Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-11-29

A magyarországi néptanítók párt­fogóihoz intézett kérelem. A magyar nemzet legszerényebb nap­számosait, a néptanítókat, hazánk egyik nagy fia azon harczosok közé sorolja, a kiknek hivatásuk, hogy hazánk földjót egészen meghódítsák a magyar nemzeti műveltségnek. Megérdemeltük-e már mi néptanítók ezen kitüntetést, vagy csak ezentúl le­szünk arra móltókká, nem mi dönthetjük el. Csak azt az egyet valljuk magunk­ról mmden szerénytelenség nélkül, hogy napról napra világosabban és tisztábban áll előttünk ama nagy feladat, mely reánk' a népnevelés terén várakozik, s ezért még sególyző, jótékony egyesületeink körében sem feledkeztünk meg arról, hogy a nem­zeti közérzületet ápoljuk. Az „Eötvös-alap" azon magyaror­szági tanítókat egyesíti, a kik példát akar­nak mutatni a népnek, hogy miként kell egymást kölcsönösen támogatni abban, hogy gyermekeinkből édes hazánknak hasznavehető derék polgárokat neveljünk és e mellett a kölcsönös jótékonyságot is gyakoroljuk. Az „Eötvös-alap" nem más, mint főleg ama „nemzeti népnevelési egyesüle­teknek" másod hajtása, melyeket nagy Eötvösünk kezdeményezett, de a melyek­nek még az időszerint nem lehetett fel­virulniuk. Mi néptanítók nem engedtük a nagy eszmének telj es^elenyeszesét s meg­tettük, a mi szegénységünktől a példa­adásra nézve kitelhetett. Százakra megy már azon tanitók gyermekeinek száma, a kiket, mint egye­temi-, kópezdei-, ipar ós polgáriskolai je­les tanulókat az Eötvös-alap támogatott, és e mellett százakat segített a tanitók özvegyei és árvái közül is. A magyarországi tanitók „Eötvös­alapja" jótéteményeivel a népoktatásügy munkásait vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül gyámolítja. Tizenhat évi fennállása óta 31875 forintot nyújtott ré­szint ösztöndijak, részint segélyösszegek alakjában a hozzá folyamodóknak s ily módon 181 róm. kath., 91 ev. ref., 76 ág. ev., 8 görög kath., 7 unit. és 63 izr. val­lású, összesen tehát 431 tanítói család gond­jait enyhítette. Áldásos tevékenysége ab­ban is nyilvánult, hogy ezen idő alatt két izben tekintélyes összegeket gyűjtött az árvíz által sújtott vidékek számára, és hbgy egyes vidéki tanitók egyetemeinken tanuló gyermekeinek 2570 forintot jutta­tott az alap pénztárából irodai segédke­zésért; ezenkívül a „Tanítók Orsz. Árva­házáénak is öt izben összesen 1670 irtot nyújtott, a magyarországi tanitók javára pedig 43,048 forintnyi tökét szerzett. Azonban bármily szépnek lássék az eredmény, a melyet a magyarországi nép­tanítók Eötvös-alapja ez ideig felmutat, korántsem felelhet meg az még ma ama nagy igényeknek, melyeket a szegény ta­nitók ós jelesen tanuló gyermekeik irá­nyában jogosan támaszthatnak. Evenként százakat kell üres kézzel elbocsátanunk. A szegény özvegyeket és árvákat sem ré­szesíthetjük kellő támogatásban; sőt azon szerencsétlen kiórdemült tanítóknak is, kik csak azért nem részesülhetnek az or­szágos nyugdíj-intézet jótéteményében, mert 1875-ben már 55 éven felül voltak, csak,ritkán nyújthatunk alamizsnát. Egyesületünk feladatai közé tartozik az is, hogy létesítse a fővárosban a „Ma­gyarországi tanitók házát," melyben az egyesület rendes tagjainak felsőbb isko­lákban, egyetemeken tanuló fiai részben ingyen, részben pedig mérsékelt díjért szállást kaphassanak; hogy otthona le­gyen a magyarországi néptanítók fiainak, ha a szülei házból, a család köréből ide­gen emberek között kell élniök; hogy hajlókuk legyen Budapesten az országos jellegű tanítói egyesületeknek, a melyben tanácskozásaikat megtarthassák. A nemzetünk évezredes ünnepére való előkészülést akarjuk felhasználni an­nak bebizonyítására, hogy él bennünk magyar néptanítókban is, a közérzület, mely országoknak, államoknak szolgál talpkövül, támaszul. A midőn nemzetünk a kövei jövőben megtartandó ezredéves örömünnepre készül, illőnek, sőt köteles­ségnek tartjuk, hogy a magyar nemzet népoktatási intézeteinek a munkásasi is hozzájáruljanak ezen magasztos ünnep­nek a fónyóhöz, ós pedig az által, hogy megvessék ez alkalommal alapját a Ma­gyarországi tanitók házának. Az „Eötvös-alap" azonban csak az esetben teljesíthetné szép feladatát, ha azt a. nemzet hü fiai. kegyes pártfogásukra méltatnák s ha akkor, midőn más szent nemzeti czélokra áldoznak, egy-egy fil­lértjuttatnának — a nemzet legszerényebb napszámosainak perselyébe — az Eötvös­alapra is. Az Eötvös-alapra szánt adományo­kat Roller Mátyás fővárosi polg. iskolai igazgatótanár (Nagymező-utcza 1. sz. Bu­dapesten) mint az alap pónztárnoka, pon­tosan nyugtázni fogja. Bizottságunk évi részletes számadásai a m. kir. közoktatás­minisztériumhoz terjesztetnek fel Tóth József kir.. tanfelügyelő ur utján, a ki az alap ügyét évenként több izben személye­sen is felülvizsgálja *). Budapesten, 1891. november 15-én. az „Eötvös-alap" gyűjtő központi-bizottság nevében titkár. elnök. Irodalom és művészet. — Az Athenaeum „Reform­naptára. "A naptarirodalomban szokatlan jelenség a J) ReJorm-naptár, ii mely most jelent meg az Athenaeum kiadásában Porzsolt Kál­mán szerkesztésében. Politikai és szépirodalmi tartalommal jelent meg az új naptár, de nem pártpolitikai tartalommal, mert az t új vállalat a reformpolitikát szolgálja, mely a pártok fölött áll, s igy a naptár egyforma elismeréssel szól ugy a szabadelvüpárt, mint a nemzeti párt, a függetlenségi ós 48-as párt és a 48-as párt­kör ama tagjairól, kik a reformpolitika terén érdemeket szereztek. A naptár első része po­litikai s a második része szépirodalmi; amtz a legkiválóbb politikusok arczkópót- és életrajzát, emez pedig a legkiválóbb irók dolgozatait tar­talmazza. A király arczképe nyitja meg a sort s ezután külön csoportokban ismertetvék a ka­binet tagjai, a képviselőház' elnöksége s a kép­*) Adományokat — bármily csekélyek le­gyenek is azok — Szerkesztőségünk is elfogad s nyilvánosan nyugtat. pet, melyet az Al-Dunán találnak, de ma­gam is, újra, meg újra megtudnám tenni e szép utat! Első megállás, •— szerb pon­ton vagyunk, pirossárga zászló leng (in­ternationalis szín), Gradiste kis szerb hely­ség fehérre meszelt apró házai, mint fecske fészkek sűrűen sorakoznak, domború cse­rép zsindelyes tetőkkel, hidon szerb ka­tonák, rendörök, militia szigorúan ellen őriz, — bár személy szállító haj ó — mégis sok portékát hoznak, csak úgy görnyed­nek e nehéz munkát végezve ez erős em­berek, kik szóles bőr övet viselnek, felső testük öltözetlen, barnák akár Afrika si­vatagján. A vesztegzár bolthajtásos ma­gas ívei alatt rohan az áradó Duna, mely azért van itt igy ópitve, hogy az ár meg né rongálja az épületet, s a viznek sza­bad folyása legyen. Türelmetlenül várjuk mig ujira zúg a hajó kerék, bár rekkenő a bőség, szellő nem leng, a nap sugarak csendesen fürdenek a viz fodrain, mégis folyton fedélzeten maradunk. Fiatal ka­pitány dirigál meglehetős phlegmával. Moldovánál magyar part, fakó nem­zeti szin zászló lebeg, újra nagy rakomá­nyok, sietés, nehéz lisztes zsákokat hoz­nak, partnál (sok fürdőgyermek lubiczkol öltözetlenül futkározva, majd vízbe buk­dácsolva, Hildegard gőzhajó fut mellet­tünk a kapitányok üdvözlik egymást. Itt kezdődik a nevezetes hires ut, melyet gr. Széchényi István kezdeményezett, és Vá­sárhelyi mérnök épített (1837—40) egész Turn Severinig. Az ember csodálattal szemlóH a nagyszerű müvet, sziklákat rob­bantottak, fúrtak, hogy a parton e, kényel­mes jó utat járhatóvá tegyék es a kocsi közlekedést "Romániába eszközöljék. Most kissé össze zárul a két part, niftjc! kitágul, egy merészen kisiökellrt &?gÍK?et g«M* 4U * Ruit« ka|é$«% ttűt „Babakáj"nak hivnak. E magányos szikla neve (magyarul annyit tesz: „Bánd meg asszony!) egy regével van összekötve, mely szerint egy török aga legszebb há­remhölgyót elszöktette egy magyar vitéz, s mikor az elszökött rabnöt visszahozták, az aga erre a magános kőszirtre köttette ki, hogy ott bánkódjók hűtlensége fölött. A nőt azonban dólczeg ifja megszaba­ditá s az aga hóhérai, kik másnap ki­akarták végezni , nem találva ott mást csupán a lánczokat, hírül vitték az agá­nak, hogy Allah a hűtlent a Dunába sod­ratta, min az aga is megnyugodott. Jobb parton kinyúló kopár szikla­tömbön Galamboc (Holumbách) régi vár romjai meredeznek a tiszta lógürben; szürke falai egybe olvadnak a gránit alap­pal, csonka tornyait, üres ablakait, visz­sza tükrözi a Duna, melynek hullámai élsuttogják, hogy milyen nagy szerepet viselt egykor e vár a török háborúban. Közelben volt a szomorú emlékű nikápo­lyi csata, melynél I. Zsigmond nyolczvan­ezer főből álló seregét Bajasid szultán szót verte (1396). Elmerengünk, a mult fátyola fellebben, a félhold uralom, a ma­gyar nemzet szomorú sorsa, a pogány hatalom! Ah mennyivel jobb most, bókes szelid fejedelem, nyugalom, csend, és fel­virágzása e sokat zaklatott hazának! — Szemközt László vár romjai, a szikla ol­dalokban nagy üregek, mély barlangok látszanak, melyekből a nép hit-szerint, tavasszal a kártékony kolombácsi legyek vonulnak ki, szokszor halálos szúrásaik­kal kínozva a szegény házi állatokat. — Kolumbács városka apró házaival kis er­kélyes ablakokkal, egészen török építke­zés, sok baromfit, pompás vizát árusíta­nak, a bajó saakicaa mérlegeli fi árt, Bel S&aetebb} hal t^ol!fe*y|^tek: * viselőház egyes bizottságai. Nyolczvanöt arcz­kép és életrajz van a naptárban s köztük me­gyénkből Fenyvessy Ferencz, Láng Lajos, Szabó Imre képviselők arczkópei. — A szép­irodalmi részt Kozma Andor sikerült verse nyitja meg, „Refonn. 11 Az első prózai dolgo­zat Jókai Móré, ki „Első utam Bécsbe 11 czim­mel igen érdekesen irja le, mint utazott föl 1848-ban legelőször Bécsbe. Podmaniczky Fri­gyes báró „Az ősi fészek egy ereklye czim­mel emlékeiből közöl egy érdekes régi ok­mányt. Fulszky Ágost a journalisztika elméle­tét fejtegeti; Komócsy József „Eirályhimnus u t közöl; Tolnay Lajos „Az utolsó akadály czim­mel elbeszélést ir; öajári Ödön „Faragatlan mondások 11 czim alatt aforizmákat közöl. Badó Antal Heinétől fordit egy csinos költeményt; Fulszky Károly „A gellérthegyi Nekropolis" eszméjét veti föl, mely az egész sajtóban nagy vitát támasztott. A szépirodalmi dolgozatak so­rozatát Karczag Vilmos érdekes elbeszélése „A számkivetett" zárja be. A gazdag naptári rész­szel együtt a naptár igen nagy terjedelmű, ára mindazáltal igen olcsó: 40 kr. — Tésztanemüek készítése cim alatt jelenik meg legközelebb egy hézagot pótló munka, melyec teljes jóindulattal ajánlunk min­den magyar gazdasszony figyelmébe. A mű közel 300 féle tésztának különböző módon való elkészítésével ismertet meg s hisszük, hogy mint páratlanul álló munkát minden gazdasz­szony igyekezni fog megszerezni. A mű szer­zője Erzsi néni, a mult évben megjelent s a közönség és sajtó által kedvezően fogadott be­főttes könyv irója. A könyv előfizetési ára 80 kr, mely összeg legczólszerübben postautalvá­nyon előre küldendő be Tarczali Dezső könyv­kiadónak Nyíregyházára, ki bérmeutve küldi meg mindenkinek megjelenés után a derék munkát. Megjelenés után a könyv ára. 1 fo­rint lesz. — A Duna. A „Pallas" irod. ós nyomd, részvénytársaság kiadásában most jelent meg „A Duna folyóra vonatkozó nemzetközi jogálla­pot 11 czimü munka dr. Lers Vilmos tollából. Igaz ugyan, .hogy a ki politikai röpiratot ke­res benne, vagy mint ilyet akarná elolvasni, nemkülönben az, kí egészen száraz tudomá­nyos értekezésnek gondolja, egyaránt csalódik, mert sem hig politikai kombinácziók tárháza, sem szőrszálhasogató száraz jogi fejtegetés, ha­nem tudományos alapra, széleskörű, lelkiisme­retes kutatásra alapított nagybecsű mono­graphia, mely egyúttal a tág vizsgálódások ered­ményeit érett és alapos politikai megjegyzé-' sekbeD fekteti le. A történeti módszert hasz­nálja fel s genetíce mutatja ki a dunai jogvi­szonyoknak napjainkig való kifejlődését és azoknak jelenlegi állapotát minden oldalról' megvilágítja. Gyakran talán fárasztók a rész­letek, melyekbe az olvasót beleviszi, de épen itt kell elismerni azon alaposságot és lelkiis­meretességet, az összes diplomatiai. okmányok azon pontos ismeretét, melyet a részletek ki­dolgozásában is tanusit. Néhol igen heves ki­fejezésekkel kel ki a külföldi szaktekintélyek ellenében, de elnézzük ezt, ha frappáns, találó kritikai megjegyzéseit megfontoljuk. Persze, egyéni nézet tárgya, hogy ki mit tart fonto­sabbnak és hogy, ha már részletekről van szó, némely részletet másoknak rovására bővebben szeretnénk kifejtve látni szerző tollából. Meg­említjük, hogy a külföldi irodalomban ilynemű grapbíája a Dunának nincs is; a meglevő ér­tekezések a franczia és német irodalomban in­kább röpiratfólék, melyek a dunai kérdés kü­lönböző vitás stádiumaiban az egyes államok intentióit illetőleg pro et contra foglaltak ál­lást, és történeti visszatekintéseket is csak oly irányokban tesznek, a melyek az elfoglalt ál­láspontot támogathatják. Ha hazánk nyelve is­mertebb volna, e munka számot tenne a kül­földön is, hazánkban pedig főleg az államfér­fiak és politikusok figyelmében kell részesül­nie, mert alapot fog szolgáltatni a nagyfontos­ságú aktuális dunai kérdés helyes megítélésére. Az ismertetett mű egyébiránt mint pályamű keletkezett és megnyerte a budapesti tudo­mányegyetem diját. Nem sok gáncsot fog e munka elviselni, de mindenesetre az ifjú szerző tollának szép jövőt kell jósolni a hazai publi­cisztika és az államtudományok terén. — A dí­szes kiállítású könyv ára 1 frt 60 kr. — A „Gazdasági Mérnök zseb­naptára" 1892. évre legközelebb megjele­nik a következő tartalommal. Naptár. Posta és távirdaí szabályok. Bólyegilletek: okmányokra, épitési tervekre, vállalati szerződésekre, kere­setekre stb. Mérték és súlyátszámító tábláza­tok. Külföldi mértékek, súlyok és pénznemek. Hőmérőfokok Összehasonlítása. Hazai szenek melegfejlesztő ereje. Tájékozó a gőzkazánok megvizsgálására. Ármentesitő és vizszabályozó társulatok, azok ártere, töltései és csatornái hossza. Útmutató a hajózási engedélyezés és hajózási szabályok tárgyában. A hazai hajózási utak hossza. Hazai hajózási vállalatok s azok gőzös állománya. A hazai hajózási utakon lévő hidak méretoi. Hazai folyók kis és nagy vi­zeinek nagysága^ A fiumei kikötő berendezése és bórilletókei. Építészeti munkák díjszabály­zata. Adatok gazdasági épületek elhelyezésére és tervezésére. Tájékozó a találmányok szaba­dalmaztatására. Szabadalmi díjak bei és kül­földön. A hazai vasutak hossza. Vasúti sze­mély és árudijtételek stb. A zsebnaptárt a „Gazdasági Mérnök" rendes előfizetői ingyen kapják. A „Gazdasági Mérnök" közér­dekű gazdasági és műszaki hetilap megjelenik minden vasárnap, gazdag és változatos tarta­lommal, díszesen kiállítva. Szerkeszi és kiadja Gonda Béla műszaki tanácsos, műegyetemi m. tanár. Előfizetési ára: Egész évre 12 frt, fél évre 6 frt. Előfizetéseket a jövő 1892-ik évre már most elfogad a kiadóhivatal (Budapest, IX. 'Lónyay-utcza 11.) Ajánljuk e 15 óv óta fennálló szaklapot a gazdasági és műszaki ha­ladás iránt érdeklődő müveit közönség szives figyelmébe és támogatásába. Hivatalos rovat. 5050. ikt. 1891. Figyelmeztetés. Az észak-amerikai egyesült államok te­rületén székelő osztr. magyar ügynökségek ha akár hazai hatóságok, akán magán felek által valamely ügyben hivatalos közbe járás végett megkerestetnek, — tekintve, hogy azok csak tiszteletbeliek, és az állam által nem fizettet­nek — a megkereséseket csak az esetben fog­ják figyelembe venni, ha az ezekkel járó költ­ségek előzetesen biztositatnak. Pápán, november hó 22-én 1891 Osváld Dániel polgármester. 5708. Hirdetvény. 1891, ikt. A gyermekekre nézve egyik legveszé­lyesebb betegség, az ismét mutatkozó roncsoló toroklob terjedésének meggátlására kibocsá­tott fölsőbb rendelet folytán felhivatik a la­kosság, hogy I. Torok fájásról panaszkodó gyermeke­ket leggyorsabb orvosi segélyben való részel­tetés végett a városi hatóságnál haladéktala­nul bejelentsék; azok elkülönítéséről gondos­kodjanak, e felett szigorúan ügyeljenek. II. A házat melyben torokbajos beteg van szinte czédulával jeleljék, ezen felirattal: „Ezen házban torok betegség miatt a látoga­tás tilos", az ily házakból a gyermekeknek is­kolába járni nem szabad mindaddig mig a baj megszűntét orvosi bizonyitványnyal nem iga­zolják. ül. A lakházak, tanodák levegőjének tisztántartására a szellőztetésre kiváló gond fordítandó, mindaz, mi légfertőzést idézhet elő szorgosan eltávólirandó. Kelt Pápán, 1891. évi november hó 22. A városi hatóság. partoktól majd összezárul a lát kép, is­mét tágasabb lesz. Magyar parton kis vár erőd, utmentén szikla falban nagy emlék márvány tábla, Széchenyi érdemének; — szerb halászok hajóit jól meghimbálja a hullám, hosszú clfasorok, fekete kecskék pihennek mozdulatlanul, akár szikla da­rabok lennének — üde zöldek a hegyek, majd karsztszerüek, — tutajok jönnek deszkákkal fehakya, szinte csodáljuk, hogy el nem merül a suly alatt. Gönyö gőzhajója jön telve utasokkal, — a hőség rekkenő, — felhők tornyosulnak. Intenék lobogóval, hogy kerüljük a magy, áll. gőzhajó társulat 5 sz. hajóját, — templomok, házak, — majd ismét meg­állás. Drenkovárnál vesztegzár áll magas­laton magyar czimerrel homlokzatán itt már kezdődnek a viz akadályok, a Duna Színén mintha nagy olajfoltok lennének, az alantas sziklák megakasztják rendes folyását, nagyobb vas bid, több lobogós uszály hajók jönnek, — őr torony romja,— nagy köszónbányák, fel, le futnak a vas huzalokon megterhelve kis hegyi Tcoosik, nagy szón telepek, több baj ó, a szem nem pihenhet, olyan változatos érdekes a kép. Itt a Duna már szabályozva] van, kis ha­jón, viz szinen úszó piros torpedó félén lobogó jelzők, ismét uj részlet; hegyi pálya, nagy szikla barlangok, parton ni­vellirozások, az örvények mind felbuzogó források, katarakták, nagy kotró gépek működnek. A Széchényi ut merész építése egész kö bástyával van biztosítva, a ro­hanóviz ellen. „Greben" kopár sziklahegy mélyen bele nyúlik a Dunába, majd. el­zárja az utat; itt történtek áz első rob­bantások, olyan mint megrongálthat almás vir» síinte látsianak 'AZ-' épitfep<zps nyo? •esek aá»t^gj£^k|^l^alaba alagút fúrva, egy-egy szikla rész, mintha leválna ugy be van repesztve. Nagyon figyelnek, a kormányos nehéz dolga most kerülni a veszélyt, a gép nem is igen működik, hanem négyen állanak a kor­mány kerékhez, szinte meg áll a hajó, olyan óvatosan, csendesen halad. A ka­tarakták gyönyörű látványt nyújtanak egész habzó fehér hullám hidat képez­nek, zúgva zárva el a gőzhajó útját, nagy szikla darabok, állanak ki a vizből, s foly­ton dörög, villámlik. Újra tágra nyílik a látkör, a Duna szóles medrébe jut, tide zöld hegyláncz mind két oldalon, örvé­nyek zúgnak, szennyes hullámok fodroz­nak, a gőzös útját folyton jelzik, leeresz­tett horgonyokon rezgő kis lobogókkal, színes tonnák és hajókkal mutatják az irányt, és mi csak igen lassan haladunk. Nagy részen le rakva már a Viz szabá­lyozási kő töltés, mely kiemelkedik a vízből, parton nagy kiterjedésű munkás telepek, épületek, működő gépek, a Duna szabályozási munkálatokhoz; magaslaton csonka torony, állítólag még a törökök idejéből; kis szerb falu kedves fekvése, ós újra össze zárul a láttér, szinte kér­dezzük : „Merre folynak habjai, Dunának" stb. Oly változatos a kép, hogy majdnem fárasztó a szemnek, jobbra balra annyi szemlélni való, és mégis, röviö^ időre el kell hagyni e szép látványt. Erős dörgés, majd villámok czikáznak, hirtelen, szél­vihar letépi a ponyvákat, lesodorja a ka­pitány székét • mindenki kajütba menekül, gyorsan levonják a vászon tetőt; nehéz esö cseppek, majd sűrű zápor mossa a hajót. Mig a vihar tart, az alatt mi is étkezünk, a konyha jó bár elég drága, de azért sok utas vesz részt & közebédben. (Folyt, köv.) 5753. ikt. 1891. airdetvény. A kisebb kőműves, ács, és kőfaragó mun­kálatok végzése tárgyában a kereskedelem­ügyi m. ministerium ujabb rendeletet bocsátott ki, melynek tartalmáról az ily munkálatok végzésére iparhatósági jogosultságot nyerni kí­vánók, a polgármesteri hivatalnál kellő és tü­zetes felvilágosítást nyerhetnek. Pápán, november 22-én 1891. Osváld Dániel polgármester. Hirdetmény. A legtöbb államadót fizető Pápa városi képviselők 1892-ik évre érvényes névjegyzéke összeállítására kiküldött bizottság ezennel köz­hírré teszi, hogy a névjegyzék összeállítása tárgyában folyó é. decz. hó 3-án és következő napjain mind addig, mig munkálatait be nem fejezi, mindenkor d. u. 3 órakor ülést tart. Pápa, 1891. nov. 28. Lampérth Lajos, biz. jegyző. KÜLÖNFÉLÉK. — Véghely Dezső kir. tanácsos vármegyénk alispánja pénteken a délutáni vonattal városunkba érkezett, s szomba­ton Marczaltőre ment, mint a kisajátítási tárgyalás bizottságának elnöke. Az alispán úr még néhány napig marad városunkban. — A regálepör a másodbiróság előtt városunkra kedvezőtlenül dölt el. Az első bírósági itólet annyiban lett meg­változtatva, hogy az igényeiket be nem jelentök részére esö mintegy 18000 frtnyi összeg a városnak ítéltetett oda. Az íté­let ellen nem csak a városi ügyész, de az' egyesek képviselője is — az utóbbi ter­mészetesen annak csak az emiitett ösz­szegre vonatkozó pontja ellen — felebbe­zést fognak benyújtani. Önként érthető érdeklődéssel tekintünk a curia, elvi ha­tározatot is kimondó döntése elé, mely elé ez ügy az itólet megküldése után ke­rülni fog. — A deczember havi megyegyü­lós tárgysorozata nem tartalmaz semmi különösen érdekeset, mindamellett ez a megyegyülós is érdekes lesz, különösen az utak miatt, melyeknek kijelölése s a pápai ós deveeseri járás utainak majdnem tel­jes mellőzése, mint értesülünk több inter­pellatíóra fog alkalmat szolgáltatni. Egy füst alatt megemlítjük, hogy a megye több vidékéről érkeztek be hozzánk pa­naszok a kavicsoknak nem megfelelő mennyiségben törtónt szállítása iránt- Az átvételnél mindenesetre elvárjuk a leg­szigorúbb ellenőrzést, mert a 8°/o-nyi út­adót nem szeretnők más czélokra fordítva, látni, mint amire az adva volt. — Szemle. Andrássffy altábornagy kerületi parancsnok, mint azt mult szá­munkban jeleztük, az ekvitáczió eredmé­nyéről meggyőződést szerzendö városunkba jött s itt két napot töltött. Az altábornagy az • eredménynyel teljesen meg volt elé­gedve, s ennek folytán a gyalogsági tiszt urak két hónapi itt időzés után mint a lo­vaglásban kiképzettek hagyják el e na­pokban városunkat. — Deák Ferencz pápai tanuló­kori lakóházának kérdése fölmerült újból városunknak a „Budapesti Látogatók Lap­jában" közzéteendő ismertetése alkalmá­ból. Olvasóink tudhatják, hogy lapunk a „Pápai Lapok" már évekkel előbb emii­tette, hogy az egyszerű kis ház emlék­táblával jelöltessék meg, s most újból föl­emeljük szavunkat, ez ügyet a közműve­lődési egyesület figyelmébe ajánlva. Ne­künk pápaiaknak legfőbb büszkeségünk ugy is abban állj hogy iskoláinkból sok jeles, ember került ki, mutassuk meg, hogy e büszkeségünk kegyelettel is tud páro­sulni! — Egy zárdafőnöknő jubile­uma. Veszprémben Gunsch Erzsébet Má­ria, a Paulai Szent Vincze irgalmasrendí kolostor fejedelemasszony a folyó hó 25-én ünnepelte főnökségének negyedszázados jubileumát. A szerzetnek harmincznyolcz éve tagja, s Veszprémben eddig megsza­kítás nélkül 37 esztendőt töltött. A virá­gokkal fölékesített zárda alkalmi ünne­pélyekkel ülte meg a jubiláris napot, s -ezt az alkalmat Hornig báró megyés püspök is fölhasználta arra, hogy a feje­delemasszonyt elismerő oklevéllel tűntesse ki, az intézetet pedig egy remek Szent­Erzsébet festménynyel lepje meg. A ie* jedelemasszonyt ugy a város intelligen­cziájából, valamint a veszprémi káptalan­ból igen sokan üdvözölték. —.Batthyány Géza gróf ha­lála és^aTgyŐr-dombóvári vasút. Sokan érdeklődnek most a györ-veszpróm-dom­bővári vasút ügye iránt, .bogy t. i. a sze­rencsétlen véget ért gróf halála folytán nem esik-e vissza^ ismét a kérdés a bi­zonytalanságok körébe. Erre nézve az ezen ügyben igen j ól informált „Veszprém" legutóbbi számában a következő szerkesz* tői.üzenetet olvassuk: „Többen is kife­jelték .már előttünk abbeli aggodf.lmnkat, «k';83Píenoaétleu véget ért,B»-ttüyáa|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom