Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894
1894-02-04
XXI. évfolyam. 5. szám. Pápa, 1894. február 4. Ä ., Megjelenik nti iid e Ii v. a s.á r. u a p. Közérdekű siirgőa közlésekre iíüi«UlfhH' rend ki v iÜr SEíliítok: is . adatnak ki. Bórrneritetlen Ve vélek, . csak ismert Rezektől fogadtatnak el. "Kázíratoi nem áldatnák Viasza. &t*pn$? szint kez-le nxó ny e'k a lapmit szerkesztőségéhez! (Jókai Mor "'. utcza. 969, sz.) küldendők. PAPA] LM Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt - jél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajczár. — Egy szám. ár a 15 kr. Hirdetések Egyhasábos per.itsor térfogata után. 5 kr, nyilttérben 30 kr. A dij előr e fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Kohn Mór fiai 2^ hirlapközvetitő iroda) küldendők. ^ Páfra város hátóságának Ä löbb pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. A legszebb auspiciumok közt indult meg a Jókai-kör. Egész; helyesen lett egyik hivatalos felköszöntőben jelezve, hogy a társadalomnak nemcsak kenyérre, de mi az élet terhét elviselhetővé teszi: szórakozásra, művelődésre, szellemi élvezetre van szüksége. A növény is a földből ós a napsugárból ól. Ilyén szükséges napunk nekünk a Jőkai-kör. Már a megalakulás is a nyáron emlékezetes ünnep volt. Akkor Komócsy ós Kiss József maguké jöttek el A szomszéd győri hirlapirókkal a kerösztelésre. S most mikor a kör az első két estélyét adja, csak a legnagyobb elismerés hangján Írhatunk a kör szép megnyitó előadásairól, melyeket valóban bátran ós móltón neveztek el díszelőadásoknak. Ezek elsejéről már rószletesen referáltunk. A szinház a szó legszorosabb értelmében zsúfolva volt. Ily alkalomkor látjuk csak azt, mit máskor alig hiszünk el, hogy milyen kicsiny a mi szép kis szinhúzunk". Ha mégegyszer annyi páholy lett volna is, az mind elkelt volna. Nagyon sok uri család, főleg a vidékről hiába keresett helyet, az már mind elfogyott. A jegy kiosztásánál több sajnálatos tévedés törtónt. -Régi ós rendes színházlátogatók — félreértések következtében — nem kaphatták meg rendes páholyaikat? Ezen a jövőre okvetlen'segíteni kell, s mint halljuk, a Jókai-kör elnöksége intézkedett, "hogy jövőre a helyek darusításánál bizonyos, tévedést kikerülő, rendszer állapíttassák meg. Ez annyival is inkább szükséges, mert már •nem sokára ingyenes előadások is lesznek, a melyen AJ" Jókaí-kör tagjai minden .belépti ár'nélkül jelenhetnek meg. Felhívjuk tehát es okból is városunk értelmiségét, hogy — kik ezt még nem "tették, — iratkozzanak be mielőbb A Jókaikörbe. A kör olVckis évi tagdijat állapított meg, (egész évre csak 2 frt!) hogy ez irányban semmi kifogás nem tehető. De az valóban erős kifogás alá esnék, ha Pápa város művelt közönségéből csak egy is akadna, a ki nein volna tagja a Jókai-körnek. Ezt csak maga bánná meg legjobban. Az a két estély megmutatta: mire képes a Jókai-kör. Bizalommal nézünk a toYábbi működés elé. Nagy elismerés illeti meg a két fáradhatlan elnöknőt Szirmaynó és Latinovitsnó úrnőket; a többi derék résztvevőket és rendezőket. Olyan estólyek mint a min'apiak, a legkényesebb ízlést is kielégíthették. Helyes gondolat volt a Jókai-körtől, hogy premierekről, még pedig helybeli szerzőktől gondoskodott. Egy uj vigjátókot -ós egy uj magyar nyitányt hallottunk kitűnő előadásokban. Nagyon szép volt a bájos Virágnégyes; nagyon érdekesek a magán szereplők, s kiket elsőnek kell vala felemlítenünk: — Komócsy, Szilágyiné Bárdossy Ilona, Aggházy Károly illüstris vendégeink fellépte! A pápai szellemi élet motorja lesz a Jókai-kör. E körül látjuk csoportosítva városunk uri hölgyeit s művelt közönségét. Az a fényes bankett is, melyen urihölgyeink a férfiakkal együtt resztvettek, a legszebb példája marad mindenkor egy város finom érzékének, művelődési egységének ós társadalmi öszsze tartósságának. Üdvözöljük a Jókai-kört és tagjait! Felhívás. Alójirottak mint Veszprémin egye -gazdasági egyesületének kiküldött "bizottsági tagjai, a Pápárí .jtétesitendó cukorgyár ügyben folyó 1894. jan. hó 27-én nagygyűlést tartottunk, Pápa és vidéke számos "birtokosa, s nagy gazdaközönsóge megjelenése •és élénk érdeklődése mellett. A nagygyűlés egy cukorgyárnak Pápán, mint legalkalmasabb "központon felállítását, Pápa ós nagyvidéke részére hasznosnak, szükségesnek és kivihetőnek ^ll^pitotta meg. Ennek folytán megbízta ^nagygyűlés alólirottakat, hogy mindenekelőtt a cukorrépa szükséges meny nyisógbeni termelésének biztosítása végett hívja fel a Pápa és vidékén lakó gazdaközönséget: jegyezze be mindenki a kibocsátott aláírási ivekre : mekkora területet fordíthat cukorrépa termelésre. Azután, ha ezen uton azon te•rület össze jön, mely egy cukorgyár folytonos üzemben tartására elég répát szolgáltat: tegye magát érintkezésbe a kínálkozó pónzerőkkel, kik azután ezen biztos alapon készek leendenok Pápán, mint alkalmas központon cukorgyárat felállítani. Felhívjuk tehát az igen tisztelt érdeklődő gazdaközönséget, méltóztassék az aláírási iveket a nagy ós kis termelőknek minél nagyobb számban aláírni, hogy igy a szükséges répaterület minél előbb biztosítva legyen, mert ez az egyedüli alap, a nékünk gazdáknak annyi hasznot hozó, óhajtott cukorgyár felállithatására. Mert ha ezen egy cukorgyár működésére elég répát termő földterület aláírás utján nem biztosíttatik, a cukorgyárnak Pápája felállítása lehetetlenné vált. Jónak látjuk különösen a kisbirtokosokat figyelmeztetni, hogy a cukorrépa termelésére szánt terület bármilyen kicsiny is lehet, csak az köttetik ki, hogy egy aláírásiiven -a felajánlott tér 1000 négyszög ölnél kevesebb nem lehet. Több kisbirtokos összeállva .ezenjrópatermő helyet ikönnyen biztosíthatja. A rópatermőhély nagyságát • azért állapítottuk meg ily tág szabadsággal, hogy módot akartunk nyújtani a kisbirtokosoknak arra, miszerint ók is részesülhessenek a cukorrépa termelés nagy .előnyeiben. Az aláírási iveket a midón esennel bizalommal kibocsát)uk, azoknak beküldését folyó 1894. febrhó 28-ig Pápára, a bizottság jegyzője: KörmendyBóla ur címére kérjük ajánlott leyólben. A mennyiben •^gy 63 községek elöljárói azt óhajTÁ R C A. Apró hirdetések. "Mihez rég Isten kelle, most Elég egy annonce pár sora: . Ámor helyett a párokat A hitlap adja össze ma. Nősülni e.„szokott uton" Biztosan és gyorsan lehet: Azért dicsérem én nagyon Az apróhirdetéseket. Egymást nem ismerik • ma még 'S holnap már gyürüt váltanak; Egy hétre ra, vágy tán előbb, Oltár elébe állanak. "Nem* azt 1 kérdik: -jjíweretsi-e ?* ina, Betti „mitiiApss vájj, -jhany ezerét?" Ezért, dicsérem • én. nagyon Az apró hirdetéseket-. ' Igaz," hogy néha be-'hém^t 'Az'4gy''^ó^ÖTT' :, Hy)ilen^tálan; * Be, tudjuk, ? válni ,\nenr; nehéz Erdélyben • ÉS —i egyáltalán; ' S hirdetve biztosan.találsz Üj nqVel ujabb ezreket: ^Ezért í, 'd5c8érem" én'nágyón ^'«pro'Kirae'TESEKET. Sa jó tnyir és férj uram Nyög Bzálmaözvegység alatt, Egy'kls^ annohcé-al w rendéí(én 'Efóíí'iiBgy,"terhes gondokat, Egy • más&'iwaliiurösrogyet: Kiért dicsérem.én nagyon A> apró cirdetiiiket, Talentümos, -szép, ifjú lány Erez magában hivatást, •De nem képes fizetni ő Az énekmestert s többi mást. Hirdet segy lelkes öreg ur Ad néki szép előleget: .Ezért dicsérem én nagyon Az apró hirdetéseket. Titkárt keres egy.„gróf' deokér Kétszáz forintnyi foglalót, S akad nem egy, ki. küld .neki, Mert .igér minden földi jót. Néhány forinthoz igy jut ő, Az ál-gróf ur, s old kereket: Ezért dicsérem én nagyon Az apró hirdetéseket. -.Szeretne irni, persze hogy „Önzetlenül" egy ifjú nő, Es szellemes-levelezést •-— Unalmat űzni — keres 5 J Hirdet s talál és ir, és ir — Egy uj Sévigné.— : iveket í .Ezért dicsérem én nagyon • Az apró hirdetéseket. Világot látni készül egy Dúsgazdag ur s nincs senkié; .Igy induljon, magában ő ; Külországok veszélyibe ? flirdet S;,talál, habár gyöngéd, De elszánt, ,hű. kíséretet: Ezért.dicsérem én nagyon Az apró hirdetéseket •Ne azt' betlizd'hit, hogy mit ir Belső hasábjain lapbd, De higyj nekem, hü tükör ez S Olvasd a hátulsó lapot J Ismerni igy fogod m«g a Modem világi életet S dicsérni ugy, mint én teszem: Az apró hirdetéseket. Ujváry Béla. A .magyar kultúra haladása. — A >Pallas Lexikona. < — Élénk emlékezetemben vannak még a hatvanas évek előlapjainak ama képei, a melyekben a cseh és német hivatalnokok hazavándorlása volt ábrázolva. Egy útmutató fa, mely a magyar határból kiszolgáló útirányt mutatta, ráirva Bécs -vagy Csaszlau és hosszú sora a rokkant cüinderü, félretaposott kalucsniban járó civilizátoroknak, a kik batyuval a hátukon, ókulával az orrukon, a visszás érzelmek kifejezésével arcukon, repülő frakkszárnynyal indultak vándorútra, oda, a honnan minket boldogitani ide sereglet. tök. A menet alá irva parodisztikus célzással a régi vers: »Mar siess hazadba vissza, vert seregem U Ma már jóformán elmúlt amaz idők , keserűsége.',.Kevés szív dobog még, aki azt a öivilizátori sáskajárást a saját szemével nézte végig. Uj nemzedékek tolongnák az élet versenyében, legalább is ötven évesnek- kell az embernek lennie, hogy 'elmondhassa: láttam legalább ama rövid, de keserű kornak a maradékait. Jókai Mór egy-két regényében törekvései, érzületei, félszegségei, alakjai, könyfakasztó furcsaságai és hahotát keltő komolyságai fel vannak irva a halhatatlanság számára* Csodálatos dolog volt ez nagyon. Mert ama furosa had, néha nagyon is szedett-vedett népség, mégis egészben a nyttgati oivilisáoió magasságán éa vele tanák, hogy a termelés biztosítási ivek miuól sikeresebb aláirathatása végett alólirt bizottság kiküldöttjei személyesen is megjelenjenek: azt készséggel teljesítjük. Kelt Pápán, 1894. jan. hó. 28. Körmendy. Béla, Ihász Lajos, jegyző. a nagygyűlés elnöke. Dr. Femjvessy Ferenc, Barthalos István, Weber Rezső, Walla Gyula, Berger Gábor, bizottsági tagok. A villamos világítás kérdéséhez. E lapok január 21-iki számában kifejtett álláspontomat dr. Antal Gréza urnák e lap 28-iki cikke dacára is fentartom ós erre még egyszer ki kell terjeszkednem, mert az utóbbiban tett számításból látom, hogy cikkemet a t. cikkíró ur részben tévesen magyarázta. En ugyanis számításba vettem, hogy a dohánygyár, az államvasutak és a laktanya világításra a honvédelmi ministerium velünk szerződnek és ha ezenkívül még 800—1000 láng fog a városban magánosok által jegyeztetni — mit a magánosok csak évek múlva, vagy általában nem fognak megtenni — meg ez esetben sem alakulhat meg a részvénytársaság az általam már előa-Jott okokból, tökéje kockáztatása nélkül. Egészen külön pontban, — hol másról beszéltem, — említettem, mikép 8% nem sok számítási alapul, mivel tervünk az, hogy a részvényeket Pápa város lakosai és főleg a város jegyezzék, a mit tehát egyrészről elvesztenek a vámon, azt megnyerik a réven, másrészről csak ez fogja a közönséget a részvényjegyzésre — melynél Pápa városnak elsőbbsége lesz — rábírni. Téves a cikk annyiban, hogy én 800 lámpa, jegyzésénél 8% tiszta jövedelemre számitok, mivel én kiemeltem, hogy a magánosok változnak, lemondanak ós igy ezekre — még ha 800—1000 lámpát jegyeznek is, — alapítani nem lehet; de ha a város a világításra szerződik, tekintve, hogy az állami intézetekre bizton számithatunk ós más városokban" a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a magánosok, ha nem egyszerre is, de lassan-lassan — habár váltakozva — néhány év múlva mégis szaporodnak, a mint a város ós az állami intezetek velünk szerződtek, a részvénytársaság megalakul, mivel a magánosoknál a lámpaszám nem annyira lényeges, miután ezek átlag úgyis csak igen kevés égési órát vesznek tényleg igénybe ós végre tény az is, hogy okvetlen lesznek magánosok, kik a villamos világítást igénybe veszik. Rámutattam, hogy részvényjegyzéssel a városnak a villamos világítás igen kevéssel kerül többjébe, valamivel többet pedig a t. cikkíró ur is hajlandó a jobb világításért áldozni. Ha már most figyelembe vesszük, mikép a legutóbbi évben megépítettük a városházán a fogyasztási ós vámkezelési hivatal helyiségeit, a járványkórházat és adtunk a collegiurn segélyhez, a regalekamaton kívül a városi pótlókból 8972 frt 11 krt, ezen évben felemeltetett a hitközségeknek iskolai célokra adandó segélye — melyet a törvény 5%-ban állapit meg — 15%-ra ós ennek dacára a községi pótlék csak 3-6%-kal emelkedett, ugy kétségtelen, mikép a villamos világítást, midőn az építkezések és collegiurn segélyre fizetett 17511 frt 76 kr kiadás elmarad — ós a regalekamat is a folyó kiadások fedezetére fordítható — a város az általam jelzett módon bátran bevezettetheti serre szerződhet a nélkül, hogy a községi pótlókot felemelje; sőt kell, hogy helyes kezelés és részvényjegyzés mellett a város ezen világításra nézve ugy szerződjön, mikép ez neki semmiféle több kiadást ne okozzon és mégis szépen ós jól legyen világítva. Kétségtelen tehát, hogyha haladni ós városunkat emelni akarjuk, ugy ezen téren sem szabad az ujabb vívmányoktól visszariadnunk. Végül még egy tévedését kell helyreigazitanom igen t. barátomnak. En és még néhány bizottsági tag Weisz cég ajánlatát csak ugy lettünk volna hajlandók elfogadni, ha ez ajánlatát 75%-kal felemeli, mivel a tanácsbeliek egy része félt a házikezelóstől, azonban ezen véleményünket a bizottság döntő határozata folytán a vállalkozóval nem is közöltük. Steinberger Lipót. Jókai-ünnepély. — Jan. 27 és 28. — Mult hó 27-én ós 28-án örökre feledhetlen ünnepélyeknek voltunk szemtanúi városunkban. Nemzetünk lánglelkü iróját, kinek szellemi fejlődésében itt tartózkodásának is van része, ünnepelte városunk közönsége. A » Jókai-kör «-nek közösségben élő vezérelmék törekvéseinek vala á munkás csapata. Igaz az is, hogy egyben-másban nem is tettek mást, minthogy : végrehajtották a dicső 18á8 vívmányait, részben a szellemét. De gyűlöletesnek, de veszendőnek, balsikerünek kellett lennie minden szándékuknak és cselekedetüknek, mert a civilizációért, a melylyel rendelkeztek s a melyet kínáltak, cserébe kérték államiságunkat, szabadságunkat, nemzeti jellegünket. Azaz, hogy kérték? Dehogy kérték, sőt inkább vették kéretlen, erőszakosan. Ha mostan ismételve, meg ismételve látjuk, mily elragadó lelkessóggel lehet alkalmatos időben nagy reformokat proklamálni, de hogy mily konvulziókkal, mily bouyadalmakkal jár -gyakran a legüdvösebb reformnak is átültetése a más csapáshoz törődött eleven életbe : kihámozhatjuk könnyen azt az igazságot, hogy az elnyoniiis korszaka is tudott becses szolgálatokat.tenni a nemzet fejlődésének, .azonkívül is, hogy míg zsákmányul bevert cilindert, sovány batyut, lyukas sárcipőt és viseltes Bakh-huszár-egyenruhát vitt magával a kivonulók serege, addig ide elementáris erővel egretörö reményt, megifjult életkedvet, tüzet ós lelkesedóst hagyott, mint. vetésének ós munkálkodásának eredményét. Ma, mikor e visszaemlékezést papírra vetem, egy másik, ha lehet, még a réginél is furcsább társaság kivonulását látom a, háromszínű határon át. Nem ütött-kopott alakok torzított képe, hanem siimmetrikjis, szépen díszített, itt-ott 'aranyozott külsejű vaskos legények, bicegő .járással, hosszú sorban. Ezek is a civilisiöió apostolai nálunk. Becses a tartalmuki tele hasznos ismerettel, tudományos világossággal. Nincsen is irántuk ellenséges szándékunk, nem kérik államiságunkat, nem kérik alkotmányunkat, nem kérik szabadságunkat cserébe azért, a mit adnak. De sőt alkalmasak arra, mint minden terjesztője a civilizációnak, hogy bennünket becses kincseink megvédelmezósóre még jobban fölfegyverezzenek. És ha ón mégis a belső öröm és a lelkesedós nem közönséges mértékével nézem e vándormadarak elvonulását tőlünk, annak igen nagy oka van, a föoka pedig az a megnyugtató érzés, hogy immár feleslegessé van téve további ittmaradásuk. És kik, ós mik e kivonuló vándormadarak, kérdi az olvasó. Felelem: könyvek; felelem: lexikonok ; felelem : német könyvek; könyvek, melyeket konverzacionsz-lexikonoknak nevezünk, a régiek ismeretek tárának mondották. A minap olvastam egy hirdetést a Budapesti Hírlapban, melyben az állt, hogy a Pallas nevű irodalmi társaság hajlandó minden létező ilyetén ismeretek könyvét becserélni az ö kiadásában megjelenő vállalatért és az idegen könyveket, mint magát hirdetésében kifejezte: kiszállítani a határon. E vállalat sikeréhez ós ahhoz, hogy komoly emberek pártolhassák, egy dolog föltótlenül szükséges : az, hogy a Pallas könyve oly teljes és szavahihető legyen, hogy a német vállalatokat, akár a Brokkhaust, akár a Meyert,- pótolhassa. Nekem mindjárt lett volna kedvem, a mint a kérdéses hirdetést olvastam, ezt a cikkelyt megírni. De előbb tisztába kellett jönnöm efofel tétellel Összehasonlítás utján, mert ha nem tehetek 5
