Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-07-26

senki sein. Ha nem sikerül e vasút, — •megbánja, bogy arra vállalkozott Fenyvessy, Ormódy és Piufcsios, — de nem lett „megpuinpolva" senki seml Nem is ajándékot ád, aki törzsrészvényeket vesz, de kétségtelenül bizonyos értékkel biró papirost. A pinkafői kisvasút 9%-ot hoz minden 100 frtos részvényesnek. Most csak az volna kivánatos, bogy Pápa városa és vidéke rniríél számosabban venne részt a részvények jegyzésénél, bogy a majdan megalakítandó részvénytársaságban, a mi kezeinkbe elegendő számu részvény kerüljön. Bizalommal várjuk a Pápa-csornai vasút ügyben a további fejleményeket. A megye ós város megtette a magáét, csak aztán a kormánynál ne legyen a lótesülésnél valami akadály. Nem. is „csornai" vasút ez, de az igazságnak megfelelöleg: „Pápa—Pozsonyi" és mint ilyen a kormány figyelmét méltán kiérdemli. Ha e vasút sikerül, mit vármegyénknek és városunknak nemrég nyíltan kifejezett közóbajakónt mi is kívánunk: — megvan törve az ut a dásra. tovább halaVégre Quartette-jéböl adtak elő Bódai Antal,leteket bocsátván ki, melyek értelmében Baross-ünnepély. Amilyen nagy örömet okozott a vasárnapi munkaszünetröl szóló törvény életbeléptetése, azt híszszük, oly lelkesedéssel ünnepelte meg az iparos és kereskedő világ az egész országban ezen első szabad vasárnapot. És ebben az ünneplésben nemcsak a szabaddá tett munkás és kereskedő világ öröme nyilvánult, hanem jelentékeny része volt benne az ovatiónak, melylyel a lángeszű miniszternek adózobt Magyarország. A Baross alkotásaért elismeréssel adózók megértették a humánus minister intentioit, megértették, hogy a hatalom polczán állókban is van érzék a munka embereinek jó vagyroszszabb sorsa iránt, megértették, hogy felsőbb helyen is szivükön viselik az -ő anyagi és szellemi gyarapodásukat. Az ezért érzett hála nyilvánult a minister iránt különböző alakban s az ezt tolmácsolok közt a legszebb helyek egyikét foglalja el a „pápai kereskedelmi ifjúság önképző köre" s vele egyetemben a pápai kereskedővilág f. hó 19-ón azaz mult vasárnap megtartott s minden tekintetben fényesen sikerült Baross-ünnepélyével. A nagyszabású ünnepély három részből állott. Délután 3 órakor volt a pápai állandó színházban a felolvasással egybekötött hangvex'seny, ezt követte a 100 terítékű bankett, mig este 9 órakor tánezvigalom fejezte be az ünnepélyt a fényesen kivilágított Griff kertben. Zavartalanul, szép rendben folyt le mind a három része az ünnepélynek. A hangversenyt túlnyomóan hölgyekből álló publicum hdllgattta végig, mely sokat tapsolt a programm minden egyes pontja után. És méltán. Mert Jutassy Ödön urnák Baross érdemeit méltató felolvasása a thóma komolyságához mért, szépen megírt, szabatos tanulmány volt, mely épen ugy megérdemelte a tapsot, mint az a „Finale", melyet Haydn Braun Pál ós Schlesinger Samu urak Köztetszéssel találkozott Hercz Emil ur szavalata is, ki Heine „Khevlaári bucsu"ját adta elő mély érzéssel és igazán hatásosan. De a koncertneklegkiemelkedőbb pontját határozottan mégis Gottlieb Miksa ur zongora játéka képezte. Liszt 12. Bhapsodiáját játszotta annyi tűzzel s a kellő helyeken annyi finomsággal, de mindig oly bámulatos technikával, hogy valóban bőven rászolgált arra a zajos tetszésnyilvánításra, mely játéka végén minden oldalról felhangzott. Igazán minden accord hiven documentálta, hogy itt nincsen dilletánssal dolgunk. Ez utóbbi megjegyzést fenntarthatjuk Fehér ur, a m. kir operaház tagjának énekéről is, ki nagy terjedelmű hangjával élvezetes perczeket szerzett a közönségnek, magának pedig tapsot, énekelvén egy szép részletet Gounod „Faust" jából. A többszöri kihívásokra Meyerbser „Afrikai nő"-jóből is elénekelt egy áriát; szintén többszörösen megismételtették a Braun Pál ur által vonós kiséret mellett előadott népdalokat is. Kelemes befejezésül Tausz J. ur szavalta el Gaal „Loco" cz. monológját ügyes mimicával s színészi gestusaival folytonos derültségben tartván a közönséget. Minden tekintetben sikerültnek mondható a bankett is, melyen vagy 100-an vettek részt. A második fogásnál Kohn Miksa elnök a királyt, 2-szor az ünnepelt ministert, Lázár Ádám igazgató szintén Barosst ós a pápai kereskedő világot, Schwarcz Vilmos alelnök a hangversenyen közreműködőket köszöntötték fel. Toastokat mondtak még: Dr. Kövi, Antal Géza, Dr. Glück, Jutassy Ödön, Dr. Kende Ádám és még számosan. A fesztelenül, jókedélyben folyó bankett vége felé Kohn Miksa felolvasta a Barossnak küldött üdvözlő táviratot, mig 9 órakor a nagyszámmal jelenlevő ifjúság az ekkorra máimegérkezett szép hölgykoszorúval tánezra perdült ós járta reggeli 3 óráig. A négyeseket 60 pár tánezolfea, ami minden szónál jobban bizonyítja: mily jól használta fel közönségünk az első vasárnapi munkaszünetet, s milyen szépen fejeződött be *e minden részletében kitűnően sikerült Baross-ünnepély! Posta és vasúti tanfolyam. — Szülök és tanulók figyelmébe. — Azon rendkívül nagymérvű; rohamos és örvendetes fejlődéssel kapcsolatban, melynek hazánkban az utolsó időkben a közlekedési intézmények legkiválóbb] ai, nóvszerint a vasutügy, a posták és távírdák indultak, úgy a tetemesen fokozott szolgálati igényeknek, mint a változott viszonyok elutasithatlan követelményeinek megfelelő berendezésekről, többek közt a mondott forgalmi érdekek szolgálatában álló fiatal tisztviselők elméleti és szakképzettségének magasabb színvonalra emeléséről kelletvén gondoskodni, kereskedelemügyi m. kir. Miniszter ur ö nagyméltósága néhány évvel ezelőtt, nóvszerint az 1887. év őszén a vasúti tisztképző tanfolyamot, a reá következett 1888. évévben pedig a „posta és. távirdai tanfolyamat létesítette, egyúttal oly rendemeg

; egy tiszta helyecskéfc sem hagynak az áldozaton. A kor tracscs-áramlata már kifejezésre is lelt illusztrált szavakban s eszmékben, s már-már az erkölcsi siker is biztatott feléje, midőn egyszerre lecsap a végzet dorongja, s a lázálmokat látó szerkesztőket derékon találva, az uj élcz-lapot tönkre silányitotta. Eme ködös múltból átrómlő példa nem enged szólnom Nagysád, mert, ha a mit én szívesen elmondanék, megtudják az érdekeltek, jaj" az én szegény fejemnek. — Lám a kétségbeesés folytán már oly rímekben is beszél, mint valami őrült. — Ugy van, s ha szólnék, mindjárt többet kellene rímben beszélni. De az aztán kín-rim lenne. — Hogyan? — Akkor kérem innen el kellene szöknöm, s csak távolból írhatnék Önhöz epedezö versezeteket, a helyett, hogy mint most lábainál vallanám meg, hogy Ön nekem sokkal kevésbbó kiállhatatlan, mint a többieknek. — Ne bolondozzék, hanem meséljen! — No Isten neki, ha már muszáj, elkezdem: N „Tehát meleg volt. Baross nem volt jelen, noha személyre szólló meghívót kapott. Pedig, ha eljött volna az ünnepély díszét emelte volna. — Hallja, ha maga itt nekem elcsépelt frázisokat fog elvolnázni, akkor . . . — Ne haragudjék angyali Nagysád, de mikor ón igazán kellő epikus bevezetést akartam csapni. Nos, ha nem tud jól elbeszélni, hát mondja el saját véleményét a conzertre s a mulatságra nézve. — Nem hittem volna, hogy ily súlyos büntetést szab rám. Hisz ennek vége a. fent emiitett száműzetés lesz..,P;eh.a is, mit bánom! Nagysád parancsol s ón engedelmeskedem. Tehát először is constatálom, hogy minden igen jól sikerült. A szinház kapui a kellő időben kinyittattak, két diszes hajdú is ott állt, a pénztárnál is ült valaki, sőt tűzoltók is voltak a nézőtéren; a színpadon ott állt egy zongora, helylyel-közzel egy-egy hegedüállvány is látszott, szóval minden pompásan ment. Magát az előadást tiszteletből nem érintem. Hivatottabb toll sem éreztetné Nagysáddal annak megindító hatását, mert azt csak látni kellett. Kár hogy a hölgyek megoszlatták a figyelmet a nézőtér és színpad között. Különben ez nem lett volna akkora baj, ha legalább mutattak volna valamit, mert én szerencsétlen némikóp magas helyen ülve, mást nem láttam, mint egynehány száz válldudort, félannyi kalapot, s ugyanannyi balfület, s egy csomó zizegő mozgó legyezőt. Mármost, feltéve, ha én idegen "volnék, s azért jöttem volna a színházba, hogy itt a pápai „hölgykoszorú szépségeket" mint H. Veray János mondja, gusztáljam, ugyancsak sanyarú eredménynyel távoznám. Szerencsére este bökezüebbek voltak szépségükkel, s képzelje csak Nagysád-voltak, kik annyira megsértették a jó ízlés és illem szabályait, hogy nyakig kivágott ruhában jelentek meg ó, ó! — Tisztelt ur, ne óbégasson, hanem fejezze be, mert már ki fogy a türelmem. Kedves Nagysád, hálára kötelezte volna városának sok szülöttét, ha ezt nekem három lappal előbb mondja, legalább megmentette volna a publikumot ennek elolvasásától. I akár vasúti akár posta-távirdai hivatalnok bizonyos ^szolgálati színvonalon ós minőségben ezentúl csak oly egyén lenét, ki a megfelelő tanfolyamot sikerrel végezte. Miniszter úr ö Nagyméltóságának e téren kifejtett tevékenysége már eddig is szép sikerre vezetett, mennyiben a két tanfolyamon (a vasúti magántanulókkal együtt) évenként 250—300 fiatal ember képesítést és ez alapon a hazai vasúti vállalatoknál, illetve a posta- ós távírda igazgatás körében azonnal megfelelő alkalmazást nyert. A vasúti tanfolyamon kötelezőleg előadatik szakszempontból heti 30 órán: Építmények és berendezések, táviró szolgálat, forgalmi szolgálat, kereskedelmi szolgálat, földrajz, vasutak fejlődésének története, jog és törvényisme, számtan és könyvvitel, anyag és áruisme, egészségügy ós mentő szolgálat, német ós franczia nyelv. Tanfolyami hallgatókul oly egyének vétetnek fel, kik eredeti vagy közjegyzőileg hitelesített másolati okmányokkal igazolják, hogy: 1) megfelelő elméleti előképzettséggel birnak, 2) ,18-ik életévüket már betöltötték vagy az 1892. évi januárhó végéig betölteni fogják, 3) magyar állampolgárok, á) a hivatalos magyar nyelvet szóban és írásban tökéletesen bírják, 5) feddhetetlen előéletűek, mi a tanulmányoknak netán már korább törtónt befejezte óta eltelt időre nézve hatóságilag megerősített foglalkozási és erkölcsi bizonyítványokkal igazolandó, 6; a vasúti illetve posta-távirdai szolgálatra testileg is alkalmasak, minek bizonyítására a vasúti vállalatok orvosai és a közhatósági orvosok hivatvák. A mi az elméleti előképzettséget illeti, hallgatókul azok vétetnek fel, kik valamely főgymnasiumot vagy főreál tanodát vagy azokkal egyenlő rangban álló kereskedelmi vagy katonai tanintézetet sikerrel végeztek, s az előirt érettségi vagy zárvizsgát megfelelő eredménynyel letették, valamint azok, kik a cs. és kir. hadsereg vagy a m. kir. honvédség tényleges állományában szolgáltak s a tiszti vizsgát sikerrel letették. A főgymnasiumokon s föreáltanodákou kivül ide értendők: a budapesti, fiumei, kolozsvári, székesfehérvári, debreczeni, aradi, pozsonyi és soproni kereskedelmi akadémiák, az újvidéki, budapesti II, VI. és LX. kerületi községi, .a brassói, turócz-szent-mártoní és fogarasi állami, a zalaegerszegi ós pancsovai államilag segélyezett községi, a szegedi községi és a miskolczi társulati középkereskedelmi iskolák, a Wiesner-féle temesvári, a

_

Böserfóle budapesti és a Porges-féle pécsi közópkereskedelmi iskola, az alsó-kubini állami polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskola, Zombor sz. kir. város közép-kereskedelmi iskolája, a nagyváradi (nyilvánossági joggal felruházott), közép-kereskedelmi iskola, a keszthelyi, kassai, debreczeni és kolozsmonostori ,m. k. gazdasági tanintézetek, a budapesti I. ker. állami polgáriiskolai tanítóképezde (az ugyanott ezen intézettel kapcsolatos elemi iskolai tanitókópezdót ide nem értve;; a budapesti iparművészeti iskola; a budapesti állami közép-ipariskola; a brassói állami közép-faipariskola és a kassai állami gépészeti közép-ipariskola. A fennálló katona tanintézetek közül pedig az 1889. évi XVXIV. t,cz. alapján a m. kir. honvédségi Ludovika-Akademiában felállított tényleges állománybeli tisztképző tanfolyam, a cs. és kir. katonai akadémiák és főreáliskolák, a cs. és kir. gyalogsági, lovassági és tüzérségi, hadmérnöki és utász-hadapród-iskolák s végre a korább fennállott régi rendszerű általános tisztképző . tanfolyam, a cs. és kir. katonai akadémiák, (bécsújhelyi katonaiakadémia a régi szervezet szerint, — tüzérakademia és hadmérnöki akadémia) katonai kollégium, katonai technikai iskolák, hadapród-intózetek, tüzórhadmérnöki,utász-iskola, század, hadapród század ós utászkax'-iskola. Felvétetnek végül azon gyógyszerészek is, kik a vallás ós közoktatásügyi minister úrnak 35222/

s

,. sz, a. kelt, s 1888. évi januárhó 1-ón életbe lépett rendelete értelmében a gymnasialis osztály elvégzése és 3 évi gyakornokoskodás után a kinevezett állami vizsgáló bizottságok előtt tették le a gyakornoki vizsgát, míg ollenben azon gyógyszerészek, kik a régi .tendszer szerint 4 gymnasialis osztályt végeztek, csak azon esetben vehetők fel, ha az egyetemi gyógyszerészeti tanfolyar mot is jó sikerrel elvégezték. Önként értetik, hogy az imént körülirt szabványos készültségnél magasabbat kimutatni képes (felsőbb tanintézeteket látogatott) egyének szintén felvétetnek ; de a kik hnzamdsb időn (több éven) át tanulmányokkal már egyáltalán nemi foglalkoznak, felvótelró nem számithatnak. A posta és távirdai tatífólyamön szintén szakszempontból heti 39 órárr,kötelezőleg előadatik: Jog és törvényiisme,* .posta történet, távirda-történet, postatakarékpénztárak, statisztika, földrajz, államszámviteltan, természettan, vegytan, postakezelés, postaszállítás és kézbesítés, távirdakezelés, távirda-gép és kapcsölástan, távírda-építészet ós anyagisme, számviteli és pénztári szolgálat, berendezések, horvát, német és franczia nyelv. A tanév mindkét tanfolyamon szeptember 1-ón kezdődik ós egy huzamban 10 hónapig tart. A tanév befejeztével a vasúti tisztképző tanfolyamnak távozási bizonyitványnyal ellátott hallgatói a hazai vasutakhoz osztatnak be ós három hónapig tartó gyakorlati próbaszolgálat után a minden óv október 10-től deczember 23-ig terjedő időszakban megejtendő képesítő vizsgára bocsáttatnak s a vizsgálat sikeres megállása esetében a vasúti szolgálatra képesítő bizonyítványt nyernek. Hasonlóan a posta- és távírda tanfolyamot végzett, távozási bizonyitványnyal ellátott és alapvizsgát sikerrel letett hallgatók 7 hónapig tartó gyakorlati próbaszolgálatra posta- és távírda hivatalokhoz osztatnak be és ezután a képesítő vizsgálat második részét képező szakvizsgálatra bocsáttatnak. Már a próbaszolgálat tartamára is az illetők gyakornoki vagy díjnoki állásokra szoktak kineveztetni, tehát dijas elhelyezésben működnek. A posta- távirda-tanfolyamot végzettek szolgálati rangja, feltéve hogy a gyakorlati téren kellő szorgalmat és sikert fognak felmutatni, azon naptól kezdve számíttatik, melyen a tanfolyam látogatását megkezdték. Megjegyeztetik, hogy a vasúti tanfolyamnak eddig három éven át képesített hallgatói hivatalnoki, csekélyebb részben hivatalnok- vagy üzletgyakornoki minőségben, a posta-távirdai tanfolyamnak eddig két éven át képesített hallgatói posta-távirdatiszti, csekélyebb részben gyakornoki minőségben már mindannyian alkalmazvák, A beiktatási díj mindkét tanfolyamon 10 frt; a tandíj a vasúti tanfolyamon 60 forint, a posta-távirdain 40 frt. A tandíj a középiskolákból hozott bizonyítványokhoz a tanfolyami előmenetelhez ós az illetőnek vagyoni viszonyaihoz mérten egészben vagy részben elengedtetik, sőt mindkét tanfolyamon oly hallgatók, kik kiváló előmenetelt tanúsítanak ós szegénysorsuak 10- 20 frt havi rendes sególypénzekben, (ösztöndíjban) is részesülhetnek. A használatban levő tankönyvek illetve vezérfonaluk , ára mintegy 30 frt (vasúti) illetőleg 20 frt. (posta-távirdai); azok megszerzése részletfizetések útján lehetőleg könnyittetvén. A tanfolyamok saját házukban czélszerüen és kényelmesen vannak elhelyezve, külön szakkönyvtárak és muzeumok felett rendelkeznek, és az intézetben, külön orvos működik. A. közönség köréből.*) Meglepetéssel vettünk tudomást a polgármester urnák f. hó 11-óu a katonabeszállásolási díjak* kifizetése tárgyában tett interpellatiora adott válaszából s a „Pápai Lapok" 29. számában a „sérelmes határozatok" czimü czikkben közölt vármegyei végzésből, hogy a vármegye az 1888. és 89- években Devecser és Kis-Bér környékén tartott hadgyakorlatok alkalmával városunkban szállásolt katonaság után járó beszállásolási díjat kifizetni nem hajlandó. Meglepetésünkhöz jogos igényeinknek ilyen ignorálása miatt a méltatlankodás érzete vegyült, mert valósággal nem érezhettünk mást, mint móltatlankodást azon végzés fölött, melyet a törvényhatósági közgyűlés többsége a város által beterjesztett igény-bejelentési adatokkal világos ellentótben álló indokok alapján hozott. Az foglaltatik ugyanis a végzésben, hogy az 1888. és 89. években történt katona-beszállásolás csak rövid ideig, pár napig s néhol eddig sem tartott. Ennek ellenében nagyon helyesen jegyzi meg felebbezésóben a városi tanács és Pápa város polgármestere, kiknek jogos érdekeink erélyes védését e helyen is megköszönjük, hogy városunkban az átvonuló katonaság mellett voltak csapatok, melyek 15 sőt 21 napig, tehát 3 hétig voltak elszállásolva városunk területén. Az mondatik továbbá a végzésben, hogy a katonaságnak ilyenkor bármily hely is jó s maga [a parancsnokság sem kívánja, hogy a katonák rendes elszállásolásban-részesitessenek, elég levén az, ha a legénység és lovak, az eső és vihar ellen védelmet nyújtó félszerekben vagy pajtákban szállásoltatnak el. Még ha igy volna is, akkor sem járna *) E rovat alatt közérdekű felszólalások dij nélkül közöltetnek, felelősséget azoban nem villa! a Szerk. ••rn, Vja^elszálásolás terhek és , nagy kel\éni<blenségek nélkül. Ahol a katonaság ily "hadgyakorlatok alkalmával pl. birkaakolban kapott fekhelyet, ott a tulajdonos"* kénytelen volt kiszorítani birkáit az Usíkolból s a hűvös szeptemberi éjeken kinn tartani, ami bizonyára a nyájnak javulására nem szolgált. S épen igy volt a dolog ott, ahol istállók boesátattak a katonai lovak s a katonák pihenőhelyéül, az elszállásoló közeg rendelkezésére. De hány hely volt olyan különösen városunk szegénysorsu lakosai között, ahol a tulajdonos saját szobájából volt kénytelen kiköltözni, s mig maga siiabad ég alatt hált, addig szobáját 5—10 katona foglalta el! Hányan mentek ki önkényt ellenkezés nélkül azon biztos reményben, hogy az igy szerzett alkalmatlanságért néhány krajezárnyi kárpótlást kapnak, s ebben a korban, midőn minden erőnket meg kell feszítenünk, hogy magunkat s családunkat fenntarthassuk, * nélkülözések árán szerzett néhány fillérhez juthassanak. Nincs közöttünk senki is, ki e-végzést előre tudva átengedte volna háza bármely ránézve is szükséges részét a katonaságnak, s a 2—3 hét" alatt ezáltal okozott károkat, melyek ily tömeges beszállásolásoknál okvetlen beállanak, elviselte volna. De azon remény; hogy a kellemetlenségekért s a- szenvedett károkért csekély ugyan, de mégis némi kárpótlást nyerüuk, mely által, :

'annélkül is súlyos adóterhünkön egy cseppet könnyithetünk, rábírta a kereset-forrásokat illetőleg különben is elhagyatott lakosokat arra, hogy elfogadják a hozzájuk rendelt katonaságot. Ez a remény, a b'eszállásoláskor s azóta is tényleg tett Ígéretek nem lehetnek hiábavalók, s nem sémmisithetők meg egy, a beszállásolás által nem érintett vidékek képviselői részéről hozott, vármegyei végzés által s ezért Bizunk a városi tanács s Pápa város polgármestere felebbezéséuek sikerében, bizunk abban hogy e felebbezés a felsőbb hatóságokat jogos igényeink elismerésére birandja. Pápa, 1891. július hó 19. napján. Következik 97 aláiró neve, kik között Goldschmied József 1B0 emberrel (15 napig) Bábics István 50 emberrel (15 napig), id. Berger Mór 50 emberrel (15 nap) Téringer József 25 emberrel (15 nap) szerepel. Irodalom és művészei. — A gazdálkodók b. figyelmébe. Most midőn a takarmánynemüek országszerte bőven teremtek különösen pedig a lóhere, luczerna, réti fűben van bő kaszálás, nagyon időszerűnek tudjuk, a gazdaközönség figyelmét, felhívni D. „Hreblay Emil"-féle, „Takarmánynemüek mesterséges eltartása" czimü műre, mely gyakorlati útmutatást ad a zöld lóhere, luezerna, rétifü, csalamádé vagy a takarmánytengeri, a répalevél, valamint az összes gumós és gyökéiíéle takarmánynemüek okszerű eltartása, besavanyitása, préselése és sajtolása körül. E mű rövid idő óta a legnagyobb elterjedésnek örvend, mi csak azt bizonyítja, hogy nincs egyetlen gazda vagy uradalom, mely e müvet ne használhatná. A mü, mély finom papíron nyomva, több csinos ábrával díszítve 124 nagyrétü oldalra terjed, megrendelhető utalványon Kassán a„Gyakorlati Mezőgazda" heti lap szerkesztőségében. Ára 86 kr. Félbőrkötésben 1 frt 50 kr. — Mária Dorottya főherczegnő. Kemény József „Honvédek királydala" czimü költeményéhez gyönyörű melodikus zenét irt, melynek kiadásával Nádor Kálmán jó hirnevü zenemükereskedőt bizta meg. A főherczegnő ezen szerzeménye iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Mint értesülünk a mü már sajtó alatt is van s néhány nap múlva jelenik meg. — Nádor Kálmán zenemükereskedö kiadásában- „Blahá Lujza" czim alatt egy pompás induló jelent meg, melynek szépségét különösen emeli az, hogy melódiája kiváló magyar dalokból van feldolgzva. Óhajtjuk, hogy ezen induló nálunk is mihamarább oly népszerűségre tegyen szert mint Budapesten hol a czigány és katonazenekarok által minden alkalommal nagy hatás mellett játszatik. Megemlítésre méltó e zenemű gyönyörű kiállítása is. mely a czimlapon Blahánénak kitüi uően sikerült képét adja. Ára szöveggel együtt 75 kr. A „Legújabb budapesti népdalok" czimü vállalat mely ugyancsak Nádor Kálmán zenemű kereskedő hivatalában jelent meg ismét két igen sikerült dallal szaporodott, mely e szép gyűjteménynek 29/30 számát képezi,. > az egyiknek ezime Őszi idő" a másik-é „Adjon Isten kis galambom" árá 30 kr. KÜLÖNFÉLÉI — Személyi hirek. Esterházy Móricz gróf főispán úr, jövő. hó elején tér vissza Karlsbadból és átveszi újból a megye vezetését. ^~ Vóghely Dezső kir. tanácsos alispán és Paál Dénes főmérnök mult szerdán a Pápa-csornai vasub közigazgatási bej áfása alkalmából városunkba érkeztek. — Bakonybéli apátnak — győri tudósítónk szerint — Ocsovszhy Kázmér a pápai kath. algymnasium derék igazgatója van kiszemelve. — A pápa-csornai vasút ügye nagy társaságot hozott Ö.ssze most szerdán városunkba. A. kérdéses vasút-irány közigazgatási bejárásnak megkezdésit %