Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894
1894-05-27
XXI. évfolyam. 21. szám. Pápa, 1894. május 27, Megjelenik minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre knronkiut rendkívüli számok is adatnak ki. B.érmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem "adatnak vissza. pipnak szánt közlemények a lap szerkesztőségéhez (Jókai Mór -* utcza 969. sz.) küldendők. PAPAI LAPOK. * Előfizetési díjak. # Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajczár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyüttérben 30 kr. A dij előr e fizetendő. . Bélyegdíj mindig külön számíttatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Röhn Mór- fiai _ hirlapközvetitő iroda) küldendők. ^ (Ji e ~ . Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Vármegyénk gazdaságii egyesületi élete. Valahányszor vármegyénk törvényhatósága megyei közgyűlését tartja, évenkint kétszer, mindannyiszor megyei gazdasági egyesületünk is megtartja közgyűléseit, t. i. tavasszal és öszsuel. Ott * az c ' igazgató-titkár elreferálja a zöld asztalnál - azokat a tárgyakat, mindenkor egyformán, a melyeket a megyei gazdasági egyesület igazgatósága és választmánya egyik gyűléstől á másikig, ugyancsak a- zöld asztalnál elvégzett, vagy elvégezni szándékozik. A megye egyes gazdasági járásaiban, vagy ís <kint az életben, a kivitelben, az ottani gazdasági élet serkentéseés fejlesztésében ugy szólván minden vidék, minden járás magára van hagyva; ha tesz valamit, ha él és működik, akkor foglalkozik a vidékkel is a gazdasági központi egyesület, ha pedig nem ad "életjelt magáról, vagy nincs is gazdasági egyesületi tevékenysége, ezt a megyei gazdasági központi egylet észre sem veszi; vagy is csak annyit tesz a központ, a mennyit a vidék kivan tőle. A vármegye öt járása közül régebben, mig a megyei gazdasági egyesület túlságba vitt központi élete és működése bénitólag és akadékul nem hatott a járások gazdasági körei és egyesületeire, virágzott a pápai és devecseri gazdakör, sőt egyidőben a zirci is. Ma már ezek közül a devecseri működik némileg, ez is csak annyiban, hogy a Somlót pusztító philloxera ellen akarna, ha tudna védekezni, a pápai gazdakörnek pedig csak alapszabályai vannak meg, ha a vármegyén vagy a ministeriumnál el nem vesztek, hova jóváhagyás végett lettek felterjesztve csaknem egy évtizede és máig sem küldettek vissza sem hélybehagyó-, sem módosító-, sem elutasító határozattal. Zirc és a veszprémi járás gazdaköre talán papiroson sem létezik, csupán a Mezőföld-enying'i gazdakor az, mely tanúsítja, hogy virágzik. TÁRCA. Szeretek én. Kék liliom, fehér cárcis, Szeretek én, ha megárt is; Hadd ártson : Esztendőben egyszer esik karácson! Szeretek én lepke módra. Amint annak rendje, módja; Taián-tán: Nem- teremtem penésznek a palántán. Addig- élek, amíg élek ; Ölelkezem babám véled, Ma-holnap: Igyis, úgyis koporsóba pakolnak. Hogy, mit szólnak majd a szentek? Biz' én rajok sem prüsszentek, Nem bánom: Ha irigylik, cselekedjék utánnam. Lári-íári meny és pokol! Többet ér egy rózsabokor Virága: ' iMig lepkeként ssállhatunk a virágra. Szép iány elöl sohse térj ki, — r Ha mást besfél — he higyj néki, A papnak: ' ' Elveszik a csókot ők is ha—kapnak! Soós Lajos. Az a kérdés, szabad-e ezen gazdasági élettelenségeit az egyes járásoknak tétlenül és némán elnéznünk ? Lehet-e a megyei központi gazdasági egyesületnek, mely hivatva volna a vármegye összes részei gazdasági fejlődését elősegíteni, lefelé ós fölfelé képviselni, az egyes járásokbani álomban léteit észre sem venni. Nem lehet-e éppen ezen központi éberség hiány miatt látnunk, miként tesped vármegyénk gazdasági élete, miként maradnak el a szomszéd vármegyék gazdasági életétől? Veszprém vármegye territoriális helyzete nem olyan, mint a szomszéd vármegyéké, a-hol a vármegye egy kerek egészet képez, annak megyei központja egyúttal a megyei gazdasági élet és kereskedelemnek is központja, mint Fehérvár, Győr, Szombathely; és ugy látszik, hogy ezen igazságot, ezen tényt nem akarja a központban senki soha, semmi* téren észrevenni. Nálunk a Bakonyhegy-vidék, Veszprém és Zirc gazdasági élete és termelése nagyban eltérő a szelid vidék Mezőföld-Enying és a Devecser, Somló, Pápa vidékén kezdődő kis magyar alföld vidékétől. Hogy tehát a vármegye gazdasági életre fejlesztő hatású egyesületi működése, a minden vidékre nagyon is elágazó szükségletekkel megfelelő legyen: legfö hivatása volna a megyei központnak, eddigi mulasztását az egyes vidékek gazdasági élete megteremtésével helyre hozni, és a folytonos központi gyűlések helyett egyszer-másszor az egyes járásokban felváltva is tartani megyei gazdasági egyesületi gyűlést, és ebből folyólag gazdasági versenyeket ós kiállításokat is rendezni felváltva minden vidéken. Ugy tudjuk, hogy ezen általunk felsorolt bajok orvoslása felszóllalás és határozat tárgyát is képezték a legközelebbi megyei gazdasági egyesületi gyűlésen, de kíváncsiak vagyunk rá, nem marad-e ez is örökre a zöld asztalon és papiroson ? Ezredéves kiállítás. — A győri kerületi bizottság ülése. — Az ezredéves országos kiállítás győri kerületi bizottsága, illetve az ennek kebeléből kiküldött végrehajtó bizottság Győrött ülést tartott máj. 17-óngróf Laszberg főispán elnöklete alatt* a vármegyeház nagytermében. Részben beszámoló volt ez azon intézkedésekről, melyek a kiállítás széleskörű szervezése érdekében eddig történtek, részben pedig kezdeményező lépéseket tett oly irányban, hogy a nagy munka a kerület minden pontján egységes szervezet és kellőleg organizált alapot teljes erővel megindulhasson. Az ülés lefolyása egyébként következő volt: Elnöki megnyitó. Gr. Laszberg Rudolf főispán megnyitván az ülést, üdvözli a megjelent tagokat 8 előadja, hogy midőn a kerületi bizottság első alakuló ülését tartotta, három csoport szerint szervezkedett, ós pedig kereskedelmi és ipari, mezőgazdasági ós történelmi szakok szerint. A mezőgazdaság tekintetében azonban a kerületi bizottság elvesztette jelentőségét, miután a főldmivelósügyi m. kir. miniszter ur e termelési ágat saját hatáskörébe vette át s a törvényhatóságok területén külön mezőgazdasági helyi bizottságokat szervezett. A történelmi főcsoport tekintetében pedig a kerületi bizottságra csupán az a feladat hárul, hogy a központi bizottságnak e szakbeli tagjait támogassa; miután azonban ily irányú megkeresés a kerületi bizottsághoz még eddig nem érkezett, e téren sem fejthetett még ki a bizottság bizonyos működést. Eddigi működésünk tehát kizárólag a kereskedelmi és ipari csoportra szorítkozott s az eddig történtekről a mai napirend tárgyai fognak beszámolni. A jegyzőkönyv hitelesítésére Lippay Géza alispánt ós Magyary József kamarai beltagot kéri fel. A helyi bizottságok megalakulásáról. Szávay Gyula kamarai titkár, előadó számot ad a m. évi május hó 8-án tartott kerületi bizottsági ülés határozatainak foganatosításáról. Helyi bizottságok szerveztettek az országos bizottság helybenhagyása folytán Komáromban, Esztergomban, Veszprémben, Pápán ós Tatán ; ellenben egy ily helyi bizottságnak Győrött leendő, felállítását a minister ur mellőzendőnek tartotta. Ezen helyi bizottságok tagjaivá az elnökség kinevezte azokat, Aristins Fuscnshoz. — Horatius. — Ha a bűntől tiszta és feddhetetlen élted, Oh Puscu8om! a goüd nem gyötör ugy téged; Soh'se lesz szükséged már dárda vagy íjra, Avagy telt tegezre s benn' mérgezett nyílra. Vezessen bár utad forró Syrtisen át, Vagy járd a Kaukas zordon, havas ormát, Vagy menj el a gazdag, mesés Indiába, Melynek téréin zug a Hydaspes árja. A sabini erdőn a minap, hogy jártam, Bájos Lalagómról dalolgatva bátran, Egy iszonyú farkas jött én velem szembe' 8 elfutott, bár fegyver nem volt a kezembe'. Apulia földje nem terem ily csudát, Makkos erdejében ételt neki*nem ád; Se hős Juba tére, hol a sivár pusztán Kölykeit szoptatja a sárga oroszlán. Tégy azért bár engem zord, sivatag tájra, A hol üjulását a falomb se várja, Nem látszik a-ködtől a magas ég boltja, Mert sűrű fátyolát soha fel nem bontja. Vagy vigy el a forró napnak közelébe, A hol nem látható élő ember képe: Szelid szavú, szépen mosolygó kedvesem Imádott Lalagém soha sem feledem. Balogh Dénes. KtIul»awridioi fél W«í3 Hol van a gjrerék? Irta: Rónaszéky Gusztáv, Jókai Mór koszorús írónk sok évvel ezelőtt megírta Kálmán királyunk éa Álmos, herceg, szomorú históriáját, természetesen drámát csinálván belőle Könyvet Kálmán óim slatt , mi raa «•«om. És mennyire bizonyos, hogy soha el nem képzelte volna, hogy milyen bohózat lesz ebből a drámából SzinnyérVáralján a vendéglős udvarán, Thalia templomává avatott szekérállásban, annak idején, BájPgeti szinigazgatása alatt. Ehhez hasonlót még ott nem producáltak többet. A darab teljesen uj volt, a színészek passióval tanulták a gyönyörű verseket; már ki is volt hirdetve, arról beszólt egész Váralja. -Hja, abban az időben még a hazai drámák iránt is érdeklődött egy kissé a publikum — legalább Szinny ér-Váralján. Blau Kóbi, a ki különben sárközaljai nagybirtokos ós borkereskedő volt, de a saison alatt Váralján mint elsőrendű gigerli, színház-udvarló, színészeknek kölcsönadó és reklámcsináló gavallér szerepelt; naponként hordta, a próbákról a híreket cukrázdába, gabnacsárnokba, a hol csak megfordult, a daiabról, — egekig magasztalván, hogy még ilyet — Jókai sem irt. És a mit Kóbi mondott, azt szentírásnak vette mindenki, mert tudták róla, hogy nagy összeköttetései vannak a kulissza körökkel. No de büszke is volt erre Blau Kóbi. Pár nappal az előadás előtt ismét szóba, jött a gabonacsarnokban a Könyves Kálmán. Kóbi anzégolt szokása szerint. A társaságban volt Fuchs ur is, gabonakereskedő Medgyesröl, a ki szintén beleszólt a társalgásba. — Mi as Kóbi ? A Könyves Kálmánról beszélsz ? Jaj! M nagyuerU egy kik az illető városból a kerületi bizottságnak is tagjai, "továbbá az ipartestület elnökét, jegyzőjót és elöljárósága által választott nyolc tagját, ugy ezután az illető város polgármestere által ajánlatba hozott egyének közül 4 tagot, valamint az illető város ós vidéke nagyobb iparvállalatai sorából a kamara által kijelölt négy tagot, végül a helyi hírlapok szerkesztőségeinek egy-egy képviselőjét. Az akként szervezett helyi bizottságok már valamennyien megalakultak; az első alakuló ülésen az előadó is jelen volt s tájékoztatta a bizottságokat. a kiállítás ügyében történtekről, ugy szintén a bizottságok hatásköréről ós feladatáról. Ugyanezen alakuló üléseken kiigazítás alá került a kerület kiállítóinak törzskönyve is s megbeszélés tárgyát képezték egy kiállítási alap létesítésének módozatai is. A veszprémi helyi bizottság f. éyi március 19-én alakult meg; elnökké Balogh Károly h. polgármester ipartest, elnök, alelnökké Benkö István, pénztárossá Szilágyi Mihály, jegyzőkké Hegedűs János ós Pfilj Andor lettek megválasztva. A pápai helyi bizottság alakuló ülése f. évi március hó 26-án volt. Elnökké Szakoly Ignác h. polgármester, alelnökké Koczka László, jegyzőkké Rörmendy Béla ós Szűcs Gyula választattak meg. A tatai bizottság f. évi ápril 9-én alakult meg. Elnökké leszty Lajos jószág kormányzót, alelnökké Viszolajszky István gymn. tanárt s jegyzökül Baur Ödönt és Józsa Sándort választotta meg. Az esztergomi bizottság f. évi ápril hó 13-án tartotta alakuló ülését s elnökké dr. Földoáry István, városi főügyész iparh. biztost, alelnökké Dóczy Ferenc, ipartestületi elnököt, jegyzőkké Brutsy. Jánost, Magyari Lászlót és Rothnagel Ferencet választotta meg. Végül a komáromi bizottság í. évi márc 20. alakult meg. Elnökké Tuba János, orsz. képviselőt, alelnökké Poloni Lajos, ipartest, elnököt s jegyzővé Barathy Jánost választotta meg. A végrehajtó bizottság helyeslőleg Vette tudomásul ezen előterjesztést s a helyi bizottságok alakuló üléséről szóló jegyzökönyveket jóváhagyás végett az orsz. bizottsághoz fogja felterjeszteni. Kiállítási alap. Gróf Laszberg Rudolf főispán jelenti, hogy dr. Zalka János megyés püspök 200 frtot küldött az ezredéves kiállítás segélyalapja javára. Jelenti továbbá, hogy a győri kereskedelmi és iparkamara átiratot intézett a kerületi bizottsághoz, mely szerint a kamara a millenáris kiállítás céljaira az 1893. és 1894. évek terhére megszavazott 500—500 irtot saját vagyonából kihasítva, külön takarékpénztári könyvben helyezte el s utasította pénztárosát, hogy ezen 1000 frtnyi alapról külön számadási könyvet vezessen. Legcélszerűbben vél tehát az elnök eljárni, ha a püspök 200 frtnyi adományát is átteszi a kamarához oly megkeresés kapcsán, hogy azt saját alapjához csatolva, a kiállítási alap kezelését magára vállalná. A bizottság köszönettel vett tudomást a kiállítási alap létesítéséről s az elnök indítványa értelmében megkeresést fog intézni a kamarához. • Ezzel kapcsolatban az előadó javasolja, hogy a kiállítási alap gyűjtésének munkáival-a kerületi bizottság elnöksége bízatnék meg s tevékenységi köre a következőkre terjeszkednék ki: Intézzen az elnökség felhívást a helyi bizottságokhoz, hogy a kiállítási alap gyűjtési munkáját szervezzék, a vagyonnal rendelkező hatóságokhoz, testületekhez, intézetekhez ós egyesekhez megfelelő kóivlmet terjesszenek be s ezen eljárásukról mielőbb tegyenek jelentést oly célból, hogy áz elnökség a helyi bizottságok kórvényeit a kerületi bizottság pártoló átirataival kisérje és támogassa. Győr városára és külkerületére nézve pedig foganatosítsa az elnökség mindazt, a mi saját területükön a helyi bizottságok feladata. A bizottság az előadó ezen javaslatát is elfogadta. A végrehajtó bizottság kiegészítése. Gróf Laszberg főispán előterjesztésére a bizottság oly célból, hogy a kerületi bizottság és a helyi bizottságok tevékenysége közt a szerves összetartozás lánca meg ne szakadjon, kiegészítette magét a helyi bizottságok elnökeivel — a mennyiben ezek még nem volnának a végrehajtó bizottságnak különben is tagjai — s beválasztotta abba még a következő kerületi bizottsági tagokat: Giffing Mihály és Szabó Samu kamarai tagokat, továbbá Back Hermán'hengermalom-tulajdonost és Katzander Zsigmond szeszgyári igazgatót. Leiratok és megkeresések, Az előadó bemutatja ezután a kereskedelemügyi minister urnák mint a kiállítás orsz. bizottsága elnökének leiratát a kerületi bizottságok ez időszerűit darab, ón láttam is Szatmáron ; van benne égy gyerek is. A hallgatóság ránézett Kóbira, a ki eddig elég csodálatosan sohasem emiitette a gyereket. Es erre Kóbit elöntötte a düh. Hogy egy közönséges gabonában utazó többet merjen tudni színházi dolgokról mint ő, ezt már nem engedheti meg; büszkén ós hirtelen oda vágta Fuchsnak: — Tudsz is te ahhoz! hiszen abban a darabban nincs is gyerek! A hallgatóság Kóbi urat" művészi dolgokbán csalhatatlannak tartván, természetesen az ö pártjára állt; de Fuchs ur nem tágított a gyerektől. Szentül erősítette, hogy ő már látta a darabot, igenis látta a saját szemével egy forintos zártszókről, és volt benne gyerek, — szegénykének még a szemeit is kiszúrták ! — hogy ö gazember legyen, ha nem igaz! í Blau Kóbi tekintélyére nézvést azonban mindennek dacára tagadásba vette a gyereket. I Fuchs annál jobban állította. A hallgatóság ingadozni kezdett. Kóbi tekintélyét veszélyeztetve látván, azzal vágta ketté a vitát, hogy hencegve oda kiáltotta Fuchs urnák: I — Hát fogadjál velem 100 forintba, hogy nincs benne gyerek. Fuchs ur kénytelen volt fogadni. -— jBlau megmentette tekintélyét. Mert ha ő egyszer fogadni mer, akkor niki van igaza. Blau azonban nem volt igen bizonyos a dolgában, az igazgatót kérdezik meg, — Vau-e a Könyves Kálmánban gyerek? Van bizony, — felelte a direktor — ínég a szemeit is kiszúrják. Kóbi meg volt semmisülve. Hümmögött egy darabig, végre is elmondta a fogadást, — Sajnállak, de biz' abban van gye* rek; ezt a fogadást elvesztetted! Különben mi neked száz forint? -— vigasztalta a direktor. —T- Mit, hogy Fuchsnak legyen igaza, soha! Tudod mit pajtás, neked adom a száz forintot, ha nem lesz gyerek a Köny* ves Kálmánba, — bőgte oda foghegyről az igazgatónak. Száz forint! Bájligeti nem lett volna igazgató, ha el nem fogadta volna. Meg vagyok róla győződve, hogy száz forintért magát Könyves Kálmánt is kihúzta volna. A fogadásnak híre ment az egész környéken, Lesz-e gyerek, vagy nem lesz gyerek, ez lett .a napi kérdés Váralján, Ez az általános érdeklődés eredményezte aztán,, hogy a Könyves Kálmán előadására ugy megtelt az állás, hogy csak azért nem nyomták ki a falait, mert nem voltak. Fuchs ur a nézőtér jobb, Blau a baloldalán foglaltak helyet, ők voltak pontjai az érdeklődésnek. A darab sem keltett már érdeket, mindenki azt firtatta lesz-e hát gyerek? Kóbi ur diadalmasan nézte Fuchs urat, a ki biztosan érezvén magát, nyugodtan várta a gyereket. A gyerek pedig csak nem akart előkerülni. Vége volt az elsöj a második fel* Vonásnak, lement a függöny harmadszor 21
