Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-12-13

XXIII. évfolyam. 50. ti'/ám. Papa város hatóságiinak és töbh pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye Megjelenik mindon vasárnap.T Szerkesztőség: Jókai Mor utca 9G9., hova a lapnak szánt közlemények-ÍMTLDEACLŐK. ® Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papírkereskedés? Főtér. Laptulajdonos: elv. Fenyvessy Ferenc. Felelős szerkesztő : Körmeudy TBela. Előfizetések és hirdetést dijak a lap kiadóhivatalai) •". '• i'.V.-i idők, n-.'l ís detések a legji.' mvu :.i!iban felvél.otii-.' A lap ára: Egész é\••• 0 ir, Jélévre :•! évre 1 frt 50 kr. - ••, szám ár: M&m x Városunk egészségügye a köz­igazgatási bizottságban. Veszprém vármegye közigazgatási "bizottságának mult hétfőn, Veszprémben tartott rendes havi ülésén Fenyvessy Fe­renc felszólalt a megyei főorvos havi jelentésénél és kifogásolta, hogy a főor­vos a Pápán hónapok óta uralgó vesze­delmes járványokról, melyek miatt az alsóbb iskolák is bezárva lettek, csak halvány szinekkel emlékszik meg. Szóló a legnagyobb aggodalommal említi lel a té­nyeket melyek igazán kétsógbeejtők. Jól ismeri az orvos-szakértők egyhangú véle­ményét, hogy Pápa városa rossz egészség­ügyi viszonyainak fő oka a vízvezeték és csatornázás hiánya. Egy hang: (Csinálja meg Pápa, mint ezt Veszprém tette.) Vesz­prémnek— monda Fenyvessy — könnyebb volt a helyzete, mert még a. nagy tüz után is oly temérdek segély jött egybe, hogy minden kár megtérítése után még 14.000 frt maradt fel, a melyet aztán a vízvezetékre fordítottak. Pápa városának óriási cultur kiadásai voltak és vannak, s bár szóló épen ez okból eleinte nem mert a vízvezetéket sürgetők közé ál­lani, nehogy a polgárság terhei újból megszaporodjanak. De a járványok ál­landósága ós a legnagyobb, legértéke­sebb vagyon, feltétlenül szükséglik a vízvezeték beho­zatalát. De mert Pápa városa alig lesz képes az egész' berendezési költséget fe­dezni, az iránt keresi meg már most a vármegye közigazgatási bizottságát, hogy azon esetben, ha Pápa városa esetleg némi segélyért próbál fordulni megyé­hez és kormányhoz, hogy városunknak e kérését pártolni szíveskedjék. (Elénk he­lyeslés.) A bizottság ez értelemben vett tudomásul a főorvos jelentésót. Veszprém vármegye közgyűlése. Vármegyénk f. hó 7-én, hétfőn tartotta év­negyedes közgyűlését Veszprémben Véghelg De­zső kir. tanácsos, alispán elnöklete alatt, a ki sajnálattal emlité fel, hogy Esterházy Móric val, bel. tit. tanácsos, főispánt betegsége akadályozza a megjelenésben. A közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét. Ezután az alispán indítványára a közgyűlés egyhangúlag, lelkesedéssel elhatározta, hogy Dániel Ernő báró kereskede-rni minisztert bá­róvá történt kinevezése alkalmából üdvözlő fel­irattal köszönti. Napirend előtt dr. Fenyoessy Ferenc orsz. képv. az alispáni jelentéshez hozzászólva hely­teleníti azt a prakszist, hogy tényleges katonák, kik földbirtokkal, vagy más jövedelemmel bír­nak és választók lehetnek, nem vétetnek fel a szavazók lajstromába, pedigmegtörténhetik, hogy mikorra érvényessé válik a választók névjegy­zéke, akkorára az illető megszűnt a katonai kö­TELÉKBE TARTOZNI. MÁSRÉSZRŐL PEDIG örömmel kons­az EMBERI ÉLET ÉRDEKEI | tatálja, HOGY VESZPRÉM MEGYÉBEN A HIV. JELEN­tés szerint a közi-hu.U képvisrJííválaszlás alkal­mából a leszavazott 11.000 szavazóból 7010 szava­zat esett a szabadelvüségre. (Zajos éljenzés.) Ez­zel ís megmutatta Veszprém vármegye, hogy hü liberális tradícióihoz. Alispán bejelentette, hogy dr. Purgly Sán­dor megyei I. aljegyző képviselővé választat­ván meg, lemondott az aljegyzői állásról. Bart­halos István meleg szavakban mondott köszöne­tet Purglynak, és íuditványozta, hegy a köz­gyűlés jegyzőkönyvileg fejezze ki köszönetét Purgly érdemei felett. Fenyvessy Ferenc sajná­lattal látja távozni Purglyt a megyei admiuis­tráctó kötelékéből, melyhez 16 éven át tartozott. A mai helytelen közigazgatási rendszer oka, hogy a megyei adminisztráció jelesei igyekeznek ott­hagyni a vármegyét és más pályára lépnek,. Szerencsére Purgly egyúttal tiszteletbeli főjegy­zője marad a megyének, s mint ilyent továbbra is erős kapocs csatolja a megyéhez. Purgly Sándor meleg szavakban mond há­lás köszönetet a törvényhatósági bizottságnak azért, hogy tisztviselői állásáról történt lemon­dása alkalmából a vármegye közönsége érde­meit jegyzőkönyvileg megörökítette; 16 évvel ezelőtt emelte öt a vármegye közönségének meg­tisztelő és osztatlan bizalma a tisztviselői polcra. — 16 év az idők rohanó és végtelen folyamán alig számbavehető tényező, — de egy ember életében, különösen ha a férfi korra esik, ma­radandó nyomokat hagy az ember életében. — 0 is érzi e pillanatbau, midőn tisztviselői állá­sától megválik, hogy tiszteletűéit, szeretetnek és hálának oly erős kapcsa fűzi őt a vármegye közönségéhez, hogy bármit rejtsen is számára a jövő, és bárhová vármegye vesse is a sors, boldogulására M özremunkálni Veszprém szent A PÁPAI LAPOK TÁRCÁJA. Láz . .. Szeretni haj ! ölelni haj ! Csak ez, csak ez az élet, Emésztő lángnak hö tüzén Megsemmisülni véled ! Kiszívni minden illatát A lángoló ajaknak, A mig fölöttünk a gyönyör .Hullámi összecsapnak . . . Vérünket hadd forralja fel A lázas csókok ezre, Hadd hulljon szakadatlanul A mámor permetegje ! A mig van izzó lány ajak, S egy cseppje forr a vérnek, Csókoljunk, mert gyönyörök Ma holnap véget érnek I Szeretni csak, ölelni csak Ez a gyönyör, »z élet, En a máglyára borulok Együtt elégni véled . . . Lantos. Tévedések. — A »l?ápai Lapok« eredeti tárcája. — Sokáig emlékezetes nap lesz rám nézve feb­ruár ;30-ika. Váratlan öröm hozta rezgésbe jnhcnŐ idegeimet, mely egyszerre feledtetek velem a kelle­metlen érzést, mit télvíz idején egy fűtetlen szoba ridegsége szül. Túlegyszerüeu bútorozott szobáeskám egyik zugolyában gyanakodva figyeltem az ajtóm előtt hallatszó lábcsoszogást. Végre belép egy uni­formisba bujt pápaszemes alak, bőrtáskával oldalán, — megáll, s felém hunyorítva biztatóan kérdi: — Kovács Péter ur ? — Az vagyok, felelem felemelkedve, s néhány pillanat múlva a pápaszemes alak jóvoltából (kiről kisült, hogy pénzes levélhordó) harminc pengőket rejtettem zsebem legsötétebb fenekére. Hónap végén pénzt kapni, még az álmoskönyv szerint is „nagy szerencse", hát még a valóságban! Természetesnek találja mindenki, hogy nem is ér­deklődtem iránta, a földteke melyik pontjáról jött az a summa. Van és punktum ! Persze, hogy az égből pottyant harminc forint fészkelődött a zsebemben. Szokatlan volt neki a har­minc pengő, a pénz meg sehogy sem találta magát jól a zsebemben, Végre is az „Arany Oroszlán" főpincére, meg az a ravasz képű Lajcsi prímás osz­tozkodtak rajta . . . Reggeli szürkületkor imbolygó léptekkel, s egy forgalomból kivont négy krajcárossal a zsebem fe­nekén — vonultunk a Kádas Pista lakására. Az ajtóról büszkén ragyogott le a tábla Dr. Ki DAS ISTVÁN. Található d. u. 5-ig. Délfelé nagy csengetésre ébredek, szemeim hasztalan keresik révedező tekintettel a Pista alak­ját — ágya üres volt. Kimegyek, s ajtót nyitva két jól fésült urat pillantok meg rémséges komoly ábrázattal. — Kérem mi a Buzogány-féle ügyben jöt­tünk ; — mondja az egyik. — Tessék beljebb kerülni, mondom én. És ugy lőn. Bejöttek, feszesen meghajtották magukat mondván : — - Nevem Tarajos. — Nevem Karajos. — Örülök a szerencsének, mivel szolgálhatok, mondom én. — Uraságod az éjjel az „Arany-Oroszlán "-bau mulatott, muzsikáltatta magát és megbízottunk Pa rajos Aladár úrra vonatkozólag többrendbeli meg­jegyzést kockáztatott! ? 1 — Lehet, mondom én. — Hajlandó ezért magyarázatot vagy elégté­telt adni ? ? ?'

Next

/
Oldalképek
Tartalom