Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-07-16

Megjelenik mi n d e n vasa r.n a p Közérdekű sürgős köziésíikre küponkiut rendkrvüli ssiiVmok is o adatnak kf. Bórmentetlea levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kézíratok nem adatnak vissza. A. lapnak .szánt kö z 1 e. m ó n y a k * Up r

Vl-Ti szerkesztőségéhez (Jókai Mór " utcza 969. sz.) küldendők. PÁPAI LAPOK '^ Előfizetési díjak. iL Egy évre 6 frt -- Eél évre 3 frt Negyed évre 1 írt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos peritsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 kr. A dij előr e fizetendő. Bélyegdij mindig külön számíttatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap kiadó hivatalába (Kohn Mór íiai i hirlapközvetitő-iroda) küldendők, Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Pápa, 1893. július 15. Városunk szépítése, utcajárdái megalkotása azóta, hogy a mult évben a fő-utca asphaltiroztatott ós a mellékutcák kockaköreztettek, rohamosan halad előre. Folyó évben ugyanis folytatva lett az asphaltjárda egész a Széchényi térig és a főtéren a nyugoti sor északi végiig. Természetes következménye lett ezen jó ós szép járdának az, hogy az előbb Hosszúr most Jókai Mór utca lakóinak kórelmót is teljesítette a képviselőtestület ós elrendelte ezen utca keleti sorának a halpiactól az uszodáig asphaltirozását, az utcasoron levő fák lehető kímélésének kimondásával. A mely nap ezen határozat meghozva lett, másuap reggel a határozat végrehajtására hivatott városi polgármesterünk az asphalt munkálatot teljesítő szakértő mérnök és építész meghallgatásakor meggyőződött arról, hogy a fák lehető -kímélése kivihetetlen, mert egyes házak váltakozó behajlása, majd kiszögellése miatt a járdaszegély egyenes vonalának bizonyos hosszúságig megtartása s szépészeti kívánalma és az ültetett élőfáknak is különböző egyenetlen volta, vastagsága és görbesége, magasan s mólyen állása is: az utcasorfák eltávolítását és kivágását igényelte. Ez ellen a közönségnek egy része jónak látta felszóllalni ugyan ós a város képviselőtestüleJte határozatának megnemtartását, s önhatalmú intézkedést látva a dologban, rendkívüli közgyűlés egybeMvását kérte; de a mai napra összehívott városi képviselőtestület ujabbi határozata helyeselte és tudomásul vette városunk polgármestere eljárását, ós pedig nemcsak azért mert bevégzett tényekkel állott szemben, de azért is, hogy a Jókai Mór utca jövő szépítése és rendezése érdekében tarthatatlan volt á fák lehető kímélése iránt hozott előbbi határozat. Ebből az következik, hogy bár igen szép és méltánylandó a közönségnek a meglevő élőfák iránti érzéke ós őrködése, de nem kevésbbé elismerést érdemel a város egyes utcarészeinek a mostaninál sokkal szebbé teremtésén törekvő erélyes és cselekvő polgármesterünk eljárása. Igen helyesen hangoztatva is volt a közgyűlésen a polgármester eljárását védők részéről, hogy végre is jó ós szép asphaltot minden évben nem lehet csinálni, de az egyenetlen, sok helyen hiányos és el is száradt fák helyett lehet a legszebb fasort teremteni, a mit azután a városi képviselőtestület közmegnyugYásra elishatározott s vógre is megnyugodott abban, hogy semmiféle ujitás nem lehet a meglevőnek rombolása nélkül. Részünkről nyíltan megmondjuk, hogy évtizedeken át tartó tespedós ós mindén rendszer nélküli csekély alkotásokkal szemben jobban helyeseljük, ha városunk polgármestere a közjó ós szópészet érdekében a jövőre nézve egyedül üdvös módon hajtja végre városi határozataink kivihető részét, mintha tehetetlenséggel hajolt volna meg a tüzetes utasítást magában nem foglalt, csak óhajkép kifejezett, de kivihetetlen határozat előtt. Jövőre pfedig nem mulaszthatjuk el lapunkban is sürgetni a mai közgyűlésen is hangoztatott azon kívánalmat, hogy középitési ós szópitósi dolgokban ne hozzon a képviselőtestület szakértőbizottság meghallgatása, városi mérnök alkalmazása nélkül határozatot, mert valahányszor a közgyűlés szakértői munkálat és vélemény nélkül határoz, mindenkor jogosított lesz a végrehajtásra hivatott városi polgármester a maga legjobb belátása szerint intézkedni ós azért mindenkor csak elismerést fog érdemelni. — Iskolai értesítők. — A pápai r. kath. hitközség iskoláinak, u. m.: a paul. Sz. Vince nővérek: vezetése alatt álló polgári- és elemi leányiskolának, ugy az elemi fiúiskolának 1892—93-ik tanévről szóló értesítője lapunkhoz beküldetett. Kedves kötelességünknek ismerjük tehát, hogy a jelzett iskolák mult évi sikeres működéséről és szép haladásáról az értesítő adatai nyomán megemlékezzünk a következőkben: A r. kath. polgári leányiskola mult évi október hó 21-ón ismertetett el ministerileg nyilvános jogú intézetnek. Tanítótestülete állt 6 irgalmas nővér tanítónőből, 1 hitelemzőböl ós 1 világi (ének ós torna) tanárból. Rendkívüli tantárgyakat tanították : 2 irg. nőv. ós 1 világi (zene) tanítónő. A növendékek száma az óv elején 62 ós az év végén 56 vblt. Előmenetel szerint kitűnők voltak: a II. osztályban : Galamb Rózsa, Vajdits Ilona; a III. osztályban : Erüstück 'Gizella, Jámbor Teréz, Zmeskál Ilona; a IV. osztályban: Figura Margit, Galamb Ilona, Makara Marianna, Szüts Vilma és Zsoldos Terézia. A növendékek közül jeles volt 12, jó 20, elég 8, elégtelen 5. A tanítás anyaga osztályonként részletesen van közölve. Könyvtár ós természetrajzi gyűjtemények szépen szaporodtak és szereztetett be egy zongora is. A r. kath. elemi leányiskolában tanított : 4 irg. nőv. ós 1 világi tanítónő s 1 hitelemző. Az iskolában az óv elején 408, az év végén 360 volt a tanulók száma ós ezek közül jeles volt 109, jó 61, elég 98, elégtelen 82. A két ismétlő iskolába járt 90 leány, a kisdedóvodába pedig 65 fiu 105 leány. Mult óv dec. 23-án egy pásztorjátékot adtak elő az intézet növendékei, mit szegények közti ruhakiosztás előzött meg, mely alkalommal 161 gyermek lett megajándékozva. F. óv február havában pedig „Szt. Erzsébet" c. színdarab adatott elő jótékonycólra. A polg. leányiskola 4-ik osztálya tanulói számára 3 tantárgyból pályázat hirdettetett f. évi ápril hóban. Jutalmat nyertek: a magyarnyelvből Makara Marianna, a történelemből Zsoldos Terézia, s a természettanból Horváth Erzsébet. Dicséretes lett Figura Margit és Galamb Ilona munkája magyarból, Ehn Margit-ó történelemből ós Horváth Etel-é természettanból. Közzé van téve a programm az elemiős polgári iskolával összekötött internátusba lépni óhajtó növendékek számára. A r. kath. elemi fiúiskola növendékeit 9 tanitó ós i hitelemző oktatta. Az év elején 410 ós évvégén 373 volt a tanulók létszáma, kik közül jeles volt 81, jó 129, elég 87, elégtelen 76. Az ismétlöiskola két tanfolyamába járt 82 fiu. Sokan részesültek a gyermekek közül az óv végén jutalomban, az e célra egyesek által tett kegyes adományokból és a jótékonyalapok kamataiból. B. TARCZÁ Kenései magár partok. Kenései -magas partok', Hozzátok csak visaia tartok; Merengve a multak álmán Enyhül itt a sziv sebe: Itt várpk ri a halálra, Óh! hogy végre-valahára Átölelve — örök éje íatypláyal kösse be. Akit isten búval vert meg, Est a partot, ekt a berket, E«t- a kedves völgyi katlant,' Keresse fel míelébb: Buja ospJik, kínja, enyhül, Boldogságról, szerelemről: Csattog a dal útja közben Annak,— aki ide lép. Enyhet lel a beteg lélek, És a ssarnyazegett remények Megtépetjt, fáradt galambja Pihenő fészket talál: Up tayasztnyit itt asélet, — És, tartott berken, a térnek' Csendesebb a sir nyugalmai . Édes itten, * hali]. 'Éhis — óh! hogy sorsom*átka. Karmait-szivembe vágta,' Megpihenni . .elpihenni Ide tértem, itt* vágyok. (fcvfu'fő báb, ringó hullám, Suttogok^ jtt borul rám, Itt bortlioií ram í'llíft, Hogyha «gykor m«ghaloi. — Nincs e síivben több vágy, óhaj; Hogyha egykor dal ÓB sóhaj, A halál szelíd csókjától Elnémul ez ajakon: Ott . . ahol a nyugalom vár; Te ringass el álmaimnál Dalt csattogó berek árnyán Hullámió szép Balaton! Soós Lajos. A két Earkóczy. — Pályadijat nyert történeti beszély. — Irta: Lampérth Géza. Két legény fia volt egy édes anyának, mindkettőt elküldte harcba katonának. Akkor volt ez, mikor ránk zúdult az ellen mindenfelől, mikor Kossuth szavától zengett a róna, Kossuth szavát visszhangozták a bércek: „Veszélyben a hazai" . . . És hála a magyarok Istenének: nem kevés volt ekkor az • ily dicső anyáknak a száma! A lelkes honleányok egyik leglelkesebbje-volt özvegy Barkóczyné; Tiz év óta- ólt már, visszavonulva a világtól, gyászos özvegységben a máriavölgyi ősi kastélyban, Erdély egy kis'elrejtett, vadregényes völgyében. Kedves volt neki e hely: itt találkozott boldogult- s a rajongásig szeretett férjével először; itt váltották az első szót, itt az utolsót, . . , Gazdag főúr volt Barkóczy Miklós s lelkes hazafi; tizenöt évig viselt a fővárosban magas hivatalt, minden erejét* hazájának' s családjának szentelve; egyszer, a túlfeszített munka követkeitébeo, veszélyes betegség támadta meg ós betegen, megtörötten vonult vissza a máriavölgyi kastély csöndjébe, hol rövid szenvedés után jobblétre szenderült. Két, testben ós lélekben ép ifjút hagyott hátra nejének egyetlen vigaszul, egyetlen büszkeségül. I. A tavaszi nap langyos sugarai kicsalták a jó öreg asszonyt a férje porait fedő kripta előtti padra. Ott látjuk őt: aranymetszósü imakönyv előtte, melyet épen most csukott be; szelíd tekintete a távoli bérceken tóvedez ... Ugy elmereng a jóságos matróna; bizonyára két szerelmes gyermekére gondolt, a kiket maga küldött el s a kik ott küzdenek valahol az édes hazáért, a szent szabadságért, tul a bérceken ... az Isten tudja hol. . . . Talán győzelmesen lobogtatják a szent trikolort, talán ott nyugszik már piros vértől borított testük a mező zsenge zöld füvén . . . lelkük pedig ott repdes apjukkörül a halhatatlanok seregében ? . . Ki tudja, ki tudja? .... Mert Erdély bércei közt villogott már ekkor a gyilkos acél, ropogott a puska, dörgött az ágyú . . . bár az elrejtett Máriavölgye nein látott, nem hallott még idáig semmit. Bem apó akis-kapusi csúnya vereség után, serege romjaival, osudálatos ügyességgel, Medgyes és Segesváron keresztül, titkos utakon március ll-én Szeben alá érkezett s az el sáncolt, számos redoute-al megerősített várost ostromolni kezdte. Csudát műveltek itt a magyar szuronyok! Pár órái heves harc után a Városi közgyűlés. — Julius 10. — Több folyó ügy felett határozott július 10-iki közgyűlésünk, melyen a képviselők oly meglepően kis számban vettek részt, hogy a jelenvoltak névsorát is közölhetnénk pár sorban, de nem teszszük — a távollevők-iránti jóindulatból. Általában véve a gyűlés lefolyása sima volt, csak a Jókai-utca asphaltozásának kórdósónéi merültek fel egyes ellentétes vélemények ós ebből kifolyólag hevesebb viták a főiskola előtti kert meghagyása vagy elvitele fölött. Osváld Dániel polgármester a képviselők üdvözlése után a jegyzőkönyv hitelesítésére Sült József, Galamb József, dr. Koritschoner Lipót, Weber Rezső ós TeufFel Mihály urakat kéri fel. A folyó évi június 3-iki előző ülés jegyzőkönyvének felolvasása után, a tárgysorozatot megelőzőleg Lampérth főjegyző jelenti, hogy Kakas József és Szepauer János v. képviselők elhunytával helyükbe Harák János ós "Weisz Adolf budapesti lakos képviselője: Barna Ignác s végre Horváth Károly v. képviselő közgyámmá törtónt megválasztása folytán helyébe "Wittman Márton póttagok hivattak be a képviselőtestületbe. 1. A f.-városi 502. sz. ház és kertnek telekkönyvileg a r. kath.'hitközség tulajdonába átbocsáttása. Minthogy ezen ügy érdemleges tárgyalására 30 nap közbevetésével uj közgyűlés egybehivása szükséges, ennek hahatáridejóiü 1893. aug. 12-ike tűzetik ki. Dr. Lővy László indítványára elhatároztatik egyúttal, hogy a jogi szakbizottság e tárgyra vonatkozó véleményes nyilatkozatát a jelzett közgyűlés előterjessze be. 2. A Cédidaház eladása. Tekintettel arra, hogy a Széchényi térnek rendezése alkalmával s esetleg a szomszédos telkek hozzávételével a városnak ezen háza ugy szépészeti- mint anyagi szempontból jobban és célszerűebben lesz felhasználható: a képviselőtestület az u. n. Códulaházat nem adja el jelenleg a vételre ajánlkozott Harmos Zoltánnak, de továbbra is megtartja tulajdonában és az eladási ügyet ezúttal a napirendről leveszi. 3. A Corvin- és Kigyó-utcának járdázása. Ezen utcák járdáinak asphaltozása, illetve cementezése végett indítványukat benyújtó Perlaky Géza ós Gaál János v. képviselőket í elhívj a a közgyűlés, hogy indítványukhoz az illető utcabeli háztulajdonosok hozzájárulását is szerezzék meg, mivel ennek megtörténte után tárgyalható csak az ügy. í. Az apácák vezetése alatti polgári leányiskolának 10,000 frttal váló segélyezése iránti indítvány. Az ügy természeténél fogva 30 napos tárgyalás kitűzése szükséges, s erre határnapul 1893. aug. 12-íke lett kitűzve. 5. Jókai Mór ideának asphaltozása. Elnök előterjeszti, hogy a Jókai Mór utca keleti sorának háztulajdonosai kérvényt nyújtottak be a városi tanácshoz, a gyalogjárdának a halpiactól az uszodáig asphaltozása és ennek mielőbb keresztülvitele iránt. Dr. Lővy László indítványozza, hogy ha a Jókai-utca asphalt járdázása elhatároztatik, a főiskola előtt levő kert, illetve kerítés egészségi, utcarendezósi és szépitészeti tekintetből távolitassék el s ezen terület is asphaltoztassók. Halk moraj követte az indítványt, mignem több képviselő állt fel egymásután és kelt védelmére a főisk. kertnek. S kimutatták dr. Lövynek, hogy éppen az általa felhozott szempontokból kívánatos a kert meghagyása, mely különben is csak díszére válik az utcának. Egyedül az elnöklő polgármester támogatta nagyban dr. Lővy indítványát, kijelentvén, hogy ha már asphaltjárdát akarunk, legyen az mindenütt a házakig készítve, ós igy a főiskola előtt is. A vitatkozás azért csak folyt, még pedig mind zajosabban; már dr. Lővy is elállt indítványától, csak az elnök nem akarta 3ehogyse álláspontját megváltoztatni. Mig vógre a képviselők belátták, hogy a részletek felett hiába bocsátkoznak heves vitába addig, mig a járda asphaltozása nincsen megszavazva ós kérték a névszerinti szavazást. Mi elrendeltetvén, 39 igen szavazattal (nemmel senki sem szavazott) kimondatott a Jókai-utca keleti sorának asphaltjárdázása. Ezután következett a járda miként kószitósónek részletes tárgyalása. Hogy az asphaltozás a határozat jogerőre emelkedésének bevárása előtt azonnal foganatosítható legyen: kimondatott, hogy ez csak birtokon kivül felebbezhető meg. Kimondatott továbbá, hogy az asphaltozás Török János mérnöknek 1891. júniusban készített lejtméretezési munkálata szerint vitetik keresztül; muszkák hanyat-homlok szaladva hagyták el a várost s Szeben a magyarok kezében volt. — Ne féli szókeli, előre! — hangzott a szürke generalis tört magyarságú jelszava. — Előre! — visszhangzott száz ajakról az örömittas riadal s szuronyt szegezve rohantak a menekülő muszkák után a városba a diadalmas honvédek. Szeben főterének egyik gyönyörű kétemeletes épülete hirtelen lángba borult; a gazdag Brunner Henrik háza volt az, ki, dacára német,születésének, mindig a leglelkesebb magyar barát hírében állott. Egy csapat honvéd egyenesen az égő ház felé tartott. Az ablakból fehér kendőt lebegtetve kétségbeesetten kiabált valaki segítségért. Egy délceg, fiatal honvéd kiugrott a csoportból s merészen rohant föl az égő épületbe. — Segítség! — hangzott egy teremből. Az ifju egyenesen odarohant, beakarja nyitni az ajtót, de az be van zárva; nem habozott: bedöntötte ós se kérdve se hallva, ölébe kapta az ablaknál segítség után kiabáló hölgyet s rohant le vele a lépcsőzeten. Alig hagyta el az épületet, recsegve omlott le a tető s a szikrák, — mint izzó lávafolyam — vették körül s tették hozzáférhetetlenné a házat. ... A közeli vendéglőbe vitte a bátor ifju az ájuldozó hölgyet, ágyat parancsolt s lefektette. A kíváncsi katonák utána tolakodtak, de á daliás hadnagy — mert az volt ifjúnk — visszaparancsolta őket, Leült az ágy elé és bámulta a nő plasztikusan szép idomait, melyekre gyenge patyolat-ruha simult. Olyan gyönyörű volt ez a megtört teremtés! Dus szőke haja gazdag hullámokban omlott alá lihegő keblére, félig eltakarva szép gömbölyű arcát. . . . Néhány perc múlva felnyitotta gyönyörű kék szemeit s hálatelt pillantást vetett az előtte ülő ifjúra. — Uram, akárki ön— szólt remegő hangon, mely az aeol-hárfa rezgéséhez hasonlított— az Isten áldja meg tetteért, de menjen kérem, keresse föl jó öreg atyámat, bizonyára elrejtőzött valamelyik terembe, a dühös - ellenség elől, siessen kérem . . . siessen. . . . A derék hadnagy, maga mellé véve néhány honvédet sietve távozott az égő ház felé. A tetőzet már ekkor egészen leégett, csak egy-egy füstfelleg gomolygott ég felé. Eltakarították gyorsan a tüzet az ajtó elől s bementek; sorba járták a termeket, de sehol egy lélek nem volt; lementek a pincébe is, hol Johannt, az öreg ur inasát találták egy sarokba húzódva ; hányta a keresztet s remegett, mint a nyárfalevél. Csak miután meggyőzték, hogy jó barátokkal van dolga, bátorkodott neki s kérte tört magyarsággal a vitéz urakat, hogy mentsék M a szegény Margit kisasszonyt, *ki ott van bezárva az első emelet valamelyik termében. Csak mikor tudatták vele, hogy a 'kisasszony már -biztos helyen van, beszélte el, hogy urát — az öreg Brunnert — elhurcolták az orosz katonák — a kulcslyukon át látta — a kisasszonyt is el akarták, de már nyomukbán voltak a 29 '! \