Pápai Lapok. 21. évfolyam, 1894

1894-01-21

A cukorgyár Pápán. — Ajánlva {. gazdaközönségünk figyelmébe. — " "Á Veszprém' megyei gazdasági egyesület á múlV óv alkonyán t. Barthalos István ur inditvánvára elhatározta czukorgyár felállítását Pápán és óbajtóita 'mindenek^ előtt a létesítést bizonyos holdszámu cu­korrépa térületnek biztosítása * által 1 *! mármost megkezdeni. Ezen Pápa városának ipar- kereskedelmi érde­keire, lakosságának kereset forrá­saira, környékének gazdasági tekin­tetben fölszámithatatlan 5 előnyöket nyuitó és biztosító' vállalat ügyében folyó hó 27-ón, azaz jövő szombaton lesz Pápán a városháza nagy ter­mében a nagy gyűlés. T. Gazda Barátaim! Lelkes örömmel kell üdvözölnünk a cukor­gyár létesítését célzó indítványt, kö­szönettel és hálával eltelnünk az in­dítványozó s az indítvány megvaló­sítása körül önzetlenül fáradozó t. urak iránt főleg nekünk kis gazdák­nak, kik a nagy gazdák nagyobb bajai mellett, kisebb gazdaságunk kisebb, de azért nekünk elég nagy, bajaival évről évre küzködnünk s valljuk be őszintén, lohad a kedv, ernyed a kitartás, lankad az erő, mert a régi jó mód lassankint bú­csúzik tőlünk, évről évre kevesebbet tudunk kiteremteni abból a kis gaz­daságból épen akkor, mikor a kia­dások évről évre szaporodva nővo­kednek. Mi az oka? — Gazdálkodá­sunk egyoldalúsága, melynél fogva csak gabonát termelünk és csak ezt tudunk eladni, s ép ez vonja maga után legtöbb bajunkat, mert a ga­bona árak alacsonyak s még csak reményünk sincs arra, hogy rendes viszonyok között csak a néhány óv előtti gabona árak ismét Visszatér­jenek. Mi tehát a tenni való? —­„Segíts magadon, az Isten is meg­segít" mindja a közmondás, tartsuk magunkat ehhez, épen most kínál­kozik a kedvező alkalom, hogy ma­gunkon segíthessünk. Legyünk rajta mi kisebb gazdák különösen, .hogy a cukorgyár Pápán minél előbb létre jőve, működését, üzemét, munkáját megkezdhesse; csatlakozzunk külö­nöfen mi kis gazdák azon zászló alá, melyet gazdaságaink megmen­tése és föllendülése érdekében előt­tünk lobogtatnak, csatlakozzunk az által, hogy okvetetlenül termelői le­szünk a gyárnak mindenek előtt és ha kell tehetségünkhöz mérten még támogatjuk is a vállalatot, a létesí­tés nagy és nehéz művében. Ne vonja ki magát senki, pici, parányi dolgok bámulatos óriási eredménye­ket képesek létre hozni, egyesült erővel képesek leszünk egy-két óv alatt virágzó cukorgyárat oda állí­tani Pápára mindenek előtt ós első sorban csakis a mi hasznunkra. Azt mondhatná valaki „Mi hasz­nom lehet nekem a pápai cukor­gyárból?" Nagyon sok, a mennyire hely, idő s lehetőség engedi, el­mondom. A cukorrépa szereti a jó erőben levő tele vény es, közópkötöttségü jó mólyen művelhető földet Művelése nem nagyon sokban különbözik a takarmányrépa művelésétől, tehát majdnem minden kisebb gazda tudja is,' a".mit még tudnia kell, nagyon könnyén megtanulhatja., A takar­mányrépának a legjobb földet ad­juk, rendesen jó érett friss trágyás földbe helyezzük, innét kapunk sok répát; a cukorrépának is nagyon jó 'földet kell "adnunk",' azonban "friss trágyába helyeznünk' egyáltalában nem szabad, inért énnél nem az a főcél, hogy nagyon sók, hauem . az, hogy iiagijon jó, vagy is cukorban gazdag ós nem cukorban szegény répát termeljünk. Ezt elérjük, ha a következő vetés rendét betartjuk: a friss trágyázott földbe vetünk, za­bosbükkönyt, ezután' búzát, ezután cukorrépát^ ezután "árpát, ^a igy készítünk cukorrépa "alá csak 4 hol­dat és ezt megmunkáljuk a mint kell becsületesen, ez a négy hold bámulatos csodákat fog művelni a kis gazdaságokban, ineit a 12 hol­das gazdaságban egy negyedrósz föld ad kitűnő jó takarmányt (ez által lesz szép ós jó érőbön levő. állat), háromnegyedrósz pedig oly termést ad, melyet a piacon" és a cukorgyár­ban értékesíthetünk. Lesz kitűnő bú­zatermésünk és főleg árpa terme­sünk, mely a répa után lehető ^leg­jobban fizet. A répa pedig közép­szerű időjárás mellett ís kat holdan­kint 100 méter mázsát lead, tehát 4 holdról 400 métermázsát s ha a gyár forintjával veszi át, a mi való­színű, a négy holdról 400 frtot, árul­hat a kis 'gazda. Számítsuk le eb­ből t. Gagda barátom! összes költ­ségeinket, a földbért, adót, szántást, vetést, kapálásokat, szedést és a gyárhoz szállítást, még mindig ma­rad oly jelentékeny tiszta hasznunk, minőt mai viszonyaink között más terményekből kiteremteni nem va­gyunk képesek, vagy megközelítőleg talán csak a burgonyából, ha kemé­nyítő vagy szesz gyárnak termel­hetnék. Ezen közvetlen haszon mellett még lesz közvetett hasznunk is. Visz­ezamarad a répa feje, a gyártól olcsópónzen visszakapjuk a répa törkölyét, mind a kóttő nagyon jó takarmány, ezzel tejelő, igás, hízó ós növendék marhánkat kitűnően ta­karmányozhatjuk, a mellett, hogy ezek után is szépen pénzelhetünk, lesz bőven jó hatásában erős trá­gyánk, ez által erősen följavulnak földjeink, rétjeink s ezek által ta­karmány és gabona terméseinek lesz­nek évről évre jobbak s igy vissza­varázsolhatjuk a régi jó időket, ter­melve, ha alkalom van az okos ér­tékesítésre, azt a mi jobban kifizeti magát. Az alkalom pedig az okos érté­kesítésre kínálkozik a cukorgyár ló­tesitésével. Kár, nagyon nagy. kár volna közöny ós nem törodisóggel a talán soha vissza nem térő, .na­gyon is kedvező alkalmat, elszalasz­tani. — Ha azokat, a miket az imént a lehető legrövidebben kis gazda közönségünk érdekében elmondot­tam, t. Gazda Barátom jól. átgon­doljuk, lehetetlen, hogy saját hasz­nunk és legközvetlenebb érdekünk előmozdítását ne lássuk a cukorgyár létesítésében. - Vegyünk j részt -annak létesítésé­ben. Legyünk résztvevők ós terme­lők. Ä'jólét alapját rakjuk le nem csak mi magunk, hanem főkép az utánunk jövők számára. Sojala Alajos. ? >F v öyárosi> levél. —j Budapestkávéházban. — No —; gqndqlják azok, kik a „Hét" című hetilapot szokták olvasni -r-hisz ez az ember palám et publice plagizál. - Engedelmet kérek, de ez ellen a leg­határozottabban tiltakoznom kell. Ez a jcim. vjálajíztás csak -azt mutatja,.hogy mily .ro^onérzphímme] viseltetem Kóbor Tamás ur iránt, ki t tudxalevóleg e cim >ajatt .irt egy hosszabb tanulmányt. (i Ez. a- cikk...egyébiránt már régen a „begyemben", yolt,. de a sök aktuális- do­log kiszpritotta. ( Meg aztán vártam a tél tényleges beállását, mikor a hópelyhek oly szépen szállingóznak alá a magasbóL •Ennek hiányában pedig nem lehet ideáli­san irni erről a thémáról. ,Azt bizonyosan önök is .hallották, tán tapasztalták is, hogy Budapesten; fel­tűnően sok kávéház van. Nem múlik .el hót, hogy uj kávéház ne nyílnék, az utóbbi időben, valóságos kávéház alapí­tási düh. vett erőt a„ vállalkozókon, s a konkurrencia joly, nagy,, hogy-. inkább a legnagyo.bb^ad.ósságokba, verik. magokat, csakhogy minél . elegánsabban, .fényeseb­ben, külföldi mintát utánozva, rendezhes­sék be helyiségeiket.- Még megérjük, hogy a milleniumra minden vidéki számára kü­|ön.. t ká t Vjéház. lesz. .HijjatalpS; ,kimutatás .szerint Bécsben félannvijkávéház .^an, '.mint Budapesten, holott csak.fólannyi.lakpst számlál^mint az osztrák főváros. Igaz, hogy, a bécsi kávéházak sokkal tágasabbak, de fény, pompa -tekintetében a mi kávéházaink vetekednek amazokkal.* S, a dologban' az a legérdekesebb, hogy ez a jqagy fény néhány vállalkozó müve, kik szintén vál­lalkozóknak berendezik a kávéházat, s ezek a tulajdonosok egy bizonyos össze­get juttatnak .nekik a jövödelemböl. Gspdálatps, hogy ,.e ,sok - kávéház. mégis képes existálni. „Budapestet az idegenek „kávéház város"-nak nevezték el. S a mi szeretett fővárosunk ezt a szép cimet mégis ér­demli. Itt.minden embernek meg van a m^ga rendes Jcávóháza, hol .jól érzi 'ma­gát. Itt megtalálja ^azt .a kört, .hol elszó­rakozik, hol ismerősei .^an-oak s ; .akkor ott állandó vendég „stammgast". Nincs az a családos ember, ki pik­koloját nem az ö rendes kávéházában, rendes újságjai közt issza meg. S ha figye­lemmel kisérjük AZ jegyes kávéházakat s a vendégeket, egy bizonyos ádöben^gyan­azon alakokkal találkpzunk, kik ^min.t.az óra oly pontosan jönnek, mennek s he­lyüket ujtsa mások foglalják el. Kis városban valóságos csodaszámba megy, ha np ,ii ^megjalenik valamelyik kávéházban (az még .az .„az ;hirlik K ro­vatba is belekerül) itt nök nélkül nem is fényes a kávéház; kik gyönyörű ruhájuk­kal színház előtt a kávéházban mindig állandó,bámulat tárgyai. De vannak olyanok is, kik rendes „uzsonnájukat" a férjeikkel (vagy) és a házibaráttal-a kávéházban eszik meg. El­olvassák a lapokat, elnézik a billiárdozókat, kinéznek az ablakon ... f Még az is megtörténik, hogy a . kis bakfisch leányok a szini tanodából vagy­előadásról kijövet, először megállnak s­tanakodnak, azután, összeszámlálják a zseb­pénzüket s miután minden kellékkel ren­delkeznek hogy a kávéházba bemehesse­nek (még szépek is) nem minden lelki fé­lelem 'nélkül bemennek „csokoládózni" (ez az-.ő kedvencük). Itt- aztán titokzatosan suttogva megkérik szépen a pinczért, hogy hpzza el nekik a „Magyar figarót", „Styxót stb. melyeket olvasnia papa szemei előtt épen nem volna tanácsos. Igazán olyan érdekes elnézni eze­ket a bakfischeket a mint óvatosan kö­rülnéznek, nem lája-e őket valami családi ismerős, ya gy.jplane a tanár- ur nincs-e épen jelen ? Még rágondolni is szörnyűség. Kedves látvány, midőn összedugják frou­frous fejüket, ha valami finom pikanté­riát olvasnak, s a nagy táblás könyv védbástyája mellett kedvükre kinevetik magukat ^- az-okosabbik megmagyarázza a kevésbé. okossabbiknak az értelmét • (ha esetleg nem értené) s olyan .naivitás, gyermeki könynyedsóg, ártatlanság rejlik a tiltott kacagásban, hogy a szemlélő maga is vissza kivánja azt a romlatlan kedélyt, természetes minden 'áfféktáció nélküli nevetést, mely-gyermekkorunkban sajátunk vplt. S ha bejön egysasszony férjével « a házi baráttal (ez. utóbi. nélkülözhetetlen, ha a férjnek, szivar kell, vagy•• otthon felejtette a tárcáját) "olyan irigykedve szemlélik, mert annak az asszonynak sza­bad .nyíltan olvasni azokat a lapokat, hisz a férj ük rendeli meg^ nekik. : A kinek szemlélő-tehetsége Van, na­gyon, sok.érdekes, alakot, jelenetet, • cso­portozatpkat fedezhet fel a.kávéházakban. Beszélgetéseket figyelhet meg, tanulmá­nyozhatja az egyes emberek gondolkozás­módját, mely* á kávéházban érvényesül ..leginkább.'tárátok"itt jönnek össze, üz­leteket itt; kötnek, meg- állapokat--is itt készítik. A. bir,lapirók az esti órákra* TÍI ár előre dolgoznak,: de; miután, a.• hivatalos helyiség ellenszenves mindenkire nézve, a kávéházba jön dolgozni. Tárcákat, no­vellákat gyárilag készítik itt. De ne tes­tének; ám^azt gondolni, hogy ebben a zsivajban nem lehet gondolkodni, söt ellenkezőleg, ha. az ember füle hozzá szo­kott ahhoz a zümmögóshez hasonló folyto­nos zsivajhoz, anynyira megszokja, hogy csak-ilyenkor tud irni. . . . Kinézünk az ablakon, elmerülünk szellemileg a nagy tömegbe,-kiválasztunk egy .alakot, a sok- közül s ' annak - léptéit követjük, gondolatban, uj helyzeteket-ta­lálunk fel, lefestjük-öt. * milyennek kép­zeljük s igy készülnek az elbeszélések, tárcák, novellák. S ezek is ugy alakulnak, a milyen a kedély, a gondolat; az ember szeme elmereng, néz . . . néz, de nem lát semmit csak? azt, kinek lépteit követi, de a ,kóz az jár gyorsan, a papíron, s az olvasván másnap a sorokat, sokszor rá is­mernek arra az alakra kit lefestünk. A laikus felkiált: De édes Istenem, mintha a szivemből olvasta volna ki, olyan.szépen megírta. — Igy készülnek a tárcák. Poliány 'Zoltán. — A Píallas-Hagy Lexikona Utk füzetes kiadásából megjelent az 55., 56., és 57. füzet, mint rendesen, díszes kiállításban s gondosan szerkesitvé. *A 'szövegben 'rendkí­vül' sok "az ábra: a r 3 füzetben nem kevesebb mint 143. — A Nagy Lexikon kapható min­den könyvkereskedésben füzetenként 30 krjával vagy kötetenként 6 írtjával. Figyelmeztet­jük továbbá olvasóinkat, hogy a kiadórészvény, társaság átvesz mindén külföldi,' Valamint el­avult magyar Lexikont' 8 érdeklődőknek meg­küldi kívánatra a nyomatott csereföltételeket. A kiadóhivatalnak ezt a nem eléggé méltá­nyolható elhatározását melegen ajánlhatjuk mindénkinek, aki a most már teljesen fölösle­ges német Lexikonoktól' meg akar szabadulni. — Nemzeti iskola: Benedek Elek tanügyi heti lapja;, a Nemzeti Iskola, az egyetlen tanügyi lap nálunk", mely taná­roknak és tanítóknak egyként szolgálja erkölcsi és anyagi érdekeit s a közoktatás minden ágával foglalkozik a legalsó fok­tól a legfelsőig. Mutatványszámának cik­kei közül kiemeljük á következőket: Egye­sült erővel, Benedek Elektől, Az orsz. középiskolai tanáregyesület Teformja, He­gedűs Páltól, Nyugdíjtörvényünk F.-től, A székes főváros tanárai és tanítói 0.-tól, Krónika (tanár és miniszteri tanácsos) B. E.-tól, Higany-urfi,' tárcza Gaál Mózestől, A lámpás, regény a tanítói életből, Gár­donyi Gézától. Végül újdonságok stb. A Nemzeti iskola előfizetési ára egész évre 4 frt. "Kiadóhivatal: Lilíom-utcza 35. Me­legen ajánljuk e kitűnő újságot a tanárok és tanítóknak. — Palotásy Gyulától, a most el­hunyt zeneszerzőtől- égy uj keringd jelent meg „Polgári-házasság" címen Táborszky Nándor zeneműkiadónál. A keringő utolsó műve a ko­rán elhunyt ritka tehetséges és tevékeny ze­neszerzőnek és a legsikerültebb dzerzeményei­nek egyike. Dallamos, eleven és szép keringő, mely rövid' idő múlva országszerte ismert és : kedvelt lesz.' A címlap égy igen sikerült eskü­vői jelenetet ábrázol a jegyző előtt. Ara 1 frt. Megrendelhető ugy a kiadónál, Budapesten, mint bármely más zeneműkereskedésben. — A „Zenélő Magyarország,, 1894:. 2-ik száma megjelent ós tartalmazza : Serenade(Ejizene), Fel ä mény'nyé.be (Polka mazur) Zongorára- ós Részeg vugyok rózsám, zongora „és énekre irt zeneműveket. Elo­fiz. Vj-ed évre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Kiadóhivatal: Bpest VI. Osengeri utca62/a. — „Néplap" cim alatt népies gazda­sági hetilapot ad" ki Budapesten a „Hazánk" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság a f. évtől kezdve. Az uj lap — amelynek fe­lelős szerkesztője Bombay Dezső —főtartóimat gyakorlati, népies nyelven irott gazdasági cik­kek képezik a mezőgazdaság, kertészet, szőlő­művelés minden ágából. A lap 4 kiadásban: magyar, német, tóth és román nyélven jelent meg s magyar példánya az ország összes köz­séginek, ugy a mutatvány szám is. ingyen kül­detett meg. Előfizethetni a „Hazánk" írod. vállalat és nyomdai társaságnál Budapest, Köz­telek. Előfiz. egy évre 2 frt. Kivonat: Pápa városának gabona-árjegyzőkönyvéből 1894. junáár hó 19-én. S Jó. KözAp. Alsó. Buza 7 ftOOkr. 6 ft80kr. 6 ft 20 kr. Rozs 6 » 00 » 5 » 20 » 5 » 00 . Árpa. 8 » 00 » 7 » 60 » 7 » 20 . Zab 7 . 00 » 6 » 80 » 6 . -fű » Kukorica 5 . 00 » 4 » 90 > * > 60 » Burgonya 2 . 00 » l » 60 , 1 » 20 » Széna 4 » 00 » » 70 , Zsupp 2 . 40 , 2 » 20 » Osvald Dániel, polgármester. A pápai föisk. könyvnyomda PB?* mely alapíttatott 1836-ban *Tp| a leggyorsabb és legszebb készítésre elfogad önálló munkák, diszművek, hírlapok nyomását nemkülönben falragaszok, körlevetek, gyászlapok, meghívók és síi), készítését. EIS TITáMB könp-, zenemű- és papirkereskedőhoz intézendők j If^pan^ föf-oxtio^,^Q. ixxegryela^z során

Next

/
Oldalképek
Tartalom