Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-07-04

XXIV. évfolyam. Í. szám. Pápa, 1897. Julius 4 Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca %!)., hova a lapnak szárit közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papírkereskedő VÜU-v. Laptnla.idnt.ns: cl*-, fenyvessy Kerenc. Fi-lflős szi-rkt^.-'-tií : Körniendy fiola. Előfizetések és hirdetési dijak a lau kiatii'iliiva'aláh'>.: kiMenttűk. nui is a htri"ti'si:i :i |f^jutáiiy>sabliaii MviHettifk. A lap ara: r^—-•. .-vr- ii frt. tv-h'-vro ,"> frt, iif-»y.»<1i-vre 1 :>t in kr. Esv

a

*s szám ára ló kr. Állami tanintézeteink elhelyezése. . Bár évekkel előbb szerenesések voltunk a magas kormányt megnyerni arra, hogy a helyi nevelésügyünkre fontos polgári leányiskolát államivá tegye és annak megfelelő helyiséget emeljen s ezen felül az országos érdekű állami tanítóképezde is városunkban legyen a közép Dunántúl területére kiterjedőleg, mégis oly nehezen épülnek fel ezen intézetek, hogy ez szinte aggodalomba ejtette városunkat. Tudjuk, hogy ennek a késedelemnek két oka van ; egyik az, hogy mindkét intézet költsége az állami költségvetésbe eddig nem volt a kellő mértékben felvéve; a másik, hogy tulajdonképpen az építkezési helyet illetőleg városunk, noha már jogérvénvesen határozott, de abba a város közönségének egy része nem tudott belenyugodni és ellene peticionált. Keinéljük azonban, hogy ;i kultuszminiszteri kiküldött által a mult heteken teljesített helyi szemlék következtében minden további bizonytalanság, nyugtalanság és habozás a telekkérdéseket illetőleg meg fog szűnni és városunk képviselőtestülete a kultuszminiszter óhaját teljesíteni fogja a végérvényesen kijelölt telkeknek rendelkezésre bocsátásával. Lapunk már jelezte, hogy a polgári leányiskola telkéül ti Jókai Mór-utcai szó, hogy a belvárosban, vagy ahhoz közel Csajthay-féle telek és az északra mellette , eső egyéb ponton adhatna a város oly nagy levő két szomszédos háztelek jelöltelett ki.

1 telket, mint a ('sajthay-féle. és szomszédos A város eddig ugytui csakis a (Vajthay- j telkek, azt hisszük, befejezettnek tekinthető telket vette meg, de a kinek tájékozottsága

1 a polgári leányiskolái telekkérdés és >-sak vau arról, hogy egy város jövő igényeinek j a várost képviselőtestület bülrs határ.>/.amegfelelő és, a mint a/, tervben van. felső; tára vár. leányiskolává fejleszthető tanintézeti helyiségnek legkevesebb ön méter utcai vonal kel], előre tudhatták, hogy ezen célra a kormány a (

\sajthay-telkc: nem fogja elégségesnek tartani,hacsak azon hibába nem akarna esni a kormány a maga részéről, hogy loA s/.einle másik fontos feladata \"<>lt az állami tanítóképezde telkének i< végleges megállapítása. A miniszteri megbízott építészmérnök ezt a kérdést is nagyon bebatóun tárgyalta és városunk területi belvzetét < az állatni lésbe hozatalának tervét figyelembe véve és másrészről megvizsgálva a város által hetetlenné tegye az intézet jövő fejlődését. | képe/.dének a városunkban már virágzó álVárosunk jól felfogott érdekében kon- i lami gazdasági szakiskolával összekötte statáljuk, hogy a kormány kiküldött műszaki tanácsosa feladat.i teljes magaslatán állt. mikor a polgári iskolaépülethez javaslatba 1 már felajánlott é< megvett telket, azon habozott többi telkeket megtekintette, akképp ! tározóit •véleményének adott kifejezést, hogy nyilatkozott, hogy neki állásából folyó kö-: legcélszerűbb lesz és a maga részéről is telessége az intézet jövő fejlődését biztosító \ javasolni fogja, hogy a város nyugoti <urn teriiletetkövetelni, neim-ak városi, de állami, és a földmives-iskola között levő vásártér szempontból is és még a Voyta-telket is északi felén, mint az építkezésre i- igen csak akkor fogadhatná el a polgári leány- alkalmas, emelkedett ponton legyen a kéiskola helyéül, ha az a kis-utca felőli szom- ' pezdei palota felépítve és kijelentette egvuítal szed telkek megvételével megnagyobbít- azt is, miszerint arról szó >em lehet. h"gy tatnék. az okvetlenül megkívántató ö hold területen Minthogy pedig erről szó sem lehet, alól lenne m{\.< telek elfogadhat''', mert a Voyta-telek már magában is nagy Mert miként a polgári leányi-knIánál értéket képvisel és kellő jövedelmet i- ad szűk helyen összezsúfolt építkezés ü-m ti városnak, arról meg még kevésbé lehet gedhető meg, annál inkább rí 11 ez az állami A PAPAI LAPOK TÁRCÁJA. A mi poétánk. (Első könyvem. Hazafias és egyéb költemények. Irta: Lumpéith Géza. Beöthy Zsolt előszavával. Budapest, 1897.) — A <1

J (i p a i Lapok* eredeti tárcája. — LampértJi Géza dicsőségéből én egy szemernyit sem akarok a Pápai Lapok számára lefoglalni ezzel a címmel ; inkább csak azt a büszkeségünket kívánja e cim kifejezni, mely niéltáu tölt el bennünket régi munkatársunk első verskötetének lapozgatása közben. Lumpi'rth Géza verseivel egyideüleg annak idején még sok önképzököri poéta költeményei ér keztekbe redakcióukba; seregestül döngették a szerkesztőségnek taláu nem is valami nagyon erősen elreteszelt kapuit Lumjiérth önképzököri kortársai, M mindezek közt épen a legszerényebb volt az, kinek küldeményeiben a szerkesztőség szemei első pillanatra felfedezték a saskörmtket, a Parnassus félé vezető útra jól indult első lépéseket. Még csak a felíedező biu érdemeiben sem akarunk tetszelegni; mi magunk tudjuk legjobban, bogy az oly tehetség, a minő Lamperth Géza verseiből már első olvasásra felcsillan, nem szorul felfedezőkre, kitör az önönmagától is az ismeretlenség homályából s fényt, eget kér. A mi elégtótelünk, a mi büszkeségünk az, bogy az önképzököri bírálatok után a Pápai Lapok nyomdatestékje szolgált leginkább biztatásul ama bájos versek megírására, melyek szerzőjüknek ma már az aj JCagyarország ifjn óriásai közt előkelő helyet juttatnak. Az uj verskötetben örömmel olvassak egy-egy költemény szépen csengő sorait, miközben az a kellemes visszaemlékezés támad bennünk: nini! hisz ez nálunk jelent meg először; ez meg plane épen itt készült a mi redakciónkban. Igy talán indokoltnak látszik, ha LampáHi Gézát, a legújabb magyar költői generáció egyik j számottevő alakját, szerkesztőségünknek egykoron volt házi poétáját, a mi „pajkos" lantosunkat e sorok élére ú't szavakkal mintegy inagurloiak reklamáljuk. * De hát uem. sak előttünk, kik Lampúih Gézához közelobbi viszonyoan vagyunk, van e kötetnek különös becBe, e költeményeknek megvan önmagukban is — a mint a né no*- uondan.-' an und für sieb — a maguk kiváló értékük. *< •öthy Zsolt a mű élére irt ajánló soraiban gyönyörűen kifejti, hogy mi az, a mi e verseket a inanap. ág özönével megjelenő verseskötetek közül kiemeli: .,e kis kötet költője — úgymond — nemcsak minti' kereste a magyar falu nagy költői közt, dt ' 1 djait és lelkesedését is a magyar természetbe! . vitette.

u Az ideges századvég ultramodern irodalmának termékei után jól esik az izgat'' olvasmányokban kifáradt léleknek egy kis csendes pihenés, akárcsak Paris zakatoló lármájából egy tnstut-lclket iéúi litö kirándulás a Provence mezeire. Lniijii'i'h i ;

éza az egyszerű uépéletm-k <-ksok igaz vonásából sxó'tfe össze t«jafc vt-rsk- *"

t

<?t: költeményeinek milieujo a falu » a falusi, «i életnek számtalan kedves aprólékossága*, mflvckbí-ü mi városiak hiába keresnők a szépet, a költői*, egyszerű kis versek a lßgfrappausabb k>lníi világításban állítják elénk. A nagyvilágtól télre-oő falun él s annak idylli képeit rajzolja a fiatal poéta. ki*, csak az ő közvetlen környezett' érdeKei; nem uéa sem a magasba, sem a messze távolba s nem bántja őt i fé'e ambíció, mely elérhetetlen eszmék után ke: f.etné. „Oly szépen lassan, oly é lesen folynak Itt a magányban idom porczei, Ha már meguntam költőim világát, Kis kertembe megyek merengeni. A szent természet remeki, csudái, Oly sok szép s jóra megtanítanak. Itt tanulom meg büszke rózsáimi'U: A fény, a pompa muló, hervatag. — P les ezt tudnom. Ha lenéző' gőggel Találkozom a nagy világba' majd: Rátok gondolok hervadozó rózsák S mosolyogva tűröm a gúnyt, a kacajt.