Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-09-10

XX. évfolyam. .r,o.t, < 37. szám. 'H Megjelenik Ä-L^ft ;d % n vasárnap Közérdekű sürgős közlésekre kofüufeíut reud ki vilii számok ís = adatnak ki. Bérmientetlen levelek, csík ismert kezektől fogadtatnak él. — Kiziratok nem adatnak vissza. JL lápnak szánt kö 2 16 m é h y é k a la

p S -i, 'afcerköszlröségéhez {Jókai líé- *utca* 9oíh sz.) küldendők. PAPAI LAPOKi 1 Pápa, 1893. szeptember 10. 'X Előfizetési díjak. ií Egy évre 6 frt - Fél évre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 ljr. Hirdetések Egyhasábos pulUsor térfogata után 5 kr, nyilttéi'ben BO ki. A dij előr e fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Kohn Mór liai 2^ hirlapközvetitő iroda) küldendők, Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. A tanév elején. Elmúlt a vakáció, a boldog, gondatlan gyermekkor ezen kedvelt időszaka. Két -hónapi pihenés után városunk utcái ismét megnépesedtek; jóhirii tanintézeteink kapni ujra megnyíltak a tanülni vágyó ifjúság Ós a zsibongó, lelkes gyermeksereg számára. De elég is volt a szünetelésből; két hónap elég hosszú idő árra, hogy a gyermekek pajzán örömeiknek és kedvteléseiknek eleget tegyenek; elég hosszú idő árrá, hogy a 10 hónapi kemény munkában kifáradt komolyabb tanulóifjúság magát kipihenje. A léleknek ia szüksége van a táplálékra. Ma, midőn már á XIX. század utolsó évtizedében élünk, az élet komoljr ter• hsi mindenkit a tevékenység ós munkásság mezejére utaluak, hogy az élet hullámzó tengered Bzilárd erővel igazgassuk sajkánkat a biztos rév felé, hol célunk •remónycsillaga jagj^őg felénk. Csak egy szebb tavasz, csak egy jobb jövő reménye tartja fenn bennünk á már-már csüggedő kedélyt; csak ez az, mi arra buzdít benüünkétj hogy lankadatlan erővel törekedjünk bálunk felé. Bég ismert dolog az, hogy munka és csalódások között erősödik, szilárdul a jeiieifl. Már pedig hol volná alkalmasabb hely erré, ha nem az iskolában ?! Hislz ez ázön hely, hol a lélek nemesbül, az ifjú megérik a komolyabb munkára, hol á gondos kertész — a jó tanító — vezetése alatt örökös tavaszi napsugár ragyog a virágos kertet képező ifjú romlatlan lelkületére. »Ki mint vet, ugy arat< mondja egy régi közmondás. — Äz ifjú elveti a magot a termékeny talajba — az iskolába, — hol aztán az ifjú a kertész vezérlete Uatfc öátözi, ápolgatja a magból kifejlődő kis fácskát. Ide gyülekezzetek össze ifjak, hova a szép virágok — a tufományok — csábító varázsa is hív benneteket! Itt töltsétek ártatlan ifjuságtók arany napjait, hol örökös tavasz integet felétek! Kitartó munka szép és jó gyümölcsöt terem, az egyház, a haza és a társadalom javára munkás embereket képez ki. Gondos kertész ápolja az iskolában a lélek üdvét, az örök igazság lángja lobog itt, mely szerencsére, jólétre ós öröktartó boldogságra vezeti azokat, kik Isten szent nevében és őszinte jóakarattal lópuek be a tudományok felszentelt csarnokába. Munka ós kitartás! Ez legyen a jelszó ezen tanévben is. Minthogy magunk is érezzük erőink gyengeségét, fohászkodjunk a Mindenek Urához: »löten nevében kezdjük el, Ő segéljen kegyelmével!* V. Védekezés a cholera ellen. Irta: dr. Kerényi Károly megyei főorvos. Ajánlja Veszprémmegye közönségének, különösen a népoktatás tekintetéből a lelkész uraknak és iskolatanitóknak. A cholera-járvány leküzdését és fejlődésének móggátlását első sorban az orvosrendőri intézkedések pontos foganatosításával és azoknak kellő erélylyel való alkalmazásával érhetjük el. Tapasztalásból tudjuk, hogy a félelem, aggodalom, ínség, nyomor, romlott levegő, egészségtelen lakás, sok embernek szük helyen együttlakása, összezsufolása, átázás, meghűlés, rossz élelmi szerek, silány táplálkozás, mértéktelenség és minden, a testét ós lelket gyengítő tényezők a cholera-járvány feltüntóvel, ezen nyavalyát könnyen előidézik ós súlyosbítják. Szintén tapasztalásból tudjuk, hogy cholera-járvány idejében, az eleinte gyengén mutatkozó hasmenések, ha elhanyagoltalak, vagy célszerűtlenül gyógyíttatnak, valóságos cholerába mennek át. AB óvintézkedéseknek feladata tehát az, hogy a fentebb elősorolt és az egészségre károsan ható befolyások elháritassanak, a mi csak ugy sikerülhet, ha a községi elöljárók az itt reájuk bizott teendőket buzgón és pontosan teljesíteni, a lelkipásztorok ós iskolatanitók pedig a népet alkalmilag az alább elösorolandókra figyelmeztetni és oktatni igyekeznek. Kétségtelen, hogy a cholera terjesztésének közege, illetőleg eszköze maga az emberi közlekedés, gerjesztő oka pedig a cholera-ragály. A járvány által meglepett községeknél ki lehet többnyire mutatni, hogy oly egyének lépetnek meg először hány-székelés által, kik előbb valamely fertőzött vidéken megfordultak, vagy azok, kik ilyen fertőzött helyeken cholerás betegnél vagy annak közelében voltak. Bizonyosnak mondhatjuk, hogy nem csak oly ember terjeszti a cholerát, a ki maga is kifejlődött cholerában szenved, kannni az is terjesztheti, ki cholera-hasmenésben szenved. De nem csak az ember maga, hanem az étkek ós más tárgyak is lehetnek a ragály vivői, s hogy a cholera betegektől származó ós üritékekkel fertőzött ruhanemüek is a cholera terjesztői lehetnek : azt szintén számos tapasztalat bizonyítja. A cholera-ragály tapad az emberekhez ós különféle tárgyakhoz s átvitel áltál is terjeszthető. Az emberi szervezet a eholera-anyagot a gyomor- és bólhuzamon át hányás és hasmenés által üríti ki, a béltartalomban nagy mennyiségű bacteriumok ós élénk mozgásban levő gomba-csírák találtattak az ujabb kor búvárai által. A cholera-móreg hatékonyságának előmozdítására mi sem szolgál annyira, mint a poshadó, bomlásban IPVŐ szerves anyagoknak jelenléte a lakházakab környező levegőben, ós annál öldöklőbb hatással dühöng a cholera valamely helyen, minél nagyobb mérvben van a lakásokat környező lóg az ily romlott levegővel befertőztetve. Számos példa van rá, hogy ha a cholera-üritékek telt ós elhanyagolt árnyékszékekbe öntettek, innen choleragerj fejlődött ki. Tapasztalás bizonyítja továbbá azt is, hogy a legnagyobb beteged esi arányt a nedves, rosszul szellőzött, ronda, zsúfolt lakások szolgáltatták, s az oly házakban, vagy helyiségekben, a hol árnyókszókekböl vagy csatornákból kiszivárogva nagy mennyiségű szervibomlás-termények halmozódnak fel a földrétégben, ott elterjedt gócok képződnek ós egész házcsoportok, utcák, helységek válhatnak a járvány talajává, s igy történik, hogy ily helyeken a lakosság legnagyobb része a cholera miasmájának befolyása alá kerül. A fentebbi sorokban röviden és általánosságban vázolva vannak azon viszonyok, melyek a lakosság előtt kiválólag figyelembe tartandók s itt elsősorban a községi elöljáróknak feladata különösen felügyelni mindazon káros hátrányokra, melyek a levegőt megronthatják; — nevezetesen : ártalmasak a lakhelyek körüli álló-vizek és pocsolyák, szemét- ós ganaj dombok, ólak ós árnyókszókek bűzös kipárolgásai, a falak közelében levő kenderáztatók ós el nem ásott állati hulladékoknak gerjedése. Mindezeknek eltávoTÁRCZA. Bnosu. Megcsókoltam kicsiny kezecskéd, És megtörtént a búcsúzás. Holnap én már óh messze leszek; S'kezed csókolja holnap más.' . . . A nagy társaság mi ránk figyelt, S á bucsu rövid volt nagyon: ^ Isten véle! — szóltál közönynyel, 5 én aléltam: — kezét csókolom! Elváltunk ismeVhát egy évre, Búcsúzva büszkén, hidegen. Mit szólt volna a világ hozza Ha sírtál volna kedvesem?! . . . Elváltunk ugy a mist az illik: Arcod hideg volt mint enyém, Csak Forró kezecskéd reszketett A mint lázasan fogtam én. . . . Késő' éjjel távoztam messze, A szivem sajgott, szivem fájt! . . . ¥étliÍTongy mögött bujkált «hold, •S kod borit* a messze tájt. És visszanéztemi ablakodra, Méjg egféitotj utolszor viisza én . . . 6 olt ültél könnyezve intve irim, Mint egy álomkép, tünemény! Ajkaf^Zoltán. Írtéit VMótéifré Makfalmy Giztlla. — raigßi fätrabln'vagy tí Aty®** nitzi csúcsot vagy a nagy Triglafot júliusban s augusztusban néha-néha a hó, bizonyára nem feledted még el a varázst, melyet e tünemény lelkedre gyakorolt. Nyáron hópélyhet látni s mig az Alföld k'alászdus síkságán munkás kezek rekkentő forróság mellett takarítják be az áldást, téli kabátot öltesz magadra : ritka, de egyáltalán nem kellemetlen tünemény. Ilyen kedves hópelyhek szellemi tekintetben azok az apró elbeszélések ós útleírások, melyet lapunk buzgó munkatársnője néhány hét előtt összegyűjtve, nyomdailag is csinos alakban adott ki. Kellemes, de nem könnyű feladat lett osztályrészünk, midőn e kis munka ismertetésével bízattunk meg. Kellemes, mert az <apró beszélykók s útleírások olvasása valódi élvezetet szerzett, de nem könnyű, (már t. i. ha ezt behatóan akarnók tenni) mert épen az a mi azoknak való lényege, a közvetlenség, elvész egószen ismertetés közben. írd le ft márciusi ibolyát vagy a gyöngyvirágot, ha botanikus vagy, tudományod összes kívánalmai szerint; ha költő vagy a leírások rendelkezésedre álló •eszközeivél, ha festő vagy ft természet színéibe mártott ecsettel — s hiányózni fog mégis Valami, »

l

mit sem toll, sem écsét még nem adnak, s ft mi » legegyszerűbb kis ibolyát vagy gyöngyvirágot minden leírásnál mindén festménynél kedvesebbé teszi, «z illát. A mi a virágnak az illata, »z é kis léii'asókra nézve ft közvetlenség. S éü ugy erzém mftgam; -mikor őket ismertetni akarom', mint a* gyermek, a ki szivárványpillangót fogott, de öly ügyetlenül, hogy tj zománcot mind letörült* vuirnyÁkröl. Olvassa csak el valaki a Kis városNagy város c. négy leveliiét, vagy a Viszontlátás c. két levélbe foglalt beszélyt s érezni fogja, hogy itt a hatás titka az a közvetlenség, melylyel a női lélek képes csak a női lélek érzelmeit és gondolatait festeni, s megfogja érteni tüzetes ismertetésre miért nem merünk vállalkozni. A kötet legnagyobb részét útleírások foglalják el, s itt tűnik ki különösen szerzőnek éles, a legkisebb részleteket is megfigyelő tehetsége. Bármerre menjen is, Krajnába vagy Erdélybe, megyéje egyikmásik községébe, vagy Triesztbe, érdeklődése egyformán élénk, megfigyelő tehetsége örökké éber. Szerencsés kedély! Szerencsés lelkület ! á ki megfogadhatja az utazás nagy mesterének Bädekernek mottoj át: "Wer reisen will, Der schweig fein still, Geh steten Schritt Nehm nicht viel mit Tret an am frühen Morgen Und lasse heim die Sorgen. Különösen az utolsó utasítás — a legnehezebben betölthető — az, a mi az utazást kellemessé teszi. S szerzönönk az utolsó utasítást sikerrel követi. Talán mért nincs is gondja, mit jotthon kellene hagynia? Ez volna perszej a legegyszerűbb magyarázat. De ha v»n ós mégis sikerül azt otthon hagynia — pedig, hogy sikerül, arról a könyv minden lapja tanúskodik — akkor kérjük: a rejtély kulcsát, a titkos gyógyszert, melynek ilyen csodás hatása van. Ah mert— nem neheztelésböl mondjuk — az útleírások fölkelték bennünk • vágyat, szeretnők bejárni kalauzolásuk litása rendes egészségügyi viszonyok között is, de leginkább cholera-járvány idejében nagyon szükséges. Folyt. köv. A selyemguhótermeíés Pápa vidékén. A „Pápai Lapok" f. évi 6-ik számában volt szerencsém a selyemgubótermelésröl egyet-mást megírni; megírtam 2 évi tapasztalatomat és működésem eredményét ; ezúttal pedig a jelen évi eredményt akarom e becses lapok olvasóival megismertetni. Az idén a szegszárdi országos selyemgubó beváltó felügyelőség megkeresésemre 30 gramm selyemhernyó petét küldött 3 dobozban ; a mult cikkemben emiitettem, hogy több évi tapasztalatom szerint 35 gr. pete után 53 frt 60 kr beváltási dij remélhető, de az idei termelés után azt mondhatom, hogy 30 grammal is elértem a célt, miután 58 frt 74 kr volt a tiszta haszon. Itt egy példát hozok fel; ugyanis egy atyámfia ki szintén már tavai is kedvet mutatott a selyemhernyó tenyésztés iránt, 20 gramm pete után oly szép eredményt mutatott fel, mely nagyon is megérdemli, hogy ezen hasznos iparágat, minél többen felkaroljuk, mert nevezett 20 gramm pete után 47 frt 30 krt kapott. Ezen kivül megemlítem, hogy egy n.-teveli Lakner György nevü ismerősöm, ki hibás ós nehezebb munkára egészen képtelen, do mint becsületes és jó hazafi azon arany mondást tartja szivében, mit nagy hazánkfia a legnagyobb magyar gróf Széchenyi István mondott: „dolgozz, gyűjts, szaporíts és a haza fényre derül." Említett egyén már tavai hozzám jött, és nagy érdeklődéssel tudakozolódott a selyemgubó mikénti tenyésztéséről, én neki a kellő útbaigazítást megmagyarázván, miként a magas kormány is azon van, hogy a munkaképtelenek és öregek kevés fáradsággal ós minden tőkebefektetés nélkül, nem megvetendő keresetet biztosithatnak számukra, mert egy jeles közmondás ezt tartja, „segíts magadon az Isten is megsegít." Az én emberem szintén hozatott 20 gramm petét, de felesége ós gyermekei mosolyogtak a kikelt temérdek apró hernyókon, ós azt haszontalanságnak ós a rá'fordított munkát idöyesztegetósnek tartották, de bezzeg nagyot néztek a sok szép fehér gubónak és még nagyobbat az értük kapott 31 frtnak. Ezen nem várt fényes eredmény után igen sokan kedvet kaptak a selyemhernyó tenyésztésre. Bár ugy lenne. Ha esetleg, kik az idén próbát tettek és a tenyésztés nem egészen inyök szerint sikerült, ne csüggedjenek, hozassanak jövőre ismét petéket, ón reménylem, hogy csekély fáradságuk bőven kárpótolva lesz. Útbaigazítással a kezdőknek szívesen szolgálok, miután a jelenkor a haza minden polgárától megköveteli, hogy minden tisztességes mxinkát karoljon fel, hogy igy mind édes hazánknak, mind pedig családjának boldogitását a tőle telhető módon elömoxditsa. A.-Tevel, 1893. aug. 31. Kiss Lajos. földműves. Színház. Bokodi Antal színtársulata f. hó 6-án kezdette meg előadásait városi állandó színházunkban. Az igazgató tapintatáról és nemes szivéről tanúskodott az iá, hogy az első előadást j ótékonyeélra: „A pápai honvédszobor-alap" javára rendezte, de a szép ós magasztos cél sem tudott közönséget vonzani a színházba, s majdnem egészen üres ház előtt játszottak színészeink az első este, mely csütörtökön és pénteken is ismétlődött, még tán fokozottabb mérvben, minthogy ezen estéken még kevesebben látogatták a színházat. Örömmel győződtünk meg a 3 bemutató előadásból, hogy Bokodi színtársulata nagyon jól van szervezve, méltó a közönség pártfogására és azt valóban meg is érdemelné. Hisazük és reméljük tehát, hogy közönségünknek az első előadások alkalmával sajnálattal tapasztalt nagy közönye megszűnik ezentúl és a társulatot támogatásában, pártfogásában fogja részesíteni. Városunk színházlátogató közönsége nagy pártolója a magyar színészetnek, a jó színtársulatoknak. A közönségnek a nemes ós szép iránt mindenkor tanúsított érzékére hivatkozunk tehát, midőn tisztelettel felkérjük, hogy ne vonja meg pártolását Bokodi jól szervezett színtársulatától sem, hanem azt a megérdemelt támogatásban részesíteni szíveskedjék, a melyre a^ társulat, igazán megvallva, igényt is\ tarthat, a melyet az valóban meg is érdemel sikerülten bemutatott jó előadásai és aarabjaival. mellett mindazokat a pjompás tájakat mi is,| csakhogy „post ecjuitem sédet atra eura" — mi nem tudjuk otthon hagyni a gondokat. ! Francillon előadása után. — Csevegés. — A modern társadalom egyik elsőTangu szórakozása a szinház. Gazdag ós szegény, müveit és tanulatlan, ifjú ós Öreg, férfi ós .nő egyaránt látogatják ós élvezetet találnak az életből ellesett tragédiákban és komédiákban, társadalmi színmüvekben ós bohózatokban, melyek az életet mutatják be nekik caleideseop•szerü változásaival. Erkölcseink ós szokásaink, eszméink ós érzelmeink, szenvedélyeink, tévedéseink ós előítéleteink, tiszta és ferde ízléseink mind-mind megjelennek a színen, elevenen megtestesülve egyes alakokban. Az ügyes ós geníalis dr ímairó korának szellemétől áthatva ugy alkotja meg darabjait, hogy azok tárgya ós eszméje a legszorosabb kapcsolatban legyen azon társadalom érzés és gondolatvilágával, melyre hatni akar. Ez a körülmíny magyarázza meg pl. Sardounak és Dumas filsnek óriási, még a párisi szín.hásak történetében is páratlanul álló sike reit; az a tökéletes összhang, az a harmonikus-megegyezés, mely az író ós közönsége, a dráma s a jaéző tömeg közt fennáll. -Kiragadnak egy darab életet az enberek históriájából, azt állítják szemük elé, a mi őket legáltalánosabban érdekli, a mi lelküket legélénkeliben, legerősebben foglalkoztatja. Sardou és Dumas drámai -formában tárgyalják a férj és. feleség egymáshoz való viszonyát, kölcsönös jogaikat ós jszabadságaikat, a házastársak válása után a gyermek viszonyát a szülőkhöz, az érdek házasságokat, a válás káros ós hjasznos következményeit stb. ós vertpónz gyanánt szórják a közönségnek azokat az

! erkölcsi igazságokat, oktató tanúságokat, melyek drámáik alapeszméjéből és irányzatából folynak. A görög, francia ós német classicus drámák manapság is nagy hatást keltenek színpadainkon; Romeo és Jidia mindig telt házak előtt játszák le szerelmük édes bus történetét; Elektra, Antigoné, Stuart Mária, Borgio Lueretia megrezegtetik minden sziv húrjait, mert az emberi természetben gyökerező örök és változatlan szenvedélyek megtestesítői. Elektra ímegható testvéri szeretete ép oly hatást tesz ma, mint tett 3000 évvel ezelőtt. De mégis, ki tagadhatná, hogy a század végének publikuma az antik tragédiák hősnőinél szívesebb látja a színpadon a modern dráma hősnőit, s Odette-i, Gautier Margitot ós Francillon-^ örömestebb hallgatja, mint Medeát, vagy Antonius ós Gleopatrát, Miért? Egyszerű a felelet. Mert a mult századok drámáinak alakjai távol állnak már tőlünk, eszményi, sót tuleszményi színben tűnnek fel, érzéseiket ós hatalmasabb szenvedélyeiket a mieinkkel összehasonlítva valószínűtleneknek, sőt néha hihetetlennek talárjuk. A jelenkor drámai alakjainak gondolatvilága, érzósköre közelebb áll hozzánk, problémáik élénkebben foglalkoztatnak bennünket; abban a világban-mozognak, melyben mi élünk, melynek eszméit és erkölcseit ismerjük s melyek iránt a legföltótlenebb órdeklödóssjel viseltetünk. A való élet színpadán Qaölr. is találkozhatnak jöemse-ekkelj ' 37