Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-11-10

PÁPA] LAPOK. a. Az ugodi kerületben Jákái oéza volt az elnök. B(látott 287 szavazat, melyből Végh István li. főszolgabíróra 153-, Lukaetek János plébánosra 152 szavazat esett és igy ők lettek megválasz^v*, Kaufmann Géza osóthi plébánoi 134 és K llinger n.-teveli plébános 132 szava­zatával szemben. A e*6tki keriib bbeQ Mészáros Károly elnö­költ • választásnál. Összesen 202 szavazólap nyújtatott be. Ebből Omboly Aladár körjegyző 115. Gyapay Viktor földbirtokos (Qeoséről) 112, Kaufmann plébános ttO és Horváth János szűcsi plébános 87 szavazatot kapott. Omboly és Gya­pay választatott meg tehát. A p.-tesséri kerületben Kauter Dezső fungált mint elnök a választásuál. Löte György fenyő­tői pagonyerdész 24 szótöbbséggel megválasz­tatott Nágel György p.-teszéri lakos ellen. A SMÜCti kerületben Gerstner Ignác elnö­költ a választáson. M^gyebiz.-taggá Fittinger Ignác urod ispán (B.-Szt.-László) választatott meg. A n.-tlnni kerületben Szabadhegyi Kálmán volt a/, elnök. Radic* József szt. iványi birót és Mórscs Antal l.-patonai plébánost választot­ták meg 180—ISO szavazattal. Ezenkívül ket­ten 65—*i5 szavazatot kaptak. A p.-kováeti kerületben Válla Géza elnök vezetése mellett ment végbe a választás. Kotm Ignác urod. kasznár 46 szavazattal lett megvá­lasztva, vele szemben Tatarek József 43 szava­zatot nyert. A salamoni kerületben Peutz József elnö­költ a váUsztáson, a melyen Serényi Antal urod. ispán választatott meg. A mjárádi kerületben Jerfi Adolf vezette mint elnök a választást és alsó Varga Dániel és liollit Sándor választatott meg. Pap Gábor halála. Lapunk mult számában már megemlékez­tünk arról a súlyos veszteségről, a mi a du­nántúli ev. ref. egyházkerületet érte P,ip Giber püspök elhunytával. B nnüoket azért érdekel de kötelességtudásával felérő nemes vonzalom­ból is évről-évre meglátogatta a főiskolát, meg­hallgatta tanítási óraikon a tanároKat s az el­ismerő szép szavak mellett mindig tölcsendül­tek a jelenben már a jövőt is sejtő próféta Intő, bátorító, buzdító és lelkesítői hangjai. De többé már nem jő ; testben többé mái­senki se fogja látni közülüuk. A különben is gyenge s évek hosszú sora óta betegség és lankadatlan munka által rongált test az agy­hártyalobot már nem bírta ki. A nemes sziv megszűnt dobogni. Jellemének csak pár főbb vonását akar­juk kiemelni, igy önzetlen szeretetét. Jóságos arca már elárulta meleg szivét. Jó szive soha se engedte túlszigorba menni, de még szigorú lenni SÍ mtiok iráut. Otak ha a köteles­ség parancsolt, akkor hallgattatta el szivét. Kiemeljük nemes egyszerűségét, a mely visz­szatartotta attól, hogy anyagiak után fus on. Bizonysága ennek az, hogy O-Ssőny, a hol Komárombi menetele előtt lelkészkedett, jelen­tékenyen jövedelmezőbb papság, mint Rév-Ko­márom s mégis fölcserélte a komáromiak ked­vóért azt ízzel. De még sswbb bizonyság, hogy a/.t az összeget, a mit a komáromi gyülekezet neki fizetésemelésül megállapított, nem fogadta el, illetőleg nem fordította a maga hasznára, hanem takarékpénzt árb i tette minden évben oly rendeléasal, hogy az a Komáromban szer­vezendő II. papság felállításának alapjává le­gyen. Kiemelendő, bogy a liberalisinusnak, a lelkiismeret szabadságának oly tántoríthatatlan híve volt, hogy a vallások szabad gyakorlatá­ról szóló ujabb törvény, kivált az evang. re­formáfusokit fenyegető veszélyeivel sem ingat­hatták meg. Sőt erős meggyőződése volt, hogy e törvények nemcsak az országnak váltak ja­vára, hanem a felekezeteknek is; amennyiben visszaadják a lelkészeket szent hivatásuknak Tieza Kálmán v. b. t. t. egyházker. tógoudnok többek kíséretében, a kiket Konkoly Tb. Béla komáromi egyházi fögmeln küldöttségileg fogadott, később egy órával a pápai küldött­ségek, majd mindenhonnan megérkeztek az egyházkerület papjai, mintegy százan. Pap Qábor ravatalát az ev. ref.templom­ban a komáromi első temetési rendezői válla­lat az egyház által megengedhető legnagyobb gyászpompával kora reggel felállította sa kő: zönség sürün látogatta egész délelőtt a tem­plomot és az elhunytat. Délután 2 órától 3 óráig megtelt a templom I négyezer embernél több foglalt ott helyet, a mikor Szász Károly püspök könnyekig megindító hatalmas gyász­beszédét megkezdette. Kzt megelőzőleg a hívek énekelték a XC-ik i soltárt, majd a föisk. ének­kar adott elő egy bús gyászdalt. A gyászbeszéd végeztével megindult a menet a Jókai Mór és Megye-utcán át a te­mető felé ; a föisk. énekkar énekelt gyászdalo­kat, a íinnet a közönség sürü sorfala között halait ki a temetőbe, hol a sírnál VályiLajos, a komáromi egyházmegye esperese s egyház­kerületi főjegyzői, helyettes püspök, gyönyörű gyászbeszédet tartott a koporsó felett. A gyász­szertartás söté't este ért véget. Küldöttségileg vettek részt a temetésen s részvétüket fejezték ki: A m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium. A duuamelléki, tiszántúli, tiszánin­neni, erdélyi ev. ref. egyházkerületek. Ott vol­tak : a veszprémi ev. ref. egyházmegye részé­ről: Nyikoe esperes, Véghely Dezső v. fögondnok; a pápai ág. evang. egyházmegye részéről: Gyn­rálz Ferenc esperes-lelkész ; a pápai ev. ref. egyházmegye részéről Szekeres Mihály esperes­, a pápai ev. ref. egyházat Kit Gábor lelkész, Köroonilij Béla jegyző, a pápai főiskola tanári karát dr. llorcóth József igazgató, Kis József ~i . - . i,i , , tanár, a pápai főgimnáziumot, Kit Ernő igaz­folmentik okt idegen munkák végzése alol. ; 11 ... , ... gato, dr. Kapoeeg Lucián, Sebestyén David ta­Temetcs. Alig hogy a szomorú halálhír szétszár­nyalt a hazában, megkezdődött a zaráudokolás Pap Gábor koporsójához, a mely mintáz ára közelebbről s azért érint fajon e gyásseaet, ' dat növekedett, ugy hogy a temetés alkalma­mért a bolloguitat a legsiiveiabb érleklödés, val a duuíntuli ev. ref. egyház föpásstorának aárok, a föisk. gazd. tanácsot Németh István elnök. Boly Albert pénztárnok, Harthalos Ist­ván ügyész képviselték. A löiskolai énekkar 22 taggal Gáthif Zoltán énektanár vezetése alatt, stb. stb. Az elsők közt volt dr. penyiessy Fe­» legnagyobb jóindulat tűzte a városunkban koporsóját több mint nyolcezer ember vette I ^V*^. lM '^ ^ Un<: ^ kik táviratilag f lévő ev. ref. főiskolához. Olyan örömmel je- körül él kisérte el örök nyughelyére, lent meg itt mindig, mint talán sehol másutt. ! Már hétfőn sokan érkeztek meg Komá­Meggyöaö>lé)SSel vallotta, hogy az iskola az romba, a kik a temetésen óhajtottak részt venni, egyház veteményes kertje. Volt is gondja rá kedden délelőtt azonban sürün sereglettek a Nem pusztán a hivatalával járó kötelességből, gyászolók: délelőtt lo ónkor érkezett meg | a különös alakú alyák közt. II egy az illúzió teljes | statisztikáját adja, hogy hány ember foglalkozik az legyen, measSS • háttérben egy óriás korkép lesz, folytatásakép a tengerfenéknek, folyton mozgó, vál­tozó vetített képekkel. Ezy elsiilyedt hajó széthul­lott roncsai fokozzák a kép hatását i körülötte uio­zo^uak, úszkálnak • hidak és in< duzák, a tengerfe­nék csudálatos lakói eleven példányokban. A magyar háziipar. Az ezredéves kiállítás egyik leg-cebb és leg illető há ki iparral, hány fárfi, nő, gyermek, niounyit tesz az évi termelés, I mennyi a munka keresete. De ezen leiül, hogy a kiállitás képét változatos-;, s mi.gát a kiállitást tanulságos á tegyék, bemutatják életnagyságú figurákkal és csoportokon a készítés módját is. Az agyagipari csoportban például egy tüaálló téglából öaszerakott kis házikó lesz, a mely­ben a p ipiriuasszáb61 élethűen utánzott zsaluz ányi iidvósebb feladata aegftsmettotni a tmgvar népet a | fazekas korongján tálakat és bögréket koszit, egy világgal. A magyar népet, a maga teljes való-ágában. A házát, a szobáját, a csórót, az ólját, a viseletét, az életmódját, a szokásait, SI erkölcseit, és a két ina lik pedig a kész fazekakat, tálakat, bögréket ra­keze munkáját. Ennek a célnik SM i telik a kiállítás kongatja és helyezi el. A fonó- és szövőipari cso­másik csoportban az asszony meg a hu az agvagot veri, áztatja és gyúrja, a fazekas kezéhez; < gjf har­fahiját, ötvennél több épületével és százon fölül levő melléképületeivel. Erről a faluról még többször lesz •Jkalmunk beszélni, mont csak egy nagy épületéről essék szó, a hol a magyar háziipar kerül bemuta­tóra. Maga az épület a pozsonyi városházáink mása leRz s pozsonyi iparosok ópitik, egészen hiven a/, eredeti nyomán. Négy nagy esop írtra osz'ik benne a kiállítás ; ezek : 1. a fonó- és szövő ipar: 2. fonások msVSJSjsébŐl, háncsból, gyékényből, szalmából; 3. agyagipari cikkek : 4. faipari készítmények Mindenik csoport nemcsak a készitett tárgyak bemutatására szorítkozik, h oiem egysiersmiud teljen portban látnivaló lesz a toront íli .szőnyeget szovö asszony a szövö-zékével, a varrottast kószitő báutí­hunyadi no, a felvidéki csipkevoró leány. A vessző ós háncs-fonó csoportban lUható lesz a dorogmai kosárfonó c-alád munkássága, azou kezdve, mikor a család ifjabb tagjai háutani kezdik a fuzvesszöt s vé­gig minden processzuson, a min' a készülő kosár kéz­ről-kézre jár s végre a család fejének a kezéből kerul ki, mint formás, kész kosár. L'gvanigy látható lesz egy hajdúnánási szaltnakalap-ké.siitő csa'á 1 s egy bárt­ól! gyerekjátékot, babákat, fa-faragásokat csináló lamilia. A bábukat mind az illotő vidék ruháiba öltöztetik, a szükséges rihákat, eszköz >ket, ss«rt.za­mokat már fel is hozatták llu lapo.stre. Százakra ment a koszorúk száma, melyek a püspök ravatalát borították. A pápai főis­kola tauán kara: -Szeretett föpásztorának", a pápai főiskola ifjúsága: ..lUlás tisztelete je­•ül" feliratú koszorúkat helyezett • ravatalra. A boldogult püspököt valóbau általános részvét kisérte sírjába ; gyalog kisérte a ha­lottat Tissa Kilmáu, Ziilinssky Mih ily álla-n­titkár, az egyházkerület lelkészeinek í ágy­száma i óriási gyászoló közönség. Gyászjelentések. A dunántúli eV. ref. egyházkerület által kiadott gyászjelentés szövege a következő: A mindenható Isten szent nevébenI A dunántúli ev. r<l. egyházk< rület közönsége fájdalomtól! szívvel tudatja forrón szer. tett föpiisztora Főtisztelendő és méltóságos vönöcki es érsi inlyéui Pap Kosdck Oábof ev. ref. püspök, kir. tanácsos, a magyar főrendiház tagja, rév­komáromi ev. ref. lelkész, !8i8/49-iki szabad­ságharcban honvéd-kapitánynak, f. évi novem­ber hó ik napján, életének 6»-ik, püspöksége 21-ik évében agyhártyalobban történt gyászos elhunytát. A boldogaltnak hűlt tetemei f. évi november 5-én d. u. 3 órakor fognak a rév­komáromi ev. ref. o,ybáz temetőjében nyuga­lomra tétetni. A felvilágosodás ós haladás úttörő bajnoka; a szabadelvű eszmék lángbu/.­galmú apostola, egyházi életünk bajój mak éles eszn él tárad Inatlan buzgalmú konnáiiyosa, az igaz és mély tudományú ícrfiü emléke legyen örök és áldottI .A bölcsek fénylenek, mintáz égnek féuyessége ; és akik so ka kai as igazságra visznek, miként a csillag' k, urökköu és ölökké ! u

Next

/
Oldalképek
Tartalom