Pápai Lápok. 20. évfolyam, 1893

1893-01-22

XX. évfolyam. 4. szám. Pápa, 1893. január 22. Megjelenik m i ti (I en v a sá r u a u. Közérdekű sürgős közlésekre kuruukiiit rendkívüli s'/. a m « k adatnak ki. Bérmentetlen levelek, csak ismert kehektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a szerkesztőségéhez (hossznutc/.a V)fi9. sz.) küldendők. IS V PÁPAI LAPOK. s K Klölizi'íési díjak. Egy évre (i frt i'él évre 3 írt Negyed évre 1 Irt 5u krajozár. Egy szám ái a 1i> kr. Hh-detö*- ek Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, f miit térben 30 kr. A dij elei r e fizetendő. J rjé.lyBgilíj mindig külön számitatik. A/ w 1 ő í ize t ési díjak s hirdetések a lip ki,-niti hivai;iláb;i (Kuhn .Mór fiai 2^ hirlapközveritó

1 iroda) küldendílk. Pápa város halóságának és l ö b t> pápai, s pápa-vidéki <

i

j>; \ rsü leinek m egval asztott k őzl öny e. A pápai főiskola. A legközelebbi szombaton nagyfontosságú kérdés fölött lesz hivatva határozni városi képviselő testületünk, amikor napirendre kerül a helybeli főiskolának anyagi segélyezése. Ha e városnak a tanügyi érdekek előmozdítása tekintetében a múltban szerzett érdemeit és képviselő testületünk nagytöbbségének intelligens felfogását és ily irányban mindenkor tanúsított elfogulatlan áldozat-készségét vennénk tekintetbe feleslegesnek tartanok, hogy e kérdés fontosságára a közfigyelmet ezúton is felhívjuk; de lehetnek ugy a képviselő testület tagjai között, valamint a nagyközönségben olyanok, kik nem ismervén a helyzetet, vagy azt vélnék, hogy ez csupán egy felekezetnek belügye, vagy azt hinnék, hogy az indítványba hozott segély-összeg megszavazásával a város közpénztára ellenszolgáltatás nélkül lenne megterhelve. Hogy ugy az egyik mint a másik irányban a keletkezhető aggályok eloszlatva legyenek, azért kértem helyet felvilágosító és adatokkal támogatott soraimnak e lapok hasábjain. Hogy a pápai collegium, illetve annak főgymnasinma nem csupán egy felekezet oktatás ügyének tesz szolgálatot, tudhatjuk ezt a törvényhozás és kormány által minden gymnasiumra egyformán megállapított tantervből és tan anyagból, a vallás oktatást pedig minden tanuló a saját felekezetebeli hitoktatótól nyeri, de megmutatja ezt a pápai főgymnasium 'legközelebbi évi értesítője is

3 melyszerint a főgymnasiumba felvett 300 tanulónak csak fele ev. ref. vallású, a másik fele pedig a más vallást követők közé tartozik; s ha meggondoljuk azt) hogy a szülők lakhelye szerint 80 tanuló volt pápai, s ezek közül a nagyobb szám azon gymnasiumi felsőbb osztályokat látogatta, a melyek városunkban egyedül állanak fenn, azt is befogjuk látni, hogy ezen intézet nem csak általános tanügyi szolgálatot teljesít, hanem vallás különbség nélkül lehetővé teszi azt, hogy helybeli ifjaink szülői szárnyak alatt s jelentékeny kiadás megtakarításával helyben végezhessék el összes gymnasiumi tanulmányaikat. Arra nézve pedig, hogy a pápai collegium Pápa városára nézve az anyagi erőnek is minő forrását képezi, legyen szabad utalnom a következőkre: A tanulók létszáma évenként a papnöveudókekkel együtt 325-től 350 közt változik, ezenkívül 18 rendes tanár és 2 pénztári tisztviselő, tehát 20 uricsalád lakik városunkban, kiknél átlagosan és legkisebb számítással 3-3 családtagot és egy-egy cselédet véve számításba, a főiskola ittléte 425—450 lélekkel szaporítja városunk lakosságának számát. Ez még magában véve, ha csak a puszta számot tekintjük, nem látszik oly nagy anyagi előnyt biztositónak, — de ha vizsgáljuk az érem másik oldalát: megfogjuk látni azt, hogy ezen 450 egyén egyike sem kél versenyre e város más lakosaival a kenyér keresetében, hanem inkább idegen tőkéből, helyben szerezvén be összes szükségleteiket, jelentékeny fogyasztásukkal nagyban hozzá járulnak a helybeli pénzforgalom és igy a termelők, iparosok ós kereskedők kereset forrásainak emeléséhez, mely összeg a családoknál 1200—1500 frttal számítva 25—30 ezer frtra, a tanulóknál pedig 100—-200 frttal 45—50 ezer, összesen 70—80 ezer frtra tehető, a miből legalább is 25°|

0 bizonyára tiszta haszonkóp marad meg — évenként. De nem közönyös a főiskolának Pápán létele a háztulajdonosokra nézve sem; mert a 20 uricsalád és 350 tanuló által igénybe vett lakások jelentékenyen gyarapítják az általános lakbérek ártételeit. Végre nem közömbös a főiskola itt léteié a város házi pénztárára nézve sem. mert eltekintve attól, hogy a házi kezelés mellett a különböző fogyasztási adók jövedelmét is jelentékenyen szaporítja a tanári családok, főiskolai növendékek, az ezeket idekísérő, meglátogató vagy értük jövő szülők fogyasztása, hanem még községi pótlékban is 1300 frttal gyarapítja a főiskola és az azzal együtt itt kezelt kerületi és főiskolai pénztár itt létele a városi közpénztár évi bevételét, Ezt kimutatják a következő adatok: A tanulók átlagos számát 336-bau véve fel és 1—1 szobára 3 tanulót számítva, igénybe vétetik 112 szoba, melynek évi bérét csak 50 Írttal számítva, házbéradó alapjául szolgál 5600 frt évi jöYödelem, mely után helyi viszonyaink szerint 15"|

u-al számítva kirovatik 840 frt házbéradó, s ezen házbéradóhoz a 30%-os általános jövödelmi pótadót 252 frtot hozzászámítva, az összes állami adó lesz 1092 frt. A tanárok és pénztári tisztviselők lakásainak évi bérét, mely 200—350 frt között váltakozik, ha átlagban csupán 250 frttal vesszük is fel, a házbér jövödelem 5000 frt adó alapot szolgáltat, mely után a 15"|

0-os házbéradó 750 frt s az ennek megfelelő általános jövödelmi pótadó 225 frt összegével együtt az állami adó 975 frt. A tanárok és pénzíári tisztek fizetése után a lakbér illetmények levonása mellett 6 egyénnél 1200 frt után 17 írt, 14 egyénnél pedig 1000 frt után 15 frt egyenkénti IV. oszt. kereseti adót s mindegyiknél csak egy-egy családtag ós egy-egy cseléd után 3—3 frt adó szaporulatot véve számításba összes állami adójuk 372 frtra rug. A főiskolai és kerületi pénztár az ingatlanokra eső 179 frt 39 kr adót számításba nem véve, csak a mult évben is 737 frt 6 kr tőkekamat adóval volt megróva, mihez járul a tanári nyugdíj alapnak 72 frt 9 kr tőkekamat- s a főiskolai nyomdának 76 frt 85 kr kereseti adója, ezen adók összege is 886 frt. Tehát a főiskola itt létele által az állami adók összege 3325 frt szaporulatot mutat fel, a mire ha a ház és kereseti adókat terhelő mult évi 39'|

l0

"/

o községi adót kirójjtik, kitűnik az, hogy a főiskola itt létele révén a városi közpénztárba csak közvetlen adók alapján is 1300 frt 7 kr folyik be évenként. Mily nagy összegű alapítvány kerülne ki tehát, ha a városi közgyűlés oly nagybdkü határozatot hozna/, miszerint ezen községi adónak megfelelő tőkét vagy ezen év-járadékot a főiskola czéljaira felajánlaná. De a kérdés nem ebben rejlik, — ezt csupán illustraliókép említettük fel. Tény az, hogy komoly mozgalom indult meg a városunkban fenálló százados főiskolának Komáromba való áthelyezése iránt, miután az ottani helyi érdekeltség belátván az ezen intézménynyel egybekötött szellemi és anyagi előnyöket, a főiskola áthelyezése esetére nagy összegű alapítványokat és év-járadékokat ajánlott fel a főiskola czéljaira Ezen mozgalmat tehát jól felfogott érdekünkben nekünk is ellensúlyoznunk kell; mert tudjuk azt, hogy gyermekeink neveltetése czéljából egy teljes gymnasiumra városunknak szüksége van, s ha a mostanit innen elvinnék, akkora áldozat árán, a minő most kérve vau ujat felállítani képesek nem lennénk, ós' ha felállítanánk is: akkora anyagi előnyöket nyújtóvá tenni nem tudnánk, mert ezt a közeli városokban mindenütt levő főgymnasiumok miatt csak a helybeli vagy a legközelebb vidékbeli ifjúság keresné fel, mig most a kerületi főiskola miatt 9 egyházi s enuéi még több politikai megyéből hozzák a szülők gyermekeiket és velük együtt neveltetési költségeiket városunkba. Mihez járul azou körülmény is, hogy a főiskola áthelyezése esetén a tanári családok távozásával s az ifjúság számának apadásával jelentékeny lak üresedés állana be és számos családtól lenne megvonva a most biztosított kenyér kereset. Hogy tehát ugy a culturalis haladásunkra, valamint termelési, ipari és kereskedelmi forgalmunkra s igy közvagyonodásunkra és közjövödelmeiukre ! béuitólag ható csapás be ne következzék, j a város összes lakosságának, sőt az utó I nemzedék érdekében is most van ideje | annak, hogy a városi képviselő testület I tagjai minden elfogultságtól menten csuj pán a közjót tartva szem előtt, teljes I körültekintéssel gyakorolják jogaikat és I a felelősség tudatában teljesítsék kötelességeiket ; mert ezen kérdésre igazán rá illik a példa szó: *A mi elmúlt, vissza nem jű<-. Egg városi képviselő. =. A pápa-csornai vasút ügyéről lapunk egyik előző számában megjelent czikkre a Kapuváron megjeb'iiö „Rábaköz" reflektálván, a következő megjegyzést közli: ,Olvasóink a vasutügyben tartott értekezletről két héttel, az ujabb tervezetekről pedig egy héttel ezelőtt közlött tudósításunkból, illetőleg hozzászólásunkból teljesen tájékozhatták magukat a mozgalom eddigi irányáról és arányáról, s igy rögtön észrevehetik, hogy a hivatalos és hiteles értesítés több részében téves. Az első terv t. i. Fülöpp János állomásfőnök terve az volt, hogy a pápa-csoruai vasútnak szany-csornai szakasza elejtendő ós a helyett a pápai vasút Hzany-VadosfaMihályi-Kapuvár felé vezetendő, mert mig a szany-csornai szakasz vidéke igen jelentéktelen s a vasút épen nem lenne jövedelmező, s aziránt Csorna sem igen lelkesedik, addig a szany-kapuvári szakasz _ illetőleg a kapuvár-pápai vasút egyike volna a helyiérdekű vasutak között a legjövedelmezőbbeknek s épen ezért erre a tervre a minister figyelme is felhívandó, mert az államnak is az az érdeke, hogy egyiij vasút mennél jövedelmezőbb legyen. A másik terv pedig, a mely jelenleg erősen tartja magát, a kapuvár-kis-cz-dli vonal. Ennek az érdekében folynak most az előmunkálatok és fokozódik iránta az érdeklődés napról-napra az egész vonalon, sőt a vármegye szókhelyén is. Ez azonban világért sem akar a csorna-pápai vasutterv romjain kiépülni. — Ez egész más vidék, más érdekeltség, ez a csorna-pápai vonal ügyét nem érinti. Az első terv is csak annyiban érintette, a mennyiben fentebb jeleztük, de Pápa azon terv szerint is megkapná a vasutat és csatlakozást a pozsony-szombathelyi vasúttal, sőt közvetve Usornával is. Pápával szemben tehát épen nem foglaltunk ,,ellenséges állás"-t moustre-küldöttségi'ől pedig szó sem volt." Ezekből még is csak az tűnik ki, hogy a kapuvári tnozgalum csornai vasút térvünk ellen van : mert ránk nézve az elönyösebb, ha Csornáról nemcsak Kapuvár-Sopronba, de Pozsony-Bécsbe is eljuthatunk, minthogy ha a kapuvár-kisczelli terv avagy a kapuvár-pápai terv sikerülne. T k R C Z A. Hugómnak. Szemeidnek tiszta tükrén Méla búnak árnya van — S bánatodban elmerülvén, Meg sem hallgatod szavam'. Hej, de máskép volt ez régen! Vig öröm ült ajkadon, Nap ragyogott fenn az égen — S mindenütt a messzeségben Daltól hangzott völgy, — halom ... — Ne sirj édes angyalom 1 Tavasz volt a nagyvilágon, Üdvfakasztó, langy. tavasz; Bimbó .feslett minden ágon — S harmatos volt a haraszt. Ott bolyongtál a meiőbe', Elmerengve a dalon, Vágyakozva, reményt szőve, Nem ütköztél durva kőbe, Tövis sem volt utadon .. . — Ne sirj édes angyalom ! Szerelemnek, boldogságnak Ragyogott rád sugara, (föle nyert a szived lángot, Csillagot az éjszaka. Az a csillag! ..... mit beszéljem ? Ily történet száz vagyon, ' Tova tant a barna éjben — S itt maradtál a setétben, Keseregve magadon — Ne sirj édes angyalom! Ne wrj édes! Hagyd a könnyet, jlítjd begyógyul uivaebed; Szembeszállva tűrni könnyebb A mogorva végzetet. Az az ábránd visszatér még Gyors, csapongó szárnyakon, A vihar kifújja mérgét, Rád mosolyg a tiszta kék ég, Daltól harsog völgy, — halom .... — Ne sirj édes angyalom! Kara Jenő. Korcsolyával... Felvettem frakkomat, felhúztam keztyümet B elmentem a korcsolyabálra.... Elmentem elmélkedni! ... Odaálltam a csilláros terem egyik félreeső sarkába s néztem, nézegettem a sikamlós parketton végigsurranó, enyelgő párokat. Itt egy szökefürtü, ibolyakék szemű leányka vidám életkedvvel cseveg udvarló gavallérjával, amott egy fekete szemű, csacsogó asszonyka kecsesen tartja rózsapiros arcza elé s legyezőjét ,hamisan mosolyog. Kikaczagja a „felületes" uracsot, ki unalmas kopott bókokkal árasztja el. Majd ujra meg ujra rázendül a zene; „tüzesvérü" csárdás, tréfás franczia-nógyes, vidám „causerie" .... „simulékony" valezer váltogatják egymást. Ezer meg ezer finom, distingvált hang rezg a rózsaillatú legten ; s a csilláros terem millió atomja néma bájjal, édes ihlettsóggel telve. Beh szép a

az élet télnek derekán, míkoron Carnevál ö fensége üli diadalát.... beh szép az élet kaczagó leánykák bűvkörében, hol á földi nyomor, az emberi szenvedés elnémul, s az elegantiával párosult .báj ... határtalan felvidulás üli diadalát. * * .Bohó fiu, mit vesztegelsz itt a sarokban, lépj ki a porondra, s kérj fel táuczra egy hófehér arczu szűzi lánykát, ki kedves „bouhomiával-1 cseveg veled az életről, a világról; s míg künn a télnek birodalmában zug az orkán, gyönyörködjél arczának csodás rózsáiban, szemének lángtüzében. Ne állj ott tétlen, félrevonulva a mulatozó fiatalságtól, egymagádban, mint magános fa a széles pusztaságban; vegyülj a vigadó ifjak seregébe, s tánczolj, mulass, halkan súgja szivem: hisz úgyis rövid ez az élet, s oly sok benne a vigasztalan nyomor, a hiábavaló küzdés. Felhagyok az elmélkedéssel, félredobom a mikroskopot, melyen át komolysággal vizsgálgattam az enyelgő Évákat s az Ádámok lelkivilágát; s belevegyülök én is a sürgő-forgó báli közönségbe ... mig eddig némi perspektívából nézegettem a suhogó selyemtoiletteket ós figyeltem a bál pompáját, etiquettes jeleneteit, — most gyors léptekkel közeledem az elegáns külsejű, barátságos kisasszonyok felé, s közvetlen közelségből szemlélem a társaságot. Ellesek mindenütt egy-egy csintalan szót. — Ah, Uram, azt hittem már el sem jön a mi fényes korcsolya bálunkra. — Oh! kedves nagysád, hogy gondolhatott ilyent; apápai korcsolyabálra minden évben eljövök. Hisz' sehol sem látok ragyogóbb szemeket; sehol sem hallok enyelgöbb kaczajt, mint az Önök korcsolyabálján. A pápai „jeunesse d' orée" rendezi, s rósztvesz az egész környék „cróm"-je, intelligentiája. — Nagysám, szabad kérnem egy tourra; lejtsünk végig villám gyorsasággal a sima parketten, hadd lebegjenek korlátlan enyelgóssel szőke hajfürtjei az illatos légárban. — Kisasszony, olyan pompásan áll kegyednek rózsaszínű selyemruhája.— Ne ábrándozzék uram. 8 igy tovább száz és száz féle hang. A rózsáskedvü vigalomban lassanként teljes jók, dvre pezsdülök, én is tánczolni kezdek .. . Libeg a frakkok özöne, suhng a selyemszoknya, ujra odaadó hévvel lejtenek a párok, röppen a szó az ajkakról, s szól a lelkesítő zene. És a mint tánczolunk, a mint enyelgünk, a terem tükrei minden mozdulatot, minden tekintetet hűen vissza tükröznek. A vállravetett kéz, a simulékony derék, a ragyogó szemeknek hóditó tüze, a kedves arezvonások csodás pontossággal verődnek vissza az áruló tükrökből. Minden tourtáncz után megfigyelem az egész társaságot, s arra a kedvező tapasztalatra jutok, hogy a mi elegáns korcsolyabálunkon mindenki jól mulat, mindenkinek szeméből öröm sugárzik ki. De miért is ne ? Ki gondol tavasszal, bimbófakadáskor a hervadó télre, a vadul zugó orkánra ? Ki fest szürke színeket a „pleinair"-es tájra? Ki gondol Terspsychore bűbájos ölében, élénk, megnyerő külsejű, ügyesen csevegő leányok körében az élet ködös phasisaira. A kedves táncz ós a behízelgő muzsika mellett a szeszélyes jókedv, a szenvedélyes örömmámor indul hóditóhadjáratra, s tombol a vidámság. A korcsolyabál farsangi életünknek kedves tényezőjévé vált. És immár ez is elmúlt. Tegnap még büszke grandezzával számláltam a perczeket, s epedő szívvel vártam a pillanatot, mikor egy-egy selyemszoknyás lánykát tánezra kérek majd fel, s most már ennek is vége van. Tegnap a kietlen jelenből mosolygó jövőbe tekintettem — ós ma a kietlen jelenből visszavissza nézek az arauysugaras múltba ... Csak olykor-olykor tűnik fel egy-egy megkapó scóna, hóditó pillanat, de ez is csak fantom ! A zene, a kaczaj, a sugárzó arezok lassanként mind-mind elmosódnak. Csak egy mosoly, csak egy kézszorítás marad meg örökké szivemben ... eh ez is álom ... elmúlt, vissza nem jő. Miért, hogy a hajnal nem tarthat örökké V Miért, hogy az ember földöntúli álomból sivár valóra ébred? Eh! ne irj ilyen kegyetlen dolgokról kicsi tollam, inkább siessünk vissza tegnap esti emlékeink közé, s siessünk élni.. . gyorsan, hogy ujra frakkot ölthessünk a korcsolyabálra. Elég ebből ennyi ... a viszontlátásra a jövő korcsolyabálon kedves kisasszonyok . .. S. A. Bevezetés egy felolvasáshozIgen tisztelt hölgyeim és uraim ! Amint parancsolja Knigge, ugy járok el. Először is van szerencsém magamat bemutatni. Nevemnél nem kezdem ; ez ma már nem schick és úgyis tudják, külsőmet látják, de ez úgyis mellékes. Hátra van, más hátra sem lehet, mint lelki életem fotográfiáját tartsam önök elé. Igen szívesen megtenném, ha teljesen tisztában volnék azon nemes s kevésbé nemes tulajdonokkal, melyek bennem lakozni méltóztatnak. Lehető szerény és hihetetlen kórlelhetiensóggel sorolnám 4