Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-09-10

Különben' alábbi tudósításaink meggyőzhetik a közönséget, hogy a társulat jó és méltó is a pártfogásra. Szerdán folyó hó 6-án első bemutató előadásul Jókai Mórnak a „Gazdag szegények" eimü vig nópszinmüve került szinre, melyet Jókai a budai szinkör számára pár nap alatt dolgozott át hasonló cimü remek regényéből. A darab egy szegény pár kalandjait tárja elénk, mig végre bejutnak a szegények házába. Nem annyira humoros a darab, mint inkább sok élettapasztalat meríthető belőle. Az előadás sikerült ós jó volt. Különösen Bokodi (Kapor Ádám). remekelt az öreg vasúti váltóőr szerepében, melyet élethűen adott elő. Méltó társa volt Bokodinak Keresztes A. (Kömény Zsuzsa). Kedvesen játszottak Kövéssy Rózsa (Csicsónka) és Berzsenyi Margit (Lizi) szerepeikben. Vágó (Szűköl) a diurnistát kitűnően alakította. Nemkülönben - ügyes volt Szalkay (Kranyec Franyó) ós" Pénzes (Pacal János) is. Hozzájárultak a többi szereplők is az est sikeréhez. Csütörtökön f. hó 7-ón második bemutató előadásul Franciilont, Dumas kitűnő társadalmi színmüvét játszotta a társulat. Sajríáljuk, hogy ily kis számú publikum nézte végig Bokodynó remek alakítását a címszerepben. A közönségnek itt alkalma nyílt volna megismerni egy jeles dráníai színésznőt, minővel színházunkban még ritkán találkozott. A darab drámai nehézségeit művészien oldotta meg, kiérdemelve a sürü tapsokat, melyeket aratott. A második felvonás utolsó hatásos scónáját — rekedtsége dacára, melyért elnézést kért — elementáris erő% el, megragadóan játszotta. Berzsenyi k. a. (Annette) mindenki tetszését megnyerte keresetlen egyszerűségével, természetes naivitásával. A temperamentumának teljesen megfelelő szerepkörken sikerült alakítást mutatott be^ Kiss Sándorról (Lucien gróf) nem nyilatkozhatunk teljes dicsérettel. Nekünk gyengének, chablonosnak, színtelennek tünt föl. Talán más szerepben jobbat fog nyújtani. Bokody, mint Biverolles marquis, az ősz apa szerepében kifogástalan volt. Mint drámai jellem színész sok pompás alakot fog nekünk bizonnyal bemutatni. Keresztes Amália (Smithné) derekasan megállta helyét. Kisebb szerepekben jók voltak s méltók az egész ensemblehoz Vágó, Kovács ós Szálkai. Pénteken azaz f. hó 8-án „A Primadonna

11 Kövessynek a budai színkörben nagy sikert aratott fővárosi életképe került szinre. Tulajdonkópen énekes bohózat ez, telve budapesti vonatkozásokkal, bohókás tartalommal és bohókás couplet-kel. Van benne sok igazán sikerült komikus jelenet, s több jól megrajzolt komikus alak, a melyeket színészeink oly pompásan képviseltek, hogy a publikum elejétől végig nem jött ki a kacagásból. Hiszen a legnagyobb képtelenségek csiklandozzák legjobban a nevetés idegeit. Első helyen kell említenünk Szálkáit, ki a vén szerelmes virágkereskedőt, Cincár Kaj etánt kacagtató bolondériával, a hatás vadászat durvább eszközeinek mellőzésével remekül játszotta. Az elismerés zajos tapsait teljesen kiérdemelte. Az est sikerében osztozott vele Kövessy Rózsa az orpheum primadonna hálás szerepében. Kedves, megnyerő színpadi jelenség, kinek temperamentumos játéka, könnyed kecses mozdulatai, kellemes bár nem nagy kaliberű éneke és pazar mosolya biztosítja számára a publikum tetszését és tapsait. Bánfalvy mint Zóna Titusz fővárosi svihák egyszerűen nagyszerű volt. Ezt az újkori bohózatokban hagyományos gigerli szerepet ugy játszotta meg, hogy megérdemli érte ezt a titulust: „A Bokody társulat Solymosi-ja." A sok kihívás nagy része neki szólt. Á közepes számú közönség jól mulatott még Kovács mókáin (Trilla Viktor) ós Pónzesné (Cincár neje) szinikópezdei citátumain. Berzsenyi Margit rövid bakfis szerepében ezen este is nagyon kedves volt. A „Prímadonna

11 előadása oly mulattató volt ós oly nagy hatást keltett, hogy többen felkérték Bokody igazgatót, bogy közkívánatra még egyszer hozza szinre a kitönő énekes bohózatot. Az igazgató engedve a közóhajnak a „Primadonnát" szerdán f. hó 13-án adatja elő másodszor társulatával. Különösen felhívjuk a t. közönség becses figyelmét ezen előadásra, mert bátran elmondhatjuk, hogy a ki eljön: kitűnően fog mulatni és szórakozni a bohózat sikerült előadásában. Tegnap este a „Lengyel zsidó" c. színmű adatott elő, melyről jövőre. Városi közgyűlésből. Karc. Mikor otthon megkefóltók a Náci polgármester kabátját és kiporolták annak rendje és módja szerint a nadrágját, a szükséges útbaigazítások elnyerése után, méltóságteljes léptekkel fölment a városházára ; belehelyezkedett a polgármesteri székbe és üdvözölve a gyér számban megjelent városi képviselőket, megnyitotta a gyűlést. A város atyái számra nézve lehettek vagy tizenöten jelen, ennyien mégis összeverődtek ós sok beszéddel igyekeztek lendíteni a város ügyein. A sok beszéd sikerült is, a lendítés azonban jobb időre maradt a mint az már nálunk szokásban van. Reggeli 9-órától esti 7 óráig diskuráltak a költségvetés fölött és sok olyan dolgot szőttek a vitába, melyek nem keltettek ugyan sensaciót, de annyi hatásuk mégis volt, hogy jó kedély hangulatot ós gyomorelrontást idéztek elő. Ugy ült ott abban a szókben a Náci polgármester (a bátyám szó még nem illeti meg, nemvénitjük) mintha abban született volna. Kellő tapóntat és eróly nem hiányzott nála, kitűnt ez különösen akkor, midőn Bognár Gábortól egy izben csaknem megvonta a szót. Bognár ugyanis a szépitő-bizottság újra alakítására vonatkozó indítványnál, a disznópiac szépségeiről akart értekezni, a mit a h. polgármester, tekintettel a kényes kérdésre, — megengedni egyáltalán nem akart. Jól is tette. — Szépitő-bizottság ós disznópiac sehogysem illenek össze, ezt megtanulhatta volna a képviselő ur akkor, mikor még gombolós nadrágot viselt, — mondhatta volna ott a gyűlésen Barthalos szópitö-bizottsági elnök ur, ha Bognár felszólalására figyelt volna. Miután azonban senki kifogást nem emelt ezen iszonyú vád ellen, — most sokan azon gondolkoznak, hogy e két fogalom talán mégis összeülik, — csak azt nem tudja senki hogy miként ? En sem tudom és igy nincs egyéb hátra, mint ebbeli nézeteimnek más alkalommal adni kifejezést. Bognár sikereit nagyon természetesen Lövi képviselő irigyelte meg legjobban ós hogy babérkoszorú nélkül ne maradjon, felszólalt ő is. Felszólalt és kárhoztatta a képviselőtestületnek azon korábbi határozatát, melyszerint az uj kollégium részére ismét néhány négyszögöl területet engedett át. Ez olaj volt a tűzre. Barthalos képviselő, szépitőbiz. elnök nemes felindulásában határtalan leckéztetésben részesítette Lövit. Elmondotta LŐvinek azon tévedéseit ós hibáit, melyeket a szépészet terén elkövetni elég bátor volt Szerinte egyedül Lövi a hibás abban, hogy a kath. elemi iskola ferde területre épült, mert sajnálta azt a néhány négyszög méter területet, melyre ott szükség lett volna, a hitközségnek azon időben átengedni, — a szópitő-bizottságot pedig azért nem meri összehívni, mert ha Lövi is elmegy a gyűlésre, sajátságos, — de több mint bizonyos, hogy ferde határozatokat hoznak. A városi tanács is kapott szemrehányást, még pedig nem is keveset. A többi között Hanauer Béla képviselő kifogásolta a Fenyvessy palotának tornyát, mert ezen torony akadályozza a légáramlatot és annyi levegőt szőrit ki helyéből, hogy a főtemplom mellett lakók nem juthatnak elég levegőhöz, a mi felette árt az egészséges és beteg emberuek egyaránt. Indítványozta, hogy a toronynak földig való lerdmboltatása azonnal elrendeltessék, vagy pedig gurulókony fenyő szálakon szállitassék el a takarékpénztári épületre dísznek, mert ott egy kis díszítés csakugyan reáférne az épületre. Mészáros rendőrkapitány azon megjegyzésére, hogy a torony dacára, a templomutcai lakosoknak maradt még annyi levegőjük, hogy holtig minden teketória nélkül megélhetnek, a képviselőtestület elvetette Hanauer indítványát ós elhatározta, hogy a torony marad ott a hol van, ha pedig a takaréktár vagy más magán ember a remekkivitelü tornyot megirigyelte volna, — hát ópitessen magának, saját uri gusztusa szerint. Szerencse még, hogy Sült képviselő nem volt a gyűlésben, — mert zikkerre fogom, hogy a költségvetés azon tételénél, mely a hitközségek számára állapítja meg az eddigi 6800 frt subventió helyett a 13600 frtot, — ujabban ismét annak megduplázását indítványozta volna. De most nem szavazták volna ám meg, valamint nem szavazunk meg ezentúl semmiféle költsógemelóst, — kivéve ha a pordányt aszfaltiroztatják, — mert ott nekem is van egy házam. Igaz, hogy a vizit-szobában mult héten két csacsi legelt, — de azért az aszfaltjárda ezeknek is jól esik, Karcoló. 3622.3651. 1893. Hirdetmény. Pápa város polgármestere ezennel közhirró teszi, hogy a városi képviselőtestület által 65. és 66/93. sz. a. hozott határozattal a Barát-, Korvin- ós Jókai Mór utcán elrendelt asphalt járdázás költségeinek %-ad részben az illető háztulajdonosok, V

3-ad részben pedig a városi közpénztár által való viselése a képviselőtestület által szintén kimondva lett; mit azzal hoz köztudomásra, hogy ellene a netáni felebbezés a mai naptól számítva 15 nap alatt beadható. Pápa, 1893. szept. 6. Szokoly Ignác s. k, h. polgármester. 4486. 1893. Hirdetmény. Odeííe-kkel és iVoYá-kkal, a XIX. század asszonyainak ezen kiválóan hü és eleven megszemólyesitőivel, vagy életnagyságban vagy en miniatűré. Ráismernek egyes vonásaikra, melyeket az iró az életből lesett el, feltalálják az erkölcsi vonatkozásokat, melyekre céloz, megértik az irányzatot, mely a színdarab alapeszméjében kifejezésre jut s levonják a morál s a társadalmi életre vonatkozó igazságokat, melyeket az iró tanúságul szánt. Mert hiába mondogatják, hogy különösen a könnyüvérü, ledér párisiak moderntársadalmi színmüveiből csak a léhaság rí ki s a romlottság. Tagadhatatlan, hogy sok van bennük, melyeken a „nem párisi" leány sőt asszony is megbotránkozik. De ne nézzük őket sötét szemüvegen. Ne riadjunk vissza egyes drámák kényesebb thómáitól s főkép, ne legyünk álszemórmesek. A francia sikamlósságokat és frivolitásokat, melyek a legszellemesebb formában vannak föltálalva, mindig végig lehet hallgatni. Ugyanazt, a mi azokban el van mondva, elmondják a „Féneleányok" és „Kurtaszoknyások" is, csak az a különbség, hogy ostobább, durvább, szellemtelenebb formában. Hát mi jobb. Az esprit vagy a banalitás, a finom pikantéria vagy a trágárság, a írivolitás vagy az obscoenitas ? A borzasztóan frivol Lilit inkább vigyék a színpadra, mint a Feneanyósokat s Frsncillont inkább lehet pirulás nélkül végig néini, mint az Orplieura előadásait. Le a pruderiávai! Mert hát tulajdonképpen is, mi van ebben a Francillonban. Én nem találok benn semmit, mi ellen a szemérem és tisztesség fellázadhatna. A kidolgozásban van egy kevés, de nagyon finom frivolitás, a tartalmában semmi, Francine férjének Lucien de Biverolles marquisnak osztatlan és változatlan szerelmére vágyik s azt óhajtja, hogy idejét neki szentelje, ne pedig a vig cimboráknak, a olubbnak s a léha leányoknak. Nagy társaság van nála éppen, köztük férje nőtlen barátai Stanislas de Grandredon, Jean de Garillao ós Henri de Symeaux, a kik elakarják hívni Lucient az opera álarcos báljára. Franciilon kéri férjét, hogy tegyen neki az egyszer egy nagy áldozatot s töltse otthonn az éjjelt. Lucien nem teljesiti kérését. Neki rendezvous-ja van barátaival, igéretét nem akarja megszegni. Ekkor neje arra kéri, hogy vigye el őt is a bálba. A férj ezt is megtagadja. „Nem, tisztességes nő ott compromittálja magát." „Hát álarcban." „Ugy sem lehet". „Akkor hát a kedveseddel találkozol ott" kiáltja az elkeseredett asszony. Lucien csitítja, megnyugtatja Francinet s eltávozik barátaival. Az érzékeny nő boszut forral. Azt ígérte urának, hogy ha megtudja, hogy szeretője van, ő is megcsalja. Álarcot ölt, megjelenik egyedül a bálon, látja, hogy Biverolles egyRosalie Michon nevü rosszhírű líinÓKüovel enyelegj & meglwi okét, hogy a „Maison <2'or"-ba mennek vacsorázni. A foyerból magával hi egy ismeretlen fiatal embert, a férje szobájával szomszédos szobát bérli ki s ugyanazt a vacsorát rendeli, mit férje kedvesével. Másnap nyíltan bevallja tettét Luciennek. Ez kezet emel nejére, dühében kész volna őt megölni, de mégis, kételkedve abban, hogy megcsalta öt, nyomozni kezd. Francine barátnője Therese Smith sem hiszi, hogy az erkölcsös asszony megfeledkezett volna magáról és cselt sző. Lucient elrejtőzteti a mellékszobába, hogy hallgatózzék. Ö szemébe mondja Franciilonnak, hogy az éjjeli kalandot egy Pinguet nevü fiatal ember, ki őt szeretőjének vallja, megerősítette. „0 hazudott" kiált fel a becsületében sértett asszony. A férj belép. Kibékülés. Ölelkezés. Tableau. Nem kell félreérteni a darabot s ugy kell venni, a mint azt a genialis francia iró elénk adja. Dumas fils egy érdekes, a családi életben gyökerező kérdést vet föl s a megoldást a nagyközönségre bízza. Vehet-e magának egy férjétől elhanyagolt nő annyi szabadságot, mint a férj, s mehet-e addig aboszuban (vagy még messzebb is) mint a maquis neje? Vitatkozzanak róla kedves hölgyeim, de ne tegyenek ugy, mint — Franciilon. Dr. Rózsa Géza. Pápa város polgármestere ezennel közhirró teszi, miszerint a város képviselőtestülete f. hó 2-áu tartott rendes őszi közgyűlésében 91/93. sz. a. hozott határozatával, a szerződésszerű egységes árak ós feltótelek mellett, az Uj-utcának asphaltgyalogjárdával leendő ellátását a járdázási költségeknek %-ad részben az illető háztulajdonosok, V

3-ad részben pedig a városi közpónztár által való viselését, s ezen határozatának birtokon kivül lehető felebbezésót kimondotta. Mit azzal hoz köztudomásra, hogy ellene a felebbezés mai naptól számítva 15 nap alatt nála beadható. Pápa, 1893. szept. 6. Szokoly Ignác s. k. h. polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hirek. Fenyvessy Ferenc dr., orszgy. képviselő, lapunk tulajdonosa Tátrafüredröl, illetve Sopronból f. hó 7-ón Pápára érkezett. — Révész Kálmán kassai ev. ref. lelkész, a pápai theologiai akadémia volt kitűnő tanára, barátai és ismerősei látogatása végett a mult héten városunkban időzött. — Battenberg Lajos helybeli posta- ós távíró tiszt a kőszegi hadgyakorlatok tartamán (szept. 13—24-ig) távíró szolgálat teljesítése céljából Kőszegre helyeztetett át. — Rózsa Miklós tehetséges fiatal hírlapíró, lapunk munkatársa, Pápáról Sopronba távozott, hol a hetenként 3-szor megjelenő „Sopron" cimü társadalmi lapnál mint beimunkatárs a segédszerkesztői teendőket fogja végezni. Gratulálunk. — Veszprém vármegye állandó választmánya e hó 14-ón d. e. 10 órakor ülést tart, mely alkalommal a vármegyének 1894. évi költségvetési előirányzata fog tárgyaltatni, ugyan e hó 19-ón pedig a központi választmány fog ülést tartani; ez utóbbin az országgy. kópviselőváiasztók 1894. évre érvényes névjegyzékei fognak tárgy altatni. — A Liszt Ferenc szobrának leleplezését Sopronban nagy fónynyel ülték meg. A fővárosból báró Vécsey Sándor az operát, Fenyvessy Ferenc a Liszt Ferenc Társaságot képviselte. A koszorúk letételekor — mint a soproni lapok írják — csak Fenyvessy Ferenc dr., a Liszt egyesület elnöke beszélt, a midőn a nagy művész nevét őrző egyesület nevében tett le koszorút a szobor talabzatára. E közben a következő szép beszédet mondotta: „A „Liszt Ferenc Társaság", mely cimóül ós zászlójául Liszt Ferenc nagy nevét vette fel, — általam küldi fiúi kegyeletének, hazafias hódolatának és a nagy Mester ós Patrónus emlékéhez való hü ragaszkodásának ós szeretetének e csekély jelét. Legyen áldva emléke Liszt Ferencnek, \ Magyarország ez egyik legnagyobb geniéjének, kinek túlvilági sphaerákba ragadó játéka előtt uralkodó fejedelmek, szellem óriások és népek egyaránt meghajoltak ós a mikor a magyar dalnak lángeszével, hazafias érzésével és bámulatos virtuozitása által európai polgárjogot szerzett: megszerzé egyúttal magának ós vele nemzetének az egész Európa csodálatát] De legyen áldva e város, Sopron városa, a mely dicsőült díszpolgárának, megyéje szülöttének általa saját földje geniet teremtő erejének e szobrot emelte. Liszt Ferenc emléke e helyen és mindenütt e hazában sokáig éljen". Az ünnep után bankett volt az uj nagy szállodában. A főasztal közepén ült Finck János, kir. tanácsos polgármester, mellette jobbról Fenyvessy Ferenc, balról Vécsey br. Finck polgármester elsőben Ő felségére, később a vendégekre emelte poharát. A polgármester első tósztja után, a melyet háromszor megújuló hatalmas éljen kisért, Vécsey báró emelt szót, hogy poharát azokra a lelkes polgárokra ürítse, a kik a szobrot létesítették; éltette Sopron vármegye és Sopron szab. kir. város áldozatkész és műértő közönségét. Osztatlan figyelemmel kisérte a bankettozó közönség Fenyvessy Ferenc tósztját. Fenyvessy azon | kezdte, hogy a nemzetek költői, remekírói, festészei, szobrászai nem halnak meg, ha eltemetik. A betűkben örök ereklyeként élnek a költök, a gyermek szavalja] a muzsikus dalba önti. A görög s római remekírókat még ma is tanítják az iskolákban. Shakespeare, Moliere ma is él. A festesz, szobrász nagy alkotásait megőrzi századok: után is a Louvre, a Pitti galéria. Maguk emelnek szobrot nagy alkotásaikkal önmaguknak. De a színművész Ós zeneművész meghal mikor eltemetik. Sirba viszi magával geniéjének teremtő hatalmát és alkotásat. Igy volt Liszt is, ki csodás játékával biztosított magának helyet a magyar nemzet nagy pantheonjában. Sirba vitte! alkotásait, gsórt adta meg neki az Isten, hogy legalább élete volt tele bübájjal, varázszsal, fónynyel. Hős volt, ki soha csatát nem vesztett. Egész Európa a lábainál hevert. Hálásan emlékszik meg Sopronról, mely Európában az első szobrot emelte Liszt emlékének s élteti az indítványozót, a szobor-bizottság lelkes alelnökét, Finck János kir. tanácsos polgármestert, kinek azt kívánja, hogy érje meg, hogy Sopron szülötteiből díszpolgárokat választasson és nekik szobrokat emeltessen. Fenyvessy dr. ismételten is tósztozott, poharát az ünnepi szónokokra, Kenia Józsefre és Gaar Vilmosra ürítve. — A városi tanács tegnap tartott ülésében ' elhatározta, hogy megkeresi a tűzoltó ós iparos ifjúsági . egyleteket, miszerint megyés püspökünknek városunkba leendő érkezése alkalkmával, a rend fenntartásánál közreműködni szíveskedjenek. — Báró Bothmer Béla a tüzoltó-főparancsnoki állást nem fogadta el. Igazán sajnálatunknak kell kifejezést adnunk e fölött, mert erős meggyőződésünk volt, hogy alatta az egylet a legszebb virágzásnak indult volna. A tűzoltó-egylet ma akart közgyűlést tartani, hogy főparancsnokát megválassza, — azonban többek kérelmére a választást az elnök elhalasztotta ós csak legközelebb fog ez érdemben közgyűlés tartatni. — A városi iskolaszék f. hó 7-ón tartott ülésén a kisdedovókra vonatkozó törvény értelmében, az iskolaszók tagjaivá megválasztotta Kis László né, Báron Jakabné, Gyurátz Fereucné ós Saáry Lajosnó úrnőket. Üdvözöljük őket leendő szép hivatásukban. O — Felhívások adakozásokra. Vámos községben f. hó 1-ón pusztított nagy tűzvész folytán 110 épület semmisült meg, 2 emberélet is áldozatul esett és a kár mintegy 30,000 frtra tehető. Ebből kifolyólag Kolossváry József megyei főjegyző felhívást intéz a megye közönségéhez könyöradományok gyűjtése végett. — Sárosmegye 3 járásábanf. évi aug. 11-ón óriási felhőszakadás pusztított. 60 község termését egészen elsodorta az árviz; 14község lakházainagy részt romokban hevernek; 25 emberélet is áldozatul esett. Az úthálózaton okozott kár felülmúlja a 200,000 frtot, a földmives nép s háztulajdonosok kára megközelíti az egymillió frtot. Szinyei Merse István, Sárosmegye alispánja felhívja a veszprómmegyei közönséget az árvízkárosultak részére való kegyes adakozásra s az adományoknak hozzá elküldésére. Adományokat szerkesztőségünk is elfogad ós rendeltetési helyére juttat. — A „Jókai kör" alapszabályait a. beliigyminister jóváhagyta. A ministeri jóváhagyás/, hó 5-én jelent meg a hivatalos lapban. — Utcáink öntözése és söprése. Legközelebbi csütörtökön az esti órákban az utcasöprök oly porfelleget támasztottak a belváros fö-utcáj án, hogy onnan mint saharái számum elől menekült a közönség. Azon kérdést keli intéznünk városunk hatóságához, vájjon nem azért lettek-e beszerezve nagy költséggel a város öntöző fogatai, hogy az utcák söprés előtt megöntöztessenek ? Fájdalom ugy látszik csak azért, hogy az öntöző kocsik hordói a városmajorban kiszáradva összeomoljanak. — „A mi közigazgatásunk" cimen lapunk legközelebbi számában a cigányokról irt vezércikk a közönség körében teljes viszhangra talált. Nem hisszük, hogy volna az országban valamely vármegye ós abban valamely járás, mely nagyobb ós türhetlenebb cigány invasionak volna kitéve, mint Veszprómmegye ós abban a mi pápai járásunk országút menti falvai ós utazóközönsége. Arra vagyunk kíváncsiakba közönség felbábodása előtt segit-e ezen az állapoton a vármegyei és a járási közigazgatási hatóság. — A pápai ipartestület táncmulatsága ma tartatik meg a Polgári Kör kerti helyiségében. Kedvezőtlen idő esetén a Griff-szálloda nagytermében lesz a mulatság. — Rendőrkapitány szabadságon. Mészáros Károly rkapitány f. hó 16-án kezdi meg egy havi szabadságidejét. Távollétében Szokoly városi tanácsos, Lampórth fő- és Klára jegyző fogják felváltva helyettesíteni. — Gyászrovat. Nagy veszteség érte Gombás Antal tapolcai kir. járásbirót nejének szül, Hertelendi Alexandrinanak élte 46-ik évében hosszas betegeskedés után Pápán, a nagyhantai szőlőhegyben f. hó 6-án történt gyászos elhunytával. Hűlt teteme f. hó 7-én d. u. 4 órakor helyeztetett örök nyugalomra a kálvária kápolnából az ottani sírkertbe. A gyásszertari táaon jeleAvoltak Hanoiéiról d.r

v ifóny5%