Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895
1895-04-21
1 (leleteiben hagyományozott alapítványok, de különösen (ialauthai és Fraknói gróf Ettetházy Miklós ur által tett kegyes adományozások folytán keletkezett és miiködétét 18H). ápril. 1-én kezdte meg. Özv. Vtuzyné 500 v.-frt évi segélyt, építési költségekre 1400 v.-frtot. tartási ét gyógyítási költségekre 10.000 v.-Irtot hagyományozott. Esterházy Miklós gróf pedig a kórháznak épületet ajánlott- fel, 1000 v.-trt évi segélyt rendelt s a felszerelési eszközöket és egyéb ingóságokat, is nagy részhen beszerezte. A még ké-öbb egyesek által tett kisebb-nagyobb slapok képesték és képezik a kóiháznak, melyet mint magánjellegűt, ma is a pápai hitbizományi uradalom tart fenn. fentaitási alapját. 1894. óv végén a pénztár vagyona volt : adóslevelekben foglalt követelések S96** frt BS kr, értékpapírok 7500 frt, alapítványok 422ü trt 4<i kr. mely a hitbizományi Uradalmat terheli, a pípai takarékpénztárban elhelyezett töke lo:t7 frt S6 kr. készpénz S98 frt 1 kr. Bssss >seo •_'o, 12' frt 56 kr. Ezenkívül a gr«'>f Ester« b.izy hitbizományt. terhelő 1000 v.-frt, illetve 420 trt évi segély, a kórház felszerelése és ingóságai. Veszprém vármegye több évtizeddel eselőtt a pápai uradalom engedélyével a kórház uradalmi ftrodusán egy kisebb emeletes épületet állított í I s azt tébolydáuak rendest* be. E jogút azonban a megye pár övvel előbb a városra ruházta át. Miután a kórbál mostani állapotában sem céljainak, sem a közszükségletnek meg nem felel; s eddigi be rend ezésével, tekintettel a város utóbbi fejlődésére és viszonyaira, jelenlegi helyén nem is tartható fenn és mivel városunkban egy alkalmas kézkirház felállítása külöub"it is általános kívánalom tárgyát képezi : Esterházy Móric gróf 0 méltósága kész a kórkés összes vagyonát Pápa városának átadni oly feltétellel, hogy az c sak is egy, a városban felállítandó, a kor kívánalmainak megfelelő nyilvános jellegű közkórház céljaira használható fel. A női kórház mostani helyiségét, mely a terület térbirtokából és a télül építmény házbirtokából áll, 4900frt vételárért engedi át a városnak; mi által a női kórház a tébolydával együtt a város tulajdonába megy át és ezek a felállítandó közkórház céljaira előnyösen értékesíthetők. A vételárból a hitbizomáuyt terhelő 4200 írt alapítvány lesz kifizetendő ugy, hogy a város a 4200 frt vételárt tulajdonkóp nem fizeti ki, hanem a vétel által a 4200 í'rtos alapítvány megszűnik ás a megvett kórházi épület, értékében leli kielégítését. A 420 frt évi segély tiz"tését ez esetben szintén megszünteti az uradalom, miután ha a város közkörházat állit fel, ahhoz Esterházy Móríe gróf, mint legtöbb adót fizető városi lakos különben is hozzájárul. Heg vagyunk győzulve róla, hogy a városi hatóság és annak idején városunk képvisel,", testülete, Esterházy gróf urnák ezen méltányos és kedvező ajánlatát magáévá teszi és a no kórházat magának megszerzi, a mi által egyúttal alapját fogja megvetni annak, hogy az annyira szükségelt városi közkórház is könnyebben a mielőbb felállítható lesz. Közgazdaság. Vetésforgó és fajrokonság a konyhakertben A mezőgazdaságban a váltó-reud•sert, vagyis a növényeknek ugyanazon talajban, egy bizonyos rendszer szerint vab'' telin-lését többé kevésbbé helyeseli •-/közlik : ínij; a konyhakerti növények termelésénél ezen váltói-gazdaság a legkevesebb ttgyelemben részesül. Ennél lógva felvilágosításként Ingyen szabad erre vonatkozólag egyet-mást elmondanom. A konyhakertet, az emiitett okból kifolyólag, fel kell osztanunk, a rendelkezésünkre álló trágya mennyisége szerint s a növények természetének megfelelöleg, 3 - 4 éves forgóra. Más szóval ; a konyhakerti terményeket, épen ugy mint a mezei gazdaságban a gazda-ági növényekkel szoktuk tenni, egy előre megállapított rendszer szerint kell termelnünk. S ezt annyival is inkább szükséges tenni, mert minden növény egy bizonyos, egynemű tápanyagokat, vesz ki a talajból. Ezt véve tekintetbe, ha néhány éven keresztül egy és mjyüHaztm növényt termelnök egy helyen, az évről évre silányabb leuue ; sőt később Pgyáltalában nem is volna képes kifejlődni, hacsak a talajból kivett, tápanyagokat, esetleg valamely megfelelő műtrágyával nem pótolnánk. Ugyanazon helyen azonban egy mát növény, mely egyéb tápanyagokat igényel, még kellőleg kifejlődhetik. De ezen váltó-rendszer köv.-lésére, az a körülmény is kényszerít, hogy t. i. egyik növény eltűri a friss trágyát, inig a másik nem. Azért, íia aira vagyunk utalva, hogy évente kertünk más-más részét csak friss trágyával láthatjuk el, akkor a növényeket is meg kell választanunk, a szerint, a mint azok tonyésatésót a friss trágyával javított talajban is sik rrel eszközölhetjük. .Még ha érett trágyával javítjuk is földünket, akkor is első évben kövérebb földben dísslö növényeket kell oda ültetnünk, a két, évvel előbb trágyázod talajba, pedig olyanokat, melyek ritka sorokba, vagy fészkekbe ültetendök, • a melyek helyeit évente nrnugy is meg szoktuk trágyázni. Továbbá ason BSempontból is helyet kell adnunk az okszerű vetésforgónak, mivel ,/. által egyik, másik növény betegségnek is könnyebben elejét vehetjük. Friss trigyával javított földbe ülpóruők. kik „hallgataga cikkeket árulnak — a holkofák. Mivel a nők általában beszédesebbek, őzért kiildi paphoz, elöljárósághoz, sot audienciákra is a férj nejét, a hol szép arcukon legördülő könnyeik gyakran jobb sikert oszküz iluek a legnagyobb ékesszólisnál. La íeinmo rit ipiami eile peilt st pleure ipiand eile vaut. A nő uovst, mikor lohet és sir, a mikor akarja. A nyelv hasi és psaládi tgyvéde a nőnek, de e/.en ügyvéd korántsem oly ékesszóló mint azon prókáiottjk, a melyek niindmitalau MOWStugaikbun láthatok, t. I. könnyeik. Esek • térti ura nézve a legveszélyesebb tSyprókátorok, Látásra 2 s/.emet, hallásra is 9 íulet, beszédre pedig csak egy szájat és csak egy nyelvet adott a természet, de ezen intésére a nők kozul e.-.ak kevesen ügyelnek. A csevegés pálmája mindig a szépnemet illette: II ii' appartient <pii aux heiles 1) éterniser les bagatelles. Bs mindenesetre udvariasabb ama paraszt rút közmondásnál : ,. Kgy asszony, két lud, MSSS MlsáV." l'gyszinte azon kopott tréfánál is, hogy a természet azért nem adott nőknek szakállt, mivel nem lehetne őket szüntelen moz</ó szájuk korul megborotválni, mi al|as rágalom, mivel tapasztaljuk, bog}' szépeink, ha méltó okuk vau rá, néha több napokra meg ía nimulnah. Azokról pedig, a kik kávés asztalnál tartják titkos buntörvényszékeiket — hol aztán a jő kimér énkor gininónl olrml el kávéjukban. szó sem lehet Bátrai cseveghetnek a nők, mert hisz Aristoteles is o kérdésre, mi legnehezebb az életben? azt feleié: hullmitni: és PUhagormt is, a ki a hallgatást ; i'inaszerúleg tanitá. a hallgatást első kőnek uevezé a bölcseség templomához. Fecsegjenek t«h&1 bátran, 1- ne legyenek hasonlók a bomlott órához, mely felhucatva lolyvást üt lertályt, • iát. össze vissza, nem gondolva ». józun IJOIIdolkotás 01 utat ójával, hanem legyenek, mint a napóra, mely ha titÚgÓMn nem lát, inkább mit sem mutat. A ni' arcú nő örök hálával érzi magát lekötelezettnek oly tértin iránt, ki íi'^ki ész, vagy szivtulajdouai miatt a szép nő fölött elsőbbséget ad. Kz az oka, hogy a rút arcú nő, rendesen forróbban szereti férjét, mint azt a szépek szeretni szokták. A kellem nem kizáró tulajdona a szépségnek, habár a kellom magában mozgékony szépség. \'énii8 leoldhatja és rögtön átengedheti hájövét .Linónak, de saját szépségét csak önszemélvével adhatja át. A természetnek is vannak szeszélyei, gyakran a kellemest a nem széppel keti essze. Kellem és tetszvágy szüli a fcecéiWySf. A bizonyos fokozatú kacérság egyik szabad mesterfogása a női életbölcseséguek, de oly nő, ki tüzetesen üzi a kacérságot, soha som fopja boldogíthatni férjét, mivel egy szívhez állandóul csatlakozni képes nem levén, folyvást többeknek tetszeni kivan. Rochefaucault ngymond: ..A nö, kiuek csak fgy imádója vau. nem tartja magát kai'.'-inak ; kinek p j dig lülih imádója van, ueiu tartja magát egyébnek, csak kacéruak." A nő szerelme forróbb, gyaogédebb, ben; söbb és állandóbb, mint a Uh tié. de ha s/.erelme szivéről nyelőért száll, már a szenvedély uagyrésze nz utón elröppent. Sok férfi körben, tájdalom, szokássá vált a női erényről, a női méltóságról megvetéssel szólni. Ili ki a tis-ztn nő, lelkit kisebbíti, éppen olyan, mint a gyermek, midőn a nap fényét akarja a vi/bou meghomályositani, felzavarja az iszapot és a vízben a nap képe neki homályosnak látszik, de azért a nap rlőbbi fényében i.igvg és magasztosán tükrözi magát a tengerben, a harmat eseppjeibeu, melyei a gyermek meg nem zavarhat. Bgjik sajátságos tulajdonsága a uőnek az nkamtOStág, Jean .l.npies igy kiált fel : V »eilt pmue de faire entundre raison a une lemmel Sancto szerint a nö igen és SSSV jtJ közt egy tü hegye el nem fér. Talán az éjjeli örök is azért kiáltják, hallod-e te háznak ura, mivel tudják, hogy hasztalan szólítanák a nőt, mert az akaratos levén, nein igen türi as intést. „Warum ruft denn der Wächter Claus Ihr lieben Heiren lasst euch sagen Sind denn die Weiber nicht zuhaus t Die Ursach ist gar leicht zu fassen : Weil Weiber aich nichts sagen lassen." As akaratosság a nővel születik; •
