Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897
1897-08-08
XXIV. évfolvam. 32. szám. Pápa, 1897. augusztus 8. PAPAI LAPOK. lApa V"ros hatóságának és több papai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vaíárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 9(59., hova a lapnak szánt közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése Főtér. Laptulajdonos: dr. Penyvossy Ferenc. Felelős szerkesztő: Körmendy Béla. Elöfizotósok és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol is a hirdetések a lesrjutányosabban felvétetnek. A lap ára: Egész évre Ii frt. félévre 3 frt, negyedévre 1 frt ÖO kr. - Egyes szám ára 15 kr. Az 1896. évi zárszámadás. — Pápa. 1897. augusztus ;>. — Minden költségvetési előirányzat vagv költségvetés, legyen az állatni, községi avagy magánháztartásról megszerkesztve, seinmiképen sem lehet más, mint a jövőben várható bevételek és kiadások összeállítása, a jövendő képének nagyobb körvonalakban való feltüntetése. Ha semmi rendkivüliség nem fordul elő abban az időszakban, a melyre a költségvetés készült, s feltéve hogy ez a költségvetés a múltnak és a látott jövőnek gondos mérlegelése mellett készült, ugy a költségvetést nem fogja meghazudtolni a tényleges eredmény. Ámde a magánháztartásban is mindig fordulnak elő, előre nem látott és nem várt jövedelmek és kiadások, a melyek megzavarják az előirányzatot, pedig a magánháztartás jövedelmi és kiadási ágazatai sokkal szűkebb körben mozognak, mint a község vagy állam hasonló előirányzati tételei. Ha tehát nem hunyunk szemet egy hosszú esztendő számos esélyei fölött, s 'igyelemmel vagyunk ti községi háztartás -zámtalaii tényezőire, ugy lehetetlenséget követelünk akkor, a midőn megkívánjuk, hogy a kezelés minden összege igazolja az •előirányzat minden bevágó tételét. A községi költségvetésről nem kívánhatunk egyebet, minthogy abba a rendesen visszatérő bevételek és kiadások felvéve legyenek, m. p. a valószínűség összegeivel, s hogy a rendkívüli bevételek és kiadások az előző években szerzett tapasztalatok alapján állitassanak abba be. Ha ezeknek az elveknek szövétneke mellett vizsgáljuk Pápa város 1X90. évi zárszámadását, ugy azt találjuk, hogy a zárszámadás tételei, a költségvetés tételeinek megfelelnek, s a mi eltérés van a kettő között, az tulnyomólag a r ndkirtViek rovatára esik. Az 189(). évi zárszámadás képét a következőkben adjuk: Bevétel a) a költségvetés szerin>: Pénztári maradvány *4<Kiírt — kr. Állandó jövedelem 19752 „ 30 „ Változó , 24974 , — „ Rendkívüli - 5500 „ — „ Községi adó jövedelem 8599 1' „ o4 „ Összesen : 9401*. írt 90 kr. b) zárszámadás szerint: Pénztári maradvány Állandó jövedelem Változó „ Rendkívüli „ 197*0 frt 92 kr. 19740 „ 89 „ 29277 „ 27 „ 101154 „ 00 „ Községi adó jövetlelem 30745 „ 00 „ Összesen : 200704 frt 23 kr. Összehasonlítva a két főösszeget a zárszámadás szerinti jövedelem 17*2.08") frt 33 krral magasabb volt az előirányzott bevételnél. Ezt az óriási különbözetetet nagy részben (134,82(1 frt 81 kr) a kölcsön és kantátái okozták, hozzájárul ehhez még az az állam által a regálé jövedelemből nyújtott részesedés (5785 frt 22 kr) az időközben vásárolt ingatlanok jövedelmei s más egyébb rendkívüli bevételek. Ha figyelmen kivül hagyjuk a rendkívüli bevételeket s csupán a rendes részét tekintjük a költégvetésnek és zárszámadásnak, ugy a kiivetkező összegeket kapjuk: Zárszámadás szerint 105550 frt 14 kr. Költségvetés ,, 891 IS . ÍK) . A zárszámadás szerint tehát nagyobb a bevetni 10431 frt 24 krral. E bevételi többlet előállott a pénztári maradványnál (mit az előző évi jövedelem okozott) 113XO frt 92 kr, a változó jövedelemnél 43153 frt 27 kr, a községi adónál 752 frt 52 kr, s e három összeg és a fenntebb kimutatott 1B431 frt 14 kr közötti különbözet (5 frt 27 kr) az állandó jövedelemnél mutatkozó 5 fi-t 47 kr kevesebb bevétellel egyenlittetik ki. Kiadás •il a költség>rfés tzerinf: 29800 frt 09 kr. 2400 , Adó A PÁPAI LAPOK TÁRCÁJA. Ne hagyj el engem, i. Ne hagyj el engem, maradj, légy velem: Mert megszakad e sziv utánnad . . . Ne hagyj el engem fényes csillagom ; Ragyogd be sötét éjszakámat. Ne hagyj el életemnek élete! Ne hagyj el még ily kora, rögtön . . . Ne hagyj el, légy enyém, ragyogj reám: Hogy imádjalak mindörökkön ! Ne hagyj el engem: ha van Istened! Ne zúzz, ne törj alá a porba . . . Ne hagyj el engem lelkemnek fele: Rakjunk fészket lombos bokorba ... Szent sátora vihartól óva véd, Egy szép álom lesz itt az élet . . . Ha kél a hajnal: száll az alkonyat: Csak rólad zendül a dal, ének . . . Ne hagyj el engem: — óh! hallgass reám Ha vágyad szárnya szállni késztet — Rakjuk meg ketten a szent templomot, Rakjuk meg ketten azt a fészket: Melyben szerelmem átölelve tart; E rózsás berkü börtön . . . Ne hagyj el, légy enyém, ragyogj reám: Hogy imádjalak mindörökkön ! 11. Oh! ne hagyj el engem, ha már rád találtam ; Aki álmaimnak angyalává lettél, A kit ismeretlen — már rég ismerélek; Mielőtt tán voltál, mielőtt születtél . . . Akihez csattogva szállt a dalok szárnya, Akiért epedve zendült a koboz . . . Akiért megküzdeni az élet tusait, Hol balsors villáma szaggat, ostoroz. Óh! ne hagyj el engem, én szent üdvösségem : Kiben oltárképem ime testet ölte! Ne vond be a menynek felnyíló kárpitját Amelyért e szivet annyi kin gyötörte . . . Ragyogj rám szerelmed fényes csillagával! Vezess: én követlek csak mutass utat; Én követlek, mint a tengerek halásza: Aki örvények közt gyöngyöket kutat. Óh! ne hagyj el engem, nyújtsd kezed kezembe, Szerelmedet birva: nincs előttem korlát; Győzelem cserága kell hogy koszorúzza A viharoktól megszaggatott vitorlát. Révet ér a sajka: suttogó haboknál Átölelve zárja lombos berkü part: Honnét — csókba fomtt lelkünk édes álma, A daloknak szárnyán az egekbe tart. Soós Lajos. Századvég 1 ! találmány. Mai nap már nem is igen lepi meg a közönséget a bár fontos, de kisebb kaliberű találmány. Ugy hozzá vannak szokva ahhoz, hogy valami különöset találnak fel, hogy szinte várják az ilyonekut. Ha aztán különböző' kiejthetetleu nevü eszköz feltalálásáról értesül, azt mondja rá, hogy „mégis huncut a német", mit fel nem talál. Az már a magyar emberben meggyökeresedett, megizmosodott szokás, hogy nemcsak a huncutságot, de a találmányokat is a németre keni, mivel ezt is huncutságnak tartja. A legujabbi korszakot alkotó nagy horderejű találmány: T telegrafozás drót nélkül", tehát tisztán a levegőn keresztül, minden látható vezeték mellőzésével. Ez valóban csodálatra méltó. Ha azt mondanánk, hogy nem irás, hanem beszélés a levegőbe; nem ütköznénk meg rajta, mert hát ez is a ün de siecle-hez tartozik. Igyekezni fogok e találmány mibenlétét a tisztelt olvasóközönséggel megértetni. Hogy ezt tehes-
