Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-05-19

PÁPAI LAPOK. 3. tróntól is kitüntetess •! méltaták kiemelkedő érdemeit. A békés munka terére vitte áldozatul ifjúsága idejét, erejét, egy fontos iparág mÍvelése képezte emelkedésének útját. Az ö élete s példája is világosan emlékeztet a munkának jelentőségére. T. Közönség! Méltán mondjuk, hogy a becsületes munka érdem ét egyszersmind áldás ugy az egyesre, mint a családra s a társadalomra. Ez fejleszti ki az egyénnek testi, lelki tehetségeit s adja meg életének az igazi értéket. A munka gyűjti házhoz a jólét zálogait, biztosítja benne a megelégedés kenyerét, ezzel egyengeti a társadalom a tökéletesbülés útját. Az ész által vezetett munkával hajtja szolgálatába az ember a természet erőit, győzi le a távolság korlátait, változtatja a sivatagot mosolygó viráiiynyá s emel a letarolt vadon helyén népes városokat. Közelebb az ipar egy nemzet hatalmának egyik legszilárdabb alapja. Ennek emelkedése vonja maga után a földinivelés fellendülését, a kereskedés, művészet, tudomány felvirágozását. Az életerős ipar fejlődése az egyes országokban rendszerint a közjólót gyarapodásának, a miveltség terjedésének is biztos mutatója. Jogosult azon állítás, hogy ki a választott munka közben kitartással tárad s alkotásaival buzgón részt vett a társadalom boldogulásának előmozdításán, az szebb, tiszteletre méltóbb feladatott végez, mint a hóditó, ki letiport nemzetek vérében füröszti fegyverét. Mig egy részről maga a józan gondolkodás is arra késztet, hogy a közhaszuu munkában szerzettérdeinnek, az ész s a jellem erején alapuló polgár erénynek megadjuk az elismerés koszorúját: minket a jelenesetben eire indit még a hála is. Zimmermann János, tőlünk távol uj Ilonában sem feledte el szülő városát. Ide csatolja nemes részvétét az emlékezet, szivén hordja varosunk érdekét s évenként megküldi áldozatát ide a nevelés o.tárára, a városi rajztanári szék fentartásához, azon célból, hogy itt az iparos pályára lépett ifjúság minél alaposabbá tehesse szakképzettségét, minél több hasznos ismerettel gazdagulva jelenhessen meg a nyilvános élet versenyén s ott magának jövendőt biztosíthasson és tiszteletet szerezhessen a magyar iparos nevének. A jótett méltó visszhangja: a hála. Ki a messzeségben is oly melegen érez közügyeink iránt I ragaszkodását szülő városához tettekkel, áldozatokkal tantisitja mint jóltevö : azt megilleti a tisztelet, s mi örömmel adunk ennek kifejeltet. Kgy részről városunk jegyzökönyvének lapjai tolmácsolják a közérzületben gyökeredző bálát: másfelől ezen utcának elnevezése tanúsítja a késő utókor előtt is. hogy társadalmunk elismeréssel koszorúzza a Valódi érdemet. Itt. ezen utcában van az a helyiség, a melyben az ö segélyével az izlés fejlesztésére oly hathatósan közre munkáló tanszék felállíttatott. Ezen tanhelyiség hirdetője az ö jótettéuek. Ez utcának uj neve, bizonysága bálái tiszteletünknek, Azon óhajtással sarjak be jelen ünnepélyünket, hogy a munka versenyterén győztesen küzdött li íüut. városunk stülöttét é-s nemes szivü jóltevöjét : Zimmermann János urat még sokáig éltesse, áldja meg a Mindenható! Az ünnepi beszéd után. a l'őisk. énekkar I Hymnus*-t adta siti igen szépen, és ezzel a menet a városházaim/, vissza vonult s az ünnepély véget ért. S most már ott áll n tábla, hirdetni az utódoknak ily módon is lovag Zim* Hierum mi Jánosnak, városunk' jóte* jenek nevét. Az utolsó lépés. Végre megtörtént az utolsó lépes is a pápa-csornai vasút Dgyben. Kapuengedélyezésére és az engedélyokirat kiadására ezennel felhatalmaztatik. '2. «j. A kereskedelemügyi miniszter az előző ij-ban emiitett helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI. törvénycikk 1. |.<a értelmében az országgyűlésnek jelentést teeud. íj. Jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba, s végrehajtásával a kereskedelemügyi s a pénzügyminiszterek bízatnak meg. Budapest, ls'.'ő. évi május hó. Dániel s. k. kcrcskedelcinú^yi in. kir. miniszter. Indokolás. a pápa-csomai helyi énliLii VSSSUt • ni/ei/élyezéséről sséió törvény-jatxuiathoM. Béthey Fereae és érdektársai a résziikre megadott előmunkálati engedély alapján tanulmányokat folytattak a végből, hogy a in. kir. államvasutak l'ápa állomása, Marcalto, Szany ét Bába-Pordányon át a győr-iopron-ebenfurti vasút, Csorna állomásával összeköttetésbe kötették. Miután a jelzett vasút szervezetét elkészítették, a vonal közigazgatási bejárása ls'.H. évi július hó 22-én s a következő napokon megtartatott, az engedélyezési [elvételek pedig az állandó vasút engedélyezési bizottság által 1.SÖ2. évi február hó 22-én tárgyaltattak. A közigazgatási bejárás és az engedélyezési tárgyalás eredményét a következőkben vau szerencsém ismertetni : A . alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett helyi érdekű vasút rendes nyomtáva pályájának záráskor, de még elég jókoi adta be hüssza 3iVH km az dénitmény és fel Dániel Ernő miniszter az ex ügyre vo natkozó törvényjavaslatot, mely már hoszszabb idii óta volt előlegei jóváhagyás végett a királynál. Itt közöljük a törvény javaslatot és annak érdekes indokolását, melyet i miniszter f. hó 1-én terjesztett a képvisel'ház elé. Törvényjavaslat ii jiiíjin-esoriiiii rusiit engedélyezéséről. lf.A minisztérium a m.kir. államvasutak l'apa állomásából kiágazólag a györépítmény a helyi érdekű vasutak építésére ét üzleti berendezésére rendszeresen előirt teltételeknek megtelelöeu állíttatnék elő. ama továbbnienö kikötéssel, hogy a uyilt műtárgyak hidak)kő-Vagy téglafalakkal és pillérekkel, továbbá 2 méter nyíláson télül vati'eltserkecettel építendők. A legnagyobb emelkedés illetve esés, '>",„,-el állapíttat nék meg és ki köttetnék, hogy az acélból gyártandó sínek folyóméterenként 88.6 klgramuál könynyebbsk netn lehetnek. Állomások, a csatlakozó Pápa és Csorna állomásokat nem számit va. Marsoprou-ebenfurti VSSUt ('sorua á.lomasaig ealtőn, Szauy át Szent-András között tovezeteudö helyi érdekű gözmozdonyu vasútnak az 1880. évi XXXI. es az 1888. évi IV. törvénycikkek értelmében leendő uyira sem ingadozó: minden regisztere egyenletesen kiképzett. S ha hozzá veszazük az intelligenciát át a könnyedséget, melylyel a klassikusokat és a könnyebbfajtája dalokat egyaránt interpretálja, «löttüuk áll művészetének teljessége. Egyéniségének keresetlen egyszerűsége is hozzájárult, hogy köztünk idözéséuek kedves emlékét igen sok ideig megőriztük. Kgy szívvel, lélekkel kiáltjuk: éljen I•omitrovichné Elvira nagy mfivétsnö, hazánk szülötte ; hozza Isten mielőbb megint körünkbe ! A művésznő itt idözését iparkodott a rendezőség lehetőleg kellemessé tenni. Érkeztekor a pályaudvaron fogadta I diszes lógatok egész sorával kisérte szállására. Vasárnap délben Sült Józsefué urno a „Jókai-kör" zenészeti szakosztályának buzgó elnöke fényes ebédet adott a művésznő titsteletére, melyre a rendeiötegbői is többen hivatalosak voltak. Este a művésznő első megjelenése! kor óriási virágcsokor gyönyörű rózsákból és kaméliákból, tzinbáa után bankett a kor helyiségében élénk részvéttel, derült jókedvvel és vidám tánccal járultak még a hangulat emeléséhez. A bauketten jelen volt többek között Séyn- Ágoston apát s feenfeeeey Ferenc orsz. képviselő is. Héttőn délelőtt az apát ur kalauzolása mellett megnézte a művésznő a nagy templomot és a Fenyvessy villát, holott is még egyszer hallatta gyönyörű énekét. Oélutáu aztán bucsut vett városunktól t barátnője Quhenberf baronesse társaságúban útra kelt vissza Peti télé, miután a rendezőséget biztosította jóindulatáról s ígéretének, hogy szívesen jön máskor is körünkbe, beváltásáról. Hozza Isten mielőbb. -j -a. vábbá Egyed és Csanak kozt. végül Bába Pordány mellett építendők. Az építési határidő tartama az engedélyokirat keltétol számított 1 'I, évvel vétetett kilátásba. Egyebekben a tervezett vasúton a helyi érdekű vasutakra érvényes szabványos építési és üzleti feltételek nyernek alkalmasát! A tényleges építési él üzletherendeléli költség 1,116.100 írttal, vagyis pályakilométereuként 88969 trttal állapíttatnék meg, melyből forgalmi eszközökre 71.600 Irt. tartalékalap képzésére pedig 12.000 frt lesz fordítandó. Ezen utóbbi összegek levonatával tehát a tulajdonképeni építési költségek 1,189.600 frtra, vagyis kiloniéterenkint 81.690 frtra tehetők. A költségek ezeu mérve egyfelől abban találja indokát, hogy a vasút céljaira felhasználandó értékes föld taruletek kisajátítási költségei kilométerenként 2102 frtra rúgnak ; mástidol abban, hogy a enseÉ U Mamii és Huhu árterein halmi át , hol magas '«'«'//»'•.»•/,• 21*