Pápai Lapok. 19. évfolyam, 1892
1892-01-24
Megjelenik ^ uuntleii vasárnap. t Közérdekű sürgős közlésekre koronkinf rendkiviili száriítek tót \ adatnak ki. íjémientetlcn levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap ; l>v B-Aőrk. hivatalába küldendők.., PAPAI LAFOL )"K Előfizetési dijak. «' Egy évre 6 frt •— . Fél évre 3 fr. Negyed évre 1 frt 50 krajezár. — Egy szám ára 15 kr. Hirdetések Egyhasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyüttérben 30 kr, A díj előre fizetendő. Bélyegdij mindig külön számitatik. Az előfizetési díjak s hirdetések a lap. kiadó hivatalába (Goldberg Gyula -j, pa^kkereskedése"^.főtér) küldendők. ^ Pápa város lial^ságának ^ iőbh pápai, s pápa-vidéki eg yesiilelnek megválasztó t-t|%ö üö n y e. Országos vásáraink Ugye. Xéhány héttel ezelőtt irtuk lapunkban, hogy a két új országos vásár elnyerhetésére alig van remény,, miután a győri keresk. és iparkamara ezeknek engedélyezését nem javasolta, de említettük azt is, hogy ha az eddigi vásárok ideje az iparosok érdekeinek sérelme nélkül ugy módosíttatnék, hogy a gazdaközönség igényei is kielégíttessenek: nincs is okunk e vásárok esetleges nem engedélyezése fölött sopánkodni. A győri keresk. és iparkamarának e napokban hozzánk mgküldött jegyzőkönyvéből azt látjuk, hogy ez az expediens már a kamarai közgyűlésnek a kereskedelmi ministeriumhoz tett fölterjesztésében is javaslatba hozatott s igy valószínű, hogy a vásárok idejének megváltoztatására a keresk. minisztérium is felfogja hivni a város közönségét. Teljes tájékozás végett közöljük ezúttal a jegyzőkönyvnek a két vásárra vonatkozó pontját, mintegy kiegészítéséül múltkori közleményünknek, mely csak a városi közgyűlésen történteket idézte viszsza emlékezetbe. »Papa r. t. város — olvassuk -a jegyzőkönyvben — ápril 24. s november 1-ső napjait követő keddi és szerdai napokon megtartandó két új orsz. vásár engedélyezése iránt folyamodott a kereskedelemügyi ni. kir. minister úrhoz oly indokolással, hogy épen a közforgalmi és közgazdasági tekintetben legfontosabb tavaszi ós őszi vásárt kénytelen nélkülözni. Folyamodványához csatolja a város a 80 kilométer körzetben fekvő vásártartó városok rós községek nyilatkozatait, melyek'kölni 13 községnek a két új orsz. vásár engedélyezése ellen nincs kifogása,, ellenben 7 község azokat saját érdekeikbe ütközőknek s igy az engedélyt megtagadandónak találja. A kereskedelemügyi in. kir. minister ur Pápa r. t. város ezen kérelmét, Veszprém vármegyének erre vonatkozó lelterjesztése és az összes-iratok kapcsán oly felhívással küldte le-a kamarának, hogy a kérelmezett két országos vásár engedélyezése 5*t iránt közgazdasági és *kl^forgalmi szempontból véleményes jeíelítóst tegyen. A kamara m. évi október hó 22-én tartott közgyűlésén tárgyalta már ez ügyet s az ipari szakosztály javaslatához képest megbízta az elnökséget, hogy az érdekelt iparos és kereskedő közönségnek az írj vásárokkal szemben elfoglalt álláspontját puhatolja ki, a szükséges adatokat szerezze be, s jelentését terjessze ezen közgyűlés elé. Elnök jelenti, hogy az imént ismertetett közgyűlési határozatban foglalt megbízatáshoz képest az elnökség véleményes jelentés végett megkereste a győri Lloyd s a veszprémi kereskedelmi társulatokat, továbbá a győri és pápai ipartestületeket, végül a veszprémi kamarai kültagokat. A beérkezett és felolvasott véleményekből kiderül, hogy a kért vásárokat egyedül a pápai ipartestület kéri támogatni, mig a győri ipartestület, ugy a győri Lloyd és a veszprémi kereskedelmi testület, valamint Bothauser Mór, Brenner Lőrincz és Balogh Károly veszprémi kültagok határozottan ellenzik azok engedélyezését. A kamara mindkét osztálya tárgyalta ez ügyet s tekintettel arra, hogy Pápa városának jelenleg ís már 7 engedélyezett orsz. vásárja van, melyek teljesen elegendők ipari, gazdasági és közforgalmi szükségleteinek kielégítésére, tekintettel arra, hogy az új vásárok szaporítása nem is ily általános érdekű szempontokból, mint inkább a vásártartó városok jövedelmi forrásainak emelése érdekébén czéloztatik, tekintettel végül arra, hogy a sok vásár az azokban résztvevő iparosnak csak a munkára szánt idejét fecsérli el s oly sok költséggel jár, hogy ez a vásárból esetleg reá háramlandó haszonnal arányban nincs; egyhangúlag hozott határozataikkal egyértelmüleg azt javasolják a közgyűlésnek, hogy a kamara a kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz intézendő felterjesztésében a Pápa r. t. város által kért két új orsz. vásár engedélyezése ellen nyilatkozzék. A közgyűlés hozzájárulván az osztályok eme kellőleg indokolt javaslatához, egyhangúlag a következő határozatot hozza: A kamara a Pápa r. t. város által kért új országos vásárok engedélyezését közgazdasági, ipari és közforgalmi szempontból ellenzi s e véleményét a kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz intézendő felterjesztésben sly megjegyzéssel határozza el tolmácsolni, hogy amennyiben Pápa városának a tervezett időkben vásárra tényleges szüksége vau, jogában áll a jelenleg engedélyezett hét vásárja közül kettőt a tervezett időre, áthelyeztetni.« Választási mozgalmak. Még négy nap • - s a szavazás megkezdődik országszerte, hogy a politikai szenvedélyektől fölkorbácsolt kedélyek aztán ismét a régi mederbe térjeuek, s a politika, mely néhány hét óta minden mást háttérbe szorított, helyet adjon a városi s megyei ügyek nyugodt s pártatlan tárgyalásának. Lapunk mint társadalmi lap, igentermészetesen tartózkodott minden pártállástól s megelégedett azzal, hogy az eseményeknek hű ós pártatlan krónikása lehetetett. Ez lesz most is, mid 'n városunk és megyénk politikai mozgalmáról — a mennyiben azt a sokszor egymásnak ellenmondós hírekből kivenni lehet, a következőkben akar tájékoztatót nyújtani; Pápára Lány Lajos államtitkár e hó 20-ikán érkezett meg s 21-ikén tartotta a Griff nagytermében beszámoló és egyúttal programmbeszédét. Azon nagy terveknek közeli megvalósítását jelző beszéd után, melyet a pónzügyminister Wekerle Nagy-Bányán tartott s mely a külföldet is élénken foglalkoztatja, érthető volt a kíváncsiság valami részletesebbet hallani a péazügyministeri államtitkár szájából az ott.-érintett tervek felől. Ezen érdeklődés látszott a nagyszámú közönségen, mely a Griff fogadó nagytermében pártküiönbség nélkül megjelent s a világos előadás több pontjánál élénk helyesléssel adta jelét érdeklődésének. A valuta szabályozás részleleteire nézve nem nyilatkozott Láng Lajos sem, hanem, ép ugy mint Wekerle, csak annak küszöbön állását .jelezte,-- de bővebben kitérjeszkejd-irf^fá II. • és III. osztályú kereseti adók kulcsának megváltoztatására, a-mintfazt különben a lapunkban egész terjedelmében közlött beszédből láthatják olvasóink. A függetlenségi párt megalakult ugyan s elnökségét is megválasztotta, de még eddig bizonyos jelöltről nincs tudomásunk. Eötvös Károlyról, kinek eljövetelét mára többen várták, az »Egyetertés«-ben azt olvastuk, hogy beteg s orvosa kijelentése szerint — s az orvos ezt szerdán jelenté ki — nyolez napon belül nem hagyhatja el szobáját; nem valószínű tehát, hogy Pápán megjelenjék. Beszélnek többekről s igy különösen helybeli egyének nevét is emlegetik, de komoly jelöltről — kinek nevét hiteles értesülés folytán jelenthetnénk még'uincs tudomásunk. Sokan mára várják a meglepetést, melyről mi fájdalom csak akkor referálhatunk, ha a jelölés és választás megtörtónt. Az ugodi választó kerületben Fenyvessy Ferenez, bár mindekkorig nincs ellenjelöltje, kerületének minden községét meglátogatja. Mult vasárnap Budapestről megjőve Jálcóra .ment, hol már a határnál bandériummal, zenével fogadták. A választók nevében Bohnenstiegl Mátyás üdvözölte a képviselő jelöltet. Az egész Jákó Fenyvessy híve. Másnap Tapolczafőt, Adáz-Tevelt látogatta meg, hol az olvasókörben Ballá ev. ref. lelkész üdvözölte Fenyvessyt, az olvasókör tiszteletbeli tagját. Délben Német-Tevelen volt. Délután H.-Bödögén tartotta meg programmbeszédjét, s az estét Ugodon töltötte. A jzsufolásig megtelt nagy vendéglőben a párt elnöke Lulcacsek János üdvözlő beszéde után Fenyvessy Ferenc beszélt leirhatlan lelkesedés között. Tiszteletére a pártelnöknél vacsora volt. — Kedden Fenyvessy az ugodiakkal PápaKovácsiba, majd Kúpra, rándult, hol Sebestyén ev. -ref. lelkész gyönyörű beszéddel fogadta Fenyvessyt. Csütörtökön Varsáiiyban volt Kíílin Yinözénél, kinek vendégszerető házához az egész környék összejött. Felköszöntőt mondtak Fenyvessy az épen névnapot ülő házigazdára, Bierbauer Lipót jószágkormányzó, Litkacseh János, Boss j\Iór lázi plébános stb. Este B. M. Szt. Lászlón mondta el Fenyvessy programmját. Itt Fillinger Antal űröd. gazdatiszt adott a jelölt tiszteletére fényes vacsorát. Pénteken Fenyőfőre, Koppányra majd Szűcsre ment a Fenyvessy párt. Szűcsön Horváth János plébános üdvözölte Fenyvessyt. Délben Kolera Károlynál gyűlt egybe- a társaság. Kora délután valóságos díszmenet volt Fenyvessy bevonulása PápaTeszérre, hol ugy a teszériek, . mint a szt.-ivániak ós b.-ságiak kettős zenével, számtalan szánkón, temérdek zászlóval várták Fenyvessyt. — A község házánál Gerstner Ignácz plébános lendületes beszéddel üdvözölte Fenyvessyt, ki rögtön elmondta programmbeszédjét. Utána újból a párt elnöke Lukacsek beszélt. — A lelkesedés általános. Devecserlen Beöthy Ákos nemzeti párti jelölt mult hét elején tett kőrútjában tartotta beszámoló és programmbeszédét. A kerület egy része neheztel, mert Beöthy öt évig feléjük sem nézett, A 48-as párt ellene Komjáthy Béla volt képviselőt léptette föl. Veszprémien Szabó Imreecfdig az egyedüli jelölt; a függetlenségi párt is szervezkedett s felhívásait is kibocsátotta, de jelöltje még eddig nincs. Az enyingi járásban három párt iá mérkőzik egymással. A függetlenségi és 48-as párt jelöltje Babay Kálmán, a 48-as párt jelöltje Matkovich Tivadar volt képviselő s a szabadelvű párté Yancsó Gyula. Mivel pedig mind a 3 jelölt ^megválasztása bizonyos,« a szerint a mint az ember egyik vagy másik párti lapot olvassa, mi nem tudunk semmi bizonyosat. Zirczen dr. Kemény Pál ellenében mint azt múltkor is jeleztük gróf Hugonnay Béla lépett föl szabadelvű párti programmal. A hozzánk érkezett tudóTÁRMA. Irodalom birodalom. — SZÁVAY GYULÁTÓL. — b'okáig a legszebb egyetértés honolt az irók között._ Egészen két napig. Annakelőtte ily hosszú ideig tartó béke nem volt ismeretes ! Két nap múlva azonban kitört a viszály, mert '"'irályt kellett választani. Kimondották egyhangú határozattal, hogy a királyt titkos szavazásáig választja a nagy nemzetegyetem s hogy a legjobb költőre adja szavazatát mindenki. Az egész nemzet 42 millió főből állott, leszavazott egytől egyig mind a 42 millió; a szavazatszedő bizottság négy álló esztendeig jegyezte, irta a titkos szavazás eredményét, s végül kijelenté a nemzetgyűlésnek, hogy 42 millió szavazatlap adatott be, s mind a 42 millió honpolgár kapott egy szavazatot. Kettőt senki. Hogy ez mikép, történhetett, fejtse meg a n. é. közönség maga. Nem maradt más hátra, mint sorsot húzni. Igy lett aziv.sj király egyikök, aki dicsőségesen uralkodott ^ot napig, ekkor egy rossz rim miatt elcsapták, s midőn elkeseredésében egy pétitsoronkint 15 krajezáros nyilt téri nyilatkozatban ezért alattvalóit bundás fűzfapoétáknak', éhenkórász skriblereknek nevezte, ezek ,-simplieiter kidobták őt. Igy járt a többi is, végre már ugy kellett idegen népek napszámosaiból felfogadni egyet, kinek rendes napi civillistát Ígértek, egy-egy napi uralkodás fejében. Többet előlegezni nem volt tanácsos. Hanem azért boldogan éltek. A legszebb tavasz örökös mosolya ült a dicső természet ragyogó szemében, ezer meg ezer változó szépsége kínálkozott naponta megéneklésre való tárgy gyanánt. A sötét mosolyú ibolyák mellett boldogságban megrészegedett lelkű poéták hevertek szanaszét az illatos gyepen, édes könnyeket permetező szemökhiü tette fűre, levélre a gyémánt-harmatot, lantjuk pedig osztotta a dalt rügyre, virágra, a földre a zöldre, s az égre a kékre. Kipödrött bajuszszal csodálta őket a hősezinczér a fűben, eléjük futott az ötsávos futoncz s hosszú szarvaival két szemét törölte az érzékeny kedélyű szarvasbogár ! S az erdők titkos mélyén, hol harkály kopog és szelíd gomba nő; ültek szintén a poéták! Versenyt énekeltek a fájó szívű fülemülével, rigóval, pintytyel, kakukkal és tyúkkal, s minden madarakkal. És az öreg fák ugy könnyeztek ottan, mint a vén komondorok. És künn a pusztán rémes sziklaszakadékokon éjféli hold világítás mellett vad viharos éjszakákon költöttek a drámairók,^próbaszavalást rendezve az erdő vadjainak. Tiz mérföldről eljött a sörényes oroszlán, hogy fellépésre szert tegyen és ordítani megtanuljon. Gesztusókat itt figyelt és tanult a költőktől be az elmés és jószivü mastodon s kegyetlenségre itt izgatta magát a félelmetes tigris. És benn az emberlakta virányok között, hol halk sóhaj mozgatta a lugas rózsaleveleit, epedő lantolok térdeltek uton-utfélen, -szivök szerelmétől a bájalaktól sistergő csókokat esdve. A boldogok! Ki állhatott volna ellen lantjuk bűverejének! ? Egy-egy poéta nyomán kristálypatakokban ömlött az édes fájdalom keserű könnye, könnye azoknak, kik érte epedtek, reménytelenül. Folytak a kristálypatakok, a forró könyekből alakultak.s bánatossá tevén útközben ibolyát és nefelejfcset, elbúttak a földbe. Késő évszázezredek multán akad ereikre még ma is mint melegforrásohm a kalmár vtókor, mely üvegekre tölti s Hunyadi-keserüviz czimen hozza forgalomba. Oh, drága csöppek ezek, nem hiába, hogy az' isteni költők után isteni szép hölgyek szemei hullatták cseppjeiket. — Egyébiráut minek bizonyoznám én önöknek ezek drágaságát, hiszen legjobban tudják önök maguk, ha jól emlékszem 20,000 forintot adtak azért az egy pohár vizért magáért, melyett itt a mai estély által emelgetendő honvédszobor helyén nem tudtak találni. (Igen, mert itt lefelé fúrtak. Fölfelé kellett volna, hiszen a mindennapi eső tanítja, hogy odafönn honol a viz a fellegekben !) Igy folyt az élet Irodalom birodalomban eleinte. Később egy kissé változott azonban. A sokszor megénekelt füvek, virágok kezdték unni már az émelyítő dicsőítéseket, a tavaszi nap sokszor borús arczczal, komoran kelt, mikor látta, hogy újra gyöpön heverészve fogadják a dalnokok, a hősezinczérnek, ötsávos futoneznak, szarvasbogárnak sem imponáltak már annyira s kiki nézett a dolga után, a fájó szivü fülemüle elódalgott, ha látta jönni kebelverklivel a versenytársat, a kakukk inkább más fészekre szállt s az oroszlán hajlandó volt megenni "korábbi széptani és hangtani profeszszorát, mihez az elmés és jószivü mastodon beleegyezőleg bólogatott. A' leányok bezárták az utczai ablakok tábláit s inkább udvari szobákba ültek hímezni, kötni, csakhogy ne hallják az unalmas népség nyögdécselésót. Ekkor született meg az a csúnya modor, hogy mindenért az Istent tette felelőssé a poétasereg. Ekkor kezdték átkozni a sorsot, - végzetet és egyébb tárgyakat, mintha ezek lettek volna okai a helyzetnek, nem pedig ők maguk. Ahelyett, hogy a lantot egy kis időre félre tették volna, még embertelenebbül kezdték pengetni, s egész lényükből kiveszett minden emberi, hanem tisztán írókká alakultak át, kik irtak és szavaltak, kellett, vagy nem kellett, télen és nyáron, éjjel ós nappal. A hatalmas birodalom benszülöttei kezdtek nagy tömegekban kivándorolni s a szomszédos törzseknek iszonyú rémhíreket regéltek az Irodalom birodalom belügyeiről. A figyelmessé tett törzsek rettegve gondoltak arra az eshetőségre hogy hozzájuk is átcsap a -betegség. Ugyanazért a kivándorlókat szigorú megfigyelés alá vették, nehogy egy iró is átcsuszszék a határon. Irományait gondosan átvizsgálták, s ha csak egy asszonancziát vagy alliterácziót találtak a leveleiben, avagy ugy nyilatkozott valamelyikük, hogy ő sasszárnyakon vagy mi több, a végzet súlyos csapásától sújtottan jön át az új földre, — azonnal előkérték, hol vannak azok a sasszárnyak, ki az a végzet, milyen súlyos eszközzel sújtotta, melyik testrészét, s látszik-e a nyoma, hol az orvosi bizonyítvány ? Es mintbogy ezeket nem tudta, igazolni és felmutatni, kitűnt, hogy svindler, hogy skribler, hogy mehet vissza oda, ahonnan jött, ahol elhiszik az efóle költött hóbortosságokat, ahol magukat okosnak tartó emberek képesek valakinek & szivére amit mindenki tud, hogy húsból van, azt mondani, hogy márvány, az élettani szövetekből alkotott szemgolyóra, hogy az nefelejcs, a torok hangszála againak egyszerű rezgési tüneményére, hogy az ezüst s a hallgatásra, hogy az arany! Hanem az irodalom birodalmában is gondoskodtak represszáliákrók Utasították a szolgabirákat, hogy a kivándorlókat fogják el a határon s tolonezozzák vissza. Utóvégre az irodalom is csak a közönségre támaszkodva élhet meg, s ha a közönség megszökik előle, ez megengedem, hogy a közönségre kényelmes dolog, de kettőn áll a vásár! Azután, hogy a közönséget megtörjék s irtózkodó lelkét ha kell, kényszereszközökkel is felemeljék a „szép"*nek magasztos eszméjéhez: bizony a legnag3 r qbb kegyetlenségektől sem riadtak vissza. A középkor kinzó kamrái tágabb kiadásban felelevenültek. Alakítottak társulatokat, köröket gyönyörüszép jelszavak alatt, azután pompásan feldíszített termeket készítettek, s ide elcsalogatták a közönséget, melyet ekkor kezdtek nagyérdeműnek nevezni. A mitsem sejtő közönség egyszerre csak azon vette magát észre, hogy kelepczében Van, hogy verseket sőt humoros felolvasásokat adnak elő neki! Sajátságos, hogy mig a kaszton kivül állókkal igy kegyetlenkedtek, addig maguk között az irók nagyon szép barátságban éltek, mint azt az ásatások alkalmával napfényre jött koponyák tanúsítják, melyek közül minden második *be volt verve. A nagyérdemű közönség pedig szenvedett egyre, az öngyilkosságok mind gyakoriabbak lettek, a népesség ritkult, ugy hogy a birodalom kénytelen volt hadjáratra indulni. Az ellenség nem tudott ugy futni előlük, hogy el ne fogták volna őket az irók. Elfogták, rabszíjra fűzték s birodalmukba hurczoltak. Ott félre téve minden emberi érzületet, besorozták őket — közönségnek. Ez által ismét jobb sorshoz jutott a birodalom s egypár hétig vigan lantoltak az új prédán a költők. Egy régi freskóra akadtam az ásatások folyamán egy középület falán; szivfacsaróan beszéli el ez, mikép történt a közönség kínzása. Elfogták erdőn, mezőn, sziklahasadékban a szegény embereket, különösen a nőket, egy go-, romba pandúr a város piaczán egy, oszlophoz kötözte az áldozatot s az Uralkodó írói ..faj köréje gyülekezett sürü tömegben, papirossá}, áronnal felfegyverkezve. Itt feljegyezték, karcsu-e, molett-e? szőke-e, barna-e? ha becsukta a sze* roét, a pandúr egy csipeszszel felhúzta szem* héját, megnézték azt is, kók-e vagy milyen;