Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-01-24

A vidéki hírlapírók mozgalma. — A győri kerület szervező ulfcfcc, — G y ő r, 1897. Jan. 18. Miután a vidéki hírlapírók országos szövetsége a maga egészében szervezkedett, alapszabályait és vezető tisztikarát létesítette, pénztárának kezelését pedig az elnöki székhely (Szeged) egyik előkelő pénzintézetére bízta, arra következett a sor, hogy az ország egyes vidékem is megkezdje működését, melynek intenzivebbé tételére célszerűnek mutatkozott a lurlapilag jelentős városok korul a körülbelül osszegravuáló s egymással személyi összeköttetésben is álló vidékeken szűkebb korú szervezeteket létesítem. Már a szövetség alapszabályaiban meg van adva a keret, amikor az olyan városokban, hol a szövetségnek legalább otreudes tagja van, helyi bizottságok szervezése lett feladatul adva, egyszersmind az ily városok korul természetszerűleg sorakozó szomszédos vidékek autonom]kus tevékenység céljából kapcsolatba, lepnek a közpoutszeru várossal s azzal egy tágabb korú szervezetet, kerületet képeznek. Ily célból az országos szövetség győri tagjai, kik számra G-an vauuak, szintén összegyűltek vasárnap d. u. értekezletre, melyre meghívták egyszersmind felső Dunántúl kiválóbb városainak (Sopron, Szombathely, Komárom, Esztergom, Veszprém, Pápa) azon hírlapíróit, kik az orsz. szövetségnek már tagjai. Mindezen városok részint elküldöttek hírlapi képviselőiket, részint írásban nyilatkoztak, s akik jelen voltak, azok szóban, akik nem jöhettek, táviratban üdvözölték és helyeselték a felső-duuántuli kerület megalakulásának tervét, mert át vaunak hatva a meggyőződéstől, hogy a nagy keret alatt való ily decentralizáció utján behatóbb tevékenységet fejthetnek ki s tobb hasznot tehetnek területkürüköu a szövetségnek. A győri értekezletet Szárny Gyula győri szerkesztő, mint az orsz. szövetség alelnöke hivta egybe, s a megállapodások közérdekű pontjai a következők: Felső Dunántúl Győr központtal kerületté szerveződik, melybe Győr, Sopron, Vas, Veszprém, Mosouy, Komárom és Esztergom vármegyék sorakoznak. Ezen 'a területen egységes alapon és módozatok mellett lép folyamatba a gynjlés stb. munkája, a központ íizoiio;; nyomtatványokkal dolgozik, melyeken a kerület központi és a szomszédos városbeli megbizottamak aláírása szerepel, hogy az ivek helyi volta s emellett általánosabb jellege kidomborodjék. A gyön kerületi bizottság elnökévé Szávay Gyula szövetségi alelnök, pénztárnokává Hegyi Jenő, jegyzőjévé llumy Sándor szov. igazgatósági tagok választattak. A kapcsolatba lépő szomszédvárosokban képviselőségek lesznek s egyöntetűség és munkaegyszerüsités szempontjából a győri kerület a következő képviselőket kén fel az állandó érintkezésre : Komárom: Tuba János, Sopron: Rábel László, Szomb athely: 7ÚY.//e/irBela, Veszprém: Várkonyi Dezső, Esztergom: Munkácsy Kaimán, Pápa: Kormendy Béla. A kerület e szűkebb szövetsége a maga egészében kész örömmel segédkezik bármely városban az ugy előmozdítására, különösen pedig a gyűjtés sikeres bevezetése, mulatságok stb. rendezése érdekében való tevékenységre. Mindenütt megkezdik, előbb a városokban, azután a megye tehetosbjei, valamint erkölcsi testületei kozt az alapító es pártoló-tagok gyűjtését. Az erre szolgáló ivek már a napokban elkészülnek. A pénzt helyek szerint elkülönítve s az adakozók neveinek pontos felsorolásával a gyön központi bizottság küldi el a szövetség központi pénztárába Szegedre. A rendes tagok havi diját mindég \árosból a tagok maguk küldik le közvetlenül Szegedre. Különféle kérdések megbeszélése és tisztázása után a bizottságnál történt tagajánlkozásokat tárgyalta a gyűlés s ezeket az igazgatóság elé rendelte terjeszteni. Az eddigi mozzanatokról, valamint a gyűlés eredményeiről a kerületi bízottság kimerítő jelentést terjeszt a központi igazgatóság elé Szegedre. A szövetségnek Győrből 5 alapító és 100 pártoló tagja van már. Pápa város rendőrkapitány*! hivatalának statisztikai kimutatása 1896. évről. 1. Közigazgatási iktatóba érkezett 6751 ügydarab. 2. Hátralék 1895. évről 12. Összesen 6763 drb. 3. Elintéztetett 1896. évben 6742 drb. — Hátralék 1896. dec. hó Sl-éh 21 drb. 4. Kibágási iktatóba érkezett 203 ügydarab. 5. Elintéztetett 208. 6. Kézbesitési iktatóba, érkezett 1930. 7. Kézbesittetott 1930 ugydarab. 8. Bűntény és. vétség volt 91 eset, és pedig a) gyermekgyilkosság 1, -— b) betöréses lopás 4, — c) lopás 63, — d) szándékos gyújtás 1, — e) súlyos testisértés 4, — f) konnyu testisértés 11, — g) .sikkasztás 3, — h) csalás 4. — A megindított vizsgálat alapján a tettesek személye kiderittetett 73 esetben. Ki nem derítettek száma 18. 9. Az 1879. XL. t.-cikkbe ütköző kihágások miatt feljelentés tétetett 208 vádlott ellen, a) Ezek közül más hatósághoz utasíttatott 11, fölmenteiéit 36, — b) 1—15 napig terjedő elzárásra ítéltetett 126, —• c) 1 napon aluli elzárásra 10, — cl) 50 — 300 frtig terjedő pénzbüntetésre ítéltetett 1, — e) 10—50 frtig terjedő pénzbüntetésre ítéltetett 5, — f) 10 fi'

ton alul terjedő' pénzbüntetésre ítéltetett 13. — g) A vádlottak közül 179 férfi és 29 nő volt. — h) Közbiztonsági kihágás miatt foganatosított elzárási napok sxáma 173 nap 12 óra, közrend és közszemérem ellem kihágás miatt 32 nap 12 óra, közegészség és testi épség elleni kihágás miatt foganatosított elzárási napok száma 9; összesen 215 nap. — i) Kiszabott pénzbüntetések összege 133 frt 50 kr. — j) Befolyt és adóhivatalba szállíttatott 13 frt 50 kr.— k) Leíratott 96 írt. — hátralék 24 frt. 10. Városi szabályrendeletekbe utkoző kihágá" sok címén kiszabatott 1461 frt 50 kr. Befolyt 619 frt 9o kr., mely összeg a városi szegény alap javára befizettetett, elzárásraátváltoztatott 841 frt 55 kr. 11. Állategészségügyi kihágást, ügyekben kiszáll a tott 12 frt pénzbüntetés. Befolyt 10 írt 50 kr. Ebből 5 frt a megyei pénztárba, 5 frt 50 kr pedig a városi közpénztárba fizettetett be. 12. Utreudőri ügyekben kiszabatott 10 frt 50 kr pénzbüntetés. Befolyt 10 frt 50 kr. Ebből 5 frt a megyei pénztárba, 5 írt 50 kr. pedig a városi közpénztárba fizettetett be. 13. A győri, valamint a helybeli kórházakba beutaltatott 53 beteg. Ezek közül 39 férfi és 14 nő volt. 14. Járhat levél kiadatott 5165 drb., jövödelem 516 frt 50 kr. 15. Sertéslevél kiadatott 5875 drb., jövödelem 587 frt 50 kr. 16. Marha járlatlevúl átírás volt 18354 drb., jövödelem 550 írt 62 kr. 17. Marha járlat irányítás 1010 drb., jövödelem 22 frt. 18. Sorléslevél átírás volt 10273 drb., jövödelem 31)8 frt 1!) kr. A 14—18 tétel összesen: 1984 frt 81 kr. Jó a huszonnegyedik is: Vége már az álmodásnak,

1 valamint a huszonhatodik: Húz a szivem ti felétek, s a huszonhetedik: Kinézel az ablakodon. A huszonnyolcadikat ide is jegyzem: A mikor ugy egyedül vagy, Megjelenek újra, Arcom halvány, s a lelked is Kihajlik a búra. Könnyet ejtek . . . Mint a rózsa Ha a szél megrázza: Egy-két hervadt beteg szirmát Leejti a sárba ! A kötet cimét a második ciklustól kapta, mely az Epizódok sorozatát nyújtja. Azokat az epizódokat énekli meg Erdélyi, melyek akkor keletkeznek, ha nagyiási hóbortokba esett szivünk szélmalmok ellen harcol, s azt hisszük, dráma lesz az életharcból, de csak—kis epizóddá törpül. Itt már változatosabb, férfiasabb haugot is kapunk. A panasz helyett feledés, a csüggedés helyett remény, a mult emlékei helyett életkedv nyernek költői kifejezést. S ha a fájdalom szólal meg, ai csak futólagos, mint az éji dalokban, melynek ötödik száma ismét a kötet egyik legjobb kis verse: Kihalt a város, nincs zaja, Az éjfél néma, nagy csöndjébe Beszól, a csöudet meg-megtópve, Harangok mély búgó szaval S a mint elhömpölyög tova A kongó hang a néma tájon, Fölsír a lelkem véle fájón : Nem léssz enyém soha ! soha ! Már az ujabb válást is könnyebben vesii az edzettebb szív. Ha a lány szeszélyből pártol cl, a poétát tán dac vezeti. És egyszeribe eltalálja Erdélyi a humor, a szatíra hangját is, mint az Üzenet cimü versben, a hol a lány mamáját, s a kedvenc híí kutyáját egyaránt üdvözli, mert hát az öleb sokkal több figyelemben részesül, mint az udvarló. Aztán a doktor, mint vetélytárs is megkapja az oldalvágásait. Néha a szatíra nem egészen válogatott, inkább élclnjiba való, mint a SiesLa cimü. De aztán ismét jobbat kapunk, mint A doktor w feliratú. Persze, hogy a doktor lett a győztes a kis lánynál, a ki Velencébe megy nászútra az uj asszonynyal. A házas élet egész perspektívája nyílik meg a poétának s kárörömmel jósolgatja a jövendő idyllt, a mikor Szállnak évek, muhiak évek, Elfeledve már Velence ! S a —- negyedik gólya hozta lm a papa kis kedvence. Nem ülsz annyit tükör előtt, De pörölsz nagy dérrel-durral, Kopaszodó férjeddel, a Szegény, jámbor — doktor úrral! Reálista is tud lenni Erdélyi, de csak ritkán. Jobb is ha a kupié-gyártó, izctlcukedő rimelőinkre hagyja ai efféle zöngéseket: Előbb mamáddal kell beszélnem, De ám ne féljek: jó mama! . . . S a bál után egy konfortáblin Hárman robogtunk már haza. A konfortáblit én fizettem, Ó ez nem bántott engemet, Veled álmodtam akkor éjjel S ez megnyugtatta lelkemet. A kötet harmadik ciklusában Különfélék cini alatt családias, majd reíllexiós, aztán hazafias verseket és életképeket gyűjtött össze a költő. Tartalmas, melyre ható A kébkaVök cimü elmélkedő verB. Igen kedves a Lalika feliratú, melyet kicsi bugához irt a szerző, Az Alkonyatban igaz a hangulat festése; de legsikerültebb A kis hadnagy, ez a szenzációs aktualitás, mely alkalmi poéma, s mint ilyen abban az értelemben jeles, a melyben Goethe mondta, hogy minden jó költemény: „alkalmi". Ez a kis tragikus genre-kép miudig is alkalomszerű marad, mert bár egy speciális esetet énekel meg, de olyan igaz és olyan, emberi, hogy érdekességéből, hatásából, meggyőző erejéből akkor sem veszíthet, a mikor már csak a kommentár mondja majchhogy az öngyil-