Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-07-16

hogy a főiskola előtt bekerített te­rület az aspbaltozás alól kivétetik; ós végre hogy az aspbaltirozás a bázak előtti faültetvények lehető kimélésének figye­lembevétele mellett eszközöltessék. A névszerinti szavazás ezekre is megtörtént és 34 igen szavazattal (nem­mel senki sem szavazott) a határozatot kimondotta a közgyűlés. Az asphaltirozásnak ezen határoza­tok értelmében leendő azonnali fogana­tosításával és keresztülvitelével a városi tanács bízatott meg. 6. Az uj főiskolai építkezésre vonatkozó telekterv és utcavonal megállapítása. Felolvastatik a pápai főiskola gaz­dasági tanácsának kérvénye, melyben a Fehérlő vendéglő telkén építendő uj fő­iskolai épület— Jókai-utca felőli — hom­lokzatának az irgalm&s-rönd székházával és a mellette levő női kórházzal egyenes vonalba kihozatala, illetve ópithetóse, s az ekkóp elfoglalandó 62 fjöl utca terület átengedése kérelmeztetik. A beterjesztett telekterv ós a hely­színi szemlét teljesített bizottságnak vé­leménye alapján, de meg utcarendezési és szépitószeti szempontból is egyhangú­lag elhatározza és megállapítja a képvi­selőtestület az utca vonalnak a bemutatott térrajz szerint kihozatalát, megengedi a 62 Ljöl utcaterület beépítését és ezen teriiletet a főiskola tulajdonába díjtalanul átadja. 7. A Kelcz-, Teuf el- és Lővy-féle házak előtt asphaltjárda készítése. Ezen ügy elintézését a Széchényi térnek — az uj főiskolai épület elkészülte után — várható rendezése idejére halasztja el a közgyűlés. Városi közgyűlésből. — Karc. — Osváld polgármester fontos tanács­kozásra hivta össze f. hó 10-óre a városi képviselőket. A város atyái szép számban jelentek meg, — voltak vagy huszonötén ós megkezdették a tanácskozást ugy, a mint nálunk az rendesen szokásban van. Kánikulai hőség uralkodott a teremben ós mégis a képviselők dicséretére legyen mondva, csak 18 képviselőt láttam aludni, a többi csak csendesen bóbiskolt. Horko­lási kísérleteket a teremnek csak egyik szögletéből élvezhettünk, de az is nagyon szakadozott, apró füttyökkel volt keverve, valószínű, hogy rosz álmai lehettek annak a szegény városatyának, a ki fölött az­után általános sajnálkozás volt észlelhető. Bognár G-ábor indítványára a város­atyái egyhangúlag elhatározták, hogy jövőre minden városi képviselő számára chinailegyezö szereztessék be, — a pol­gármesteri szobában pedig néhány hordó pilseni verettessék csapra, hogy a szó­nokok időközönként felfrisithessók ma­gukat, m gokolván ezen határozatukat azzal, hogy a tanácskozás élénkebb me­netet fog ezáltal nyerni. Az 5-ik pontnál azután megindult a vita, mert akkor már a szunynyadozók is felébredtek és a tanácskozáshoz bár ásítozva, de mégis hozzá láttak. Az -asphaltjárdában telhetetlen kép­viselők buzgóságukban még a kollégium előtti diszes kertet is szerették volna el­törölni a föld színéről. Erre már Bartha­los is kijött a sodrából, felugrott és sikra szállt a kollégiumi angolkert fenntartása mellett. Abban a kertben szeiinte oly sok szép, diszes növényzet gyönyörködteti szemeinket, hogy a dus lombozatot, ke­leti fényre emlékeztető pázsitot és bok­rokat eltávolítani, egyenlő volna a bar­barismussal. Ezek után indítványozza, hogy a kollégium előtti angolkert, az ott elülte­tett négy szál rozmaring, három muskátli virágával és 117 szál elszáradt fűszálával tovább is fentartassék ós az utókornak sértetlenül átadassák. Az indítvány elfogadtatott azon ki­kötéssel, hogy a fakerítés helyett vasrács alkalmaztassák, mert a diszes növényzet eltulajdonítására sok embernek fáj a foga és csakis Mészáros rkapitáuy éberségének tulaj donitható, hogy ádáz kezek azokat helyükről eddig is kinem gyomlálták. A vaskerítés azonban teljes biztonságba fogja helyezni a növényzetet. A Jókai-féle sugárútnak asphaltiro­zása is elrendeltetett. Elfogadták Gyurátz képviselőnek azon inditványát is, hogy a sugárút élő fái lehetőleg kimóltessenek meg a kivágástól. Ezen határozatot Osváld polgármester gúnyos mosolylyal fogadta, a minek azonban ekkor senki sem tulaj­donított nagy fontosságot és senki még csak nem is sejthette, hogy ennek a gú­nyos mosolynak másnap mily végzetes következményei lesznek. Osváld a gyűlés után a helyszínén tekintette meg az asphaltirózandó terü­letet. A teendők iránt magában megálla­podásra jutván hazament és lefeküdt. Másnap a polgármestert szakácsnója reggel öt órakor felverte és dologra hivta fel. Nehezen bár, de mégis felkelt ós hozzá­fogott az — öltözéshez. Egy kis papra­morgó bekebelezése után sietett a sugár­utra, hol már Klesitz lámpagyujtogató várta őt társaival együtt. A polgármester egy ideig mélyen elgondolkozva járt fel és alá a fák alatt, azt számítgatta magában, hogy hány kar­rót lehetne a sugárúti fákból kifaragni. Egyszerre megállt, —• magához intó Kle­sitzet, botját a fák felé irányozva, követ­kező utasítást adta neki: Klesitz szógám nézd e fákat, Vágd ki rögtön a kutyákat. Aszfaltjárda nem lenne szép, Ha ecetfák környékeznék. Klesitz szógám itt a fejsze Vágd, — különben elvagy veszve. Klesitz fogta az öreg fej szót, azután kihúzta tarka-barka zsebkendőjét és el­kezdett zokogni keservesen és oly erővel, hogy még a Dónesók házából sem hal­latszott ki semmiféle zaj. Mikor jól kisírta magát, kifacsarta könyeitöl átázott zsebkendőjét, megtörölte vörössé vált szemeit, akkor fogta az öreg fej szót és a sugárút díszeit sorba meg­gyilkolta. Hallatlan merénylet, alig hihetné az ember, ha nem látná a pusztulás romboló müvét. A sugárúti háztulajdonosok csaknem kővé váltak rémületükben mikor feléb­redtek ós az ecetfák helyett teljes pusz­tulást láttak házaik előtt. Eleinte csak zúgolódtak, később szidalmazták azt a hiányosságban szenvedő kupaktanácsot, mely ily vandalismusra ragadtatta magát, sőt Tarczy és Sült háztulajdonosok pus­kával keresték a gyilkost, de nem talál­ták, mert Dani bácsi befutott a Bartha­losók házába, a hol a Pista gyerek a pincében elrejtette. Megható jelenet volt, mikor a sugár­úti háziurak kiállottak házaik elé ós sír­tak, zokogtak, fohászkodtak- oly keserve­sen, hogy annak a kis fiacsacsinak, mely ezen az uton szokott legelőjére reggelen­ként kiballagni és ugyanekkor szokta danáját kellő áhítattal, karmesteri fel­ügyelet nélkül, naturalista módon elzen­geni, egyetlenegy distingvált hanglej teme sem volt élvezhető. A sertéscsorda tagjai ia megállottak bámulni Klesitz - müveit. A bámulásból azután bubánafcba estek ós hogy keserve­iket jobban illustrálhassák, reáfeküdtek a kivágott fák gályáira ós talán még most is ott henteregnének, ha Klesifeznek eszébe nem jutott volna őket ilyetónképen meg­inteni: Czoczák, elég volt az érzókeny­kedésből ennyi, takarodjatok azonnal az agyagliki legelőtökre, — mert ha nem mentek, azt a néhány odvas fát is kivá­gatja gazdám, a melyek legelőtöknek ékességeit képezik. — Ez hatott. A meg­rémült állatok gyors tempóban vonultak el a pusztulás helyéről. A polgármester e közben a siró­rivó háztulajdonosokat vigasztalta meg, megígérte nekik, hogy a járda mellé az eddiginél sokkal szebb növényzetet fog ültettetni. Nézete szerint ugyanis a járda mellé déli növényzet volna legcélirányo­sabb ós ezen szempontból kiindulva már is egy métermázsa kukoricát vásárolt. A kukorica dísznövény, — mint ilyen ha megnő, — monda a polgármester, — va­lóságos remeke lesz az asphaltnak. Szó­les, hosszú levelei olyan hatást fognak mindenkiben kelteni, mintha Kochin­chinában érezné magát. A háziurak ezen bizalmas szavakra lelkesedni kezdettek, — de később ismét busulásnak adták fejüket, mely valóságos zendülóssó fejlődött. A polgármesternek nem volt szabad mutatnia magát a sugár­úton, mert botokkal és fütykösökkel vár­ták mindenütt. Oivilruhába öltözött rend­őrök alig tudták a rendet fenntartani, szóval az elkeseredés már oly magas fokra hágott, hogy a polgármester következő táviratot menesztette Trencsén-Tepliczbe: Szvoboda Venczelnek. Trenc8én-Teplicz. Sugárúton minden fát kivágattam, karró lesz elég, de ezért ütik már a hátamat, boto­mat eltörték, kalapomat beverték, kabátomat szétszakították és tudtomon kivül közgyűlést hívtak össze. Jöjjön azonnal védelmezzen meg engem és a karróit. Osváld. Erre még aznap következő válasz érkezett: Osváld polgármesternek Pápa. Egészségére váljék, jobb nekem itt für­deni, mint otthon megveretni magam. Eleget szekíroz itt engem Hanauer és Galamb, jusson magának ís. Ménkű csapjon Balatonba. Mit csinál a gibicsgeder V Szvoboda. Tegnap ezen odiósűs ügyben újra tanácskoztak, de karcolatom úgyis hosz­szura nyúlván, erről majd jövőre fog elő­adást tartani a Karcoló, honvédek s igy megelégedtek azzal, hogy ráfordították a kulcsot a terem ajtajára s üszköt hajítván a tetőre, vad guny ka­cajjal elszaladtak. Elmondta még, hogy csak hárman laktak a házban, a nagy­ságos ur, a kisasszony, meg ő, mert a nagyságos asszony már az ősszel meghalt Pesten, hol akkor laktak, csak pár hó­napja költöztek Szebenbe, bár soh'se jöt­tek volna. S ugyancsak megizzadt a be­szédbe, mert hát valahol a szőke Rajna partján ringott a bölcsője a jámbornak. Végre megsajnálta öt a jószívű had­nagy. — Jöjjön velünk! — vágott sza­vába — s visszamentek a fogadóba. Margit sirva fakadt a szomorú hir hallatára. — Ne búsuljon a kiasszony — vi­gasztalta a hadnagy — édes apját vissza fogja kapni, ugy lehet a legrövidebb idő alatt; katonáink üldözőbe vették a ga­rázda ellenséget. . . . Dobpergés, trombita harsogás jelenté, hogy a honvédek visszajöttek az ellenség üldözéséből. Nem tudták elérni őket, a berzencei havasoir. közt hirtelen nyomuk veszett. — Istenem mi történik szegény öreg atyámmal, mi lesz énvelem itt az idegen városban ? . . . sóhajtott Margit s zoko­gott keservesen. — Édes apjának nem le3z semmi baja, a kapzsi oroszok jóltudják, hogy gazdag váltságdíj nyomja majd a marku­kat; ön pedig kisasszony.velünk jön, — épp.en Máriavölgye felé visz utunk, — van nekem egy áldott lelkű jó édes anyám, lesz az addig édes apja helyett édes Margit hálás tekintetet vetett az ifjúra. Csak egy tekintet . . . s mégis benn volt a menyország minden üdve ... a fiatal hadnagynak minden vére az arcába szökött . > . ugy szeretett Volna valamit szólni, valamit tenni, de csak a szive do­bogott vadul, sebesen 1 . . . Margit halvány arcát is a hajnal pirja boritá s ugy elgondolkozott: mintha valamit keresne emlékei között... Mária­völgye ... oly ismerős előtte a falu neve, meg a fiatal katona vonásai is . . . Igen, talán! ... de mégsem lehet, hiszen ö ráismerne. ... Azután akadozó szavakkal- köszönte meg a szives ajánlatot. -«- Had én — kiáltott a megrökö­nyödött Johann — engeined mekeszig az a csunyá muszgák, en is had megyeg velüg, leszam makamad egy honfit 1 . A megevóstől ugyan nem félhetsz — szólt mosolyogva a hadnagy, végig mérve a nyurga legényt — mert nem laknék jól veled egy fia muszka sem. meg hon­védnak sem termettél, — de hát azért Isten neki! velünk jöhetsz, majd ha el­búsulnának a fiuk: odaállitlak elébük, hadd lássák, milyen nációval van dolguk ! Johann majd kibujt a böriböl örö­mében. Másnap, kora reggel, megindult a győztes sereg Karánsebes felé, hol Puch­ner újra betört csapataival. A merre ösak haladtak, mindenütt kitörő lelkesedés fogadta Szeben hőseit; Bem apó, hogy megapadt seregét ki­egészítse : toborzásokat tartott a falvak­ban ; osak ugy tódultak mindenfelöl a 'i?ü.dai4bqrn.Qk ziazAói Ú\ kiről aakjlYtl bizonyíték a katonái, hogy nem fogja a golyóbis 1 A hadnagy külön kocsit rendelt Margit számára, maga pedig ott lovagolt folyton a kocsi mellett s nem hagyta el egy percre sem, haGsak hivatalos teendői nem kónyszeritettók; akkor meg Johannra bízta a kisasszonyt s megparancsolta neki, hogy ugy vigyázzon reá, mint a szeme­fényére. Attól a pillanattól, mikor a leány szép szemeit először rávetette: csudás vonzalom ébredt iránta fiatal szivében, mely azóta folyton növekedett; már alig birt vele s ugy szerette volna Margit előtt kiönteni . . . ugy szerette volna lábaihoz borulva, elrebegni néki: szeret­lek, drága angyal, szeretlek! . . , De nem volt hozzá bátorsága. — Ej te Barkóczy — mertBarkóczy Ákos, a máriavölgyi özvegy kisebb fia a mi vitéz hadnagyunk — ugy hervadsz, mint a dórütött virág — bosszanták tiszt­társai a halvány ifjút — hejh! nem is jó az, mikor az embernek olyan ve­szedelmes szép markotányosné van a kocsiján. Ákos felelet helyett szelíden mosoly­gott tréfálkozó barátaira, magában azon­ban alighanem azt mondta: „az irigység beszól belőletek!" Mikor már vagy félnap járásnyira voltak Máriavöígyótől Ákos futárt kül­dött előre édes anyjához egy kis levéllel, melyben tudatja, hogy estére megérkezik s mert a sereg ott hosszabb állomást tart, néhány órát odahaza fog tölthetni; s hogy egy kedves vendéget is hoz. (Folyt, köv.) . Lótenyésztési jutalomdijosztás. A veszprómmegyei lótenyésztés eme­lésére engedélyezett lótenyésztési jutalom­dijosztás f. évi szeptember 8-án Pápán fqg megtartatni, mely alkalommal a követ­kező „államdijak" lesznek kitűzve: I. Sikerült szopós csikóval bemu­tatott anyakancák számára, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vannak s jó tenyószkancák kellékeivel bírnak. Első dij 45 frt. Második dij 35 „ Harmadik dij 25 „ Negyedik dij 15 „ IE. Három éves kancacsikók számára, melyek kitűnő tenyészkópessóget Ígérnek. Első dij 35 frt. Második dij 25 „ Harmadik dij 20 „ Minden tekintetben kitűnő mén- és kanca-csikókat a kitűzött dijakból pályá­zaton kivül is jutalmazhat a dij osztó­bizottság. — Felhatalmaztatván a dijakból tett esetleges levonásokból eredt, vagy fenmaradt pénzösszegekkel díjazni. Ezen államdijakra pályázhat minden veszprómmegyei tenyésztő, " ha község­elöljárói bizonyitványnyal igazolhatja azt: hogy a szopós-csikóval bemutatott anya­kanca már a csikó születése előtt sajátja volt, vagy pedig, hogy a kiállított há­roméves kanca-csikó egy, az elles idejekor birtokában volt anyától származik és ál­tala neveltetett. A pályázatból csak az angol telivér lovak vannak kizárva, — minden egyéb faj u —, akár nagyobb, akár kisebb te­nyésztő által nevelt ló, kivétel nélkül pályázhat. — A pénzbeli dijakban csakis kisbirtokos tenyésztők részesülhetnek, mig a vagyonosabb vagy magasabb társadalmi álláshoz számitható tenyésztők csupán díszoklevelet nyerhetnek. Ha azonban pénzdíjra érdemesnek talált kisbirtokos tenyésztő ily díjról lemondana, ugy ennek is a lóanyag kiválósága mórvéhez képest díszoklevél adható, és a fenmaradt összeg újra pályázat alá bocsájtható. A bemutatott lovak megbirálása, va­lamint az odaítélt dijak kiosztása is, egy e végre alakult vegyes szakbizottság által azonnal a helyszínén fog eszközöltetni. Hogy a dij osztó-bizottság kellő idő­ben megtudhassa valamennyi pályázó ott­létét, köteles minden pályázó a kijelölt nap reggelén Pápa város polgármesteré­nél jelentkezni, hol további utasítást nyerend. Kelt Veszprémben, 1893. június hó 31. A nagyméltóságú m. kir. földmivelés­ügyi ministerium utasítása folylán Véghely Dezső, királyi tanácsos, alispán. Hunkár Sándor, veszprémm. lótenyészt-bizotts. elnöke. Hivatalos rovat. 3454. 1893. Hirdetmény. Pápa város polgármestere ezennel közhírré teszi, miszerint Pápa város kép­viselőtestülete fi hó 10-ón tartott ülésé­ben 50. és 51. sz. a. hozott határozatával az alsó-városi Hosszú- vagy most Jókai Mór ; utca keleti során a halpiaoi lejáró­tól jkezdve az uszodába való lejáratig, Török János mérnök urnák 1891. év június havában készült lejtmóretezési munkálata szerint, asphalt-járda készíté­sét rendelte el s egyúttal kimondta mi­kép ezen határozata csak birtokon kivül felebbezhetö. Mit azzal hoz köztudomásra, hogy a felebbezés ellene a mai naptól számítva 15 nap alatt nála beadható. Pápa, 1893. július 11-én. Osváld Dániel, polgármester. 15420. 1893. Hirdetmény. Az 1893/94. évi termelési időszakban üzletbe helyezni szándékolt uj mezőgaz­dasági szeszfőzdék és az azok által a kiseb­bik adótétel mellett termelhető alkoholból igényelt mennyiség bejelentése tárgyában. A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető alko­hol mennyiségnek felosztásáról szóló 1888. évi XXXIT. t. c. 1. ós 8. §-ának rendel­kezéseihez képest mindazok, kik a folyó év szeptember hó 1-én kezdődő 1893/94. évi termelési időszakban uj mezőgazda­sági szeszfőzdét üzletbe helyezni szándé­koznak és azt kívánják, hogy ez a szesz­főzde a fogyasztási adó kisebbik tétele mellett termelhető alkoholból megfelelő mennyiségben részesittessék, felhivatnak, hogy ebbeli igényeiket legkésőbb f. évi ittguutm hó 3-ik napjáig bezárólag j«. lentsék be annál a pénzügyigazgatóság­nál, melynek kerületében az illető uj me­zőgazdasági szeszfőzde fekszik. Az igény bejelentés a mezőgazdasági szeszfőzdék közé való soroztatás iránti igény jogo­sultság beigazolására a szeszadóról szóló 1888. évi XXIV. t. c. végrehajtása iránti utasítás 2. §-ának 4-ik pontja szerint (magyarországi rendeletek tára 1888. fo­lyamának 1198. lapján) megkívántató ira­tokkal kell hogy felszerelve legyen és ha az üzletbe helyezni szándékolt uj mező­gazdasági szeszfőzde tényleg már beren­dezve van, egyúttal a szeszfőzde üzleti helyiségeinek leírása, az edények ós mű­eszközök jegyeiben, valamint a szeszfőz­dében alkalmazott főzőkészülék és alkat­részeinek egyenlő móretek szerint elkészí­tett rajza ós az üzleti mód leírása is melléklendő. Magában a bejelentésben tartozik a szeszfőzde vállalkozója kitenni azt az alkohol mennyiséget, a melyet a fogyasztási adó kisebbik tótele mellett egv-egy termelési időszakban termelni ki­van. Végül megjegyeztetik, hogy azok az igény bejelentések melyek a fenn meg­jelölt határidő letelte után nyújtatnak be, a folyó 1893/94. termelési időszakra nézve eszközlendö ezen felosztással csak abban az esetben lesznek figyelembe vehetők, ha a rendelkezésre álló alkohol mennyiség a a kitűzött határidőn belül jelentkezett igénylők által ki nem merittetett. Buda­pesten 1893. június 25. A m. kir. pénz­ügyministeriümtól. Másolat hiteléül Barta Antal s. k. p. ü. irodatiszt. Kelt Pápán 1893. jul. 13. Osváld Dániel polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — Saemélyi hirek. Zoltán Elek tábornok, honvéd lovassági felügyelő, Bartuska Miksa százados parancsörtiszt kíséretében mult héten pár napig váro­sunkban időzött a honvéd huszárezred megszemlélése végett. Két napig tartott a szemle ós a tábornok az ezred helyben állomásozó osztályának jó kinózése és ki­képzése felett legnagyobb elismerését fe­jezte ki. — Dr, Fenyvessy Ferencz orszgy. képviselő, lapunk tulaj donosa Purkersdorf­ból tegnap este városunkba érkezett. — Rendkívüli városi közgyű­lés. Vezércikkünk bővebben foglalkozik a tegnapi közgyűléssel ós igy e helyen csak annak lefolyását közöljük röviden. Polgármester a gyűlést megnyitván, fel­olvastatja: 1. ámult ülés jegyzőkönyvét; 2. az ezen közgyűlés egybehivását, kérel­mező 43 városi képviselő kérvényét a Jókai-utca ki nem vágott fáinak megvé­dése, a mult közgyűlési határozat fentar­tása és az asphaltirozásnak ez értelemben foganatosítása iránt; 3. Ajkay Imrónó és Blum Róbert tiltakozását a házaik előtti fáknak kivágása ellen. Előadja azután polgármester az okokat, melyek őt ós a helyszínén jelen voltak közül többet meg­győztek arról, hogy az asphaltirozás csak a beterjesztett mérnöki tervrajz szerint vihető a legcélszerüebben keresztül, ez pe­dig okvetlenül maga után vonta a fák kivételét s igy azok kímélése lehetetlen volt. ígéri végre, hogy a v. tanács az utcát egyforma nagyságú fákkal (acer platonides) fogja beültetni. A polgármes­ter eljárását védelmezték ós mellette szól­laltak fel: Gyurátz Ferenc, Barthalos I., Sült József ós Baranyai Zsigmond. Ellene voltak: Horváth Laj os, Saáry Laj os, Bock István és Antal Géza. Pótló indítványt tet­tek— mely leifogadtatott —: Horváth La­jos, Sült József, Baranyai Zs. és Antal Géza stb. Másfél óráig tartott vita után a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vette a polgármester eljárását, elhatározta a Jókai utca asphaltirozásának a tervrajz szerint — tekintet nélkül a fákra — folytatását és ez utcának még ez évben egyforma fák­kal újólag beültetését. — A Barát utca jobb felöli ós a Jókai utca keleti során — az uszodától lefelé — kérelmezett asphaltjárdázás kérdése a jul. 22-ik közgyűlésre halasztatott el. —- Bérmálás. Ma egyhete kegye., letes egyházi ünnepély folyt le a szom­szédos györmegyei Ménfőn.-; — hol Zalka János győri püspök ö nagyméltósága,' Bezerédj István meghívására a család öt ifjú tagját részesitó a bérmálás szentségé­ben. Tarack durrogás ós harangok zú­gása közt érkezett meg a főpásztor és mennyezet alatt körmenetileg vonult » pusztai kápolnába, mely ez alkalomra szépen fel volt díszítve. Csendes mise ép megható egyházi beszéd után a hitben meg lőnek erősítve: Bezerédj Marianne, Göttzen Enne és Margit grófhölgyek, Bezerédj Mihály ós Ödönke, Blanche fran­czia nevelőnő ós egy kis parasztleány. Az egyházi szertartáson a püspöknek Nóvák gyirmóthi plébános, Kapuy Elek sekrestyeigazgató ós Bedi YHce p. szer­táros segédkezett, J^ienvoitak részint mint béra»82uÍ6Íc, részint mint ájtatoskodó bi­v«H; 9iv» 8e|«édj Kájmá^ni tisztelete*

Next

/
Oldalképek
Tartalom