Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896
1896-08-02
(légek részére, a megérkezés után pedig a >Grrifí'« szállodában 40 terítékű fényes ebéddel tisxtelte meg vendégeit, kik vidám pezsgőzés és cigányzene mellett a késő éjjeli drá kig együtt maradtak. Az uj vasút menetrendje a következő: Oda JPápa-Osoraa Ylssza V. V. V. V. V. V. V. V. V. V. v, v. 5112 5114 5116 5111 5113 5115 t. Ii. 1. 11. 1. 11. í. 11. 1. 11. 1. Ii. in. ni. .111. m. ni. 111. 7-ln 105 6»o fiJE 1 1 ii'd.Papa írt. 700' 1220 510 8 1!I 13« 6»o fiJE Marcaltő 632 Utó 442 831 2oii 638 Szany, Szl.-András 610 1132 4.27 226 71« Egyed-Csanak 551 1103 400 9« 2.12 7!Í3 3 ••> Rába-Pordány í 5Í 1050 3.1a 917 qoo 7M k.Csorna ind52.1 1Q30 3»o Meg jegyzések : 1. Az állomásoknak neve mellett balról álló időadatok felülről lefelé, a jobbról állók pedig alulról felfelé olvasandók. 2. Az indulási és érkezési idők középeurópai időre vonatkoznak. 3. Az éjjeli idő, esti 622 órától reggeli 552 percig, a perceket jelző számjegyeknek aláhúzásával van kitüntetve. Városunk vasúti helyzete. (Vége.) Azt állítottam, hogy a kis-celliek a pápacsornai vasúiból várható hasznunkat kisebbíteni iparkodnak. Erre a célra kifundálták a kiscell-marcaltői uj vasutvonalat. Ez oly közeli parallel vasútja Pápa-Kis-Oellnek, bogy az első hirek hallatára mindenki nevetett és csakugj r an a minisztérium az előmunkálati engedély megadását megtagadta. De a kis-celli *ezérférfiu azért nem rettent vissza és uem adta fel tervét. Keresett hathatós befolyású embert és iparkodott azt a Kis-Cellböl kiindulandó uj vasutak számára megnyerni, a mi neki sikerült is. Nem más, mint Eadó, volt vasmegyei főispán áll ezen vasutak élén, ki már sokszor megmutatta, hogy mindazt létre is hozza, a mit tervez, kinek hatalmas összeköttetései vannak felfelé is, a pénzembereknél is. És csakugyan a kis cell-marcaltői vasútvonal közigazgatási bejárása a napokban meg is történt. Ezen városunk ellen intézett merénylet célja nagyon világos. Ha kiépül a kis-cell-marcalföi vasút, akkor elveszti városunk első sorban egyik legjobb vidékét, Hőgyész és Magyár-Gencset és annak környékét, Ezeket Kiö-Oell köti magához; elvesztjük ezen jó vevőinket, mig KisCell fogja őket megnyerni. A másik kárunk az lesz, bogy a pápa-csornai vasutat megfosztja forgalmi fontosságától, lealacsonyítja azt'tisztán lokális értékére, mert az átmeneti forgalom kivétel nélkül Marcaltő Kis Cellnek fogja venni útját, innen a Kis-Ceilben csoportosuló vasutak egyikére vagy másikára fog átmenni és továbbittatni. Pápára semmi sem fog átmenni, mert a mely árunak célja Győr felé van, az már Csornáról fog Győr felé iranyitatni, a mi pedig KisOeil felé vagy azon tul venné útját, az már Marcaltőről fog — mint közelebbi uton — KisCell felé menni, másfelé pedig városunknak nincs vasútja; ugyanez fog történni a személyforgalomnál. Ehhez jön még a kis-cell-párndorfi vasút, mely parallel vasútja a pápacsorna-hegyeshalom-pozsouyi vasútnak, melynek igen érzékeny és hathatós konkurrenciát fog csinálni, ez mind oly tényező, mely városunk kereskedelmi érdekeinek fog ártani. A vasúti gócpontoknak meg van azon nagy előnyük, hogy a közeli vidék úgymint a távoli ezeket keresi fel csatlakozási pontnak, mert igy igen sok összeköttetési előnyt biztosit magánakIgy, hogy csak közel vidékről hozzak fel példát, Veszprém városa igen okosan cselekedte, hogy Győrrel és Dombóvárral hozta magát direkt összeköttetésbe. Mi is Csornát választottuk igen helyesen vasúti tervezetünk célpontjának. Elég lesz még rámutatni Győr és Szombathelyre, melyeknek vasutai még folyton szaporodnak. Jellemző, hogy Kis-Cellt nem kereste fel más vidék, hanem a lakosság tervez folyton uj irányban vasutakat Kis-Cell kiindulási ponttal. A cél nem lehet egyéb, mint hogy Pápa ne nyerhesse azt el előbb vagy utóbb. A marcaltőkis-celli vasút oly igen veszélyes városunkra nézve, hogy városi tanácsunk igen nagy mulasztást követ el, ha ez ellen nem védekezik, ha nem küld ennek elhárítása céljából egy deputációt a minisztériumhoz. Már sokkal kisebb jelentőségű ügyekben kerestük fel a minszteriumot. Midőn a veszprém-győri vasutat tervezték ezt Gönyőig akadták; folytatni és igy is lett inegaclya az élőmú'nkáTáti engedély. Ekkor Győrött a lápok feljajdultak és a város deputáciét küldött'a minisztériumhoz, mely tiltakozott a győr-gohyői vonal kiépítése ellen és Győr város még. is hiúsította ezen vasutat, pedig .* gazdag, és sok vasúttal bíró Győr városának'ezen vasút sokkal kevésbbé ártott volna, mint'nekünk szegény pápaiaknak. Győr ha valamit vészit is, azért előkelő város marad; de ha mi szegény pápaiak szenvedünk veszteséget, azt nagyon is megérezzük. JSnnyi fenyegető veszély mellett, mi hát a teendőnk? Hogyan menekülhetünk a bajtól, mely minket környez ? Hogyan kerülhetjük el a veszteségeket, miket élelmes kis-celli szomszédaink reánk zúdítanak ? Erre nem lehet más feleletet adni, mint: tanuljunk ezen szomszédunktól, múljuk őt felül az élelmességben azon francia közmondás szerint: á un filou, filou et demi, azaz legyünk mi még okosabbak, mint szomszédunk. Ha Kis-Cell Pápa helyzetében volna az élelmes és okos vezérférfia a helységnek következőt tenne. Előmunkálati engedélyt kérne első sorban a következő vasutakra: Szany-MihályiEszterház-Nezsider- Párndorf-Pozsony elágazással Sopronba. Ezután Pápa-Högyész-Beled-Csepreg falé a déli vasút állomásához. Ezen működé sünk által mi ugy bánnánk Kis-Cellel, mint ez bánik Pápával. A szany-párndorfi vonal sokkal rövidebb, olcsóbb mint a kis-cell párndorfi vonal és azért könnyebben volna kiépíthető. A fődolog az, hog,"\ az érdeklődő vezérférfiunak nem szabad visszarettenni a vállalat nehézségeitől és akadályaitól. Kellene neki keresni egy befolyásos, erélyes férfiút, ki ezen 2 vasut élére állna és ki azt a már ismert módon keresztül is vinné. A mi sikerül Kís-Cellnek, kell hogy nekünk is sikerüljön, ha van bennünk elegendő erély és kitartás. Ezen 2 vasúti vonallal biztosítanánk magunknak egész vidékünket éjszak és nyugot felé. De ép oly fontos létre hozni uj vasúti öszszeköttetéstkelet és dél felé. Ha Kis-Cell ügyessége és élelmessége laknék bennünk már évek óta volna forgalomban a pápa-tamási-bánbidai, valamint a pápa-ugod-bakonybélzirc-fehérvári vasut. Ezen 2 vasut piacunknak biztosítaná az egész Bakony északi és középrészét és sikerrel versenyezhetnénk Győrrel is. Ha ezen vasutak KŐnig Endre őrnagygyá, Trskó főhadnaggyá lőnek előléptetve. A csornai csata után sebesültekkel teltek meg Pápa kórházai, sőt a kath., ref, ev. és izr. iskolák, s maga a vár is kórházzá lŐn átalakítva, s mindenfelé a sebesültek ápolásával, tépés csinálással foglalkoztak a városban. *) A csornai vereség után az ellenfél még nagyobb erővel azon volt, hogy Pöltenberg és Kmetty tábornokok hadtesteit egymástól elvágja, e célból a Rábán kellett átkelnie, mit Kmetty, hogy meghiúsíthasson, Marcaltőtől Eába-Sz.-Mihályig a folyó öszszes átkelési pontjait figyelő csapatokkal rakta meg, a a Marcal hídjait e tájon mind elrontatta. Csakhogy a védelmi vonal hosszú, a védelemre fordítható Őrség pedig kevés volt, s ezeket is éjjelre, meglepetésüktől félvén, nagyobb részint táborába vonta vissza Kmetty. Igy történt azután, hogy jun. 27-én reggelre, az ellenség 2 helyen, u. m. WolfF alatt Árpásnál és Gerstner alatt Várkeszőnél átkelt a Rábán, a mire Kmetty bekerittetéstől tartván, hadával Ihászira vonult. Ekkor Schütte altábornagy VárkeBzŐről a hidat Marcaltőre vitette le, s azon dandárával átkelvén, Kmetty után az ihászi-i sikmezŐre vonult. Ihászi pusztaa Marcaltőről Pápára vivő országút nyugoti oldalán fekszik, az országút keleti oldalán ez időben cselédlakások és egy kovácsműhely állottak. A jókora síkságnak csak keleti részén van némi kis domb, mit Kmetty táborkara foglalt el, midőn a csapatok csatarendbe állottak. *) Plo»ser For. pápai pleb. 1848—9. ári oaeiuányek Pápán. A puszta északi részén, pár száz lépésre a gazdasági épületektől állította fel Kmetty seregét csatarendbe, kelet-nyugati irányban oly formán, hogy az országút úgyszólván csatavonalának közepén húzódott keresztül. Ezen országúttól nyugatra rét és legelő, keletre szántóföldek terültek el, a hadállás különben a következő volt: Jobb szárnyon állott négy század Vilmos huszár Zsurnay alezredes és Károlyi Őrnagy alatt s a gyalogüteg 4 ágyuja. A csatavonal közepén a lovasüteg állott most már Trskó főhadnagy alatt, mert a csornai csata óta König Endrét Kmetty a maga táborkarához osztotta be. A tüzérség fedezetéül egy század gyalogság szolgált. A bal szárnyon állottak a gyalog zászlóaljak, a bal szárny legvégére Kováts Antal tűzmester volt rendelve 2 ágyúval a gyalogütegből, a melyből tartalékban állott még 2 ágyú a puszta végénél azon utcában, mit egy nagy gazdasági épület képezett, ezek mellé tartozott Hatala Péter. Kováts Antal ágyúinak fedezetére állottak a Nádor huszárok Üchtritz báró ezredes alatt. A jobb szárnytól keletre egy kis halmon Kmetty táborkara állott. *) Fél tizenkettőre járt az idő, mire hadaink igy elhelyezkedtek, s mivel ellenség nem mutatkozott, a közeli majorokból ennivalót hordtak ki nekik, főképen kenyeret, tejet, aludt tejet, mit honvédeink nagy étvágygyal rövid pár perc alatt elfogyasztottak. Azonban alig mult el dél, Marcaltő felől az ellenség divisiói kezdenek kibontakozni, s az egyik csapat egy *) SzQlie Góza azárnyj. kir. tani. levele 1890, febr, 3, távolabb álló gazdasági épület oltalma alá vonta magát. Ekkor Trskó főhadnagy a vetágyu irányzójával, egy morva emberrel, néhány gránátot lövet az épületre, s annak udvarára, mire az oda bújtak rémülve futottak ki, tüzérségünk nagy mulatságára, s ezzel kezdetét vette az ágyúzás. Az ellenség ágyúi is megszólaltak, két üteg 6—6 ágyúval, s az egész csatavonala feltárult a mieink előtt. A csata kezdetén Kmetty mégegyszer végiglovagol a sorok előtt, és sipkáját lekapva köszönti a fölötte átrepülő ágyúgolyókat, a melyek elég sürün hullanak az ellenségtől észrevett táborkar álláspontja felé. Előszször is a jobb szárnyon álló gyalogüteget keresi fel. Hol van az ütegparancsnok? Hol van Traub főhadnagy? Kmetty nem találja őt helyén. Végre valahonnan a szekerek közül előkerül, okát adja távollétének, de Kmetty könyörtelenül leoldatja kardját, szekerészkardot adat helyébe, megmondván neki, hogy mig amazt ki nem érdemli, fel ne merje kötni. *) E közben az ellenségnek hadsorainkon túljáró golyói jó hangulatba ejtik a Vilmos huszárokat, kik a fel-fel lobbanó ágyútűz láttára kiabálják egymásnak, Zweiter Zug vigyázz ez neked szól, erste major vigyázz, ez meg neked, s ilyenkor mindegyik lova nyakára borul le, lábait a nyeregben felhúzza, mig a golyó vagy tul megy felettük, vagy pedig előttük szántja fel a földet. Azonban unja ezt a dicsőséget Fekete, fiatal huszárhadnagy, ő bizony nem húzogatja a lábát, hát egy bolondos ágyúgolyó nem bele*) Kovács Autnl tllimost. lovele Veszprém 1889. Jau, 1!.
