Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-04-16

fejlődését s jelen stádiumba jutását a közg}*ülés elé terjeszteni. Az egyházkerület mult év szeptem­berében tartott közgyűlést Komáromban. Ez alkalommal tárgyaltatott a főiskola ügye is, és a főiskolai ügyek tárgyalása a ker. közgyűlés igen sok tagjára azt a benyomást tette, bogy azok az állapotok, melyek jelenleg vaunak, fenu nem tartha­tók. Ezek értekezletre jöttek össze és ki­fejezéstadtak annak, hogy a főiskolai ala­pok nem jó helyen vannak és azokat ott többé meg tűrni nem lehet. Euuek ered­ménye az lett, hogy a komáromi érdekelt­ség kimondta azt. hogy a főiskola csak ott virágozhat, hol a kerület püspöke lakik, (Nem áll, nagy zaj'.) s azt kérte, hogy a pápai főiskola helyeztessék át Komáromba. Ezzel szemben van egy másik előterjesz­tés, szintéu egy ily érdekeltség összeülésé­ből eredre, a mely a pápai főiskola Pápán leendő megtartását szintén a saját szem­pontjából szükségesnek tartja. Megjegyzem, hogy a komáromi elő­terjesztés mellé csatolva vaunak azon aján­lati tételek, melyek a Komáromba helyezte­tés folytán fenn állanak. A pápai előter­jesztésnek ily melléklete nincsen. — A komáromi egyházmegye folyó évi ápril ha­vában tartott közgyűléséből azon kérelem terjesztetik az egyh. kerületi közgyűlés elé, ..miszerint tekintettel az ügy fontossá­gára, továbbá arra, hogy ez életkérdés az egyházkerület főiskolájára, s minthogy az egyes egyházközségek tartják fenn az iskolát, mielőtt érdemleges határozat ho­zatnék, az illető egyházak meghallgattas­sanak és csak azután tétessék érdemleges intézkedés." Ezzel ellenkezően a pápai egyházmegye azt proponálja, hogy a ke­rület pápai főiskolájának Komáromba le­endő átvitelének kérdése vétessék le a napirendről. — Ezek vannak a kezeim között levő különböző iratokban részletesen előadva. Ezután az előterjesztések felolvastat­ván, kitűnik, hogy A komáromi érdekeltség ajánlatai ezek: A város és vármegye ajánlatai 75,000 frt A komáromi izr. hitközs. ajánlata 3.O00 ,, A komáromi pénzintézeteké . . 6.500 „ A magánosoké 52,000 .. A komáromi egyház által átengedett épü­letek s beltelke k értéke . 65.000 , , Összesen: 2i>l,50i> frt. A pápai érdekeltség a már létező alapok és ingatlanokon kivül az állam­Sfgéivlyel együtt ltso.onO frtot bocsát a főiskola szabad rendelkezésére. Felolvastatik özv. Kerkapoly Károlyné (I Nagyméltósága levele, melyben boldo­gult férje ezer kötetre meuő értékes könyv­tárát szekrényeivel együtt a kerület főisko­lájának adományozza azou világos kikö­téssel, ha a főiskola miudenkor Pápán ma­rad. — Az adomány hálás köszönet mellett ellogadtatik. Beöthy Zsigmond iuditványa: Tekintettel arra. hogy az a mozgalom, mely Komáromban, illetőleg ennek vidékén azon jó szándékból indult meg, hogy az egyházkerület pápai főiskolájának virág­zása nagyobb aránya áldozatok által és az egyházkerület korlátolt anyagi erejének kímélésével biztosítva legyen, Pápa és vi­dékén uj ellen mozgalmat hozott létre, mély­szintén a kerület főiskolájának virágzását czélozza s tekintettel, hogy mindkét moz­galom, illetőleg verseny arra törekszik, hogy a főiskola ugy anyagi, mint szellemi tekintetben ne csak magas színvonalra emeltessék, hanem az állam kívánalmainak is megfelelve megálljon: indítványozom, hogy a ker. közgyűlés mondja ki, hogy miud a két mozgalmat beható tár­gyalásra méltónak tekinti, s mielőtt dön­tene, egy lehetőleg jogász ismeretekkel és gyakorlati képzettséggel biró küldöttség küldetik ki, hogy ugy Pápa, mint Komárom alapítványait, a főiskolai épületeket, a pénztár helyzetét, az egyházmegyéknek évi adományait vegye vizsgálat alá s a vizs­gálat eredményéről oly jeleutést tegyen, mely a székhely kérdésében szavazattal biró egyház községeknek teljes tájékozást nyújtson. Ezzel szemben Antul Gábor ácsi lel­kész hatalmas beszédében birálat tárgyává . tevén a komáromi érdekeltség által fel­hozott indokokat, kimutatja, hogy a pápai főiskola, mely háromszáz év óta fennáll már, ugy a multbau, miut a jeleubeu kultur missióját luven betöltötte ugy, hogy semmi okot nem lát az áthelyezésre. Földrajzi, kulturális, gazdasági, olcsósági tekintetben Komáromnak Pápa felett semmi előnye nincsen. Sőt ha vesszük, hogy Komárom váreröditvéuy, Vizáradásokuak van ki­téve : közbiztonság, közegészség és tekintve az ott állandóan levő katonaságot, közerköl­csiség tekintetében határozottan kedve­zőtlenebb helyzetben van, mint Pápa. Ha pedig birálat alá vesszük a kérdés pénzügyi oldalát, továbbá az e kérdés elbírálásánál nélkülözhetetlen l.-.migyi statistikát, na­gyou is reális alapon bebizonyíthatjuk, hogy semmi fontosok nem forog fenu, mely a kerület főiskolájának Komáromba leendő áthelyezését indokolhatná. Azért indítvá­nyozom: ,,Muudja ki a közgyűlés, hogy tekintettel a pápai iskola százados múlt­jára és azon fonto- hivatásra, melyet szá­zadokon keresztül közművelődési és nem­zetségi szempontb >\ betöltött és mais be­tölt; tekintettel a.«>u áldozatkészségre, — melyet a pápai érdekeltség ugy a múltban, mint a jeleubeu tanúsított: a komáromi in­dítványnak mellőzésével, a kerület főiskolá­jának továbbra is Papán h gyásáthatározza el, és a pápai uj cnüegiuni számára eme­lendő iskolai épületre vouatkozólag szüksé­ges intézkedést tegye meg. 1­Konkoly Theyi' Béla: Főt. Egyh. ker. közgyűlés! Hindern kelött kijelentem, hogy engem nem a helyi érdek vezetett, hanem szivem őszinte érzelmében van meg a jóin­dulat a főiskola hánt. Kijelentem, hogy a nuütból vett képek a jelenben nem ringat­hatnak bennünket: mikor azt látjuk, hogy a pápai főiskola növendékeinek száma év­ről-évre apad, ott valamit tenni, ott valamit cselekedni kell. — Nyilván való, hogy a főiskola pénztára nagy deficittel küzd, a jövőt pedig biztosítani kell. Továbbá a zsi­nat is elrendelte, a kormány is, hogy a ta­nárok íizetése egy bizonyos maximumra r emeltessék. Ezek mind a főiskola életébe vágó kérdések, melyeket elodázni nem lehet, nem szabad; azért Antul indítványát nem fogadom el, hanem a Beöthy Zsigmondé­hoz járulok. Dr. Darányi Ignácz orsz. gyűlési kép­viselő, főiskolai gondnok: F. E. K. G.\ ! Nagyon óhajtottam volna, ha ez a mozgalom ez idő szerint elmarad-, de ha már meg­indult törekednünk kell, hogy a kellő mér­séklet határai között maradjon; s mind két oldalról azon kell lennünk, hogy ezen mozgalomnak legalább anyagi haszna le­gyen, és a pápai főiskola felvirágzásában előrehaladjon. Készletekbe uem bocsátkozom, mert ez ügy a sajtóban, az egyházmegyékben annyira meg vitattatott s ki van merítve, hogy alig hiszem, hogy lenne valaki itt közöttünk, a ki tájékozva ne lenne; de meg keserűséget sem akarok okozni, nem tartom tehát helyesnek,- hogy Pápa és Komárom közt mintegy éles párhuzamot húzzunk, mert ismeijük Pápának és Komáromnak helyzetét s kívánjuk, hogyha Pápán marad is a főiskola, azok az áldozatok, melyek megajáultattak a komáromi érdekeltség ál­tal, egyházunk érdekében lehetőleg gyü­mölcsözők legyenek. Itt az alapítványok kérdése a fontos! Eu megvallom, hogy ha áthelyeztetnék az iskola Komáromba, ha a pápai egyháznak kereseti joga nincs is, de vau kereseti joguk az alapítók utódainak és már maga ez ŰZ egy szempont elég, hogy az át­helyezés ellen szóljunk; miután az ala­pítványok általános jogi elvek szerint, de magasabb erkölcsi szempontokból is szo­rosan magyarázandók a régi alapítók ha­tározott akaratának tiszteletben tartásá­val. Es e tekintetben hogy állunk? A 4H8.002 frt alapítványból tulajdoukép csak 85,244 frt. az, ami minden kétségen kivül szabadon áthelyezhető. Nagy ügyeimet érdemel Bőthy ö nagyméltósága iuditvá­nya, de a zsinati törvény 56. §. az egyház­kerület jogkörébe helyezi minden egyházi és iskolai közigazgatási ügyek intézését, és ha mi itt nem tudjuk az ügyet el­intézni, hogyan várhatjuk azt az egyes egyházközségektől. Az egyházkerület nyu­galma s az egyetértés szempontjából, a fő­iskola létérdekéből kifolyólag a főiskola helyben hagyását kérem és Autal Gabor javaslatát, fogadom el. Molnár Béla zajos ..eláll" kiáltások között Beöthy Zsigmond indítványát pár­tolja. Czilce Lajos főiskolai lelkészi íőgond­nok szót emelvén a főiskolának Pápán ma­radása érdekében igy szól: Nem lehet tagadni azt. hogy az 1891. évi zárszámadás szerint a főiskola pénz­ügyi helyzete uem kedvező; mert e sze­rint 10 ezer frt jött be kamatokban az előző évi 12 ezer forinttal szemben, az egyházmegyéktől pedig 4 ezer frt folyt be az előző évi 5 ezer frt helyett. Azonban ezen látszó jövedelem-csökkenést maga az egyházkernlet idézte elő: mert l8Sü-beu a tanári lizetést 200 frttal emelui rendeli s ezen határozata már azou év utolsó ne­gyedében foganatosítva levén, ez a 21 ta­nárnál 1050 frt külöubözetet tesz ki. Meg­szüntette a tanító képezdét s egy tanárt végkielégítéssel el kellett látnia. De okozta a hiányt más oldalról az illető pénztár­nok innak eljárása, mely szerint az évi összeg helyett 1890-beu 4000 frtot, a a kö­vetkezőben pedig 1500 frt helyett 3000 irtot törlesztett az építkezési pénztárnál. Igy a hiánynak természettel elő kellett áll­nia. Ehhez uu'-g megtörtént az, hogy 1890­ben az év végével a naplók, igeu helyesen, sem adtak nekik, táljuk, abroszuk sincs, ,,most futkoznakfel-alá az falun''.— Majd leirja azt is, hogy kik voltak jelen az esküvön, hogy Kévay Ferencz volt a fö­gazda, Bosnyák Tamás a vőfély és egy Bosnyák kisasszony a nyoszolyó, és az eskető pap maga Pázmány Péter az esz­tergumi érsek, süt az esküvőre a kalue>ai érsek is oda érkezett. Végre az uj asszony Esterliázyné bele írhatta ezen esküvőjét is naplójába: „Az én szerelmes uram vötfc el en­gömet 20 esztendős koromban az tekin­tetes nagyságos gróf Esterházy Miklós uram. Az ü kegyelme ideje 40 esztendő­ben volt. >Mi ugy tudjuk 42 éves volt, mert 1582. ápril 8-án született). Az la­kodalom volt az 1624. esztendőben 21. napján júliusnak Szucsányban"­Mig első nejével Lindváu tartotta Esterházy otthonát, második neje ottho­nául Kis-Martont választotta, hogy közei lehessen mint országbíró Bécshez, a ki­rályhoz, most felfogja felesége vissza­tartott gyermekei kiadatása ügyét. Folya­modványt irat vele II. Ferdinánd király­hoz, a melyre 1625. január 29-én királyi parancs érkezett az özvegy nádornéhoz, bogy a gyermekeket anyjuknak adja ki. De jól tudja az özv. nádornó, hogy a királyi parancs ellen is lehet az ország­gyűlésen protestálni, ezt fogja megtenni. Sőt hasztalan jön még egy második, sőt harmadik királyi parancs, majd eldönti az országgyűlés, bogy kit illet meg az evangélikus Thurzó árvák gyámsága, öt-e vagy már katholikussá lett anyjukat? Csakhogy midőn az országgyűlés ideje elérkezett, akkor már gr. Thurzó Szaniszló nádor halva volt és az uj nádor ópcm gr. Esterházy Miklós lett. Ki merné most mjí.r. az öreg nádorai elárvult ügyét az országgyűlésen pártul fogni V Barátjai, midőn ez ügy tárgyalására került a sor, kiszállingóznak a teremből és igy törvény- ,< könyvbe lön igtatva: .,Méltóságos bedeghi Nyáry Kriszti­nának, gróf Thurzó Imre özvegyének és mármost méltóságos gróf Esterházy Mik­lós nádor hitvesének Ozobor Erzsébet, néhai méltóságos gróf Thurzó György nádor özvegye ellen benyújtott kérelmére mondott Nyáry Krisztina leányainak le­tartózt, tását és számtalan szorgalmazások daczára vissza nem aclatását illetőleg végzés hozatott: ; ,hogy azon esetre, ha a mondott özvegy a törvényes fölhívás utáű egy hónap lefolyása alatt a panasztevőnek leányait vissza/íem adja, a királyi sze­mólynök ur, megtörténvén az idézés, ezen ügyben rendkívül decretalis büntetés terhe alatt, végleges Ítéletet hozhasson s azt végre is hajthassa". El volt tehát döntve a gyermekek sorsa, az év végére 1625. di ozemberbeu már a király is megerősitó az országgyűlés határozatait. De kinek volna szive erő­szakkal lépni fel ez ellen az unokáiért élő-haló elaggott nő ellen, vagy ki volna képes e miatt haragudni rá V Azért az ifjú Esterházynó is szép szerével szeretné azokat a férje házához vinni, esdeklésre fogja hát még az országos törvény ha­talmában is gyermekei ügyét, azt írván, hogy ha már Krisztinkát a kisebbiket nem is, de legalább Erzsikét a nagyob­bikat ölelhesse anyai szivére. A hozott törvény szigoráért Esterházy is menti magát „reá ne vessen" irja a történtekért, ö most is „fiúi alázatossággal ajánlja szolgálatát". Mindegy, azt a báuatot, hogy elsza­kítja, &. törvény szivéről unokáit, a,z. öreg Tkurzónú nem bírja ki, az év elején tu­datják vele az országgyűlés végzéseinek a király által szentesítését, s mire a ta­vasz beköszöntött márczius 30-án már jobb létre szenderült. És most már vi­hetitek azt a két üis teremtést, az a két kar, mely oly erősen szoritá szivéhez egyetlen ha két kis árváját, erőtlenül hullott már alá. Krisztinka, a kisebbik 10 éves ko­rában követte- nagyanyját a minden élők utján, de Erzsike, a nagyobbik leány fe­lesége lett gróf Esterházy Miklós első házasságából született liának Istvánnak, kiknek leányát Orsolyát a nádor ifjabb ha Pál, ki szintén nádor lett, vette nőül, s midőn a habsburgháznak örökösödése hazánkban kimondatott, Pál nádor jutal­mul herczegi rangra emeltetett az 1687. évben. A herczegi czimet III. Károly 1712­ben Esterházy Pál fiága részére, első­szülöttségi joggal örökre megerősíti. II, József pedig 1783-ban a herczegsóget a család nőivadókaira is kiterjesztette. Esterházy Miklós nádor legkisebb fiától Ferencztöl származik azon gr. Es­terházy család, melynek története váro­sunk történetével 2 század óta összefügg, s ama kiváló anyának Nyáry Krisztinának ezen legkisebb fia születése életébe került, 1641. fehr. 17-én jobb létre szenderült. Vonzó élettörténete egyike a magyar történelem legkedvesebb olvasmányainak, de nem ily száraz kivonatos előadásaiban mint azt én tehettem, hanem mint már legelői megemlítettem, mint Ipolyi Arnold és Kubiuyi Miklós azt megírták, azért búcsúzóul is e kiváló müvekre utalom az olvasót. Kis Ernő. le lettek zárva s ez évre a január, feb­ruár, márczius hónapokban befolyó kamat­jövedelmeket nem könyvelhette el az 1890. évre. De ez még nem jövedelem csökkenés, sem pedig nem zavart pénztári helyzet; mert ha azután megnézzük a következő évi számadást, az 14,280 frt kamat-jövedelem­mel záródik s az 5000 frt az egyházme­gyéktől is befolyt. Megvallom, elismerem azt is, hogy miután a zsinat a theológiai tanárok fize­tését 1700 frt, a gymnasiumi tanárokét 1500 frtban állapítja meg az ötödéves pót­lék mellett s még két tanári állást kell szerveznünk: bizony a mostani pénztári vi­szonyok olyanok, hogy egy, a főiskola kultu­rális misszióját szivén hordó ember kebelét aggodalommal tölti el, hogy ezek a nagy terhek miből fognak fedeztetni, főként ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tanító­képezde újból felállíttatik. De azért nem oly aggasztó pénztári helyzetünk, s én abban a nézetben vagyok, hogy amint eddig tudtunk nehéz helyzetünkben találni forrást, a melyből szükségeinket kielégí­tettük, jövőben is keresünk és remény r­lem, fogunk is találni. Hálás köszönettel adózom a komáromi érdekeltségnek azért a buzgóságért és áldozatkészségért, a mely­lyel az adományokat a főiskola érdekében összetudták hozni és fokozódik bennünk a nagyrabecsülés érzete, ha annak átenged­hető részét át is engedik a pápai főiskolá­nak. De még nagyobb elismeréssel és há­lával adózom Pápa város nemes közön­ségének, a helyben és vidéken lakó azon jóltevöknek, kik az iskola oltárára most is meghozták áldozataikat. Antal Gábor indítványát fogadom el. (Általános élénk helyeslés) /iYfóüó's Károly országgyűlési képviselő : Meghallgattam mindazt, a mi itt előter­jesztetett, s nem mondom, hogy én befo­lyást engednék magamra még azon ke­gyeleti tekinteteknek is, a melyeket én is érzek Pápa iránt, minthogy itt végeztem tanulmányaimat, mert ezek subjektiv indo­kok, melyek által vezéreltetni magunkat nem szabad. Vártam a tárgyilagos indoko­kat. — AZ érvek ki vannak merítve. Fel­hozatott két indítvány, melyek közül bár­melyiket csak komoly megfontolás után lehet akár elfogadni, akár félre vetni. Egyik: Hallgassuk mey az egyházközségeket. Ez a ezélra nem alkalmas, sőt inkább ártal­mas lenne, de ellenkeznék ez egyházi alkot­mányunkkal is, mert ezen kérdések eldön­tését egyh. törvényeink a kerületre bizzák. Bármikép határozzon a kerület, abban az egyházközségek meg fognak nyugodni, mert a leghivatottabb testület határozata áll előttük. Másik: hogy ha volna köztünk va­laki, aki nem látuá tisztán a helyzetet, az arra hivatott bizottság, vizsgálat után, ter­jessze elő a való tényeket. Ez a Beöthy Zsigmond indítványa. Ha egy gazda házát elpusztítani akarja és más helyen akarja építeni — és ha e gazda nem gyenge elméjű — igen nagy okának kell neki lenni, hogy a házat át­helyezze. Ha igen nagy oka van rá, akkor minden más tekintet félre tételével át kell teuui; de ha nincsen igen nagy ok quieta movere, a dolgok fennálló rendjét meg­bolygatni nagy könnyelműség' volua. Egészen más Beöthy ö nagyméltó­sága iuditványa, mely minden esetre komoly megfontolást igényel, s én magam részéről oly könnyedén napirendre térni felette nem volnék hajlandó. De mi a főindokaV A pá­pai főiskola tanügyi és pénzügyi helyzete. Hogy a pápai főiskola tanügye és pénzügyi dolgai mikép állanak, az egy­átalábau nem indokolja, hogy a főiskola áthelyeztessék; mert az még rosszabb is lehet Komáromban. A beteg azzal nem gyógyul meg, hogy ha egyik ágyból a másikba teszik át, (általános helyeslés) és én vártam miudazok részéről, kik Komá­rom mellett vannak, hogy azt a nagy okot előterjesztik. Eu azt az okot nem látom. Semmi más ok, mint a pénzügyi ok, itt fel nem hozatott. Ugy veszem észre, mintha Komárom a főiskolára nagyobb ajánlatot tett volna; de én ismerem az ily kérdé­sekben kifejlendö részletességeket. Pápa ad, — Komáromban pedig emelui kell na­gyon sok oly dolgot, a melyeket az átvitel után alkotni kell és a bizottság akárhogy kalkulálja azt, bizonyos, hogy változás ese­tén Pápán 40—50 ezer frttal kevesebbért értékesíthetők az ingatlanok, Komáromban pedig 40—50 ezer írttal többet kell adni az alkotásokért, mint a tervezet. Ez nem­csak épités, hanem pusztítás is. Ha tehát én azt a nagy okot, a mi engem vagy a köz­gyűlést arra indíthatná, hogy ezt a nagy változást tegyük meg, nem látom: ennél­fogva nem látom át azt sem, hogy az ál­talunk kiküldendö bizottság mit vizsgáljon meg, holott nincs mit megvizsgálni, és mhől világosítson fel bennünket. Indítvá­nyozom, hogy Antal Gábor inditványa fo­gadtassék el. (Általános helyeslés, hosszas éljenzés.) Ezek után szavazásra kerülvén a sor, személyenként való nyilvános szavazás szerint 51 szótöbbséggel 13 ellenében Beöthy ifaigmowi halasztási indítványa elvettetet* és Antal Gábor inditványa 62 szavazat kö­zül 52 szóval 10 ellenében elfogadtatott. Autal Gábor indítványára szavaztak ; Jókay Lajos, Juhász Pál, Varauuay Lajos, Konkoly Thege Gyula, Mocsy Lajos, Nagy Gedeon, Oroszy Jeuő, Veres Ede, Czike Lajos, Antal Gábor, Pály Zsigmond, Be­gedy István, Szabó Kálmán, Körmendy Sándor, Verbay István, Barakonyi Kristóf, Pety Lőriucz, iíj. Csorba Ede, Somogyi Gyula, Dienes Lajos, Kácz István, Éhen Gyula, Szűcs János, Boné Géza, dr. Da­rányi Ignácz, SZÜGS Sándor, Rácz Géza, Ptácz Gyula, Tatay Imre, Medgyaszay Vin­cze, Tóth Károly, Eötvös Károly Pálfy Károly, Bibó Dénes, Pap Sándor, Véghely Dezső, Mórocza Kálmán, Segesdy Miklós, NyikosKálmán, dr.KenesseyPongrácz, Sörös Zoltán, Szekeres Mihály, Baráth Ferencz, Kis Gábor, Németh István, Antal Károly, Vikár Vincze, Horváth Lajos, Barthalos István, dr. Horváth József, Szilágyi Jó­zsef és Vida Károly. Ellene szavaztak: Vályi Lajos, Beöthy Zsigmond, Konkoly Thege Béla, Szabó Zsigmond, Kis Pál, Berenkey Antal, Bathó Bálint, Fülöp László, Kecskeméthy Jeuő és Dózsa József. Eluökök és Molnár Béla nem sza­vaztak, báró Nyáry Béla és Pöcze János szavazás előtt eltávoztak. László József, Stettner Ignácz, Csépán Antal, Pereszlényi János, gróf Gyürky Ábrahám, Kallós Já­nos, Matolcsy József és Matolcsy Sándor a gyűlésen nem jelentek meg, egy világi tanácsbirói állás pedig Gergelyi Károly lemondása folytán üresedésben van. Ily nagy számban a közgyűlés alkotó tagjai még a rendes közgyűléseken sem szoktak megjelenni, látszik tehát, hogy a főiskola iránt való meleg érdeklődés a tagokban nem hiányzik és mindkét párt összeszedte erejét. Ezután a kö-ígyülés, hálás köszönetét és teljes elismerését nyilvánítja azon ke­gyes jóltevők iránt, kik nemes áldozatkész ségüket oly fényesen tanúsították és jóvá­hagyja az igazgatótauács által beterjesztett adáavevési szerződést és a terveket illető­leg az igazgatótanácsot megbízza s utasí­tással látja el. Színház. A színházlátogató közönség, a szí­nészek által mult héten elért erednióny­nyel teljesen nieglebet elégedve. A mily örömmel tapasztaltuk a haladást, ép oly örömmel kell a sikert is konstatálnunk. Az előadott színdarabok egytöl-egyig kellő szabatossággal bozatfcak szinre ós most eihisszük, bogy a hiba nem a társulatban,— hanem a kezdet nebézségeiben rejlett. Kitűnő erőt nyert a társulat Breznay Annában, kinek működéséről alább még bővebben megemlékezünk. Lássuk az egyes darabokat. Szombaton és Vasárnap Gerö Ká­rolynak „Próbaházasság u czimü énekes vígjátéka került színre, zsúfolt ház előtt. Első sorban Szigeohy Lujzát (Biri; kell felemlítenünk, ki élénk természetű és min­den tekintetben kifogás alá nem vonható játékával tünt ki szerepében. Egyre azon­ban mégis figyelmeztetjük, arra ugyanis, hogy a gyermeket ne fejjel lefelé daj­kálja, hanem ugy, amint azt egy 18 éves hiánynak már tudnia kell. Igaz, bogy a közönség nevetett ós jól mulatott ezen ötleten, de nem helyes, inkább vissza­taszító és mellőzendő még akkor is, ha az a szerzőnek saját utasításából ered is. Pártos Etel (Julcsa; szintén kitett magá­ért. Nagyon élethűen adta, a likőrös üve­gek közül kikandikáló kisasszonyt (értsd kassziernöt). Játékában végig gyönyör­ködött a közönség. Lomniczi Béla Ka­nócz őrmestert kitűnő alakításban mutatta be. Szerepét jól fogta fel és helyes meg­oldásra vezette. Lomniczi jeles szinész­tehetség, eddigi szereplése elegendő arra, hogy ezen ítéletünket már most kimond­hassuk fölötte. Dobó Sándor Szikora sze­repében jó alakítást tárt a nézőközönség elé. Minden túlzástól ment játéka kellő elismerésre talált. — Az előadás általában véve hézagtalannak, sőt gördülékenynek mondható. Kedden f. hó 11-én Csíki Gergely­nek pályadíj nyertes „Két szerelem­' cz. drámája adatott elő. Breznay Anna (Te­réz) az, a ki előtt kalapot kell emelnünk. Nehéz szerepét igazán telj es könnyedség­gel oldotta meg. Szerepébe egészen bele­élte magát és üde cjengö hangját, élve­zettel hallgattuk, Hanghordozása kimért ós szabatos, taglejtései művésziesek. Nem kevesebb dicsérettel kell Pártos Ételről (Judith) is megemlékeznünk, aki szintén kiváló szinésztalentum. E két hölgynek együttes fellépte a színdarab sikerét fel­tótlenül biztosítják. Taps kijutott nekik bőven, amit azonban valóban mégis ér­demeltek. Lomniczi Béla (Miklós) teljes hévvel mutatta be a lángoló szerelmest. Szívvel-lélekkel játszott, és nemcsak ipar­kodott, de mégis felelt feladatának. A többi szereplő is érvényesíteni tudta ma­gát szerepében. Összhang volt az. egósa előadásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom