Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-08-16

A- dunántúli ág. ev. egyházkerület közgyűlését Karsai/ Sándor superintendens éa Szhuktoni Bado Kálmán kerületi fel­ügyelő elnöklete alatt e hó 12-ik és 13-ik napja* tartotta városunkban. A gyűlés tagjai legnagyobb részben 11-ikéa érkeztek meg a déli és délutáni vonattal igen tekintélyes számban, úgy hogy az egyes esperessógek képviselői ós az érdeklődök száma, mintegy másfélszázra tehető. Itt láttuk az elnökön kivül a kö­vetkezőket: Nádassy Kálmán, id. Purgly Sándor, Andorka Gyula, Takács Dénes Barcza Géza, Dr. Schreiner Károly, Geb­hardt József, Fischer Kálmán, Rupprecht Tasziló, Nagy János, Konrád Lajos fel­ügyelőket, Kund Sámuel, Fleischhakker Károly/ Tatay Sámuel, Mód Lénárd, Tóth Gyula, Í4üggenberger János, Németh Pál, Madár Mátyás, 'Stettner Gyula, Mészáros István, Lauesek Jónás espereseket; Ihász Lajos, Kis Sándor, Marton Pál, Kupprecht Olivér, Dr. Andorka Elek, Nagy Lajos, Eőry Sándor, Szendrőy Sándor érdeklő­dőket a világi részről s számosakat a lel­készi karból u. m. Horváth Sámuel, Bog­nár Endre, Sántha Károly, Turcsányi Endre, Szigethy Dániel, Kolbenheyer Al­bert, Kenner Henrik, Isó Vincze, Kemény Károly, Mihaelis Izidor, Zábrák Dénes lelkészekét. A tanári kart Poszvék Sán­Vlor igazgató, Schäffer Károly, Arndt Já­nos és Fehér Lajos soproni tanárok, Eben­spanger János felső-lövői s Gyalogh Ist­ván bonyhádi igazgatók képviselték. A pápai gyülekezet Gyurátz Ferenez lelké­szen s Lazányi Béla felügyelőn kivül nagy számú érdeklődők által volt képviselve, kikhez még Kis Gábor helybeli ref. lel­kész s a tanári kar több tagja és sok másán csatlakoztak. A gyűlést megelőzőleg egyetemes törvényszéki ülés és előértekezlet tar­tatott. Amannak tárgyát két, a tiszai ke­rülettől a dunántúli kerülethez mint a ti­szai kerület végső fórumához áttett ügy kepezfp, emennek feladata volt a fonto­sabb ügyek előzetes megbeszélése. Az előértekezletet Sztmartoni Kadó Kálmán nyitotta meg, utalva azon szo­kásra, hogy a fontosabb tárgyakat előze­tes megbeszélés tárgyává téve agyülésen ne legyen szükség hosszab eszmecserére, ily fontos tárgyakul a zsinatra való elő­készületet s a soproni iskolának a kerü­let által történendő átvételét jelelte ki, megjegyezvén, hogy e két tárgyon kivül is bárki vethet föl kérdést, ha annak elő ­zetes megbeszélését kívánatosnak tartja. Az előértekezlet megbeszélése csak­ugyan e két tárgy körül forgott; többen szólottak mindkét tárgyhoz s a zsinat kérdésénél Poszvék Sándor theol. tanár né­zete, a soproni iákola átvételénél pedig a Schreiner Károly .soproni esperességi fel­ügyelő által, egy kidolgozott memorandum alapján előadott nézet találkozott a több­ség helyeslésével. Mindkét tárgy egyéb­iránt tárgyalva lett és pedig elég beha­tóan a közgyűlésen is, ós mi épen azért, hogy ismétlésekbe ne bocsátkozzunk, csak : a közgyűlés lefolyásáról közlünk terjedel­mes tudósitást. A közgyűlést megelőzőleg e hó 12­dikén reggel 8 órakor isteni tisztelet volt, melyben úgy az imában mint az egyhá­zibeszédben a gyámintézetre volt a fősuly fektetve, miért is az énekeket tartalmazó papiroson az istentisztelet „gyámintézeti'*"­nek volt nevezve. Az oltári imát Gyurátz lerencz egyh. kér. főjegyző s a helybeli ev. egyház fáradhatlan buzgalmú lelkésze mondotta a tőle megszokott benső buz­gósággal. Az alkalmi egyházi beszédet Lauesek Jónás vidosfai lelkész s Rábaközi esperes tartotta, alapigókül vévén János ev. Mennyei Jelenések könyve IU. részé­nek 1. és 2. verseit: „A Sardis városbeli gyülekezet Angyalának pedig ird meg: Ezt mondja, az, a kinél vágynak az isteni hét lelkek és a iiét csillagok: Tudom a te dolgaidat, t. i., hogy mondatol élni, holott meghaltál. Vigyázz ós erősítsd meg azokat, a kik megmaradtak ós kik halaridó félben vágynak; mert nem találtam -a te cselekedeteidet Isten előtt tökéleteseknek lenni." A szónoki hévvel előadott beszéd különösen az alapígéül fölvett igék má­sodik részét fejtégette, .alkalmazva a sza­vakat nemcsak a lelkiekben való erősíté­sére a haldokló félben levőknek, hanem anyagi gyámolitására is azoknak, a kik szükségben szenvednek. * Isteni tiszteiét végeztével a közön­ség kivonult a templomból, melynek aj­tajában a gyámintézet számára történő adakozásokért fizettek bájos mosolylyal Lazányi Béla pápai egyházi felügyelő kedves leányai. Egy negyedórai szünet után kezde­tét vette a közgyűlés, — melyet Szentmártoni Bado Kálmán vasmegyei főispán, a du­nántúli ág. ev. egyház felügyelője a kö­vetkező" határos ^beszéddel nyitott «leg; a I Mélyen tisztelt egyházkerületi köz­gyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Üdvözlöm a negj elent küldötteit az egyházmegyéknek, idvözlöm hitrokonainak bizalmából egy­íázi állást elfoglalt tiszttársainkat. Őszinte : irömemnek adok kifejezést, hogy ily szép izámmal tisztelhetem az elnökség nevé­)pn egyházkerületünk buzgó munkásait, negnyugtató reám nézve ily nagy­számban! megjelenésük. Meggyőződésem 'őtiszteletü egyházkerület, hogy ám­jár hazánknak voltak súlyosabb, ter­íesebb, szomorúbb évei, tényeiben talán élentőségteljesebbek 100 év óta nem vol­;ak, mint lesznek azok az évek, melyek ilőtt közvetlenül állunk. Itt az ideje, mélyen t. egyházkerü­et, hogy minden protestáns és evangeli­ÍUS hitrokorj megértse a 100 évvel ez­ilőtti felszabadulásnak jelentőségét, és a ntbuzgó ősök küzdelmét. Kell nézetem szerint, hogy má 100 év után, midőn innepet fogunk ülni és zsinatunkon tör­vényt alkotni, minden protestáns ember ? elrázassék a közönyből és mindegyikünk úte egyházi szervezetünk, vallásunk alap­ján megerősödjék. (Helyeslés.) Befejezve egy 100 évet t. egyház­kerület, ki kell adni a jelszót egész tlazai egyetemes egyházunkban, hogy a ővő században mi az első teendőnk, mihez leli ragaszkodnunk, mit kell dolgoznunk ÍS miként kell eljárnunk az egyház min­ien tagjának. Nézetem szerint élénkebb ís hatásosabb egyháztársadalmi tevékeny­ségét kell kifejteni; egyházunk érdekeit íemcsak a templomban lehet és kéli is szolgálni (Elénk helyeslés) hanem meg kell •agadni minden alkalmat, nagyot és ki­Jsit, külmissiót vagy belmissiót, irodal­nat, nőnevelés fa, nöegyleteket, protestáns nvasókörök szervezését, szóval mindent iz egyház társadalmi téren, hogy e 100 ív maradandó emlékekkel legyen teljes. Altalános helyeslés!) Be kell győzni nekünk magyarhoni protestánsoknak, hogy buzgalmunk ós hí­rünk iránti ragaszkodásunk és szeretetünk íagyobb ós erősebb mint ellenfeleink el­lénünki hatalma (Elénk éljenzés.). De meggyőződésem az, hogy ezzel sem tettünk még eleget kötelességeink­aek, hanem szervezkednünk kell, szer­veznünk kell legfőbb egyházi hatósá púnkat, hogy közegyházunk hazafias és valláserkölcsi működését jövőre bűntette­iül senki sem nyíltan, sem titokban ide­gen érdek szolgálatára fel ne használ­hassa (Helyeslés.) Egyházunk köpönyege alatt egyházi érdekeink palástja alatt ne kompromitáltassók a magyarhoni evangé­likus egyháznak jóhirneve, belső fejlődése pedig ne akadályoztassák. Ez igénytelen nézetem szerint elodázhatlan s fontos czél, mely felé törekednünk kell és a mely zsi­natunkon lesz elérendő. (Elénk, megújuló éljenzés). A viszonyokat nézve, mélyen tisz­telt egyházkerület, a liberalismus és de­mocratia hazánkban képes — nem ké­telkedem — egy egységes társadalmat alkotni. Nekünk a protestáns egyháznak, miután ép a szabadelvüségen nyugszik vallásunk szervezete, kötelességünk ily irányban hatni, egyesnek ugy mint tes­tületnek közreműködni. A retrográd irányok, melyek emitt és amott szemünkbe tűnnek, őszintén ki­jelentem, engem nem aggasztanak. Ismerve nemzetünk történetét, meggyőződésem az, hogy századok kerekét visszafordítani nem lehet, s meggyőződésem az, hogy Magyar­országon vallás felekezeti különbség nél­kül, a hazafiság mindenkor ellene fog állni oly retrográd iránynak, mely nemzetet ós államot egyes felekezeti érdeknek akarná alárendelni, s nemzetet és államot feleke­zeti vagy nemzetiségi érdeknek szolgá­jává tenni.- (Helyeslés). De ily feladattal szemben szüksé­günk van, nagy szükségünk van kipró­bált kormányzókra, kik azt a sajkát, ha­jót, melyben egyházunk jövő boldogsága ringott, biztos kézzel kormányozzák; a fiatal erőknek pedig bő tapasztalataikon nyugvó tanácsaikkal szolgálhassanak. Szó­val hálát kell adnunk, ha van, meg kell tartani mindenkor, a meddig lehet, kipró­bált erőinket, oszlop fórfiainkat. (Ugy van.) Azért ón őszinte megnyugvással, őszinte örömmel teszem meg jelentése­met, mélyen t. egyházkerület, hogy aü mult évi egyházkerületi közgyűlésünkben nekem mint elnökfelügyelönek és a mel­lém kirendelt küldöttségnek sikerült az egyházkerület szeretetét, őszinte ragasz­kodását, osztatlan bizalmát biró, akkor le­köszönt főpásztorunk Méltóságos Püspök ur előtt akként tolmácsolni, hogy az engedett az egyházkerület kórelmének, és: azt a helyet, melyet utánna hozzá móltó­val betöltenünk bármikor vajmi nehéz lesz, hitbuzgóságától késztetve nem hagyta el. (Earsay püspök felé fordulva). A* ért A dunántúli ág. ev. egyházkerület közgyűlése: AITTCI-I i-icr.4-y-.l-i- NM T-1.JL R l.»«.vl A i: 1 • • I -1 1 •• j 1 --T_ J ' , ,„, .. .., .......... _ . _ ;almából rendezendő ünnepélyre szóló meghi­rás. Az egyházkerület átiratilag fogja üdvö­zlői, az agg püspököt. Jegyző felolvasta a terjedelmes és kime; •itö püspöki jelentést mire Badó Kálmán: Az egyház beléletéfc, szervezetét terjedelmesen ismertető, s arról hü. lépet elénk, táró jelentését püspök ur ö mél­tóságának örvendetes tudomásul vesszük/ Gyurátz Ferenez: E püspöki jelentés ki­syomatásával kapcsolatban bátorkodom indít­ványozni, hogy a mai istenitiszteleten elmón­lott beszédet a gyámintézet javára kinyomas­suk- és pedig az illető hitszónak urnák kifeje­zendő köszönet mellett (Helyeslés.) ;-. Az -iskolai nagybizottság jegyzőkönyve felolvasása alkalmával fejlődött ki a gyűlés legérdekesebb vitáinak egyike t. i. a görög nyelv helyettesítésére szol­gáló tantárgyaknak behozatala vagy mellőzése feletti vita. A görögök és antigörögök szónokai egy­másután keltek fel A graecophil álláspontot a maga merevségében Andorka Gyula védelmezte, a miért a bankett alatt lakolnia is kellett, az antihellenisták táborát pedig Barcza Gézaytr zette. Ö nyitotta meg a vitát' is a következő beszéddel: Én ezt a kérdést méltóságos elnökség ós főt. Egyházkerület nagyon fontosnak tartom, és óhajtanám, hogy a 29. pont most kapcsola­tosan" tárgyaltassók annyival inkább, mert ma már nem hiszem, hogy rákerüljön a sor. Én a magam részéről nem habozom ki­jelenteni, hogy a nagybizottságnak a tanári kar véleménye folytán elfogadott álláspontját nem helyeslem. Megjegyzem azt, hogy itt megint azt látom, amit láttam már az állami segély kérdésében, hogy mi elmaradunk a viszonyok­tól és a kortól. Szerencsétlen ideának, tartom azt, hogy mi továbbra is fenntartsuk a görög nyelv kötelezőségét és ne alkalmazkodjunk az országos törvényhez és ahhoz, mit Magyaror­szág % része örvendetesen fogadott és öröm­mel üdvözölt. Én örvendtem, hogy végre találkozott oly kiváló kultus ministerünk, ki belátta, hogy e holt nyelvet, melyre ma már semmi szükség nincsen, mellőzni kell. Véghetetetlenül sajnál­nám, hogy ezen álláspontot az egyházkerület bármily okból elhagyná és oda akarná kény­szeríteni azon szülőket, kik gyermekeiket gö­rögül taníttatni nem akarják, hogy azok más iskolákba adják azokat. Ez az egyházkerület feladata nem lehet. Engem — bármily nagy figyelemmel olvastam annak idején az országgyűlési vitát — nem győzött meg egy felszólalás sem arról, hogy a görög nyelv tanítása szükséges volna, sőt azoknak az egyéneknek felszólalása, kiknek mégis országos tekintélyük van, mint Schwarz Gyula és az öreg Brassay, meggyőztek arról, hogy a kormány helyesen járt el. Én ugy hiszem, hogy a tanári kar maga sem tartja ezt okvetlen szükséges­nek, hanem pénzügyi okoknál fogva nem tartja most kivihetőnek, hogy e helyettesitett tárgyak külön tanerő • által előadassanak. Hát kérem alássan, akkor, mikor mi beleme­gyünk 50—00—100 ezer forintos ópitkezósbe, akkor nem tudnánk ezer forintot összehozni, hogy egy tanári állás rendszeresittesséjj:. — Én. e javaslatot az őszes kerület, a közérdek szem­pontjából elfogadhatónak nem tartom, s azt hi­szem, ha akarjuk megtalálhatjuk a módot arra, hogy a görög-pótló tárgyak előadassanak. Én tehíjt indítványozom azt, hogy ezen álláspontot ne fogadjuk el, hanem a kerület al­kalmazkodjék az országos törvényhez és a he­lyettesitett tárgyak is adassanak elő. (Hggz­szas helyeslés és éljenzés). Andorka: A képviselőházban e kérdés megvitatásakor annyi jeles ember küzdött egy­más ellen, hogy elvárhattuk volna, . miszerint az eredmény bármely irányban határozott lé­pés leend. E helyett oda vitték a dolgot, hogy az úgynevezett görög nyelvi reform, minden, csak nem reform. Hiszen a törvény annyi elő­nyöket ad a görög nyelvet tanulóknak, hogy egyetlen egy jóra való tanuló sem mer vállal­kozni arraj hogy ne tanulja a görög nyelvet, mikor az sokkal több előnybon részesül a mi­nister részéről, mint például az azt pótló tan­tárgyak. Ez nem a görög nyelvnek eltörlése, hanem egy olyan hangzatos elvnek kimondása melynek valódi értéke nincs, szóval lehet mon­dani, hogy az egész ügy impracticus (Közbe kiáltás: „Azt nem lehet mondani") De igenis kérem mint már előbb megjegyeztem, ez nem reform, nem practikus dolog, — s igy részem­ről várakozó álláspontra helyezkedem, s elfo­gadom az iskolai nagybizottság javaslatát, mely a görög nyelv tanítását pótló tantárgynak be­hozatalátnem tartja helyesnek. (Közbekiáltások: Nem k?U a görög!) ­BttppreeM Tassilo: Én teljesen.osztom a görög nyelv kérdésében Barcza felügyelő ur nézetét, a mennyiben én -is azt tartom, hogy kényszerülve leszünk gyermekeinket oda kül­deni, hol a gör$gjs nyelvet nem teszik kötele­zővé. Engedelmét JÍ érek!-1 de azt, hogy gyer­mekeinket 4 évig oly tárgygyal kínoztassuk, melyre nekik jövőben semmi szükségük nem lesz, holott % pótló, tárgyak mégis szükségükre váb. üdvözlöm t. elnök társamat főt. püspök sz urat. (Hosszan tartó élénk éljenzés) az egy- mi házkerület nevében, és hálás köszöne- ah temet fejezem ki, hogy lemondását visz- sé szavette, begyözte ezzel méltóságod egye- eg temes egyházunk iránti mindenkor is­mert hitbuzgóságát; s engedje meg, hogy te azon közös óhajunknak adjak kifeje- fo zést: adjon az Isten erőt Méltóságodnak sz hogy azon teendőket melyek a közel jö­vőben felfognak merülni, s melyek egy- m házunk érdekében annyira szükségesek ni lesznek, ezentúl is a Méltóságodnál mint ta egyházunk buzgó munkásánál s valódi ál példánykópénél tapasztalt bölcsességgel rt oldhassa meg. Ezzel midőn tisztelettel újból ki is üdvözlöm, van szerencsém átadni a szót te Méltóságodnak ós kérem legyen szives az ki egyházkerület gyűlését megnyitni. (Hosz- al szantártó élénk éljenzés.) Íj Karsay Sándor eo. püspök: Mólyen t. egyházkerületi közgyűlés! Megvallom mé- la lyen meghatva érzem magamat Móltósá- 1« gos elnöktársam legközelebb hallott nyi- v latkozatai által, melyek nemcsak egyhá- d zunk társadalmi életére s jövendő fel- 1 adatainkra, hanem különösen csekély sze- le mélyemre is vonatkoztak. Komolyan meg- zi gondoltam tavaly is, midőn távollétemben e: elnöki előterjesztésem záradókában kivan- ti tam letenni hivatalomat, s megköszönni is azt a bizalmat, melyet az egyházkerület it 25 év óta már bennem helyezett. De mi­dőn Ö méltóságának vezetése alatt oly fi nagyon fényes és tekintélyes küldöttség n engem házamban felkéréseit s tolmácsolta ej az egyházkerületnek irányomban kifeje- S zett érzelmeit, akkor a multak elsimultak, si s ismét csak az az érzés kelt fel bennem, n melylyel ezelőtt negyed századdal püs- a pöki hivatalomat elvállaltam. Azt mond- it ják visszavontam lemondásomat. Hát hi- n szen méltóztassanak visszavonásnak te- g kinteni azt, hanem én a magam részéről h csak iTjabban felajánlottam és most is fel- h ajánlom a főtisztelendő egyházkerületnek s roncsolt testi, szellemi erőmet, (Elénk él- h jenzés) és pedig felajánlom azzal az ön tu- h dattal és el-határozással, hogy míg ezeknek a birtokában leszek, addig püspöki hívatalo- jí mat viselem, de ha ezek is elfogynak, akkor a méltóztassanak megengedni, hogy végkó- 2 pen nyugalomba vonuljak. t Különösén indíttatva éreztem maga- a mat felajánlásomat megtenni abból a te- $ kintetből, mert a közel jövőben oly nagy z fontosságú teendők várnak az egyetemes n magyar honi evang. egyházra, melyeknek k küszöbén lelkiismeretlen dolognak tartót- é tam volna végkép lemondani. (Elénk ól- h jenzés). h Hanem midőn a főt. egyházkerület- n nek ujabban csekély személyem iránt I nyilvánuló érzelmeit, bizalmát megkö- a szönném, engedjék meg hogy megkérjem z első sorban Mélt. elnök társamat, mint ki r fiatal erővel edddig ís támogatott, jövőre e is támogatni kegyeskedjék, de felkérjem a főkép a főt. egyházmegyék és szab. kir. k városok egyházi és világi elnökségeit, ji hogy azt a buzgóságot, melyet irányom­ban eddig kimutattak, jövörji is tőlem j meg ne vonják;* s evvel a kérelemmel ós j. Isten segítségével a mai ülést! ezenel meg- t nyitom. (Hosszantartó éljenzés). j, Id. Purgly Sándor: Bocsánatot kérek l méltóságos Elnökség ós főtisztelendő egy s házkerület, ón igen üdvösnek tartanám, I ha jegyzökönyvünkben ugy ö Móltósá- t gának világi elnök urnák mint Püspö- l künknek kiválóan (fontos nyilatkozataik, f miután a mint látom gyorsírók is vannak 1 jelen, teljes szövegükben per extensum bevétessenek. (Altalános helyeslés.) e Az elnöki megnyitók s id. Purgly Sán- t dor indítványának elfogadása után a gyűlés t napirendre tér s elsőben is Dr. Beliczai Elek főjegyző bejelenti, miszerint Berzsenyi Jenő ^ aljegyzői tisztérői lemondott. e Badó: Rendszeri szabályzatunkkal indo- , kolván lemondását t. aljegyző ur, azt sajnálattal 1 bár, de elfogadni vagyunk kénytelenek, mind­azáltal felkérjük őt, miszerint ez ülésünk fo- f lyamán a jegyzőkönyvet vezetni szíveskedjék, f Berzsenyi tekintettel azon körülményre, E hogy a gyűlés holnap is folytattatni fog, nem 1 fogadhatja el a megtiszteltetést, mire a köz- \ gyűlés holyére Nagy Józsefet választotta y meg ez alkalomra. c Dr. Beliczay Elek főjegyző hasonlólag be adja lemondását, de elnök kérésére haj- j N landó még ezúttal viselni hivatalát. t Elnök. A tárgysorozat 3-ik pontja értei- \ méhen a miniszteri leiratok felolvasását kéri, 1 melyek legnagyobb része egyszerűen tudomásul -j vétetett. Némi vita csak azon miniszteri le- < iratnál keletkezett, melyben az egyházmegyei j tanitó egyesületek alapszabályaik felküldésére x szóiitattak fel. s Karsay Sándor nem tartja szükségesnek s az egyházmegyei tenitóteatületek alapszabályai- < nak mindegyik testület részéről leendő - külön? < ^külön felküldését,'mivel az egyh. kerület a taoitóteatületekre vonatkozólag egységes alap- 1 szabályokat dolgozott ki, úgy hogy tényleg mind a 11 egyházmegye tanítótestületének alapszabályzata szórói-szóra megegyezik. Elég­ségesnek véli tehát az alapszabályzatoknak egy példányban való felküldését. Barcza Géza: azt hiszi, hogy a minisz­térium ezzel nem fog megelégedni éa kívánni fogja a 11 tanítótestület külön egyházi alap­szabályainak felküldését. Andorka: minden egyes egyházmegyének meg vannak a maga saját speciális körűimé nyei által módosított alapszabályai, melyek ál­talánosságban a kerületi szabályzat alapján állanak ugyan, de egyes részleteikben a kö­rülmények folytán némi változásnak vannak kitéve. Ugy van meggyőződve, hogy a minis-' terium épen ezen alapszabályzatok felküldését kívánja és ezért legczélszerübbnek tartja ezen alapszabályok egyenkénti felküldését. (He­lyoslés.) A bonyhádi és felső-lövői iskolák ál­lami segélyezése tárgyában felküldött kérvényre le érkezett tagadólagos miniszteri leirat fölol­vastatván egyszerűen tudomásul vétetett volna, de a határozat kimondása előtt felszólal Badó Kálmán: Bocsánatot kérek, én nem tudom, lehet-e ezt ily rövid uton elintézni, mert né­zetem szerint vagy kellett az állami segélyezés, ez esetben ily eredmónynyel nem elégedhe­tünk meg, vagy nem kell, s ez esetben ezen iskolák ügye iránt a már 2 ízben leérkezett intés folytán most kell intézkednünk. Barcza Géza. Az én nézetem szerint a felső-lövői intézet állami czélokat szolgál s ezt nem lehet még egy ministeri leiratban sem egyszerűen tagadásba venni, mert midőn 0 Nagyméltósága a minister igen helyesen hang­súlyozza, hogy a német nyelvet tanulni és is­merni kell minden müveit magyar embernek, akkor én inkább szeretem, ha a magyar fin idebenn az országban talál oly helyet hol né­met nyelvet tanulhasson, mintsem, hogy kivi­gyék Stájerországba Gráczba vagy más ily helyre. Tehát nekünk meg kell annyit tennünk, hogy ő méltósága rendeletét sajnosán tudomá­sul vegyük, de kérjük őt úgy informáltatni, hogy kell oly intézet, hol német nyelvet is le­hessen tanulni, a hova azután mennek tanulók azou czélból, hogy a német nyelvet megtanul­ják. Egyébként n. t. egyházkerület e tárgyban aggodalmaim is vannak, e tanintézetek ugyanis 2 évvel ezelőtt megkapták a második megin­tést és akkor már megvolt a törekvés, hogy az intézetet redukáljuk az osztályok számára nézve és oly helyzetbe hozzuk, hogy az inté­zet a jelen körülmények között annyira, ameny­nyire megállhasson és megfelelhessen a magas kormány követelményének. Ez volt ezelőtt két évvel, most azon a ponton állunk, hogy eset­leg minden áron el kell készülve lennünk arra, hogy a magyar kormány kimondja, hogy egyik másik intézettől elveszi a nyilvánossági jogot. Indítványozom tehát, hogy feliratot terjesszünk a minísterhez e tárgyban, kiemelvén azon inté­zeteknek állami fontosságát és a magyar kultú­rának tett szolgálatait s hogy egyszersmind e feliratnak fontossága nagyobb súlyai bírjon az egyetemes ülésen megjelenendő küldöttek képviseletében ezen tárgyban szóbelileg is ad­juk elő kérelmünket. (Általános helyeslés.) Radó Kálmán. Részemről szívesen járulok Barcza Géza ur indítványához és azt hiszem hogy O Excellentiája a miniszter ur fog arra törekedni, hogy valamikor az állam budget­jébe be fog vétetni a mi iskolánk is. (Köz­bekiáltás: Annyivalis inkább mivel iskoláink szerepelnek legkevésbé az állam budgetjében) Ha senki sem kíván hozzá szólni; olybá kell tekintenem, hogy ezen indítványt a n. t. egy­házkerület magáévá teszi (Közbekiáltások: El­fogadjuk) A határozat az indítvány értelmé­ben mondatik ki. A zsinati tagok választására vonatkozó eljárás az előértekezleten hangoztatott néze­tek értelmében oly formán szabályoztatik, hogy minden egyház relatív szótöbbséggel annyi kép­viselőt választ, amennyi az egyházrendszer értelmében az, illető egyházmegyét megilleti*, ezenkívül pedig két tanári képviselőt. A sza­vazati jegyzőkönyvek az egyházmegyei vá­lasztottakra nézve az esperesekhez, a tanári választottakra nézve pedig az egyházkerületi elnökséghez küldetnek át, mely azt viszont felbontás végett az iskolai kis bizottsághoz te­BZÍ. A relatív legtöbb szavazatot nyert egy­házmegyei képviselők részére a megbízó leve­let az egyházmegyei elnökség, a tanári kép­viselők részére pedig az iskolai kis bizottság elnöksége állítja ki. A zsinattartás pénzügyi oldalára nézve Poszvék Sándor egyházkerületi számvevő elő­terjesztésére határozatilag kimondatik hogy: a kiküldött képviselők részére 5 frt napidijat, ál­lapit meg az egyházkerület, melynek fedezhe­tésére alapul kijelöli és megállapítja a már előzőleg félre tett 1033 frtot, az ezen évbeli államsegélyből félre teendő 500 forintot és ugyan e czélra fordítani határozza a mult évi segélyből fennmaradt 2911 frtot. Ha pedig a zsinat hosszabb ideig tartana és az összeg elégséges nem lenne,, akkor az egyházkerület erről majd intézkedni fog. Olvastatott a Kun Bertalan Tiszáninneni ev. ref. püípdk 25 éves püspöki juhileumaal-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom