Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-12-13

2. PÁPAI LAPOK. 1896. december 13. kötelességének tartja. Köszönetet mond a vár­megye közönsége kegyes jóindulatáért, a vár­megye bölcs vezérének, gróf Esterházy Móric főispánnak és Véghely Dezső kir. tan, alispán­nak buzgó támogatásáéit és a vele szolgált tisz­tikar minden egyes tagjának nemes baráti ér­zelmeért. (Lelkes éljenzés.) A közigazgatási bizottság^ kilépett tagjai Bélák István, Ihász Lajos, dr. Kenessey Pong­rác, Óváry Ferenc és Sült József újra megvá­lasztattak. Felolvastatván a Vasvármegye közönsége által Berzsenyi Dánielnek emelt ércszobor lelep­lezése alkalmából f. hó 8-án Szombathelyen tar­tandó ünnepélyre szóló meghívó, a közgyűlés üdvözlő irat küldését határozta el. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter­nek leirata, melylyel tudatja, hogy Lintheim és társa budapesti cégnek a m. kir. államvasutak Pápa állomásából kiiudulólag Ukk községig gőzmozdonyu helyi érdekű vasut-vonalra egy évre előmunkálati engedélyt adott, tudomásul vétetik. A járások főszolgabirái mellé beosztott Írnokoknak lakbér illetményük felemelése és a zirci és devecseri járási állatorvosoknak fizetés felemelés iránti kérvénye alispánnak adatott ki azzal, hogy ez érdemben a jövő évi májusi közgyűlésre véleményes jelentést tegyen. Pápa városának felterjesztett azon oki­rata, mely a tulajdonát képező 18 népsor sz. háznak a Szt. Benedek rend részére díjtalan történt átadásáról vétetett fel, és Pápa város közönségének a városi alapítványi tartalék-alap többletének rendelkezési alapul leendő átenge­dése tárgyában hozott határozata jóváha­gyatott. A vármegye legtöbb államadót fizető törvényhatósági bizottsági tagjainak 1897. évre érvénynyel bírandó névjegyzékét tudomásul vették. Yidéki városaink helyzete. V. Az építkezési kedv előmozdítása céljából liázadó törvényeink ugy intézkednek, bogy az emelendő épületek bizonyos számú éveken ál­lami adómentességben részesüljenek. Az 1875. XXIII. t. c. rendelkezése szerint lia oly he­lyen, bol előbb épület nem volt uj ház, épít­tetik vagy ha valamely fennálló épület előbb — Kérem, én uem is emlékszem, hogy Para­jos urat — Annál jobb. Tehát sérteni nem akart. Én kijelentettem, bogy Parajos Aladár urat sérteni egyáltalában szándékom sem lehetett, mert én Őt — Köszönjük, jó napot; vágtak bele izónok­latomba egyértelmüleg, — s néhány pillanat múlva egyedül maradtam gondolataimmal. Köviden szólva: eltávoztak. * Harmadnap mulya Kádas Pista nem fogadta Parajoa Aladár köszönését. Ez már mégis sok 1 Gon­dolta Parajos, és újra két jól fésült ur kereste fel a Kádaspalaist, — hol Pista kereken kijelentette, hogy olyan shiváknak, mint Parajos Aladár, kit ő három nappal azelőtt az „Arany Oroszlánban" tönkreiilá­nyitott — a ki ezért elégtételt nem kért — még felvilágosítással sem szolgál, köszönését annál ke­vésbé fogadhatja, mert nem tartja gentlemannak ! Huh, a rézangyalát! Parajos előveszi a két jól fésült nrat, bogy hát kivel, hol, mikor intézték el a -KádaB-féle affaire-t, ezek bizonykodnak, Parajos duhong, összevesznek s moit holnap Eákos-palota felett olyan lesz az égboltozat, mint egy tisztázó rosta, mert három pisztolypárbaj van készülőben, mindegyik első yérre és kilencszcri golyóváltásra ! — Osak aí a harminc forint ne jött volna beépítve még nem volt, s építkezéssel vagy toldással olyan gyarapodást nyer, hogy ez által uj adótárgy keletkezik: Budapesten 15-, általános házbóradó alá tartozó városokban 12-, egyéb városban, vagy helységben 10 évi adómentességnek van helye. Ha előbb fenn­állott de a föld színéig lebontott épület he­lyébe uj épület állíttatik: Budapesten 12, a házbóradó alá tartozó városokban 10, egyéb városban vagy helységben 8 évi adómentes­ség van biztosítva. Az uj ház adótörvónyjayas­lat az időt általában hosszabbra szabja ugyan, de a főváros ós a többi városok közt az adómentességi arányt s illetve aránytalansá­ságot szintén í'öntartja. A fővárosi lakásoknak ezen előnyben részesítését is eJhibázottnak kell tartanunk, mert hisz tudvalevő, hogy a vidék tőkesze­gény s igy építkezésekre nem állhat az a tőke rendelkezésre, a mi a fővárosban, de láttuk azt is, hogy a hitel forrásai: a pénz­intézetek a fővárosban vannak koncentrálva s mig a pénz a vidéki hitelintézetek utjáu az ópittetÖ kezeihez jut, néhány százalókkal magasabb kamatozásúvá lesz a kölcsön, mint a minő Budapesten, a minthogy a vidéki köl­csönök kamatlába 6—8% között változik; nincs meg továbbá a bórbeadhatóságnak s igy a jövedelmezőségnek az a reménye sem, mely a fővárosi épittetőket buzdítja és ösz­tönzi, mert hisz a vidéki lakásbérlők rendesen szerényebb fizetésű hivatalnokok, kisebb ipa­rosok ós kereskedők, B igy a vidéki építkezés már a rendes adókedvezményt tekintve is je­lentékeny hátráuyban van a fővárosival szem­ben. Pedig a törvényhozás itt nem állott míg. Budapest rendezése szempontjából különös adókedvezményben részesített bizonyos utcá­kat ós utakat (Andrássy-ut, Nagy körút, 1871 ­XLII. tcikk, 1875. IV. tcikk), ugy hogy az ezen helyeken épült házak 20—25, sőt 30 évi adómentességben részesülnek, s illetve 15 óv után házbóradóhelyett jövedelmi adóval ro­vatnak csak meg. Ezeknek az intézkedéseknek nyomai meg­látszanak a főváros és a vidék építkezése ará­meg, mert kiderült ma az is, bogy nem nekem, — hanem Sánta Kovács Péter, pecerájosnak szólt. Dr. Hódy Lajos. A repülő gép. (Vége.) Oly szép reményekre jogosító kísérleteket tett már dr. Martin, hogy a magas kormány a mult évben már talán harmad izben utalt a kísérletekre 1000 frtot, előbb azonban megvizsgáltatta a kísér­letet, Bizonyára kielégítőnek találta, mert különben nem utalt volna annyi összeget sem. Szükségeltet­nék még nagyobb ÖBuzeg is, s bizonyosak lehetünk a felöl, hogy még fog is e célra utalni, mert bi­zonyára szivén viseli, hogy ily fontos találmány ma­gyar tudós nevéhez fűződjék. Aí eddig ismeretes motorokat, a gőz-gázvilla­mos motorok, nem találta dr. Martin még alkal­masaknak. Mihelyt könnyebb motor feltalálásáról értesül, tehát, mihelyt könnyebb hajtó erő lesz, a kísérletet újra megteszi. Ugy bogy a* ügy jelenlegi stádiuma abban áll, hogy a „repülő szárny" dr. Martin által, fel van találva. Egy néhány hő, év múlva minden bi­zonnyal büszkén ii fog a levegőben lebegni, fennen hirdetvén a magyar tudomány dicsőségét. A külön­böző motorok ugyanis manapság oly óriási változat­nyán ós az épületeknek minőségén. Az egye­nesadó statisztika szerint Budapestre 1890-re 5070'-3öl frt házadó rovatott ki, melyből le­vonandó ideiglenes adómentesség cimón 1657461 frt, vagyis az adóösszeg egy har­mada, holott Aradon csak x j h , Kassán x j Kecskeméten, Sopronban L j ÍQ) Sz,-Fejérvárott 1 j Ll , Pozsonyban J / t2 , Szathmárott J 20 , Győ­rött l / 2á rósz vonatott csak le, a mi jellemzi az emiitett városokban az építkezés csekély voltát. Ugyanígy áLl az arány az épületek mi­nőségére nézve is. A vidéki építtető épen mert nem igen remónyelheti házának előnyös bérbeadását, ha építtet is, földszintes házat építtet, s csakugyan a magyar statisztikai közlemények tanúsága szeriut a földszintes lakások Sopronban 76'38, Kassán 78.54, Győrött 84-69, Szegeden 86 84, Temesvá­rott 87-35, Aradon 89*13 %-át képezik az összes lakásoknak, s vannak városaink, hol alig van egyéb, mint földszintes la­kás, igy Szabadkán 99-52, Hódmezo-vásárhe­lyeu 99-84 ü /o Yolt a földszintes lakások száma .*) Dr. Antal Géza. Fővárosi levél. Budapest, dec. 4. Leesett az első hó. Várva vártuk már s a mint megjött, őszinte örömmel üdvözöltük megjelenését. Mert ez is szenzáció. Ez is valami uj, mely minden évben csak egyszer jelentkezik. S minden a mi uj, minden a mi szenzáció, azt mi szeretjük, azt mi mo­hón élvezzük, Írisz annyira hozzá vagyunk szokva a a szenzációkhoz. S látván a fehér háztetőket, a mil­liárd apró pehely tői borított utakat a kéjes öröm egy neme fut át tagjainkon, Isten tudja, hiába öreg. szik az ember, hiába fut keresztül az édes gyermek éveken, mégis megmarad benne némi érzés, a mi nagyon hasonlatos a gyermek öröméhez. Mi is, a kiknek pedig oly kevés öröm jut ki ebben a nagy küzdelemben, a mit folytatunk, nap-nap után, e,gy pillanatra szintén gyermekeknek képzeljük magun­kat, és örülünk, mert hisz leesett — aí első hó. Mintha bizony arra a szánkóra vágyakoznánk, vagy azokra a hó csatározásokra, a mit egymás ellen foly­*) Közgazcl. Szemle, márciusi füzet 191 lap. bau, g különböző gázokkal, construáltatnak, hogy csaknem mindennap várhatjuk ily motor constru­álását. Dr. Martin Lajos egy „Első Magyarországi Léghajózás! vállalaton u-on gondolkodik, az a kedvenc eszméje, Budapest központtal. Elképzelhetetlen hord­erejű vállalat volua ez, már csak a magyar névért is. Terhet is lehetne szállítani, vontatónak léghajó­kat alkalmazván. Mennyire megváltoznék a XX-ik században a világ képe ! A vámok eltöröltetnének, mi által az élet igen olcsó lenne. A világ-béke meg­köttetvén, milliók adatnak vissza e hazának, s a munkának. Még ismeretlen vidékek fedeztetvén fel, az emberiség, mely már alig tud élni, nagyobb té­ren űzhetné a termelést. Ketté volna vágva a socia­lismus és auarkizmu». Igaz, hogy árnyoldala is volna a dolognak, mert a szép holdvilágos éjszakákon sikkasztókat és rendőröket látnánk az égen Őrült vágtatásban, ami­nek azonban csak örülnének a személyes szabadság hívei. Végezetül szabad legyen még néhány észrevé­telemet kockáztatni. A repülés lehetősége tehát im­már azon ponton áll, hogy egy könnyebb hajtóerő szükséges. Vájjon nem volna-e célszerű AS erőt ma­gából a levegőből nyerni? Pl. Egy rugóval mozgásba hozna egy légsűrítőt, mely által sűrített levegő he­vítetvén, ennek feszereje hajtaná a szárnyat? As

Next

/
Oldalképek
Tartalom