Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-08-08

Kölcsöntörlesztés 7640 frt — kr. Tanügy 20506 11 97 n Jótékonyság 7298 Ji 40 n Tüzoltó-ügy 1320 r. — n Szőlőtelep 400 n — n Átkelő katonaság 500 n — r Epületek 2000 TI — r Faiskola 400 n — íi Járdák 7000 r — n Katonatiszti lakások 1400 r> — n Közegészség 1600 r — Jl Községi adó leirás 1400 * — „ Tapolca tisztogatás 150 — n Újoncozás és eló'fogat 140 — Ti Uradalomnak 43 » 44 n Utca világitás 2500 — Ti Városi fogat ltiOO — TI Városi színház 300 „ — Jl Vegyesek 4220 — TI Rendkívüli 2000 V — Összesen : 941)18 frt 90 kr, b) zárszámadás szerint : Közigazgatás 2971)0 frt 73 kr. Adó 2281 51 Kölcsöntörlesztés 4(540 — Tanügy 20220 „ 21 n Jótékonyság 779(5 n 27 n Tüzoltó-ügy 147(5 n (51 •H Szó'ló'telep 188(5 73 TI Átkelő katonaság 54 s 13 ,. Epületek 3399 92 „ Faiskola 325 r 10 r Járdák 74*5 „ 150 n Katonatiszti lakások 1400 71 — Közegészség S98 n 43 Községi adó leirás 1453 n 94 Tapolca tisztogatás 138 „ Sl) ti Újoncozás és előfogat 109 n 3S n Uradalomnak 43 r 44 „ Utcavilagitás 2732 „ 49 Városi fogat 1319 50 Városi színház 247 „ 95 Vegyesek 275(3 «1 n líendkivüli 12918.8 83 a mely összegből, mint a bevételnél, az oroszlánrész itt is a rendkívüliekre esik, m. p. a beruházási kölcsönre 101742 frt 31 kr, a vásárolt ingatlanok vételára és átalakítására 13821 frt 75 kr, a járdák törlesztésére történt túlfizetéseknek elhelyezésére 6000 frt, a beruházási kölcsön törlesztésére 3442 frt 50 kr s egyébb aprólékosokra. Ha, mint a bevételeknél tettük, figyelmen kivül hagyjuk a rendkívülieket, s csak a rendes kiadásokat hasonlítjuk össze, azt találjuk, hogy a rendes kiadások a költségvetés szerint tettek 92618 frt 90 krt a zárszámadás szerint 90933 » 73 » kevesebb volt tehát a tényleges kiadás és lesz a megtakarítás 1685 frt 17 krt Az eddig közölt adatokból felállítva az 1896. évi háztartás mérlegét — mindig csak a rendesről szólva — végeredményként a következőket kapjuk : a költségvetésnél kedvezőbb volt a tényleges bevétel 115431 frt 27 krral kiadás 1G85 „17 „ együtt: 18110 frt 44 krral kedvezőbb a kezelési eredmény a költségvetésnél vagy is Pápa város háztartásának 1896. évi rendes kezelése 1N116 frt 44 kr fölösleggel záródott. Összesen : 220122 frt 5(5 kr. Eiívbfvetve a zárszámadás főösszegét a költségvetés ugyanazon összegével, nagyobb a zárszámadás összege 125,503 frt 66 krral, ! A földmives iskola. j Ha/.ánkuak legelső és legjelentékenyebb tőkéje a föld, második az értelem, mely helyes I irányú tanítás és tanulás által szereztetik, harI tnadik a pénz, m<-ly a két előbbi helyes szövetj kezeséből származik. Földje hazáukuak vau elég, földje hazáuk! nak vau jó, de a mi nincs elég, a mi soha sem liehet sok: az a gazdasági értelmesség, mely a fiilj det hasznossá, az embert hatalmassá, a nemze ! tet nagygyá és boldoggá teszi. Élő példák erre j Anglia, Hollandia stb. Értelem nélkül kevés hasznú a föld, leI gyen ez bár legjobb, értelem nélkül kevés sikerrel dolgozik a nép, ellenben az értelmi erőmellett, kivált ha ezzel a pénzbeli erő is szövetkezik, alig van tér, melyet haszonhajtóvá tenni nem lehet. A régi hagyományos gazdálkodási eljárások, most már nem vezetnek többé célra. A mezei gazdálkodás is ma már üzletté alakult, mely a gazdában készültséget, öntudatosságot és ininda;on segédtudományokban, miken a növény és állattermelés alapul, jártasságot igényel. Ezen értelmi erőt nevelni, minél szélesebb alapokon terjeszteni hivatása a gazdasági tanintézeteknek és a földmives iskoláknak. Mindig örömmel és lelki megnyugvással tekinthetünk tehát a városunk területén fölállított gazdásági iskolára. Még mindig a kezdet nehézségeivel küzd ugyan, de szemmel láthatólag folyvást fejlődik és halad. Évzáró és nyilvános vizsgálatát a legközelebb mult hó 31-ikéu az intézet helyiségében, a mezőgazdaság iránt érdeklődő nagy és értelmes közönség előtt tartotta meg. A tauitási órákon ugyan soha nem voltam, tehát a tanítás modorát nem ismerem, de miud végig figyelemmel kisérvén a vizsgálatot és hallován a tanítványokhoz intézett kérdéseket, az ezekre adott válaszokat, azt kell hinnem, hogy a tauitás a legcélszerüebb. Nem vagyok ugyau szakszerűen képzett gazda, de a dolog léuyegére tartozó kérdésekből, képes voltam magamat tájékozni a tanítás mikéntjéről, mert az értelmes, határozott és szabatos feleletek, melyeket a tanítványok adta:>, becsületére válnáuak egy logikát jól tanult és rendszeresen iskolázott ifjúnak is. Jól esik az embernek, az a szép magatartás, az az okos beszéd egy olyan fiútól, kiről midőn névszeriut a feleletre fölhívják, egyik társa azt mondja : ,,nines itt, o most a borjaknál vu?i." Nohát — mondja a tanár — „váltsa fel és küldje be

u s midőn bejő, köszönti illedelmesen az egész testületet, odaáll a vizsgálandók közé szépeit, tisztességeset), figyel a hozzá intézett kérdésre és felel mint egy kis pap. A vizsgálatot, mint a kormáuy képviselője beható figyelemmel, szembetűnő érdeklődés és szakavatottsággal Mag gar Kázmér a földmives iskolák tanfelügyelője vezette, ki is, midőn az elméleti vizsgálat véget ért, Óvárg Ferenc országgyűlési képviselőnek 80 korona ajándékát, a legérdemesebbeknek ítélt 4 tanuló közt kiosztotta. sem : méltóztassanak egy kitérést megengedni, mivel egy kevés fizikai magyarázatot kell előrebocsátauom. Évszázados viták folytak a felől, hogy mi a fény? Newton, a világhírű fizikus, az ég dynamikájának megalapítója, kinek hatalmas törvénye alapján fedezé fel e század első felében Lewerriere francia mathematikus a Neptun bolygót — azt állitá, hogy a fény anyag, mit a test magából kilövell s ez által látjuk azt. Többen helyeselték e kypothezíst. Huygeus, a szintén hires fizikus pedig azt állitá, hogy az nem anyag, hanem egyszerű hullámmozgás, mely — tekintve azt, hogy légüres térben is terjed •— egy általunk eddig ismeretlen közeg által vezettetik, nem ugy mint a hanghullám a levegő által. Ezen ismeretlen, súlytalan anyagot aether (leltnek nevezik a fizikusok. Hosszas kísérletezés után Huygeus után egy századdal az angol Joung, majd a francia Fresuel hatalmas s bizonyító erővel biró fénytani felfedezéseikkel az utóbbi u. n. hullámelméletet juttatták diadalra s ez ma is el van fogadva. Ujabbi pontos meghatározások szerint (Corun és Michelson) a fény másodpercenként 300,000 kilométer utat fut be, tehát annyi a sebessége. A fény szine ép ugy, mint a haug magassága a rezgések számától függ. Mig a zenei hang hallhatóságának legalsóbb határa 1(5, legfelsőbb 30,000 rezgés egy mp, alatt: addig a fénynél a legalsóbb 400 millió, s legfelsőbb 800 millió rezgés mp.-ként. Elébbi esetben a fény vörös, utóbbiban ibolyaszínű. A 400 —800 millió közötti rezgésszámmal biró fénysugár mint narancs, sárga, zöld, kék hat a szemre. A 400 millión aluli rezgés hő, a 800 millión felüli pedig csakis chemiai hatásban tői az ibolyáig terjedő színnek hatása is. Ez a tudomány mai nyilvánul. A vörösvan hő és fénytani álláspontja e jelenségről. De menjünk tovább. Pontos meghatározások azt mutatják, hogy az elektromosság terjedési sebessége is 300,000 kilométer. Ugyancsak az aether vezeti, mert légüres térben is terjed. Azonual arra goudoluuk ugy-e bár, hogy nem azonos tünemény-e a fény és elektromosság ? E század második felében Maxvell theoretikus utáu azt következtető, hogy a fény é.s elektromosság azonos tünemények. Herz bonni egyetemi tanár 1887-ben állitott is elő elektromos hullámokat (anatay fényhullámok), ebből kiszámítván az elektromosság terjedési sebességét a levegőben s azt a fényével egyenlőnek találta. Folytatván a kísérletezést fokonként kimutatá főbb jelenségekben a fény és elektromosság azonosságát, ugy, hogy e szerint a fény az elektromosság körébe tartozik. Mivel a mágnes szintén hatással van a fényre, e legújabb elméletet elnevezték a fény elektromágneses elméletének. Ennek további kutatásánál jött rá Lénárd és Röntgen azon hires felfedezésre. Graham Bell még 1879-ben kimutatá azt, hogy fénysugarak közvetítésével 8 km. távolságra lehet beszélni telefonnal (tehát minden más vezeték nélkül !) Ez az u. u. fotofon. Logikusan következik most már az, mire épen rá akarok térni, hogy mivel a fény és elektromosság azonosak, de az előbbi köd esetén, vagy más tárgyak közbejöttével hasznavehetetlen, mig ez utóbbi a ködben terjed s Röntgen szerint különböző anyagon (fa, fal, hegy stb.) át is hatol, miért ne próbáljuk meg vezetékül az. elektromos hullámokat ? Németországban és Angliában rég folynak a kísérletek erre vonatkozólag s egy hónapja ritka siker koronázta az experimentálok fáradozását. Breán-Down-tól egész Flatholmig, hol igen nagy hegy emelkedik 9 km. és Fatholmtól Venarthig (5 km. s igy Breán-Dowutól Venarthig összesen 15 kilométer a távolság. Itt kísérletté meg Marconi a Herz-féle hullámokat vezetőül alkalmazni. Jelen volt e kísérleten dr. Klupathy Jenő budapesti műegyetemi tanár is, ki a mult hóban ezt Budapesten be is mutatá. A Morse-féle berendezés annyiban változást szenved, hogy mindegyik állomáson van két készülék. Egyik a jeladó (oscillator), másik a jelfogó (coherer). Elébbinél keltetnek az elektromos hullámok, utóbbinál felfogatnak. E kísérletnél a keletkezett villamos hullámok 250 millió rezgést végeznek (másodpercenként), tehát a hang és vörös fény rezgése között van. A jelfogó, coherer, egy kis üvegecske, melyben két ezüst drót közt nikkel és ezüst reszelek van, mely az elektromos hullámok hatása alatt ellenállá-