Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-04-27

XVII. évfolyam. 17. szám Me**j«'lcnik ÍM i II ii e II v i> a r a ü ! k;»:*o:,:.,:it rr ;i <l I. i \ ii I i szárnak is i'l:ttnak ki. i;•' . ii;.iiti rlcn lei elek. - tk rt keséktől KqpMttataali .1. — Kéziratok mm :r latnak \ issza. A 1. lb . záiit köslt la é ti y (• !; .i lap 4g Pápa, 1890. április 27 7 Előfizetési dijak. Egj évre 6 lit Kél évre 8 trt. Megyéd évre i irt 50 hitjieti Egy szám ára 1 •"> kr. Hirdetések Egj'hasábos petihtor Itlafcifjfta után 5 kr, uyilttérhen )t" kr. A ilij e lőre tizetendő. Itélyegdij mindig külön s/ámitatik. Az e 1 o fi z c t é s i dijak • hirdetések a lap kiadó hivatalába (linhlhiTg livilla papirhoroakodétt, főtér küldendők. i". T'x á pn \ á r os Ii n lósága n ;> k és I ti 1? h pá p si i. s p »p a - \ : <! é k i eg v esii létnek meg v aI asz 1 o 11 k özI ön ve. Fájja városa a kormánynál. Mintha egj jobb éa szebb jövő haj:il;i el it állanánk. K/.t a Ilii eddig ámha sem vei! derék városunkul légre . a hiúira kezdik méltányolni a legilleté-• íiii beljekea ta. Hiába hangzottak I panaszaink, jogos khaiisairaiuk ! Jobbról-halról szenünk latiára. érdekeink rolására aryarapodtak más Tarosok: aziga. ;iu kis Kis-Czell forgalmi közponl lett, •r szerény külsejű városkából tnodern j'oiioi|;i ráros lett, polgárainak Den roll ,nk |i:;iias/koilui. Devecser emelkedik, I Irették Pápától a telekkönyvet, a a '••\. cseri járáséi oda helyezték át. Szórnod Győr pár év alatt óriási haladási rí e ma mar királyi táblája is bii. ">ra rehetű. Veszprém városa, minden •>k helyzeti hátránya daczára, tisztán a '•/ve. - a M»k Bjabbnál njabb központi hivatalok által emelkedik. Csak /'«'/<.> trosa megy tátrafelé! Elvették törvény-.'.'•kii:iK'-t minden igazság ellenére; a zerenesi tlen egykori nyugati vasúttal . ailányitották egykor oly izmos forgal, rakat, piaezankai s most. mikor orság-világ el t? kétségtelen, hogy a teilet] leosztás szempontjából is csakis a rárosa az egyediili, meljljel a iiiántúl egyetlenegy városa sem vernyezhetnék a kir. tábla székhelyéi il! Heg, hogy sem Győr, sem annálke. shhé Szombathely, \agy Sopron nem * :u..'. '.. ..p ntja a Dunástul relaű réazének: aaeel i^ elüttettünk a közérdek ; ital indokolt jogos óhajunktól azon uagyon is kétes értékfi •elvi indokoutsal, hogy a moly városnak nincs törvényszéke, ax nem kaphat kir. táblái (Mintha bizonj mi tehetnénk arról, lmgy . ne* törvényszékünk es hogy a mi roll . azl is elvették t lünk. s mintha l»i.oiiy nem iiiimliii meg a »helybéli< írvényszék is posta utján küldené fel Illetékes kir. táblájához a felebbezetl ügyeket, a igy aa elvi indok teljesen érthetetlen!) De mintha igazán egj szebb, egj jobb jövő hajnala kezdene derengeni i árosunkra. Tegnapéi ;

tt (htráld Dániel polgáréterünk éa Hanauer Bélakiválé tevét denk városi képviselőnk Vtíjnt nevében megjelentek a kormánynál. hogy végre-valahára a legutolsó kövei is megmozdítsák igaz érdekeink «kerere. Nem ma teszik esi ok először, N nem ma foltok ezl inasok első izben. (te mimiekkoráig hiába voM minden Mmi az egyszer a legnagyobb relységgel Írhatjuk e sótokat. V'árosunk él kiküldötte mindenekelőtl \%iaaznáy, nterinmbitn jelent meg. hogv az össz •>• tényezjk el >tt fíipa varosának közérdek parancsolta óhajai! tolmácsolja. Érintkezésbe léptek Szilágyi Dezső ministem I. varosunk e kitiin i jóakarójával, beszéltek behatóan Tcfeszky István politikai államtitkárral, Vsor da Bódog adininistiali\ államtitkánál, az igazságügyi bizottság elnökével éa tagjaival, valamint a mai kormánypárt legbefolyásosabb tagjaival és nagyon természetesen varosunk érdemes képviselőjével is. I'apa városa álláspontja jelezve lett előttük. Hogy i. i. kir. tábla székhelyén] •árosunk legalkalmasabb lett tolna (ea a szabadelvű párt asztalán kiterítve roll hitel' . térképen ad oeulos demonstráltatotl i - ha elvi szempont megakadályozta óhajunk kivitelét: most már teljes lélekkel kívánja városunk, lmgy a Dunántál egyik kir. táblája Győr-ben legyen. H ea iráni ragaszkodik már kifejezett álláspontjához. !>.• másfelől s ez roll a kiküldetés főezélja minden eszközi megragad városnak. Iiiuj'i l ha mar a kir. táblától elestünk) tőlünk elveti törvényszékünk Pápám cisszahe> fyeztessék, vagyis hogy Pápa újból egy kir. törvényszéknek székhelye legyen, [gazságügyi, közlekedési, s statistikaí adató'; fényesen szólnak a kívánságunk érdekében. örömmel jegyezzük fei, hogy bár még a legközelebbi jövőben nem várhaté e tekintetben törvényhozási intézkedés, de niji'ltin elismerve htl << legiUetékeseblt helyen éa oldalon, hogj városunk é kérése nemesak jogos a város szempontjából, de egyenesen közérdekű isi .Most már aztán ránk nem lóghatja senki aem, hogy későn jöttünk!! Korábban már nem jöhettünk, s igy részünk r 1 isméi megléteiéti t'<:\ lépés, s az illetékes helyekről tett nyilt elisni'Tes a másik lopós a czél elérésen-. Készünkről folyton és folyton napirenden koll tartani e kérdést. Erről Írjon a helyi >!ijt". erre legyen figyelmeztetve rárosunk képviselője, a mindaz, ki városunkkal rokonszenvezik, erről beszéltessünk gyűléseinken, osssojöi ételeinken, s főleg minden oly alkalomkor, melynél kormányunkkal vagy képviselőházunk tagjaival érintkezhetünk. -I" Jolnek veszszük a hirkhog] júniusban vagy 1^ l."» tekintélyes képviselő bejelentette városunkban látogatását. Nyerjük meg őket eszméinknek, láttassuk be velük is, hogy e derék, tisztességes, nugyar város, I'apa városa, megérdemli, lmgy figyelmük tárgya legyen. SZÓVal Zörgessetek, bogi tll'-íJfllV itkassék! De őrömmel értesülünk arról is, bog] városnak két lalkiiaweretea kiküldöttje megjelent a fi'ilil ni ii i i li'si \\\\iiistefiiiinlian. s beszéli aa uj szakministeiiel. gróf Itethlen Andrással, beszélt az államtitkárral, Fehér Miklóssal, értekezett a referens Teleky Ede gróffal, Máday Izidor tanácsossal stb. a pápai földmüvei iskola érdekében éa hogy ez is mar régre biztosra vehet"'. Városunk megtette kötelességet. Köszönet derék küldötteinknek, hogy semmi fáradtságot nem kíméltek és minden lépési megtettek, hogy valósunk érdekei kellő világításba helyeztessenek a kormány előtl! Dologra fel! Ember! bízva bizzál!< \ íLöniü; nyelv. ni. \ mi a kevés eredményi illeti, annab szííz ós egy ..ka leint legtöbbször • tanaié de semmi esetre sem a görög nyelv. Ifiért voll máskor kielégítő eredmény ?! De meg ezen alapon el lehetne csaknem minden középiskolai tantárgyal törülni. Ezen kifogásuk behat, mint látni való, magától elesik. Sukkal nagyobb snlvt fektéinek ök maguk is a másik gravamenre. lit. midőn mindig .reális", .praktikus- haszonról beszélnek, nagyon ferde felfogási tanúsítanak egyrészt a R

realis

tt-ról, másrészt pedig túlhajtják a dolgot a „gyakorlatiasság" folytonos hangoztatásával. IIa a szellem termékeit magasabb szempontból tekintjük, azok szintúgy valami realitások, mint a természel tárgyai. A metaphysika megmondja, hogy szellemi ba /"ii éa realitás, nem zárják ki egymást, -reális- csak annyit tesz. hogy valami valóban létezik, nemcsak akkor, mikor azt a dolgot gondolom; liánom, ha foglalkozom vele gondolatomban, ha nem. az létezik. Összetévesztik a „reális"-! a „materialis

u-sal. De mert a „materiális

4

' szói használatától valami tekintetek mialt tartózkodnak pedig tulajdonképen gondolatuknak az a kifejezés felelne meg folyton a „reális" kifejezés van ajkukon és tollúkon, összekuszálván így a metaphysikai kategóriákat. Ragaszkodva a „reális* kifejezés egyedül helye-, jelentéséhez, a güriig nyelvi oktatás is produkál reális hasznot. Midőn a tanulni legközelebb csak nyelvtani ásásokra szoktatja, az által mélyebben fekvő kincsek ásására tanítja: s ,|jr, az idő, midőn az antik miivelts.'g nemes ércze kiválik előtte, azon műveltségé, melynek lényeges jellegi'a tökélyetea kialakultság, kerekdedség, jellem. -A ki úgymond Schmidt az ó>klassikus nyelveket tanulja, aa kiszabadul szellemi látókőre korlátoltságából; a műremekek arányosságán a Bzellem, - kiilönösen a még fejletlen, mértéket, vi 14giisságnt. összhangzást tanul, szemléletében plastikára. gondolkodásában következtető képességre jut. „Amaz igazságosáig, mértékletesség, melyek az ót-klassikai lángészben oly remek példájukat bírják, a kalokagatbia éa B nagy virtus, nedvek a nagy hősöket dicsőítik, azon akaratoródv. aztui művészeti Ízlés, azon niélysóo,. ,'.

s tisztasága a szellemnek. mindez a legnagyobb mértékben eriisiti ós nemesiti az itju szellemét"- ...\ klassikus miiremekek tökélyének és fenségének Hegel sza\aí azon szellemi fünbit. keresztilost kell képeznie, mely a léleknek az első ós elenyészhetetlen hangot adja az Ízlésre és tudományra. Kzen felavatásra nem elegendő csak külsőleg ismerkedni meg a régiekkel . hanem lakásra t's élelemre kell hozzájuk mennünk, hogy világukban, emez igen ^zóp világban, otthonosak lehessünk. Valamint a uövény a világosságon ós levegőn nem csak visszaálütói erőit gyakorolja, hanem tápláló szőreit is szívja magába e folyamatban, úgy az anyagnak, nnly a lelket kifejti éa gyakorolja, tápláló szernek is kell lennie eirvszersmind. Nem amaz úgynevezett érzéki materiális anyag, mely közvetlen tűnik képzelmébe a gyermeknek, hanem az önmagában értékkel és érdekkel biro, szellemi tartalom erősíti a edzi a lelket s adja meg annak azt az önállóságot, ama snbstantialis bensőséget, mely szüli a felfogást, megfontolást, a szellem jelenlétéi, éberségét. A legnemesebb tápláló anyagot a legszebb alakban, arany almákat ezüst borítékban, tartalmazzák a görögök és rómaiak müvei, hasonlíthatatlanul többet, mini minden idők. minden nemzetek müvei. Csak érzületük nagyságára, az erkölcsi kétórtehniségtől ment plastikai erényeikre éa honszeretetükre, jellemeik ós tel tóik nagyszerűségére, viszontagságaik sokféleségére, szokásaik és politikai szervezetükre kell a figyelmet felhívnom,hogy igazoljam, miszerint semmi más műveltségben nincs annvi jeles, csudalasra méltó, eredeti, sokoldalú, tanulságos elem egyesülve, mint ebben. I'gv liisz.oui, nom sokat állítok, ha mondom, lmgy a ki a rónék müveit nem ismeri, az él a nélkül, hogv a szépséget ismerné. Ez a szépség és gazdagság a nyelvhez vau kötve, csak a nyelven keresztül férhetünk hozzá." Kzek után az is hihető, bogy a mi enynyire reális, az egyúttal praktikus is. .\ latin, görög és a számtan által kiélesitett szellemi tehetségek <sak hajlanak annyi hasznot a gyakorlati életben, mintha valaki elmeélének rovására francaiéul vagy angolul beszedni megtanul. Talán mégis csak több hasznát vette hazánk és a gymuasiumainkból kikerülő legtöbb ember a kiköszörült elmeélnek, a nemesen érző szívnek, mint a franczia vagv angol nyelvnek. Az angolok pedig ezek praktikus nép parlamentáris szónokainak jeleseiből, kiköt példaképül tekinteni igen ajánlatos, bőven kiérezhetni az ó-remekirodalmi velőt, mely okot ily erőteljesekké ós oly gyakorlat i felfogásuakká izmosította. X'' akarjunk praktikusabbak lenni az angoloknál! Az Ultigörögisták bevallott indité. okai ezek után aem elegendők arra. bogy egy, századok lángelméi által igen jónak itélt tanitásrendszerl elrúgjunk lábaink alól. Itt ugyanis, nem annyira a görög nyelvről, mint inkábba gyiiinásiumi oktatás egész rendszeréről van a szó. Ba a görög nyelv fakultatívvé leaa, mert egyelőre diplomacziai tögáskóp «sak eny nyit akarnak. 1 á néhány évre minthogy sikerre még ez az expediena sem vezetett, visszaállítani pedig teljes jogába nem fogják már csak azért som. lmgy nevetségessé in- váljanak kapkodásaik által elfogják törülni egészen. Utána megy a latin, amint már Prancziaországbaii Frary, Németországban Flach pengetik is a kérdést. Igy azután lassankint öszs/.odíil tanító rendszerünk mai épülete, közművelődésünknek természetesen óriási előnyére; és építenek majd oly épületet, melybe a külföld müveit nemzetei tolakodva járnak, mint a gyógyitófnrdőkel szokta ellepni a gyógyulást kereső, beteg emberiség. Vonjak le most már a fenebbíekből a társadalmi életre tanulságul é-s tájékozásul a következőket: I. A görög nyelv, mint nyelv, századok lángelméinek tanúbizonyságai szerint, az emberi léleknek a legélesebb, a leglogikusabb gondolkodásra a legbiztosabban megtanító mester; irodalma pedig olyan, milyen! még más neaaaet eddig nom produkált, a szivet a legnagyobb mértékben meg nemesi tő, jellemre vezérlő. Epen eaéri tanulásának meg van ugy a reális, mint praktikus haszna éa paedagogiai suprematiája. •>. N'o akarjunk praktilraaabbak Imni az angoloknál. 3. Pályavégzett, befejezett műveltségű nemzőtök példáiból okulhat a pályafutó. t. Az anl igörögisták a legnagyobb mértékben nélkülözik a meggyőző argumentumokat . 5. A régieket nem ismerni annyi, mini kérésznek lenni, moly a napnak <sak nyugtát látja, keltét nem." Jean Faul. 8. No basáintsunk el magunktól egv kipróbált tanítói rendszert. Könnyen végletessé válhatói experimentum kedvéért — 7. Tohát maradjon a görög nyelv! T Á R_C Z A. Ha qiyik píjrezben meglátlak*)... IIa egyik perezbes meglátlak. \ másikbnn már eh untéi; Méri -7..ladsz mindig előlem, Te -/ép aranyhajú tündér? . . . i'iono iüagokbau -Zegény Kájó> lelkem sötét egéa Ta is csak fató-emllag láaa? Megvil igitofl egy pere/re. Aztán derültebb égre luégysz? . . . • » ne menj el, BA hagyj árván! Maradj Örökre itt velem! .... S bús lelkem gyászos egének Hajnala leaa a szerelem. A mely fényét tőled kapja: Felragyog rá az üdv napja. Et a BBÍnŐ nom vala ré-g: Kgö pillantásaidtól Csillag-virágos laaa az ég. Mikor piczi lábad elvisz: Beborít bama Sötét árnya. S a remény szép madarának líöpillésp- lebben -Ziírnya. S melynok nyugalmain a beza: lo a kétség dcuavére, Szivein hdkoin néni kiméivé — S vórzein ébs karinai közt Félig halva, félig élve. *) Mulatóul Kapár-y Daast I. '•. máj. M 1-' n moe-jfieler-dö vfr-:ea kötete •Árnytan* czitnü részMaaik Hiába l'jteZ.d löblll. Hozzád van a lelkem növő, — Szebb jövömnek aranyalma lv dvea lényedből van szőve, S ha megvetsi i<, vagy meggyülölsz, Ea < gyűlöletté] megölsz — Akk"i ; -: kiaér aaüzs tlen Boldogságom sirjából kelt Bolygótüzként hu izerelmem! aXä pó>."3tj SrSŐ. Divatos szerelem. \"V('||ella líozgonyi Henrik ugyanaz vnlt a budapesti ..baute linaiee" hölgyeinek, mim a liálvány baromság llrama, Sivva és W'isuu az indusoknak; imádásliau részesült. .ló láaeeS volt, •agy paokchal játszott • káatyábaa, du annál tobb szerenesúvel a borzén, kokeménységii és kifogiistalan fehérségű gallérokat viselt és egy l'ai'átnéja neveuaj'ját sem bagyta elmúlni a nélkül, bogy valauii ajándékot no küldött volna neki névtelenül, amint ö azon geuialitását elnevezte, ba csak névjegyét — ..szívélyes udv kivánatokat a mai napra" — felirattal, mellékelte az ajándékhoz. Köviden, líozgonyi az miimuliiitiisi sportban ráastvavá hölgyek által erősen favorizálva volt. Kz azonban nem akadályozta őt, bogy egv este az /•.!/(•(/>•/'..»• előadása alkalmával, mely ballet zsúfolásig megtöltötte az operát, belo ne szeressen halálosan egy széji leányba, ki angyali türelemmel és szépségével, már harmadszor jelent meg ezen ballet előadásán. Bozgonyi jól isméié azou érzelmet, mely orok trónust Ütött fal szivében, mely őt .nár báróin éjjelen keresztn 1 bánvta-vetette és nem engede álmot jonui szemeire: OSSk azt nem tudta mily BtOP atódoa fárbaaM az éj ezen ingiil" démonához. A aaarfláaai kadva • olvasóin olyan, mint aa éjjeli őr, magyar&B mondva bakter. Megiii'.uid|a, bogy Imiin ti iilu'l u, ón/, de az ember nem bír tőle elaludni. Kozgonvi végre, egy gondolata jött: imi akart neki. A gondolat nem uj, dc veszélyes. IIa egy Bsaraknaa leánykájának iraiakar, ugy kel dologtól kell neki óvakodni: túlságos gyöngédségtől és a — papától. Hanoin Rozgouyi ravasz ember volt, oly ravasz, mint egy róka. Már pedig a róka, ba szerelmes is, nem veszti el ravaszságát. (Legalább ugy gondolom.) b'ozgonyi irni akart és bízva ravaszságában levárni valami jó alkalmat, a szerelmesek — BO meg a tolvajoknak is-— ezen fopatronnsát. finom levélpapiroakAkai vásárolt tebát és szivarra gyújtva megirá a következő sorokat: Elstal angyala! Itt tekszom előtted a por ball és szerelemért osdek fol hozzád! A meutőszei mely a szenvedély pusztító hevétől megváltani bírna, liliomfebéiségu kai'sóidban nyugszik, rózsaszájacskád tudná osak a gyógysrejü szót kimnndani. Mi Garloa szerelme, mely bnntettie vezérli őt saját kőszívű apja ellen, az enj-éinébcz képest!:' S tied az egészen, osztatlanul mint ahogy Isten szeretete a miénk ! S igy epedve vágyakozik egy tőled jövő jel után, téged a sirig hűen szerotü KozgODji Henriked." A levél tebát meg volna irva, de bátra van még a fekete leves — a kézbesítés. Ennél pedig vigyázni kell, nehogy valami léltékeuykedő apai kezek ujabb lángba borítsák a szerelem tüzétől anélkül is forrón lángoló orczákat. Dt mini mondók, Rozgoayi ur higgadtan izámolo ember volt, ki a szerelem által telbáborgott képzelet labirmthjában is megtalálta a helyez Ariadné fonalat. Alogtorhetlen kitartással ment el minden este az operaházba, a múzsák ezen találkozó helyére, azon reménykedve, bogy ottan az ő szive búrjain szőreimet pengető Múzsával szinté n találkozhatni fog. S valóban ott találta őt egy este a Huaonottdk előadása alkalmával rendes ülőhelyen, Bíanchi kisasszony csalogányaiéra énekét mindent elfeledtető gyönyörrel magába szürcsölve. No most szerencse fel! Fel ravaszság, ugycsség és merészség, te minden akadályt leküzdeni biró trifoliuin! Álljatok a szerelem szolgálatába. Segítsetek ezen első löveget az ismeretlenség magasi" bástyáin keresztül az ö birtokába csempészni, bogy tartalma ottan felrobbai.va, megtegye a kívánt hatást : topitso a szőreiéin első sziporkák a mitsein sejtő sziveeskébe, melyek idővel a viszmitszei elem izzó lángjába boritandják azt. Az előadás véget ért. Az első, ki helyéről fölkelt, bizonyosan Kozgonyi volt, aki robauilépé.sben sietett az előcsarnokba, azon lejáratnál állást foglalni, amelyen „életének angyala" a második emelet magasságából alászállani ing. Végre megjelent az. Még egészen az előadás benyomása ala't állt. Emlékezetében még a dallamok és áriák hullámszerű futamai hömpölyögtek, füleiben még az utolsó accord véghaagja esengett. Nem vevé észre tehát, amint Kozgonyi az általános tolongást felhasználva, közelébe lopódzott, és egy merész s elég ügyes fogással a levélkét - a kezében tartott HJH stzöeeg lapjai közé ctaisztatá .... Kozgonyi ujjongott örömében. Nem vették észre, sikerült tehát. Hálát adott ezért nemcsak Kuterpe a hangiuuvészet istennőjének, kinek templomában ezen veszélyes mtitéí sikerült, hanem még az utolsó kómivesnek is, ki annak fölépítésénél közreműködött . . . A szép imádott hazaérve, gondolataiban Baág egyszer átfutotta az imént hallott Opera tartalmát, visszaidézni akarva emlékezetébe némely tetszetős ikdlamnt. melynek hallatakor egészen elragadtatva vnlt. A felidézett hangok zsibongó rbaosából végre egy ária tisztán bontakozott ki: az égi jelenet ÜÜbmaáasé templopiánája. Ezt emlékezetében megőrizni akarván, a szövegkönyvhöz nyúlt, h^gy a hangokat a a szövegre illessze; de im«, nndon azt folayitá — egy levélkét látott maga előtt. Levélkét, mely parányi borítéka, rózsaszine és édes illat terjengése állal azonnal elárulta, lmgy inkább a szívhez, mint az észhez szól. Mindjárt azt gondolta, hogy azt valami merész férfikéz csempészte oda. Mint jól nevelt leány, ki az illem határait valami áthághatlan chniai falnak tartotta, első pillanatban tehát, nem is goudolt másra, mint. hogy ezen ismeretlen kezektől eredő levélkét a gyertya lángjánál elhamvassza. De bezzeg a másik pillanatban már inegielent azou Lva osanváuktól ivadékról-ivadékra átszálló oáumi, mely mái sok-sok elfodésre hivatott dologról késztető le17