Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895
1895-09-29
1896. szeptember 29. PAPAI LAPOK. Veszprém. Berzsenyi Tamás töldbirt. II -Bódog*, (iestetner Izsák hbérlö Mezőlak. Fleischmann Ignác kereskedő Siótok. l>r. Bélák Sándor* orvos Knying. Zárka Dénes kir. közjegyzj Budapest. Molnár Autal földbirt. Kiiugös. Mihályi Géza földbirt. Mihályháza. Szabadhegyi Kálmán nagybirt. N.-Déni. Schrikker Rudolf töldbirt. Bozsok. Starnberger Lipót* ügyvéd I'ápa. I»r. Szivesdy József* földbirt. Pápa. Baráth Ferenc* uyug. tanár Pápa. Wolf .ló. /.sei töldbirt. Várpalota. W'alla Géza hbórh. Nóráp. Hunkár Dénes földbirt. Szolgagyör. Wolt Pál töldbirt. Várpalota. Hanauer Béla kereskedő Pápa. 600— 500 frtig : Sobö Zsigmond hbérlö Bozsok. Rikóthy Ede* ügyvéd Veszprém. Töpler Károly hbérlö N.-Kamoud. Saáry Lajos* ügyvéd Pápa. Szűcs János* ev. ref. leik. Knying. Durneisz Sándor földbirt. Sz.-Balhás. Iglauer János fötözsdós Pápa. Fried Manó hbérlö Olaszfalu. Lakat Mihály földbirt. Berhida. Dr Kovács Gyula* belügyin, titkár Budapest. Schlesinger József hbérlö Esztergár. Purgly Ferenc* mérnök Hahó. Fischer Károly 4 hbérlö Akarattya. Fischer Viktor* hbérlö Kenése. Stern Armin keresk. Pápa. Sonnenfeld Mátyás keresk. Sz.-Balhás. Vogl Sándor hbérlö Oszlop. Tarczy Dezső* ügyvéd Pápa. Herger Vilmos kávés Pápa. Eöry Szabó Sándor földbirt. Pápa. 500 -400 frtig : Kuttutr Sándor magáuzó Veszprém. Id. Martonfalvay Eh-k* ny. tör. elnök Pápa. Fischer Manó* ügyvéd Veszprém. Báron Jakab kereskedő Pápa. Karácson János* kir. törv. biró Veszprém. Kluge Károly iparos Pápa. Horváth Kálmán* kir. táb. biró Győr. Kenessey Zoltán földbirt. Küngös. Dr. Cseresnyés József* orvos Veszprém. Pick Rézsű hbérlö Várpalota. Sáriay Gyula földbirt. K. Vath. Fai kas Károly iparos Pápa. Dr. Steiner József 1 * orvos Pápa. Dr. Pillitz Benő* orvos Veszprém, lugár Sámuel kereskedő Pápa. Dr. Stetina Józset* min. v. tanács. Budapest. Forster Elek hbérlö Lörinte. Löviuger Mór hbérlö Cseruye. Dr. Kársa István* jogtanár Debrecen. Szalóky Géza földbirt. N.-SzWók. Horváth Autal plébános Vaszar. B zerédy Iván földbirt. Berbida. Bermüller Alajos kereskedő Pápa. Bohn < iyula földbirt. Halimba. Dr. Spitzer Mór 1 ' ügyvéd Veszprém. Dr. Köves Jenő* ügyvéd Veszprém. Fodor Kálmán töldbirt. M.-Szt.-György. Andre (iyula* ügyvéd Zirc. Ffteey Molnár József földbirt. Sz.Balhás. Werner Károly vendéglős Veszprém. Kothauser Mór* kereskedő Veszprém. Dr. Lövy László' orvos Pápa. ltj. Csók Lajos földbirt. P.-K.-Bogárd. Nagl Adolf hbérlö Noszlop. Saáry Pongrác* ügyvéd Pápa. Bognár Endre* ág. ev lelkész L.-Patoua. Fried Salamon töldbirt Jásd. Néger Ágoston* apát Pápa. Csolnoky László* ügyvéd Veszprém. Szili Horváth Pál* gyógysz. Veszprém. Móric János* ev. ref. leik. Kenése. Preisach Gábor töldbirt. Dalimba. Kubai Hubert kávés Veszprém. Bruck Sámuel kereskedő Veszprém. Csepeli Imre földbirt. Acsád. 400—347 frtig: Kopáesy Árpád földbirt. Veszprém. Sömjén István földbirt. Sz.-Balhás. Csillag 0-usztáv hbérlö Sióniaros. Volf Sándor hbérlö Öskü. Weisz Elek kereskedő Veszprém. Kovács Elek földbirt. K.-Vath. Steiner Jónás kereskedő Veszprém. Szalóky Tamás földbirt. -N'.-Szalók. Pencz József hbérlö Dáka. Lővénstein Mór kereskedő Papa. Holluer Albert földbirt. Pápa. Farkasdi Károly töldbirt. A.-Cörzsöuy. Plosszer István* ügyvéd Veszprém. Bélák János földbirt. P-K.-Bogárd. Sörös Zoltán* ügyvéd Veszprém. Blau Adolf kereskedő Pápa. Pillitz Dávid kereskedő Veszprém. Lakat János földbirt. Vilonya. Bezeródy Lajos földbirt. Bánk. Béketfy Károly földbirt, Bpest. Zárjeczky Viktor* rótt. kath. leik. Fokszabadi. Bodri János földbirt. Sz.-Balba-. SaoJatkäy lat* ván földbirt. Veszprém. Tótn László 1: törv. eluök N.-Kaui/-a .lékey Alléit földbirt. Bar« •onyoe. Összesen 201 biz, t ig. Szükség esetén behívandó póttagok 1 lu : Göcze Etóbert földbirt. Küngö-. Nay Jakab keresk. Veszprém Válla liyula hbérlö l'.-Teszér. Szőke Károly földbirt. P.-K.-Bogird Ap kay Miklós töldbirt. Budapest. Fekete Károly magánzó Veszprém. Fischer Adolf kereskedő Pápa. ltj. Schlesinger Mór zálogos Pápa. I>r. Kende Ádám ügyvéd I'ápa. Biuvartb Cusztáv földbirt. Sz.-Balhás. Közgazdaság. Almabor készítés. A gyümölcs értékesítésnek egyik igen lényeges módja: a gyümölcsbor készítés, mely főleg alnii- és körtéből állíttatik elő. Ugy az almából mint a körtéből külön-külöu, vagy pedig keverten ni ndakottöl.öl előállítható A gyümölcsbor. Az almabjr fcidrei gyenge, k dlemes izü I üdítő hatású italt szolgáltat, in dy ugy saját baszuálatuukra, mint eladásra előnyösen felhasználható. Ks tekintve a bor árának mai magas állását s a kevés szölö termést, a gyümölcsnek ily mólon való értékesítése, kivált bötermésü években, méltán megérdemelné a felkarolást, m^rt ez által magunknak is egy kellemes üdítő italt állítanánk elő, abból a gyümölcsből, melyet különbsn alig tudunk egyébre, mint az eldobisra felhaszuáini. Di másrészt meg a köznép számára egy könnyen hozzá férhető, ártalmatlau italt nyújthatnánk, mely okszerűen eh". íllitva l kezelve, nem is olyan megvetendő inni való. Almabor készítésre kiválóan alkalmasak a borfajta almik és körték, melyek drboukint 25 krért kapbitók a tordai (Erdély; áll. faiskolából. Ezen fák. utak ós legelök beültetése által szép mellékjövödelmet hoznának azoknak, kik a gyümölcstermelést ily uton is felkarolni sjövödelmüket fokozni igyekeznének. Miután a magyar ember kevés, de okos mából többet ért, mint a hosszadalmas leírásokból, azért egész röviden fogom az almabor készítését elöadui a következőkben : Ha jó a'mahori akarunk előállítani, igyekeznünk kell az ahn ikat tökéletes megélésük után leszedni: mert minél cukordusabb a gyümölcs, annil erösebb borra •sántíthatunk, a mennyiben minden "„cukorból körülbelül tele annyi szesz lesz az erjedés '"forrás; után. Miután azonbau a mustban ig MI sok növényi kocsonya és egyéb nyálkás any«g Van, melyeknek összehúz ísára s igy' a bornak tisztítására csersavra (íinnin van szükség ; ezért bizonyos keserűs izü almafajtákat is termelnünk kell, hogy igy az almik összekeverése lolytán nyert bor saját magit tisztítsa é^ tartósabbá tegye. Csakis az egy időben érő almák dolgozhatók fel sikeres >n borrá A leszedett almát mielőtt feldolgozniuk, célszerű I m. magas hasábalaku hilmokbi összerakni s 2-3 hétig fedél alatt, ssellős helyen (kamrában, padláson,! hagyni, „izzasztani" : akkor a gyümölcs keményítő tártai DM a felmelegedés folytán lényegesen csökken, átváltozik cukorrá. A tökéletesen érett almit Átválogatjuk, a rothadtakat félredobjuk azután kádba vízbe teszszük sott lemosva, abbó kiszedjük ós meghagyjuk szikkadni. Ekkor az almákat összezúzzuk vagy zuzóinalommal összetörjük s az igy nyert törkölyös mustot 12 órán át állni hagyjuk, hogy i levegő éleinjéyel érintkezvén, a must egy kis szint kapjon, l'gyanekkor veszi magába a must a levegőből az erjesztő gombákat, melyek az erjesztést megindítják. Ezután a törkölyt sajtóba rakjuk, oly formán, hogy a sajtó fenekére s ezután min den 10 cm.-uyi törköly réteg közé egy friss tölgyfa vesszőből fontcserényfeneket helyezünk, miáltal a lé kifolyását megkönnyítjük, azonkívül pedig a must a tölgyfa vesssőkbŐl csersavat lúgoz ki, melyre kivált az édes almafa) táknak nagy szükségük van. Sajtolás után az almából N -76% mustot nyerünk s a visszamaradt törl.ölyhöz még 25-30"/,, vizet önthetünk s így hagyva 12 órán át, újra kisajtolható, melyet, Vagy a szinmusthoz keverhetünk, vagy pedig külön kezelünk. A must. cukortartalmát a Pillitz-léle must mérővel megmérjük, l ha a kimutatott cukor-1 tartalom 2"„-át levonjuk, kapjuk meg a tényleges cukortartalom mennyiségét. Ha a cukortartalmat emelni akarjuk, akkor minden % több szesztartalom elérésére 2 kgr. süvegcukrot feloldva adunk a musthoz. A mustot ezután teljesen tiszta hordóba fejtjük s azt \ részig megtöltjük. Megjegyzendő, hogy a boros hordót célszerű előbb mésstéjjel kiöblíteni i ast fl napig benn hagyni. Két nap Után a hordót előbb forró, majd hideg vízzel addig mossuk, a mig abból teljesen tiszta viz nett folyik ki. Azután a hordót jól kiosepegtetve 21 bra múlva megtölthetiük musttal. A 1 , részig megtöltött hordót ellátjuk erjesztő csövei vagy kotyogóvál l az az a mustot zártan erjesztjük, miáltal a szénsav abból elszabadulhat, mig a levegő, mely az aoetea erjedést idézhetné elő, nem juthat be. Miután pedig az erjesztő- gombák (Saccbaronivces ellipsoides) 7"<' hömórsóken alul nem tenyésanek, az erjesztő helyiségnek állandóan 14 — 17"C hömérsékünek kell lennie, ha azt akarjuk, hogy a must tökéletesen kiforrjon. Magasabb hömérsék nem jó. Az erjedés a li.dyi.seg és időjárás hömérséke szerint .{ hét alatt megsaünik. Ha a kotyogok, melyekben viz vau. megszűnnek kotyogni s a oider zavaros, savauyus lett, akkor az erjedés bevégződött. H* a kotyogás megszűnt ugyan, de a must még édes, az erjedés nem volt helyes lefolyású : ilyenkor a mustból kiveszünk s azt fin" C-ra felmelegítve a többihez keverjük s a mustot melegebb helyen újra erjedésbe hozzuk. A kiforrott s tisztulni kezdő mustot ezután feltöltjük ugy, hogy az akona alatt mintegy 2—3 cm. üres hely maradjon, mire • bordót bedugaszoljuk, melyééire, miután az alinamust még ezentúl is erjed, sselepes dugói kell alkalmaznunk, vagyis erjesztő akonával helyettesítjük a közönségeset. Ha az utóerjedés megszűnt, mely rendszerint január vége felé következik be, akkor a bort a seprőről le kell fejteni. A lefejtést kelleténél tovább ne balaszszuk, mert a seprőben levő élesstősejtek a bor megzavarodását idézik a lö. Legalkalmasabb eljárás, jobban mondva próba az uj bot a lefejtésre, ha abból egy félliternyit palackba veszünk s a szobába meleg helyre (17n"C állítjuk és néhány napon át megfigyeljük. Ili a bor barnás színű lesz és megzavarodik, p z>gésnek vagyis erjedésnek indul, akkor még várnunk kell a let'ejtéss-l ; ba ellenben felülről lefelé tisztulni kezd, akkor lefejthetjük. A lefejtést lehetöDg derült napon végezzük, a mikor a levegő nyomást na y, nehogy a bor szénsavtartalinából sokat vetsitsen. A fejtéshez frissen kén'Z J tt hordót sohase használjunk, mert ebben a bor igen lassan tisztu. meg. Lefejtés után a bort jól elzárjuk a levegőtől, nehogy szénsavtartalmából sokat veszítsen. Márciusban a bor mégegyaser lefejthető más hordóba, esetleg pa'ackokba. A gyengébb minőségű almabort egy övnél tovább eltartani nem tanácsos, mert üdítő savanykás hatását elveszíti, sőt egyéb váltózísoknak is alá vau vetve. Ellenben az erösebb almabor több éven át is jól eláll. Nem. th József Színház. (drhs.) A szezonnak im már vége: a társulat befejezte működését, s tegnap este már ily 'Tott tartották meg az eis", előadást. Ha figyelembe \ 6 S Z S «. úk Ut, hogy Komjáthy a leg alkalmatlanabb időt választotti papai tartóitkodásári, akkor kétsógteleu, hogy a Melón eredményével a társulat nagyon is mog lehet elégedve, igaz ugyan, hogy a szezon elején az kretségl ij Minta kongó házak előtt folytak le az előadások, de az utolsó hetekben már mindig gyakoriabbakká lettek a telt házak, s alig egy-két oly előadás volt tt utolsó 2 hétben, melynél legalább félig telt házat nem konstatálhattunk. S a színtársulat meg is érdemelte a kőlőniég pártolását. Az el adások legnagyobb része magas művészi színvonalon állott, s a fokozottabb igényeket is kielégíthette, s voltak oly előadások ugy a dráma, mint az operett kóréh d, melyek semmi kívánni valót nem hagy lak fenn. — .Mindazonáltal nem hagyhatjuk felemlitél nélkül, hogy a társulat nem teljes. IkÓtlégteUB, hogy St**4i A un á-
