Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-08-16

hatnak, mondom, kogy a görögöt 4 éven át hiába taníttassuk, azt én szükségtelennek tartom. (Helyeslés) Radó Kálmán Méltóztatnak talán meghallgatni a tanári karnak e tárgyban beterjesztett javaslatát. (Helyeslés). Ennek folytán felszólítja Fehér Laj os soproni tanárt, mint akiválló elmeéllel s az okok rendkívül ügyes csoportosításával készített kitűnő javaslat szerkesztőjét, hogy ezt olvassa föl. Teher Lajos e felszólítás következtében az elnöki asztal mellett helyet foglalván, felolvassa a hivatolt javaslatot. Ihász Lajos: Mélyen t. egyházkerület! Csak röviden akarok a tárgyhoz szólani. A mai időben midőn alsóbb osztályainkban a tanulók túl vannak terhelve munkával, ugy hogy azoknak megfelelni alig képesek a törvényhozó •testület könnyíteni akarván sorsukon, a görög nyelv helyett oly tárgyakat vett fel a tanítás keretébe, melyek ha nem sokkal könnyebbek is a görög nyelvnél, de minden esetre practikus értékkel bírnak, mig a görög nyelv practi kus haszna nagyon is kétséges. Mi nem akarunk fiainkból úgynevezett tudósokat nevelni, s nem is tudjuk, hogy vájjon szükségük lesze a görög nyelvre az életben. Én nagyon pártolom előttem szólott Barcza ur azon indítványát, hogy hódoljunk az országos törvénynek, s ne maradjunk meg a görög nyelv mellett, hanem haladjunk a korral s rendeljük el a görög nyelvet pótló tantárgyak tanítását a soproni lyceumban. (Elénk helyeslés.) Kiss Sándor szintén Barcza mellett foglal állást: ő is — úgymond — 4 évig nyomorgatta a görögöt, s bár haladt is valamenynyire, most abból mit sem tud, s nem is vette semmi hasznát,- a szülök kénytelenek lesznek gyermekeiket más intézetbe vinni, ha a görög tanulása kötelező lesz. Dr. Beliczai Elek a tanári kar felolvasott javaslata érdekében tör pálczát, s hangsúlyozza, hogy hisz a miniszter sem ellensége a görögnek, mert hisz nem törölte el a görög nyelvet, hanem csak megengedte a pótló tárgyak mellett annak fakultatív előadását. Nem csodálja, ha előtte szólók mit sem tudnak görögből, bár tanultak is; hisz ő logaritmust is tanult, de azért még sem tudna azokkal valamely mérnöki munkálatot megoldani. Kolbenheyer Albert pártolja a tanári kar javaslatát. Fischer Kálmán: Ihász Lajos szavaira tesz rövid megjegyzést. Poszvék Sándor: Mólyen tisztelt egyházkerület. Ez oly fontos kérdés, melyet elvileg okvetlen meg kell oldani, de melynek megoldására, mi, őszintén kijelentem, nem vagyunk hivatottak. Két párt áll egymássál szemben, az egyik a görög párt, a másik a görögellenesek pártja; az egyik azt hangoztatja jelszavául, hogy a görög nyelv okvetlenül szükséges az általános műveltséghez, a másik ennek ellenében határozottan tagadja, hogy a görög nyelvnek valami praktikus haszna lenne az életben. (Úgyis van) Az ón véleményem m. t. egyházkerület, hogy e kérdést valamint a valódi tudósok nem oldották meg, mi sem fogjuk megoldhatni. Én megengedom, hogy azon álláspont, melynek Barcza Géza ur adott kifejezést, teljesen jogosult, de azt el fogják ismerni az ellenpárt képviselői, hogy

f az az álláspont is hir annyi jogosultsággal, amelynek Kolbenheyer úr adott kifejezést, s a mely' az én véleményemmel is teljesen megegyezik. De bocsánatot kérek, ha mi erről az oldalról szólunk a dologhoz, akkor ha 3 napig mindig ezt szellőztetjük is, még akkor sem fogunk czelhoz juthatni, tehát csakis a gyakorlatról akarok szólni. (Halljuk, Halljuk) A mély. t. egyházkerület tartsa függőben ezen dolog elvi megoldását; én nyíltan ki mondom, hogy a tanári kar kebelében nem tudom — nem-e a többség pártolta-e az ellenvéleményt? A javaslat szerkesztője határozottan anti hellenista (Barcza: De azt már nem hiszem; élénk derültség. Felkiáltások:- Nyilatkozzék a szerkesztő!) Különben is ennek életbeléptetéséhez még évekre lesz szükség, mert az életbeléptetésnek practice számos akadálya van, mint például 1-ső sorban a helyiség kérdése. De ilyen különösen a pénzügyi szempont, mert a soproni iskolának, mely főgymnasiumból és 3 évi theologiából áll 14 tanára van, a mely létszám alig elégséges a tanári teendők teljesítésére, ki fogja most már az esetleges 15—20 órát elvállalni? Ahhoz uj tanárt kell választani, ami ismét 1500 frtnyi anyagi teherrel járna. Egészen más lett volna, ha a magas ministerium azt mondta volna: Kiküszöbölöm a görög nyelvet a közép iskolákból, s igy azután segítve lett, volna a szegény tanulókon, de az nem igy történt, hanem ingadozás állván be, sem a tanulókon, sem az iskolán segítve nem lett. —- Én tehát arra kérem m. tiszt, egyházkerület, méltóztassék e kórdós elvi oldalát függőben hagyva, elhatározni, hogy a soproni iskola a jelenlegi viszonyok között maradjon, mig majd el jön egykoron az idő, akkor majd annak rendje és módja szerint intézkedhetünk (Helyeslés). Barcza Géza előtte szólott Pouzvók Sándor szavaira válaszol. Nem hiszi — úgymond — azt, hogy a kitűnően szerkesztett emlékirat antigörög tollból eredne (Felkiáltások: Nyilatkozzék a szerző) czáfolja a javaslat egyes indokait, majd kijelenti, hogyha a görög nyelv tudását tekintik a miveltség egyik alapfeltótelének, úgy a jelenlevők 9,

10 része nem volna ide sorozható. — Abban egyetért előtte szólóval, hogy az ellenkező álláspontuak egymást kapaczitálni nem fogják. A tanári kar által felhozott személyes okokat nem fogadja el, s kéri indítványa elfogadását. (Helyeslés). Nádasg Kálmán álláspontja szintén az, mi Barczáó, hogy a gymnasium a törvénynek megfelelőleg szerveztessék. Teuffel Miháli/. Nem csatlakozhatik a tanári kar álláspontjához. Csak opportunitasi szempontok vezették a tanári kart indítványának előterjesztésénél. Ha gyakorlatilag kívánják megoldani a kérdést, akkor csak azt találom alkalmasnak, hogy e kérdés egyelőre a napirendről az elvi megoldást illetőleg vétessék le. A mint értesülve vagyok, e tárgy úgyis elő fog kerülni kerületi ülésünkön a soproni iskola átvételének tárgyalásakor. Azt hiszi a kérdést csak az után vegyük napirendre. Csatlakozik Poszvék Sáudor indítványához. Radó Kálmán elnök: Szólásra többé senki sem jelentkezvén, a vitát bezáratnak jelentem ki. Miután a szőnyegen levő kérdést pro et contra többen megvitatták; mégis a közelebb felmerült ujabb felszólalások folytán azt hiszem, hogy méltóztatnak Poszvék -igazgató ur indítványához hozzájárulni. (Felkiáltások: Elfogadjuk). Bankett. FéJkefctó're járt az idő, midőn a görögnyelvi érdekes vita után elnöklő felügyelő a gyűlést bezárta s a nagyszámú érdeklődök a közebédre indultak, melynek helyéül mint mindig a Griff nagyterme szolgált. A keresztasztal és a három hosszában-felállított asztalsor mellett mintegy másfélszázán ültek. A belépő főispánt zajos éljenzés fogadta, ki az asztalfőn foglalt helyet elnöktársával Karsay superintendenssel. A felköszöntők sorát a harmadik fogásnál Radó Kálmán felügyelő nyitotta meg, poharát emelve egy hatásos felköszöntőben melyet a közönség állva hallgatott végig, a legalkotmányosabb uralkodóra, Magyarország királyára. Utánna Andorka Gyula szólott, de a görög életből vett hasonlattal kezdődő beszédet az antihellenisták zajos közbekiáltásai anynyira zavarták, hogy a szónok végül is röviden a gyűlés Nestora — Karsay — éltetésével bevégezte beszédjét. Az elnökséget éltették a következő szónokok u. ni. Biász Lajos, Gyurátz Ferencz (a numismaticai gyűjtemények kétfejű sasos darabjaibólkiindulva a.kettös elnökséget) Turcsányi körmendi lelkész (a házassági frigy hasonlatával) Sántha Károly az ismert jeles költő'a következő költeménynyel: Zengjen az ifja, tüudérálma mellett, Fakadó rózsát, ébredő szerelmet: Nekem csak a hazáról szól dalom, Én csak az Istent, Öt magasztalom; Ugy csüng a szivem, mint levél az ágon, Terajtad édes, szép magyar hazám; S ha a hívekkel az Istent imádom, A csillagos menny mosolyog le rám. Hajnali csillag, vallásunk világa, Kétezredévé ragyogsz a világra; Mi üdv a. földön, tőled született: Világosság, szabadság, szeretet. Szent a mező: az egyház, hol világolsz, S a veteményes kert, az iskola; A lelket szépre, jóra gyújtva lángolsz, Mutatva, merre czélja ós hona. Hints hajnalcsillag égi fényt a földön. Szivünk oltárán a hit tündököljön, Királyi papság és szent nép vagyunk, Az égre szálljon mi áldozatunk. Családnak és hazának és az égnek Embert nevelni s lelket, mily dicső. Kik ez eszméért s e munkában égnek, Azokat áldja jelen ós jövő! Áldás reájok s hála a ne vökre! Őrizze őket hű emlék örökre-' A kik őrt állnak Sionunk felett, Hajtson előttük főt a tisztelet! Kétszázezer nép két lelkes vezére, Tartson meg Isten Karsaynk s Eadónk ! Hajónk egy század jelzőjéhez érve, Hálánk tiétek, e mi szép adónk. Dicső apáknak méltó büszke szarja, Vidd szent ügyünket fényes diadalra! Mig ajkadon a lelkes riadó, Szivünkből zúg szavunk: éljen Hadé! Ősz Simeon, a testet öltő eszmét Mi édes lesz öledben tartani; Ez az, mit a hűség jutalmul vesz még — S hogy elvehesse: éljen Karsay! Felköszöntöket mondottak ezután Kund Samu középvasi esperes Takáts fei« felügyelőre, Barcza Géza téthi ügyvéd a pápai főiskolára s Kis Gáborra, Radó & püspökre ennek 25 éves püspöki jubileuma alkalmából, mire Karsay egy szónoki remeknek nevezhető beszédben meghatottan válaszolt, visszatekintve a dunántúli ev. egyházkerület 25 óv előtti, a szabadságharcz lezajlása után szenvedett üldözések következtében zilált helyzetére s felköszöntve, végül Turcsányi szavára reflektálva az ő „házastársát" fele segítségét Radó Kálmánt; Kis Gábor helybeli ref. lelkész sokszoros óljenzéstöl kisért beszédben a két egyház uniójára emeli poharát; Kund Sámuel ós Eadó Kálmán az 1866 előtt működött tisztviselőket éltetik az utóbbi belevonva beszédébe az egyházmegyei elnökségeket is; Eöri Sándor a protestantizmusra, Kiss Sándor a különböző hitfelekezetek békés egyetértésére, melynek egyik legszebb példája Pápán látható, üríti poharát. Renner és Radó Poszvék és Schreinőr egyházker. számvevőket, Hajas Gyula csornai főbíró a soproni tanári kart éltetik. E közben óljenzéssel fogadva megjelenik Néger Ágoston apátplébános, kit először Karsay majd később Radó köszöntenek föl. Gyalog István Bonyhádi tanár Barcza Gézára, Teuffel a püspöki beszédből kiindulva s a pápai ev. gyülekezet régibb állapotára visszapillantva Gyurátzra, Néger Ágoston a valláserkölcsi eszmék érdekében küzdőkre, Andorka Gyula Veszprém vármegye főispánjára, Paál István az egyház „közembereire" ürítenek poharat. — Még ezután jó ideig együtt maradt, a társaság s csak az idő előrehaladottsága Vetett véget a kedélyes együttlétnek, a mennyiben öt órakor a gyámiiitézcti közgyűlés volt megtartandó. Második nap 1691. augusztus 13-án. Radó Kálmán elnök: az ülést folytatólag megnyitja, s felszólítja Nagy József helyettes aljegyzőt az eskü letételére, mit tőle Dr. Beliczay Elek főjegyző felvévén, a gyűlés a tárgysorozat folytatólagos tárgyalásához fogott. A gyűlés egyik legérdekesebb és legélénkebben megvitatott tárgya következett t. i. a a soproni lyeeumiutk ügye. Nagy József aljegyző felolvasván az iskolai nagybizottság jelentésének 10-ik pontját, felszólal: Dr. Beliczay Elek: felemlíti a zaklatásokat, melyeknek az iskola a magas kormány részéről kitéve van. A kerületre nézve terhesnek s azért jól megfontolandónak tartja a soproni gyülekezet tulajdonát képező épületeknek contemplált átvételét. Csekélynek tartja a soproni gyülekezet ajánlatát, s más politikai hatóságoknak — pl. Győrnek — ily czélra hozott áldozatait emliti fel. Ajánlja végül, hogy a jegyzőkönyv azon pontja, mely szerint, ha államsegélyt nem kapnak, az iskolai építkezés költségeit kölcsönnel is fedezendik, hagyassók ki. Racló Kálmán elnök: -Nem akar a felmerülhető nézeteknek praejudikálni, de nem tartja a gyűlés móltóságával megegyezőnek az ily kisszerű fogásokat, s ajánlja hogy csak a tényeknek megfelelően és hiven legyen a jegyzőkönyv készítve, s ne tartózkodjunk annak nyilvánossá tételétől. Dr. Schreiner Károlg: Osztja az elnök nézetét, s őszintén kimutatandónak véli, hogy a kerületnek nincs oly vagyona, melylyel az építkezést eszközölhetné, s csak kölcsön utján lenne lehetséges azt előteremteni. Védelmezi a soproni gyülekezetet, mely 300 éven át milliókat áldozott az iskolára s legutóbb is 50,000 frtot adott egy népiskola felállítására, A gyülekezet úgymond kimutatta, hogy a tatarozás neki az utolsó 10 évben évenkint m. e. 270, 280 frtba korült, s igy a megajánlott 300 frt teljesen elég. De egyébként is eleget áldozott a gyülekezet, midőn lemondott az épülethezi tulajdonjogáról, ehhez még egy szép területet a volt előtemetőt tornacsarnok építésére felajánlotta, mi magában véve is 6—7000 frtot tesz; lemondott azonkívül a múzeumról, könyvtárról, az alumniumhozi jogáról. Szerinte kétely fér ahhoz, — s ez-iránt a vegyes bizottság jogász tagjai is eltérő nézeton voltak — hogy birói uton lehetne a gyülekezetet nagyobb áldozatra kényszeríteni. Figyelmezteti Dr. Beliczay Eleket, hogy ne hasonlitsa össze a gyülekezetet egy politikai hatósággal. Ajánlja végül, hogy a kerület méltányosan járjon el a soproni gyülekezettel szemben. (Helyeslés). Ihász Lajos kérdést intéz az iránt, mi történik az alapitvánnyokkal, ha a kerület az épületeket átveszi? Schreiner Károlg: Ihász Lajos szavaira megjegyzi, hogy az alapítványok az örökhagyók végrendelkezése szerint a soproni convent által kezeltetnek, jövedelmeik azonban szigorú számadás és ellenőrzés mellett hiánytalanul átszolgáltatnak. Ez az ügy különben már ezelőtt 40 évvel elintézve lett, amennyiben akkor egy bizottság küldetett ki, ha jól emlékszik, Pálfi úr vezetése alatt, mely az alapítványokat Átvizsgálta. Poszvék Sándor hivatkozva az egyházkerületi számadásokra hasonló értelembon nyilatkozik. Ihász Lajts köszönetet mond a nyert felvilágosításért. Andorka Gyula. Két irányban óhajt megjegyzést tenni az egyik vonatkozik a soproniak által megajánlott évi 300 frtra, a másik pedig az államsegély igénybevételére. — Kevesli a 300 forintot, mert ha oly helyek, mint Csurgó, csak azért, hogy főiskolát kapjon ezreket volt képes áldozni, Sopron is sokkal többel járulhatna hozzá az iskola fenntartására, az itt megajánlott összegnél. (Helyeslés.)-Ami az államsegélyt illeti annak elnyerésére nincsenek aggályai, mert a kormány megta.gadhatja ugyan a segélyt egyes városoktól, de nem tagadhatja meg egész egyházkerületektől, s különösen nem a dunántúli evang. egyházkerülettől, melynek jó hírneve általánosan ismeretes (Helyeslés) Ajánlja tehát az államsegélyért való folyamodást és feltétlen bizik ennek sikerében, (általános élénk helyeslés). Kiss Sándor. Ugy van meggyőződve, hogy a kerület nem csak kérheti, hanem követelheti az államsegélyt (ugy van) azon főiskola számára, mely 3 évszázadon át teljesített kulturális missiót, s ha első felfolyamodásunkra nem adja meg az állam a kórt segélyt, iíjbóí kell folyamodni s erre tagadó válasz nem érkezhetik (Zajos helyeslés). A soproni ajánlatra vonatkozólag sajnálja bár, mert hisz 8 évig volt Sopronban s ott töltötte élete legszebb éveit, de ki kell jelentenie mégis, hogy méltányosnak nem találja. Ajáljon meg a soproni gyülekezet 500 frtot, mert az új intézetek fenntartása tetemes költségbe kerül s akkor az'ajánlat el lesz fogadható. (Helyeslés). Gebhardt József. Méltóságos elnökség! Főt. Egyházkerület! Én őszintén bevallom, hogy nem voltam elkészülve, hogy a szőnyegen levő egyezmény, melyet egy vegyes bizottság okmányszerü tárgyalás alapján elfogadott, melyet a főt. egyházkerületnek legtekintélyesebb választmányai elfogadásra ajánlottak, hogy ez itt a plenumban elöhozassék. Én nem szívesen szólalok fel, sőt restellem, hogy felszólalnom kell azért, mert attól félek, hogy ha a Sopron városi gyülekezetnek ellentétes álláspontját itt hangoztatom, akkor ennek az ügynek tárgyalását és pedig simán való letárgyalását talán veszélyeztetem; pedig kívánatos, hogy ezen ügy simán tárgyaltassék le oly gyülekezettel szemben, mely évszázadokon át tartott fenn iskolát a maga erejéből, szolgálatot téve a kerületnek, a tudománynak, az összhazának. De miután mégis ily felszólalások történtek, én kénytelen vagyok egynéhány szót koczkáztatni. (Halljuk! Halljuk!) A tegnapelőtti értekezleten a lyceumi igazgató ur hangsúlyozta, hogy „ e kérdésnek feltevése és tárgj'alása a mi gyülekezetünkben nagy izgalmat keltett volt, s annak az izgalomnak okát abban találja, hogy a gyülekezet nehezen válik meg épületének tulajdonjogától. Az uraim! egészben nem áll; az izgalom azért támadt, mivel gyülekezetünknek mindegyik tagja velem együtt az iránt van meggyőződve, hogy az 1851-iki egyezmény alapján ob/ective a gyülekezetet nem lehet azzal a kötelességgel terhelni, hogy a gyülekezet legyen kénytelen most e pótépitkezéseket saját erejéből megszerezni és mivel a kerület képviselete még is követelésképen emlitó fel e kívánságot, hogy mi kizárólag emeljük fel ezen épületeket, az támasztott izgalmat. Én ezt kérem igen hosszasan fejtegetni nem akarom, ugy is egymást kapacitálni nem fogjuk. — A gyülekezetnek negatív álláspontja mellett itt van a kerületnek jogosult ellenkező álláspontja. Ezt csak egy^ harmadik faktor tudná eldönteni és ez a pártatlan világi rendes bíróság; ezt a rendes bíróságot a gyülekezet nem akarja felhívni és ugy látom a bonyhádi ülés határozata folytán, melyet a vegyes bizottság hozott, az építkezési kérdés elintézésére maga a kerület sem akarja a birói utat meglépni. A megoldásnak csak két alapja van: vagy megépíti a Sopron városi gyülekezet saját területén a pótépületeket, természetesen — mivel nem létezik kötelezettség arra, hogy kizárólag tegye azt, — a kerület tetemes segélyével vagy pedig átengedi az épületeket és megépíti azt maga az egyházkerület. Mí: a sopronvárosi gyülekezet ez utóbbit választottuk, mivel hallottuk hangoztatni, hogy a kerület első sorban az állami, építkezési segélyt akarja igénybevenni, mihez pedig szükséges, hogy a kerület a terület tulajdonosa legyen, a melyen való építkezésre nézve az államsegélyt igénybe venni akarja. Nem lehet mondani, hogy a városi gyülekezet nem hozott áldozatot, hegy az épületet átadja. Hisz eddig csak a használati jog illette meg a kerületet, mig most a kerület tulajdonos lesz. A vissza háramlási jog, melyhez nekem ragaszkodnom kellett, hogy a gyülekezet elfogadja és beleegyezzék az átruházásba, tulajdonkép tartalommal sem bír, mert senki sincsen közöttünk, a a kinek eszeágában volna az iskolát onnét elvenni, hova 300 éves múltja köti. Tehát ennek a visszaháramlási jognak nincsen semmi béltartalma, az egy frázis. Átadjuk tehát tisztán tulajdonjogilag az épületet és ennek tatarozására 300 frtot. De ezen 300 fr nem adomány, hanem a tatarozási szerződés szerint minket terhelő tatarozási kötelezettség megváltása. Nem adomány ez, nem a mi ínuníficentiákra történt apellátio, hanem nekink kötelességünk megváltani a szerződésbeli kötelezettségünket. Ha pedig kimutatjuk, hSgy 10 éven keresztül és pedig az utolsó 10 íven keresztül — mert hisz ez a mérvadó, — az átlagos költség még 300 frtot sem tesz tó, akkor azt hiszem, hogy ez ajánlat annál tísstességesebb és elfogadhatóbb, miyel a városi gyülekezet az u. n. előtemető telket is átadja, mely legalább 6000 Irtot, megér. Tessék annak kamatait venni mely megfelel 300 írtnak. Tehát tulajdonképen a megváltási összeg 600 frt. Azonkívül lemondunk a tápintézet iránti minden jogunkról, lemondunk a múzeumról, könyvtárról. Én azt hiszem, hogy ez elég áldozat, ha t. i. áll a mi álláspontunk, hogy mi kötelezetlek nem vagyunk. Persze ha azt vélik, ha azt vetik szemünkre, hogy ez kötelesség, akkor elismerem, hogy ezen áldozat parányi, de mi ezt tagadjuk. Ennélfogva én főt. Egyházkerület! Kérve kérem Önöket, hogy fogadják el azt az egyezményt, mert én ünnepélyesen kijelentem, hogy ennél többet gyülekezetemnél elérni nem tudok, s egyházunknak érdekében fekszik, hogy köztünk szent legyen a béke (Hosszantartó lelkes éljenzés.) Nagy József azt véli, hogy ha a visszaháromlási jog csak illusorins, a gyülekezet ezen jogáról méltányosságból lemondhat, mert ezen jognak telekkönyvi betáblázása esetleges kölcsön felvételénél nehézségekre fog adni alkalmat. (Közbekiáltások. Nem lesz betáblázva.) Az egyház megelégedhetnék annak kikötésével, hogy az épületek vagy azoknak értéke mindig nevelési czélokra forditassék.' Rener Henrik 0 ki Sopronhoz közel lakik, tudja legjobban, hogy a soproni gyülekezet elment a méltányosság végső határáig s hogy ilyen méltányos ajánlatot tett, az egyedül Gebhardt József felügyelő urnák érdeme. (Élénk éljenzés.) kinek ezért a közgyűlés köszönettel tartozik. (Általános helyeslés). E kérdéssel kapcsolatosan felveti Poszvék Sándor: az alumneum további sorsának kérdését is és proponálja, hogy azonnal intézkedjék a közgyűlés, hogy a jövő tanévben az alumneum feletti felügyelőségi jogot az iskolai kis bizottság gyakorolja, továbbá a pénzügyi bizottságnak Sopronban lakó tagjai és egyúttal indítványt tesz arra nézve is, hogy jövőre egy bizottság bízassék meg egy positiv indítvány elkészítésével, mely szerint lenne azután a tápintézet vezetendő. (Helyeslés). Grá.J József ez indítványt azzal toldja meg, hogy e bizottságnak tagjai .legyenek a pénzügyi bizottság nem Sopronban* lakó tagjai is, hogy habár nem is jelennek meg, fenn legyen számukra tartva a jog á megjelönhettésre. (Helyeslés.) Radó Kálmán. Most midőn" az_ iskolának átvétele bevégzett dolog, s* a szerződés csak aláírásra vár, meg nem állhatom, hogy ki ne fejezzem köszönetemet a soproni gyülekezetnek azon oda adó buzgalomért, melylyel ez ügyet a végleges megegyezésre jutni segítette, első sorban pedig Gebhardt József úrnak a soproni gyülekezet érdemes: felügyelőjének bölcs és tapintatos eljárásáért. (Hosszan tartó lelkes éljenzés). A tárgysorozat többi pontjainál a felolvasott jelentések tudomásul vétettek, - legnagyobb részben pedig már előző .vitáknál is érintett kérdéseket tárgyalván, felettük agyülés mint, meghaladottak felett napirendre . tért. Hosszabb vitát csakis a 26.' pont t: i. a gyülekezetek vagyoni állapotát feltüntető lel% tárak s a gyülekezztek számadásaira" szolgáló rovatod ivek elkészítése idézett élőj- melyben íőkéut-Gyurátz Ferencz, Schréin.er Károly és Poszvék 'Sándor vettek részt. * Miután még a kérvények ésfélébbezések, nyertek az illető esperesek"referadája álapján elintézést: — kérdés intéztetett a Szent' István napi ünnepen teendő intézkedések iránt melyre Radó Kálmán elnök kijelenti: mivelott van az országos törvény, melyben hangsúlyozva van, hogy az nemzeti ünnep, tehát a lelkészek ez alkalommal a szószéken hangoztathatják, hogy Szent István nem "az egyháznak szentje, hanem a magyar .népnek kegyeletből „szent" épithetonnal felruházott nagy alakja, s igy a nap megünneplésének mit sem áll útjában. A következő évi gyűlés helyéül Kőszeg állapíttatott meg. . " Radó Kálmán elnök: Ezzel a tárgysorozatban jelzett ügyek ilyként elintézést nyertek. Megköszönve a mélyen tisztelt egyházmegyei és városi küldötteknek nemes buzgóságát és szíves jóakaratát, melylyel minket a tanácskozások vezetésében támogattak, Isten áldását kérem működésünkre, s ezzel Isten segedelmével egyházkerületi ülésünket bezártnak jelentem ki. (Hosszas éljenzés. A gyűlés az elnökség éltetésével oszlik szét.)