hogy valamely Yávos a házbéradó vagy a luízosztályadó kategóriájába, soroztassék-e : — attól t. i. hogy a lakások felénél több van-e bérbe adva vagy kevesebb? Mert, hogy ez a tényező csakugyan semmi arányban nincs a községek teherviselési képességével mutatja az, hogy mig pl. Pápa és Veszprém — ismert szegény lakosságú városok — házbéradó alá sorozvák, Debrecen, Szabadka. Kecskemét, Xagy-Kőrös, Jászberény, Kalocsa stb. a házoszíályadó alá tartoznak. Xagy-Várad polgármesterét dr. Huh/orszki/ Józsefet illeti az elismerés azért, hogy ennek a szembeszökő aránytalanságnak a megszüntetésére mozgalmat indított meg egy szépen kidolgozott indítvánnyal, melynek általános — nem csupán Xagy-Váradra vonatkozó — részeit szükségesnek véljük e lap t. olvasóival is megismertetni: „Az 1*48. évi törvényhozás alkotásai között a VIII-ik t.-cikk, vagyis a közös teher viselésről szóló törvény az«ui rendelkezései, hogy miuden közterhek minden különbség nélkül egyenlően és aránylagosnn vwdendök, a ké-öbhi törvények által nem minden esetben tartattak be, ilyen eltérések méu r az ugyanazonos jellegi! adózásnál is előfordulnak. K/en egyenlőtlen é< aránytalan adózá>nak rendkívüli súlyos és nagy áldozatokkal járó egyik <•"•(•téré van szeieac-énk a ügyeimét felhívni s egyid"I jüleg amaz indítványt tenni, hogy a vidéki és külöí nősen a nagy vagyonnal nem biró városok i'>'jlődi' M 'r,. ; bénitólag ható l>>fK évi XXÍl. t. ••. módo-ítá-.a. j illetve ezen törvény 4. S-ának hatályon kivül helwj zése é> a/, általános há/.héradó ellőrlé-e, • !il>.,'} f, ilyó. lag az ily adózás alatt levő' városoknak az 1^75. évi XX1I1. t.-ez. ">. S-áhan foglalt há/.o-ztályadó :úbl.-ízat Hl. fokozatúba sorozott város,.k kö*é 1-> T*>dvétele és a há/.adöból származó j<'\«Mb It-uinck a magas kinestár rés/én- 1,...|.,1,; biztosítása védett ;l házos/.tályadónak aránylagos ••!'!• -lés" iránt a UI-AS.Ikormányhoz és ;i 'i-zt'-lt k.'pv'-,-lóhá/.h../. f.-lirni '•< hasonérti'huü felirat •*zerk—>ztés'' végett a/. a_ r vanilyen adó/.ás alatt levő város..kat megkeresni méltóztassék. K/.eii indítványunk lr>«.^/;is in.!.ik<.lá-át fl'.— legessé \f>/.i ama tapasztalati tény, nn-ly -ajnos den háztulajdonosra i"r/.'k"ny>-!i nehezedik s M.-IV a/, adózási knie« nia_ r assáuál.an r<'j!ik. Tudva vau ugyanis, h-.-y az 1^'iW. .'«vi XXII. t.-e. 1. ^ u -/."vilit azon váro-okhvn és kö/^rjvkbfi), hol a tén\li-Lí' b.'rb.'adott lakrészek i. i. bojtok és szobák -/.ánia legalább felét képe/i a lét.-/,. lukr.'^/.'k .'íssz.es számának, a ki nem b.'vlt épületek j« \ u \-/.. bér alá voiiandók a tényh-i; kibórelti-kk'-l •"»-/.••Int-.iiilítás utján mi-Lei -ált tis/.'a V'ijö\e-b-leui alapja:). Ezen t-'irvényeikk az I^S'í. .'\i XLVI. r.-eikkel a ki-/ámítá-i kuh-s tekintetében v.íltozá-: -zenvedet l > mint tudjuk, a házak nv-r- jöw.lehi.'hől :uinden 1"t) r'rt után épül--: femartá-i k.b-'_; és értékt-'-rh-zlés fejében városii:d;ba:i ~~> :Vt l'-zámitásával kiszámított tiszta jövdeleüi miiid-ti 1' !l ' :'rtj-i után lill >/.ázab'kot lesz ki a/, állatni adó, :a,-ívben teriués/.ete-eu uines -/.ámítva a jöwd. 'mi >V i i'. .''•iryéb járulékok, s mely utóbbiakra jelen in• I:"* v.-ínvnyal kiterjeszkedni nem is óhajtunk. TÁ R CA. Emlék. (N é ni e U> ö U Reád gondolva álmodón Zeng gyakran énekein; Mit vártam tőled, nem tudom, 8 azt sem, mi fáj nekem. Csak azt tudom, hogy lelkemet Bájad bilincsbe zárta, Szivembe lopta képedet Dalod bűvös varázsa . . . E. E. Mese. A «Papai Lapok* számára irta: Urna. . . . Igy ni . . . Mig a kiránduló társaság egymással versenyezve azon igyekszik, hogy lehetőleg megfossza a beéli erdőt illatos gyöngyvirágdiszétől, addig mi ketten ide ülünk a Tőz patak partjára és . . . elbeszélgetünk egymással. — Vagy úgy ? . . . Mesét szeretnél tőlem hallani, Sasó ; mesét? ... Jól van. Fektesd ide fürtös fejedet az ölembe, ágy, hogy láthassam igaz szeretettől sugárzó nyilt tekintetedet. . . . Tehát hallga . . . I. — Kgyszer volt . . . valahol nagyon messze, szép országunk túlsó oldalán, egy igen pajkos vidám leányka. Abban a balatonvidéki kis városkában, a hol minden évben a szünidőt szokta tölteni, mindenki ismerte Mimit, a járásbiróué bugát. Xyuláuk, halvány arcú leány volt és habár a nők Ítélete szerint még csinosnak sem lehetett nevezni, a féríiak általában szépnek tartották. Lágyan csengő hangjában meg — úgy mondták — volt valami, ami különös erővel ragadta meg az ember lelkét. A járásbiróéknál gyakran gyúlt egybe nagyobb társaság s a környékbeli fiatalság sok kellemes órát töltött együtt náluk. Egy gyönyörű júliusi napon Mimi a járásbiróék Adéljával vigan hancúrozott a ház mögötti kert hűvös platánjai alatt. Te Adika, mondok valamit. Nézzünk át a gyümölcsösbe. Azt hiszem már javában érik a kajszin. — Az meglehet Mimikém. De ha érik is, mi nem szedhetünk belőle, mert az ágak nagyon magasan vannak. — Óh az nem baj. Majd én fölmászom a fára és . . . szüretelünk. Eövid idő múlva már Mimi tréfás megjegyzések között dobálta le a fáról Adél köténykéjébe a legszebb kajszin barackokat. Javában mulattak, mikor Adél ijedt hangon kiáltott Miminek : ! — Az istenért, gyt.ro !>• a fáról. K> lemen -1 ,kt ,r jön a Szalkay hadnaggyal. ! — Törődöm is én velők, hadd jöjjenek. j — Kezeit e.-ókolom s/.ép nagysád — hallatszott Kelemen doktor hangja. De hol vau Mimi kisasszony V Adél zavart arccal szorított kezet a doktorral s Szalkay hadnaggyal. Azután haragos pillantást küldött a fa egyik terebélyes ágán üld Mimi felé. ki a legnagyobb lelki nyugalommal harapott bele egy pompás barackba. Szalkay hadnagy ezúttal másodszor volt látogatóban a járásbiróéknél. Anyja leánykori jó barátnője volt a járásbirónénak s bár az első alkalommal is nagyon szívélyesen fogadták, mégis hónapok multak el első látogatása óta. Szalkay magas, vállas, komoly, csaknem komor arcú fiatal ember volt; a ki acélkék szemeinek szigorú, hideg pillantását, s keskeny, összeszorított ajkait látta, az azt hihette, hogy Szalkay hadnagy sohsem szokott mosolyogni. Kelemen doktor épen ismételten Mimi hollétéről akart kérdezősködni, midőn két koppanás hallatszott. Két barack hullott le a fa alatt állókra, az egyik behorpasztotta Kelemen doktor fényes cilinderét, a másik pedig leröpítette Szalkay hadnagy fejéről a sapkát. A következő pillanatban már kacagva állott a meglepett fiatal emberek előtt Mimi,
