Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-08-09

vényhozás tárgyalása alá kerülhet. Köztudomású dolog ugyanis, hogy az őszi ülésszakon és az azt követő időben a költségvetés kerül tárgyalás alá, azután a delegácziók üléseznek, tárgyalandók kereskedelmi szerződések és nagyfontossága más törvényjavaslatok, időközben következnek az országgyűlési képviselő válasitások, az uj ház felirati vitája és igy ennélfogva, mert a javaslat végig tárgyalható és elfogadható nem volt, legalább is egy év kívántatik meg ahhoz, hogy a kérdés ismét tárgyalás alá kerülhessen." E szavat teljesen eloszlatját az idő rövidségére vonatkozó aggályunkat. A kormánynak lesz ideje legalább egy év s esetleg több is arra, hogy az új területbeosztást fölvegye magába a javaslatba, vagy hogy erről külön törvényjavaslatot készítsen, melyben a városoknak kijusson az őket megillető hely, s hisszük, hogy a kormány, mely a főváros érdekében annyit létesített s mely ismételten kinyilatkoztatta, hogy érzi a vidéki városok fontosságát — nem is fog késni az egyedül helyes orvosszer elkészítésével, melylyel a vidéki városok baján segíteni lehet. Hisszük pedig ezt annyival inkább, mert mint magán uton értesülve vagyunk, a kérvénybizottság városunk kérvényét a kormányhoz tekintetbevétel végett áttétetni javasolja s igy ezzel indirecte ugyan de helyesli azon szempontokat, melyek Pápa városa képviselőtestületét azon kérvény felküldésekor vezették. A kérvény ezen sorsával nincs okunk elégedetleneknek lenni, sőt örülhetünk, hogy oly kedvező fogadtatásra talált. Nincs okunk további sorsán . sem kételkedni, de azért vigyázzunk s mindenek fölött ne ringassuk édes álmokba magunkat városunk jövője fölött, hanem tegyünk meg tőlünk telhetőleg mindent, hogy jeleit helyzetünk nyomorúságain s a sokszor hangoztatott mizériákon segítsünk ! A marczaltőiek kérvénye. A marczaltőiek a Kába szabályozó társulatnak -a kisajátításnál követetett eljárása ellen íelirtak a kereskedelemügyi ministerhez Baross Gáborhoz, mely felirat a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén tárgyaltatván , a baj megvizsgálására egy szükebbkörü bizottság küldetett ki. A felirat maga következőleg hangzik : „A Rába szabályozó társulat az 1889. év folyamán a marczaltöi határban egyesektől területeket sajátítván ki, s jegyeztetvén elő a társulat javára, köteles lett volna az ezekért járó vétel árakat a törvény érteimében már a kisajátítási szerződéseknek megkötése idejében kifizetni, s arról gondoskodni, hogy a kisajátított területek ne csak telekkvileg, hanem az adóra vonatkozó kataszteri ívekben is a társulat nevére átvétessenek s igy ezekről az adókat ö fizesse; minthogy azonban a társulat igen sokaknak a vételárakat, daczára többszöri kérelmezésüknek, és daczára annak, hogy elhibázott és felületes szabályozás által a marczaltöi réteknek igen tekintélyes részét hasznavehetetlenné s igy tönkre tette, a mai napig — Allah nevére, ennyi volt a hus ára, számláld . . . számláld! . . . És olyan keményen dolgozott az öreg, hogy végül a botja darabokra törött, amikor aztán nagy nehezen sikerült a kereskedőnek megmenekülnie a dühös öreg karmai közül. ; Ebben a pillanatban oda szaladt egy kóbor eb, fölkapta a földön heverő húsdarabot és elloholt vele. Az első érzés, mely Sidi Ahdailah-t elfogta, amint magához tért: mély fájdalom volt a hus elvesztése miatt; a második érzelem sajnálkozás ártatlan embertársa fölött, a kit ok nélkül elpáholt. Gondterhesen, szomorúan érte el a házát, s útközben mind azon gondolkozott, hogy mennyi veszélynek van kitéve az ember, ha egy sürün járt uton szép darab hust visz. Ezalatt a szegény megvert kereskedő is hazaért és rögtön sietett a kádihoz, kinél bepanaszolta Abdallah-t, a kit minden kihallgatás nélkül nyomban be is zártak. Mig az ügyet előkészítették a tárgyalásra, a jámbor öregnek bö alkalma volt tűnődni a keserű tapasztalat fölött, hogy a harag egy pillanatában mint veszített el három dolgot: a botját, a hust és a szabadságot. Végre elérkezett az ítélkezés napja. A kádi lakása zsúfolásig megtelt minden rendű ós rangú közönséggel, de az emberek közül egy -ae mutatott »z sem fizette ki, s arról sem gondoskodott, hogy a kisajátított területek Titadó munkálatokban neve után íratván az adókat ő fizesse, ennélfogva bátorkodunk Nagymóltóságodhoz, mint igazság szerető kegyes urunkhoz, azon legalázatosabb kérésünkkel fordulni, miszerint a többször emiitett társulatot, mely magát a késedelmes fizetésért folyton a közig, bizottság késedelmezósére való hivatkozással mentegeti, — utasítani méltóztassék arra, hogy az eddig jogtalanul visszatartott vételárakat azon időtől járó 6% kamatokkal, a mikor azok a törvény értelmében kifizetendők lettek volna, most már azonnal kifizesse, s gondoskodjék arról is, hogy a kisajátított területekért ez ideig az egyes birtokosok által fizetett adók visszatérittetvén, ezek jövőre a társulat, mint uj tulajdonosra vettessenek ki. A midőn a Rába szabályozó" társulatnak a marczaltöi gazdák kérvényére adott értesítését és az általunk erre adott válasznak fogalmazványát tisztelettel csatoljuk, egyidejűleg újból ós alázattal kérjük Nagyméltóságodat, hogy ügyünket, hova hamarább elintézni kegyeskedjék. Mely kérésünk után hódoló tisztelettel marad tnnk Nagy méltóságodnak. Marczaltö, 1891. július 7. alázatos szolgái: Horváth János s. k. biró. Téringer György s. k. elöljáró. Nagy István s. k, Kovács Mihály s. k. Ömböli András s. k. körjegyző." A föntebb emiitett szűkebb körű bizottság tagjai ez ügyben a közigazgatási bizottság részéről Véghely D. alispán elnöklete alatt lenycessy Eerencz és Ihász Lajos megye biz. tagok, kik is szept. hó 25-ón vizsgálatot tartanak Marezaltőn. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hírek. Láng Lujos pénzügyi államtitkár, Tormay Béla földművelési mínisteri tanácsos, Szabó Imre orsz. képviselő, s Takács Adám, árvaszéki elnök tegnapelőtt városunkba érkeztek. — Ugyancsak városunkba érkeztek e hó 5-én a ref. egyházkerület számvevői Czike Lajos esperes, Dózsa, József lelkész és Jtácz Gyula ügyvéd. — A pápai földműves iskola felállítása tónynyó vált. — Am. kir. földmivelósügyi ministerium a kérdéses agyagliki szántóföldet a földmives iskola czéljaira már át is vette a közalapítványi urodalomtól. Tormay Béla ministeri tanácsos mint a m. kir. földmivelósügyi minister kiküldötte várcsuuk orsz. képviselője Láng Lajos államtitkár tarsaságában tegnap előtt este városunkba érkezett s tegnap délelőtt kijelölték az újból emelendő épületek helyeit s a ministeri tanácsos vállalkozókkal is értekezett az építkezések tárgyában. — Veszprém vármegye folyó hó 14-én rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyát Pápa városának konverziónalis kölcsöne fogja képezni. Reméljük, ezzel azután végre valahára ez a sokat emlegetett ügy városunk javára véget ér. — Schomburgi Faustnak nevezett eltzi nemes Gróf Eitz Jakab, cs. és k. kamarás, nagybirtokos, a magyar országgyűlés horvát tagja, főispán grófunk közeli rokona, ki Pápán is sokszor megfordult, e napokban tartotta fényes esküvőjét Prágában a herczegérsek házi kápolnájában Lobkooicz herczeg, Csehország fő Marschalljának (Oberstlandmarschall) leányával Mária herczeg kisasszonynyal. A rendkívül fényes esküvőn jelen voltak: öreg Abdallah iránt szánalmat. Hisz ismeri a közmondást mindenki: „A szegény ember még az ö hazájában is idegen." Sidi Abdallah — mint emiitettük — a legszegényebbek egyike volt, és igy se barátja, se védője nem találkozott az emberek között. Tudhatta előre, mi lesz ítélete: husz vesszöcsapás a hátára, ugyanannyi a talpára. — Mi a neved? — kérdezte a biró szigorúan. Sidi Abdallah nagyon izgatott lehetett, mert erre a kérdésre mólyen meghajolt, ós kezét a mellén összetóve, igy válaszolt: — Allah egyedül az Isten ós Mohamed az ő prófétája! A kádi és a jelenlevők erre a szent mondásra — a mint illik — mélyen meghajoltak. Ezután folytatta a kérdezősködést a kádi: — -Hol lakol? — Allah, egyedül az Isten és Mohamed az ő prófétája! A jelenlevők és a kádi ismét mólyen meghajoltak és aztán következett az ujabb kérdés: — Miért verted meg ezt az embert Mit vétett neked ez a boldogtalan? hiszen csak a hus árát tudakolta. Mi gonosz lélek bírt reá, hogy ily csekélységért megsértsed a korán szent törvényeit? Abdalla Sidi erre mégint csak a szent mondással telelt; Esterházy Móricz, Ferencz, Sándor grófok is. \i? — Vasvármegye alispánjává Károlyi Antal dr. főjegyző választatott meg. A pártok küzdelme felülmulta a leghevesebb képviselőválasztásók küzdelmét. Károlyinak ellenjelöltje Nagy Jenő tiszti főügyész volt. Károlyi Antal 89 szótöbbséggel lett alispánná. Az uj alispán huszonhárom évet töltött már eddigelé is megyei szolgálatbán. —- A pápa-csornai vasút létesítése érdekében Zalka János győri püspök 0 Excellentiájához újabb kórvényt iutéztek. A püspök ur ugyanis bár a tervezett vasút a püspök Sopron megyei uradalmait egész hosszában érinti ós ezen irányánál fogva nemcsak termékeik gyors ós biztos szállítását teszi lehetővé, de közvetve azok jövedelmezőségét és értékét is tetemesen fokozza — nem volt eddig hajlandó annyival a vasút létesítéséhez hozzájárulni, amennyit hasonló körülmények közt más nagybirtokosok készséggel felajánlottak. De minthogy a győri püspök hozzá nem j árulása a vasút létesítésére sok tekintetb^x döntő befolyással lehetne, — az újabb kérvényben a vasút iránt érdeklődök most már csak annyi törzsrészvény előjegyzését kérik a püspöktől, a mennyi értékben neki jelenleg a fuvarozás kerül, vagyis évi" ezer forintot, de ezt is csak 10 évre. — Mint értesülünk Zalka János püspök ur 0 Excellentiája e hozzájárulást alkalmasint megfogja adni és a vasúthoz szükséglendő területet — miként más nagybirtokosok — ő is átengedi. Ha ez valósul, a győri püspökség hozzájárulása azonnal be lesz jelentve a kormánynál. — Az ág. ev. egyházkerület évi nagygyűlését folyó hó 12-én tartja Pápán. A tanácskozások — "mint értesülünk — a helybeli evangélikus templomban fognak tartatni. A gyűlés legfőbb tárgyát a folyó évi deczember hóban tartandó zsinat előkészületei teszik. — Lapunk tulajdonosa Fenyvessy Ferenc orsz. képv. hosszabb időre külföldre utazott. — Az első vidéki dunántúli kultur egyesület. A Dunántúli Közművelődési Egyesület keretén belül tudvalevőleg egyes megyék és vidékek önálló egyesületeket alkothatnak, amelyek azonban szerves összefüggésben állanak a Dunántúli Közművelődési Egyesülettel. Az első f. hó 3-án alakult meg Balaton-Füreden ; mégpedig a Balaton-egylet alakult át „Balatoni Kultur Egyesületté". A közgyűlés délután 3 órakor volt a gyógy teremben, amelyet ez alkalommal fellobogóztak. A közgyűlésen Fenyvessy Ferencz országgyűlési képviselő elnökölt; a főapát képviseletében megjelent Kovács Ábel fürdőigazgató; a dunántúli közművelődési egyesületet Porzsolt Kálmán titkár képviselte. A közgyűlés letárgyalta az alapszabályokat, amelyeket a kiküldött bízottság nevében dr. Sziklay János adott elő. A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az egyesület czéljai részben azok maraduak, amelyek a Balatonegyletéi voltak, kibővítve a Dunántúli Közművelődési Egyesület általános czóljaival. Az egyesület vezetése a központi elnökségen kívül, minden főbb balatonvidéki helyen alakítandó elnökség ós választmány kezébe lesz letéve. E vidéki választmányok, a maguk területén, B.Füreden, Siófokon, Keszthelyen, Almádiban, Badacsonyban, Bogláron, Fülöpön stb. önállóan fognak működni. Az egye— Allah egyedül az Isten ós Mohamed az ö prófétája. A kádi kezdett dühbe jönni, hogy annyit kell hajlongani s nem bir más választ kapni. Keményen rárivalt az öregre — Fogsz-e már végre felelni: miért ütötted meg ezt az emberséges embert? — Allah egyedül az Isten és Mohamed az ö prófétája — volt ismét az öreg nyugodt felelete. Erre aztán már nem bírta türtőztetni magát a kádi, s mig meghajolt, lekapta a bocskorát a lábáról és dühösen az öreg fejéhez vágta. Abdallah halálos nyugalommal felvette a biró bocskorát, tiszteletteljesen megcsókolta azt és e szavakkal adta vissza: — Kádi! Te bölcs ember vagy, igazságos ós szent mindenki előtt. Te a kit bölcsességedért mindenki becsül és tisztel, fejemhez vágtad a bocskorodat azért, mert előtted párszor ismételtem egy szent mondást: .hát csodálkozhatol-e azon, hogy én szegény, tudatlan ember megvertem embertársamat, azért, mert ő volt a harmincadik, a kitől mindig egy és ugyanazon kérdést hallottam? ... A kádi szégyenkezve ismerte el Sidi Abdallah szavainak igazságát ós az öreget azonnal szabadlábra helyezte. — Kádi! Tiéd a becsülésem! -•- küszönt nyugodtan Abdallah és eltávozott. sülét czélja lesz a Balatonvidéken a magyar közművelődésnek és hazafias szellemnek terjesztése, a kivándorlás korlátozása, fürdőhelyek emelése, kirándulások rendezése, irodalmi ismertetések stb. — A tagdijak fele a Dunántúli Közművelődési Egyesületé lesz. A balatoni kultur egyesület tagjai, tagjai egyúttal az anyaegyesületnek. Az alapszabályok letárgyalása után nagy lelkesedés közt megkezdődtek az aláírások, Szép számmal iratkoztak be a rendes tagok, köztük: báró Splényi Ödön. Alapító tagokul 100 írttal beléptek: Szabó Imre, Kótly Károly dr., Kenessey Pongrácz, Tóth Kálmán, Kopácsy Árpád. A gyűlés Kállay Gyula indítványára, köszönetet szavazott Fenyvessy Ferencz elnöknek. Kókai Lajos budapesti könyvkereskedő az alapítandó népkönyvtárak számára könyvgyűjteményt ajánlott föl. Ajánlatát élj énekkel fogadták. Este bál volt a gyógyteremben. — A pápai ev. ref. egyházmegye városunkban folyó hó 10-én közgyűlést tart. — A herczeg Esterházy uradalom kormányzósága a herczeg utasítása folytán 30.000 frt törzsrészvényt jegyzett alá a pápa-csornai vasútra. A törzsrészvények jegyzése egyesek részéről a jövő hóban fogja Pápán kezdetét venni. Az aláírások szives eszközlésére alkalmasint a pápai takarékpénztár fog felkéretni, mely tekintve Pápa ós vidékének közgazdasági érdekeit — bizonyára készséggel fog erre vállalkozni. — Aljárásbirói kandidaciók. A megyénkben a devecseri ós enyingi kir. járásbíróságnál megüresedett egy-egy albirói állásra a veszprémi kir. törvényszék már felküldte a ministerhez a kandidaciót. Azon helyzetben vagyunk, hogy a kandidaciót mindkét helyre nézve itt közölhetjük. -E szerint a devecseri aljárásbirói állásra kandidálva lettek : I. Baráth István veszprémi törv. széki jegyző; II. Csolnoky István veszprémi törv. széki jegyző ki már első helyen is volt ugyancsak a devecseri albirói állásra kandidálva; UJ. Gulden Kálmán veszprémi törv. széki aljegyző. — Az enyingi álbirói állásra I. Karácsony Géza (Karácsony János veszprémi kir. törv. biró, lapunk kitűnő munkatársának fia); — II. Tarcsay Gyula szegedi aljegyző; ós TJJ. Sárkány Lajos pozsonyi aljegyző. — Halálozás Androvits Imre a veszprémi járásnak sok éven át volt utbiztosa folyó évi augusztus hó 2-án 63 éves korában, hosszas szenvedés után jobb létre szenderült. A boldogult egész életén át a legnagyobb lelkiismerettel ós szakavatottsággal felelt meg hivatásának. De nem csak mint vármegyei tisztviselő, élt egész odaadással hivatásának, hanem mint Veszprém városi polgár is minden tekintetben kiváló szerepet viselt. Tagja volt a város képviselő testületének, a városi kórháznak sok éven át gondnoka, mely intézet az ö vezetése alatt érte el azon jó hírnevet, hogy ma már ezen kórház mint berendezésére nézve, ugy az ott uralkodó példás rend ós tisztaságra nézve hazánk bármely ily intézetével kiállja a versenyt. Veszprém város csinosodásában .; is nagy része van, sok köztér és uj ut : egyedül ö neki köszönheti létrehozatalát. O volt az, ki a kórházban ós a temetőhegyen kutakat ásatott és ma ottan, hol ezelőtt néhány évvel még vizről álmodni sem mertek volna, jó ivóvízzel rendelkeznek. A veszprémi segély egyletnek számos éveken át pénztárnoka volt ós egész életén át ritka becsületesség és családja iránti szeretete volt vezércsillagá. Temetése e hó 4-ón a város lakossága nagy részvéte mellett ment végbe. Képviselve volt a vármegye, a város, a honvédség tisztikara és több egylet. Veszprém vármegye tisztikara szép koszorút helyezett koporsójára, „A tevékeny utbiztosnak Veszprém vái-megye tisztikara" czimü felirattal. Azon felül mások is helyeztek koszorút a koporsóra. A család által kiadott gyászjelentás így hangzik: Alulírottak legmélyebb fájdalommal tudatják Androvits Imre megye bizotttsági tag, járási utbiztos, városi képviselő és kórházi gondnoknak, hosszas betgség és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, folyó évi augusztus hó 2-án éjjeli 10 órakor életének 64-ik óvóben történt gyászos elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei folyó hó 4-én délután 4 órakor fognak a római kath. egyház szertartásai szerint, a veszprémi felsővárosi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat pedig folyó hó 4-ón délelőtt 10 órakor fog a szt.-Ferencz-rendiek templomában az egek Urának bemutattatni. Veszprém 1891. augusztus 3-án. Áldás és béke hamvaira. Özv. Androvits Iniróné, született Meerausz Mária, az elhunyt neje. Androvits Imre m. k. honvédhadnagy, az elhunyt fia. Androvits Imréné, sz. Meidinger Teréz az elhunyt menye, Androvits Dezső, Androvits Irén, az elhunyt unokái. — Gróf Esterházy Sándor urhos «a első megyebeli uagybirtokosnQz, kinek uradalmát a tervezett pápa-csornai (pozsonyi) vasút legelébb érinti, e napokban küldetett át a vasúthoz való hozzájárulási kérvény. E helyen megemlítjük, hogy a gróf ur a mult hónapban véglegesen átvette uradalmai vezetését. — Sopron ünnepe. Sopronban Széchenyi ünnepet rendeznek Széchenyi István száz óves születési évfordulójára. Az ünnepen az egész Széchenyi grófi csa Iád meg fog jelenni. Az ünnepi beszéd megtartására a soproni irodalmi és művészi egylet — lenyvessy Ferencz orsz. képviselőt fogja felkérni. — Helybenhagyott megyei határozat. A m. kir. Belügyministerhra Veszprém vármegye közönségének azon határozatát, a melylyel a gyámpénztári tartalékalapból 30000 forintnak egy vármegyei árvaház felállítása czéljából, a tartalékalapból való külön választása és mint külün árvaházalapnak kezelése mondatott ki, jóváhagyta. — Esküvő. A pápai ev. ref. egj

rház temploma, folyó hó 4-én d. e. 11 órakor igen szép vallásos ünnepélynek volt színhelye. Barabás Jenő főiskolai tanár és Török Mariska kisasszony, Török János mérnök kedves leánya mondták el a boldog frigyre lekötelező házassági eskü szavait. A nász ünnepélyen, mint násznagyok vettek részt Gyurátz Ferencz ev. lelkésa és Szabó Károly főiskolai tanár: koszorú leányok voltak Takács Etelka k. a. Ercsiből és Török Vilma k. a. a menyasszonynak testvére ; a vőfélyi tisztben Török Gyula honvéd főhadnagy és Fülöp József ref..segéd lelkész jelentek meg, az esketést Herepey Gergely kolozsvári egyik ref. lelkész, a vőlegénynek nagybátyja végezte. Esketés után a diszes vendógkoszorut a menyasszonyi háznál gazdagon felszerelt asztal várta, hol a kedélyes időtöltés alatt felköszöntésekben sem volt hiány. A boldog pár a délutáni háromórai vonattal, Erdélybe a vőlegény hazájába nászútra költözött, a jelenlevők legszivesb óhajtásai s üdvkivánataival kisérve. — Az 1848—48-ki szabadságharczi kiállítás megnyitását .néhány nappal későbbre halasztották, mert annyi nevezetes és rendkívül becses tárgyak 'érkeztek be, hogy azok -elrendezése néhánjnappal több időt igényel, mint előre számítani lehetett. Mindennap számtalan érdekes és becses emléktárgyat küldenek. Zichy MihályiSzent-Pétervártt élő festőművészünk levelet intézet Hentaller Lajos orsz. képviselőhöz, mint a szabadságharczi emlékek kiállításának egyik rendezőjéhez, melyben sajnálatát fejezi ki, hogy nem vehet részt valamely müvével ő is e hazafias szellemű kiállításon. Ö azonban 1847 óta Oroszországban tartózkodván, nem volt alkalma látni, a szabadságharcz mozzanatait. Zalai "fegyvertárából azonban két darab kardot küld a kiállításra, melyeket orosz- tisztektől nevezetesen egyikét Asztafief* tábornoktól kapta, kik azokat a szabadságharcz leveretése után a csatatéren szedték fel. Kacziány Géza iró a legszebb és legértékesebb okmány gyűjteményt küldötte be a kiállításnak, mely 106 darabból áll. Minden levél vagy küldemény az 1848—49-ki szabadságharcai emlékek kiállítása rendezőinek Hentaller Lajos orsz. képv. és Farnek Béla uraknak Budapesten a fővárosi vigadóba czimzendö. — TJj aljárágbirák. Lapunk zártakor értesülünk, hogy lapunk más helyén közlött törvényszéki kandidació alapján az igazságügyminister Enyingre Karácsony Gézát, s Devecserbe Baráth Istvánt fogja aljárásbirákká kinevezni. Gulden Kálmán pedig törvényszéki jegyö lesz Veszprémben. A két albirói állomásra szintén pályázott Dr. Orosz Sándor délmagyarországi helyre lesz kinevezve aljárásbirónak, mint a ki a román nyelvet is birja, mely nyelvekre Veszprém megj'ében szükség nincs. — Tóth László, a nagykanizsai kir. törvényszók elnöke a napokban Veszprémben volt látogatóban a veszprémi kir. törvényszék elnökénél. — Dunántúli helyiérdekű vasutak czimmel egy rószvénytársulattá olvadtak össze a zalai, boba-jánosháza-sűmegi, a sümeg-tapolczai, türje-szt.-gróti ós pozsony-szombathelyi helyi érdekű, -vasutak. A társaság alaptökéje 12.548,400 forint, mely 30,520 db. törzs ós 94,664 db. elsőbbségi részvényből áll. A törzsrészvényeket többnyire az érdekelt hatóságok jegyezték, az elsőbbségeket pedig a Müncheni Localbahn Actien-Gesellschaft veszi át. — Bock Szerafin k. a. okleveles polgári iskolai ének és zenetanitónőt, Bock István a Pápa városi és vidéki takarékpénztár igazgatójának leányát, a vallás és közokt. minister egyelőre ideiglenes minőségben a soproni állami felsőbb leányiskolához segédtanítóvá nevezte ki. — A komáromi kiállítás megnyitásakor tartott beszédek közül ide iktatjuk * kiállítás fáradhatatlan elnöke.