Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-04-27

Résen legyünk! Nagy az agitaczié Szombathely Mel­lett A kormain partinkat, mint többség­ben lévőkéi Vasvárroegye Blinden kitel­betű módon igyekszik kapa. zilálni, hogj me Győrben, hanem náluk. 'Szombathe­Ijen legyen • kir. tábla, s bár az igaz­ságügy i bizottság többsége Győrre sza­vazott, s bál kétségkívül nagv a remény­ség, hogy | llaz plénuma is ekként log határozni: méiris niiTt a kérdés nem pártkérdés és inert Sopron is haragszik. Komálom is. Zala megye is. séf Yesz­prénmegye mezőföld és veszprémi része (íySrrr: - résen legyink! Xokftnk, kik most már testtel lélekkel fiií mellé állunk, megkell ragadnunk M alkalmat, hogy ez álláspontunk ille­tékes helyen is tudva legyen. Helyesel­jük, ha tárosnak képviselőtestülete feli­ratot intéz Győr nellett és főleg a ro­azedelmea versenytárs Szombathely ellen. Egy felől ki kell •ntatannk, hogy váro­sunk és nagy vidéke, de megyénk nagy réssé is könnyebben jut Győrbe, mint Szombathelyre. Ki kell matatnánk, hogy még szon megyebelinek is. kínok talán Szombathely közelebb esnék, még annak is kedvesebb Győr, mert ez utjával öss­-/ 'kötheti budapesti, bécsi utját. De ki kell mutatnunk főleg l nagy különbséget, mely Győr es Szombathely ko/.t van. Erre nézve így állanak az adatok: Uyőrotl a bevételek összege: 416431 iit 8 kr. Szombathelyen s7l2."> frt IS kr. Győrött a szükséglet: 115,036 fii '.» kr.. Szombathelyen 87125 frt • Győr ráros tehát háztartására kélt lir> ezer, Sswmbathely *7 ezer forintot. Győrvárosi költ kulturális ezélokra. iskolák feiitartásara 42278 frt. Szom­bathely ugyanezen címen előirányoz 1 |:{s«> frtot. Győr városi alak, hidak fen tartá­sára 52159 irtot Szombathely utak. hi­dak fentartására 8840 Irtot. Gvőr város ntczidisztmnttásra kiad .">:{4« I frtot Szombathely Qtezatisztoga­tásra kiad 600 frtot. Uyőirárosaak essskivftl még kőze­íjrszsrtji kiadása 17712 írt. / fezarilágitasro Győr városi 12700 irtot Szombathely ugyanezen czélra 7000 frtot a.l. Győrváros ragyonértékx 3*067440 frt Teherértéke 144000. A azegényágyre a városházi házipénztárából 15050 frt. Azonfelsl kezel :iso777 fii összegű kölönféle alapot, melyek jövedelme kü­lönféle meghatározott humánus csélokra fordittatik az alapítók inteneziói szerint, s 2 árvaháza, 1 menháza, sépkonyhája, tanintézete raa. S rendkívüli ado­mányokai azonkívül a közgyűlés adott 1^22 frt összegben az elaaall érben. Szombathel* város költségvetésében, kegysdoaaáay, gyógyszer, ápolási, lelenes­venni, a födelet, noha abból aztán, — mint l'andora szeleneéébol, rsak baj és szeren­csétlenség káromolt az emberiségre és mely valamit mi emberek kíváncsiság név alatt is­merünk. Igen. széji hősnőnknél a kíváncsiság jelentkezett egész szolgahadával, a mentegető föltevések és kifogások egész tömegével, hogy hátha nem is valami lérli, hanem csak harát­néja csempészte oda tréfából, stb. stb. aminek vége előreláthatólag az volt, hogy egyszerre a a kis levél borítékjától megszabadít va feküdt kasai k -z- tt, g ö azt átfutva meggyőződhetett bogy föltevései ugyancsak tévedésen alapultak es a levélkét bizony férfi irta, ki nem volt más, mint: Kozgonyi Ilentik. Hozijonyi, ezen név ismeretes volt előtte. Már gyakran hallotta őt a társaságokban em­líteni, mint gavallér embert, ki a nők előtt nagy becsben áll. Ah, tehát ez az urti az, ki oly unnepé­1 vesén belaicsátást kér szive ajtajánál, mint a nők kedvence persze azt gondolva, hogy ő előtte az egyszerre foltárnlui fog: hogy az ily ártatlan. még sohasem ostromolt női sziv az első szép szavak ostrománál capitulálni fog. < 'salódik on, líozgonyi ur, nagyon is. Már is­merjük az ilyen szép szavakat. Ha előttem iekszik a porban, ugy keljen fel és tisztogassa le ruháit; kár szép ruháját oly hiába pisz­kolni. Majd megmutatom, hogy nem vagyok alfélé tátince tirág, mely az első gyöngéd nyomásnál kelyhét fölnyitja. Hanem azt eltökélte magában, hogy más­nap ismét elmegy az operába, már csak azért is, hogy ezt megmutassa neki, s hogy fásult közönyével lehűtse őt. (Véköv.) Tartási költségek és szegény alap cziim'n Találunk liM7 fii síi kit. Gvőrváros állami egyette* adója 199062 frt. Szombathely állami egyéne* adéga 99500 frt. Győrváros összex állami adója a mull évben kitett (hadaadij stb. nélkül) 2.">.")..">'.i2 Irtot, melyet nemcsak hátralék BélkÜl befizetett, de 168 fit tÚlllíZe­tssaci Győrött az egyenes adó után befolyt 122.02b frt pótadó, Szombathelyen aa egyenes sdé után befolyt 81840 forint pótadó. Győrött a pótadé (beletudva a bit­felekeseti segélyt, 80936 frtot, meh szin­tén a pótadé "L-ában szedetik be to­vábbá mindennemű más koztei-hd is) 55"L Szombathelyen pasztán a pótadé Győrváros háztartását 415,037,Szom­bathely 87125 írttal tartja fenn. Reméljük, bőven kiderül Győr elő­nye Szombathely felett Épen szeri si­essünk Győr támogatására a magunk er­dekéből : a idillit. Mezőgazdaságunk és gabona­kereskedelmünk érdekében. IV. A fentebbi számítások uerínf 1 111. mázsa gabona kerül: B egyszer é-s mindenkorra fi­zetendő 4 kr. az átvétel, mérle­gelés, betárolás és kiadásért; IkOákr b ha a gabona egy hónapon át az elevátorban fekszik, egy hétre 1 kr. négy hétre 0.04 kr c ha I mmázsa luiza p. o. ".>. frt ennek 80% előlege 7*90 kr, en­nek .">",, előlegesésí kamata egy évre 0*36 kr. tehát egy hétre: 0.36 : 0*00*7 az az héttized krajesár, 1 hétre: 0*7x4— S* 1 az az kétegéss és nyolcatised krajesár fr03 kr Tehát 1 heti betárolás után esnék 1 I in mázáéért íi 11 kr h.lilnil li Imin nán : a a jelenlegi magtár bér m.­mázsánként 0.10 kr un:! kr I. a jelenlegi magtárakban ros­tálás, zsákbanierós ó-s a vasútra fuvarozás mmázsánkint Iroökr oj zsákkopás és kötssineg szelelörosta é-s mérlegkopai mmá­zsánkint on| kr ool kr összesen : 0 09 kr Kzen összegeknek az összehasonlí­tási eredménye tehát az leaa, hogy az elevátoros rendszer mellett. az előleg élvezete utáni költséget is beleszámítva •J kr.i.j<•zárral fog egy niniá/.sa gabona ke­zelése többe kerülni aa eddiginél, de mi­után az elevátorok általi tömegérusitás­mii a gabonának ára reménylhctöleg l t'ttal emelkedni fog, így még mindig nyerünk 98 hit. ezen felül pedig megmozdul • nagy töke, éa az ob-só, kamat élvezete inelh-tt kiterjeszti áldásos működését a vidékre is. A gabona kereskedelemre záradókul még azt kiváuoni megemlíteni, lmgy aki p. o. gabonáját nem kívánja aratás etán mindjárt eladni, hanem saeptember l-ére betárolja ó-s essdx Iliit j US végével kívánja eladni speeulatióból a fenti példa szerint tizet VI bónapta; ha a 80% előle­get meg aem terhelte: 04 |»*M =40 kit: ha pedig előleggel terhelte Illeg, akkor a ténnti példasserinti 7 frt 20 krajezár előleg után még 9 havi .">"„ kamatot . mely tf hónapra tl kit tesz ki. tehát kezelési költség 1" kr ó-s ^7 kr kamat összesen 67 kr. de miután a gabona a tavaszi idő­szakban az oszi iírakhoz képest majdnem •J ftial emelkedik árában, igy tehát az elevátor nn'g a speeuláh'i hajlammal bíróik vágyait is ki tudná haszonnal elégíteni. Eléggé igazolja ezt az lMHÍI-iki termés is ha tekintetbe vesszük azt. hogy a gabona árak a 111. óv augusztus havától a f. év február mártius haváig a jelenlegi ne­hézkes kereskedelmi viszonyaink mellett is oca - frttal emelkedtek. De igy specu­tálaí csak akkor lehetséges, ha az illetők­nek olcsó kamat melletti előleg áll ren­delkezésükre. Mintán hazánk terményei között a 2-ik helyet foglalja el a bor. melyet ma éló-iik kereskedelmi forgalomba hozni, — annak dacsára, hogy boraink minőségre nézve a külföldi borokkal szomlten a ver­senyt minden tekintetben kiállják, nem tudunk, mivel borainknak még olyan piaeza sincs, mint a gabonánknak. A ga­bonát, ha megtermeltük piaezra állítjuk és ha m-m is valami jói árért, de agy­ahogy még is biztosan eltudjuk adni. de nem igy áll ez a bnrral, mert ennek biz­tos piaeza nem levén, kénytelenek va­gyunk várni, míg a véletlen egy borve­vöt pincséinkbe hoz. Akinek évi SO 40 hectoliter termése van, kénytelen legalább I Uáioiuszor akkora mennyiség befogadására alkalmas hordóikkal és pinezével ellátni magát, hogy az el nem kelt árut 'gyík éviid a másikra eltarthassa, ez pedig nem haszon a termelőkre, mert a bor a sok­szoros h-fejtés. heszáradás stb. által meiiv­íiviségébeii sokat vvsait és noha minősé­gében sokat nyert is. ezen különbözetet a termelő nem kapja meg. mivel az utóbbi időkben a kereslet a jói ó-borokra igen lanyha. Ez pedig onnan van,hogy a bor­kereskedelemben a szakszeri: kezelés any­nyira tökéletesedett, hogy ma a mester­séges erjesztés, gyakori fejtés, derítés, különféle borokkal való vegyítés stb. által az UJ borokat egv év alatt a legkitűnőbb borokká tudják fejleszteni, melyek palack­képessé ó-s még a tengeri szállításra is alkalmasakká válnak. Így azután a keres­let leginkább az njborokra irányul, ezeket pedig csak nagy mennyiségben veszik a kereskedők szívesen, mivel a nagy keres­kedő pénzértékre átszámított ideje nem ellgedi Illeg a kisebb llleliliy i Sl'-gek egybe­gyüjtése után való járását ós igy a nagy tökével rendelkező ó-s jobb árakat fizető nagykereskedővel a termelők közvetlen üzleti érintkezésre nem is számíthatnak. Ifindezeknélfogva a borok tömeg­árusítása végetti egybegyűjtése miatt a közpinczék létesítésére épp oly égető szükség mutatkozik a hazai bortermelők, mint a gabona gyűjtő elevátorokra a ga­bona termelők részéről. Gyűjtő pinozéket az egyes vidékek épp oly téltótelek mellett létesíthetnének, mint az a gabona elevátorokra nézve el­-s mondatott, a borok betárolása pedig kö­rülbelül a következő lenne: Minden ter­melő a sápít hordóiban a borát az elsői forrás (erjedés) megtörténte után beszál­lítaná a közpinczébe, a pinczefelügyelő­si'-g a bor minőségét ós mennyiségét meg­állapítani éa ennek megtörténtéről a tu­lajdonosnak egy betárolási jegyet adna ki. melyben a betárolt bor becsértéke is ki lenne tüntetve. A termelő a bor becs­értékének 50%-át az előlegezési fiókpénz­tárnál .">",•„ kamatra felvehetne. A pincze­fe lü gyei őség pedig a betárolt I loroshord ói­kat számbárczákkal ó-s czimtáblácskákkal látná el, a borokat pedig a legszigoruabb gondozás alá venné, mely szakszerű gon­dozás alatt a bor a különben is egészsé­ges levegővel bíró tiszta pinczében csak javulna minőségében. Az eladás ezután a következőképpen történhetnék : A nagykereskedők szükségleteik fe­dezése végett minden esetre a közpinczé­ket keresnék fel első sorban, miután ott ugy a minőség, mint a mennyiséget ille­tőleg legnagyobb választékot találhatná­nak, a termelők pedig a betárolásnál elő­jegyeztethetnék az eladási árakat, s esetleg azon csekély százalékot is, melyet az egész készletük gyors eladása tekinteté­ből a vevőnek leengedni hajlandóik, mely áron alód a piuoz.e felügyelőség a boro­kat eladni jogosított nem lenne; 100 hec­tolitereket tevő készleteknél a termelők f'-nn tarthatnák maguknak a jogot az alku megkötésére leendő meghivattatásukra a közpinezé-hez. Ind a veszedelmes alkuszok kikerülése mellett a vevővel közvetlen érintkezhetnének, vagy pedig helyben lakói megbízottaik által képviseltetnék magukat. A vételárakat vevő tartoznék a pincze felügyelőségénél készpénzzel fizetni é-s a bort ^ajiít hordói, vagy tartályos vasuti kocsikba át venni. — a közpincsét pedig lehetőleg a vasutak közelében kel­lene építeni és vágánynyal összekötni. — Az így eladott és átvett borok vételárá­nak kiegyenlítése illetve leszámolására a rs^ termelök nyomban meglennének hivandók, a betárolási jegyet tartoznának felmu­tatni s ha ez előleggel lenne megterhelve, azt a felügyelőség levonná és a tiókpénz­tárnak. amely az előleget kifizette, ja­vára írná, a különbözetet a termelőnek nyomban kifizethetné, az üres hordókat pedig — miután már jól megtisztította és kénestette a tulajdonos rendelkezé­sére hoesájtaná. esetleg annak a jövő szü­retig leendő gondozását a tulajdonos kí­vánságára igen csekély díjért továbbra is magára vállalhatná. A betárolási költ­ségek nem tennének ki többet egy évre heetoliterenkint 50—80 krajczárnál és ha figyelembe vesszük jelenlegi hely­zetünket és a kikerülhetetlen alkuszok zsarnok élösdiskedéseit, legott télismerjük a közpinczé szép jövőnek örvendő elő­nyeit, mert amig a közpinezónek meg­érdemlett munkájáért heetoliterenkint 50 —611 krt űzetünk, addig ma az alkusz az eladótól is és a vevőtől is kicsikar 1 — 1 frtot. Ebből az következik, hogy bora­inkat 2 fttal adjuk el olcsóbb árért, mert ennek a végeredményében még is csak a termelő issza meg a keserű levét, az al­kusz pedig egyebet nem tesz, mint az isme­retlen messze vidéki borvásárlót pinczé­től-pinczéhei kalauzolja, de természetesen csak oda ahonnan jói kOttCZOt vél elnyer­hetni, ahol ellenben erre kilátása nincs, ott lehet a bor jó> is, tisztán kezelt tö­megára is. a vevőt még sem viszi oda. de sőt előre betanult ravasz fogásokkal lebeszéli ós elidegenitti, ha esetleg a vevő magától akarva udaiaeum, — Végre azok a kistermelök. akik betörés mentes biztos pinezével nem bírnak, meglennének mentve az aggodalom ós félelemtől, mert a közpinczébe betárolt boraikat nem bánthatnák a betörő tolvajok, mely betö­rések különösen a téli hosszú éjszakák alatt majdnem napi renden vannak SZŐl­lőhegyi pinozékben. Mielőtt befejezném jelen közlemé­nyemet, megjegyzem, miként meg va­gyok előre lelkemben győződve az elevá­torok és közpinczék fényes jövője felöl, de csak azon feltétel alatt, ha az elevá­torokat és közpinczéket maga az érdekelt vidék építteti fel. a kezelést pedig állami alkalmazottakra bízzák . mert köztudo­mású dolog az. miként jól fegyelmezett alkalmazottai csak az államnak vannak, ily nagy fontosságú ó-s kényes vállalatot pedig csak jód fegyelmezett kezelő sze­mélyzettel lehet igazi czéljához jut­tatni. — Az államnak pedig rendkívül nagy gonddal kellene megválogatnia azon alkalmazott egyéneit, akikre e két válla­lat kezelését bízná, mert e kó-t országos főfontossággal bírói ügyel csak oly egyé­nekre lehetne bízni, akik nem mesterség, hanem hivatásszerűen tudnák teljesíteni teendőiket ó-s elég h-lki erő ó-s egyéni ainbiiioval bírnának az áttörő szerepre. Gondoskodni kellene az államnak arról is. hogy az ilhtök akként legyenek dij­ja/.va. hogy az alkalmazottak mindegyike n legt a hí I pi járandóságaiban fáradságai méltó diját, hogy anyagilag független le­gyen az alkalmazott mindenkitől ó-s a szolgálatától valói felfüggesztés terhe mel­lett legyen megtiltva a termelőktől avagy kereskedőktől bármiféle ajándékot elfo­gadni. — Végül a kezelő személyzetet nem lenne szabad irodai munkákkal agyon terhelni ós velük czifrábbnál czif­rább statistikai kimutatásokat ó-s más complicáll számadásokat szerkesztetni. hanem az irodai teendőket lehetőleg igen egyszerűvé- tenni, hogy annál több ideje jusson a személyzetnek' tulajdonképeni czéljának megtelelhetni ó-s a végrehajtó személyzet működését különösen a kez­det nehézségei leküzdéséig a legszigorúbb központi felügyelet ellenőrzése alatt kel­lene tartani, nehogy a hanyag kezelés, vagy a részrehajlásból származott bizal­matlanság miatt a vállalat szenvedjen. Ragadják m a g tehát a haladás zász­lóját a gazdasági egyesületek éa körök vezérférfiai ó-s hassanak oda. hogv a vi­dék termelőiben ébreszszék az ezen esz­mék megvalósítása iránt az érdeklődést é-s ea által mutassák meg, hogv szeretik édes hazánkat, az érdekelt polgárok pedig igyekezzenek a haladás jelszavát megérteni é-s követni a ne várjanak min­dent a kormánytól, mert a szentírás is arra tanít minket „segíts magadon, meg­segít az Isten is­, a költő szerint pedig .hass. alkoss, gyarapits. s a haza fényre derül.- Adja Isten, hazafiúi szivemből Óhajtom, hogy ugy legyen. Győrből: A m. kir. államvasutakon feladatott a mult évben 4'.* 1*143 <) A Győr-Sopron-Ebenfurti VSSUton a mult évben 368988 <\ Hajóm »1 <.>s77 'i 930606 '| Szombathelyről: A m. kir. államvasu­tak vonalára feladatott .'57318 <| A déli vasúton lő-bSW <| 191703 'j Most áll építés alatt a iliiimim nti ós rábaparti rakpart. A vízi ut biztosítására a város kotrógépek beszerzését határozta el. A halaknak újból való fvlujitáea (vasból elhatároztatott. A vásártérnek (óriási ló é-s egyé-bb állatvásárokra rendezése nagy költséggel szintén még •• nyáron meg. kezdődik. Az államvasutak igazgatóisága a forgalom nag-v emelkedése folytán a SZÜkkó- vált Vaslltí raktárak helyett ;;Z elmúlt évben uj nagy raktár telepet épített. A folyampartok vasúttal vannak öaz­SZekÖtVe és egyenesen a VaggOnokba le­het a hajókból átrakodni. Ujabban elhatározta a város képvi­selő testülete, hogy 700,000 frt költséggel kaszárnyákat épít. Az egész város kö­vezve van rendes koczka kövekkel. Ilyen é-s aszfalt utak hossza 12500 folyói méter. A külutak jói töri kövekkel. A város ujbóil valói csatornázásának előmunkálatai folyamatba tétettek. Szó­val: nem a hányat bis. de SS életrevalóság szakadatlan és nagy összegeket feltün­tető jeleit hln-t észlelni. Gyér VÜÍÍV SzMÉatMy? „Résen legyünk! "csikkünk kiegészí­téséül itt közöljük az adatokat Győr várOB kereskedelmi t's ipari állapotáról, a sop­roni keresk. és iparkamara évi jelentésé­ből éa hivatalos adatok alapján. A Győrött feladott éa (íyörbe érke­zett álU összege ínétennázsákban: F. Isz.i illittat Érke zett 11 gyanoda -£. = i H = ü _ • r. 1 i a f > — 2 s -5 JJ 'M •1) vas i- l r k T. / *s r V. >. :£, 1 V. X T. ti Bű •IE ­aQ 71 X X f. (iyőrlx'il 5 ( ­8 ᣠH ?'l K 1 ­y. V. S£ si Ä .-j Szombat­helyről * ? N 1 8 s N • 1 i X Működésben van Győrött 1b gyár, ezek '\ kivételével az utolsii 2 évtizedben alapíttattak, van ezeken kivül több nagy iparvállalat. Kereskedelmi tsstnJet. ljiartr.<­tütet. Hét ipartánalat. Alakulás alatt áll a Győr. Veszprém. Komárom, Mosón vármegyék területét magába ölelő kereskedelmi ós iparkamra. A város azon iparosainak száma, kik a kereskedelmi és iparkamarai beltagok választására jogosultsággal bírnak 810 Ugyanezen joggal kiró keres­kedőinek száma 4ÖII Van kereskedelmi iskola és ipariskola. Gabnakereskedés. A kereskedés alá eső áruk egy nagy tömege tengelyen szállíttatik. Vasúton szállíttatik a kővetkező uieuyiség; Szénkénegezzük szőlőinket. A phvlloxera pusztítás elleni védekezés számos évi kisérletei és gyakorlatai azon már eddig is biztos és meggyőződött eredményié vezettek, hogy a vész ellenében csak is két sikeres módozati 1 támaszkodhatunk elég biz­tonsággal, s csak is azokat követhetjük és ajánlhatjuk nem csak végleg elpusztult szele­ink újbóli felujitására. de egyúttal még tönkre nem tett meglevő széleink fentartására is. Kzen két módosat az amerikai szőlőkkel való bete­lepítés és azoknak megfelelő hazai fajokkal le­endő beneinesiiése. a második mód pedig a szénkéiiegezés. Az elsőt vagy is az amerikai szőlőkkel való betelepítést csak is oly esetben ajánlhatjuk első sorban, s csak is ott indokolt, hol a szőlők már végleg kipusztultak. Ott már a szénkéueguek mire hatni, azzal fentartani mi sem levén, az amerikai szőlőkkel való telepitésuek van helye. Megjegyzem azonban, hogy nem értem itt az úgynevezett direct termőket, vagyis azon fajokat, melyeket beuemesíteni nem kell. Ezen fajok, eltekintve attól, hogy élvezhetlen va­lami lőreléiét teremnek, azonkívül a nyert szölötömeg az azután nyerhető must feltűnő csekélységével semmi kedvező arányban nin­csen ; — a phylloxerának sem elleutállók. l'ár évig tovább kiállják ugyan a phylloxera pusz­títást hazai tájainknál, de előbb-utóbb ezek is áldozatni esnek a phylloxera pusztításának. — Elég szomorú példa erre a balatouvidékéuek északkeleti része. Itt egyszerre párév előtt ro­hamosan divatba jött a direct termő amerikai szőlők uhen'se. Igen sok vagyonosabb és szen­vedélyes szóiőmiveló gazda drága pénzen eze­rével hozatta és ültette el ezen fajokat. Örül­tek is kezdetbeu ezen fajok diszléséuek s fej­lődésének, s ma már ott állunk azokkal, hogy a phvlloxera már legnagyobb részben pusz­títja neme-ak, de igen sok helyen végleg tönkre is tette azokat. Ez itt közvetlen szemmel meg­győző tapasztalatunk, azért arról többet nem is szólok, s azokat még csak kísérletezésre sem ajánlhatom senkinek sem, inert azt hiszem, hogy olyan direct termő fajokat ültetni, me­lyek élvezhetlen s feltűnő csekély mustot ad­nak, s melyeket előbb-utóbb szénkénegezéssel kellene még fentartani, senkinek sem lenne, előnyére s hasznára. Azért az oly helyeken, hol a szőlőtök már végleg kipusztultak, aján­lom az amerikai szőlők közül az eddig ismert „riparia" fajokkal való betelepítést. Ezen fa­jok eddigi tapasztalataink szerint a phylloxe­ráuak teljesen elleutállók, síit jihylloxerával el­lepett szőlek kozott találtunk oly ripária sző­lőket is, a melyeken phylloxera található nem volt. Az igaz. hogy ezeknek csekély termése­egészen élvezhetlen, azért ezen fajnk hazai fa­jokkal beuemesitendők. A ki ezen módozato­kon át esett, vagy azokat csak kicsiben is megpróbálta, örömmel tapasztalhatta nem <sak annak sikereit , hanem előnyeit is. mert az tény, miről a gazdasági egyesület szőlötelepéu is meggyőződtünk, bogy a ripáriára történt ojtások gondos cs figyelmes kezelés alatt nem rsak hogy hamar teremnek, de a fürtok pár héttel előbb be is érnek, a mely körülmény nem csak ezen fajokkal való védekezésre hoz­hatja meg a kedvet de az utóbbi jelenség min­den esetre a bor jobb minőségére is nagy be­folyással bir. A nemesitési eljárásnak eddig kétféle módozata vau gyakorlatban. Az úgynevezett száraz ojtás vagy is párosítás és zöld ojtás. Mind kettő gondos figyelemmel és türelemmel végrehajtva, eléggé sikeres lehet, csakhogy mindkettőnek kezelése másként történik. Mint­hogy azonban ezekre nézve legközelebb tüze­tesebben fogok nyilatkozni, azokról ez alka­lommal bővebben nem is szólok, kijelentem azonban még most, hogy közlendőimben nél­külözni fogom a tudományos, úgynevezett nö­vénytani fejtegetéseket, ós csakis a gyakorlat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom