Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890
1890-02-16
2c. hagy a iaaáatal Mai réssébai Sopron. Szombathely és Gyár váratok azok. a méhek a kir. tábla egv osztályának elhelyezésénél k"iit"|y számításba vétettek I uem i> kételkedünk, hogy azok valamelyike kir. láblaj székhely leend. Ámde helyeztessék el a kir. tábla ezen varosok bármelyikében, ha vármegyénk, illetőleg kir. törvényszékunk az ott elhelyezendő kir. tábla hoz tag l»oosztatni. a 'leeeiitralisato. melytől jogasz éa nem jogász ké.rók az igazságaxolgáItatáa javulását, a jogkereső közönség padig jogainak hatályosabb yéileltnét várja, vármegyénkre nem lesz előnyös, hanem a legnagyobb CSapát leend. s helyzet illik sokkal rosszal'!' lenne, mint a ininó eddig igazságszolgá Itatási Igyekbei barátikor volt. s hogy helyzetünk a/. eddiginél sokkal kedvezőtlenebbre ac forduljon, föltétlenül szükséges, bogy i veszprémi királyi törvényszék továbbra is a bndspwití kir. ítélő tábla illetékességi körébe tartozzék. Kzen állításunk igazolásául szükséges, lmgy vármegyénk közlekeilési viszon\ait Nagyavéltéaágod előtt korálnéayesei ismertessük. \ arnvegyénkel ;t asagyar ayagoti \a*ut. MOSt már állam vasutak .^/ékesfehérvár kia-czeUi és Kis-t 'seil győri vonalai, valamint a es. és kir. szabadalmazott déli vasal Székes-Fehérvár—kaaizsai roaalai szelik át. halárához padig ké<zel a déli vasat SzŐBJ fehérvári vonala é- a Kelenföld szécsi. most már szintén államut húzódnak. Egj tekintet a térképre bárkit meggvőzhel arról, hogy a jogkereső közönség .1/ eayiagi járás a tnezóiold legdélibb sarkáról a keleuföld péesi államat KÍBROBtornyai állomásáról, az enyingi járás közepéről ex felső széléről a rléM vasal — i<">l• »ki állomásáról: Veszprém városból, valamint a veszprémi és ileveoseri járásokból ;» magvai 11\u• • ii. ne>st államvasal tüskevári, somiyó-vásárhelyi. ilevecseri. ajkai, városlüdi. herendi, veszprémi, kádártai. bajssás* kéri és \ árpalotái állomásáról: a pápai járásból szintén a magyar syagoti amal már államvasutak Kis-l'zell győri vonalas levő állomásairól és véjrre u zirczi járásból a iléli vasal kisbéri. Rsoóri és l*atajki álloinasát"l minden nehézség nélkül a legcsekélyebb khiveszteséirgel .juthat Kadapestre és kftlönöseii enyingi, veszprémi és rirtzi járásokból, valamin! Veszprém városból a nem nagv távolság és kedvező vasatí me•etreadek következtél»eii »\\ aagi konyaseggel, bogt a kora reggeli érákbai iniluha. már fl M.i órakor Badapestre lehel érkezni es átég az nap az esti ..rákban isméi haza lehet utazni. I "vanily belyzetbei van a közigazgatásilag Rgyai /.ala vármegyéhez tartósé, törv é nykezési Rgyekbei szoabai a veszprémi kir. törvényszékhez beosztott halatoa-flredi kir. járásbíróság területének jogkereső közönsége is. mert annak legköitelebbi vasatí állomása a veszprémi vasatí állomás lévéa. a Veszprém és Badapesl kéizt való könny fl közlekedésnek összes előnyeiben réazesnl. Mivel pedig az imént jelzett Vasnti oss/eköttetés k • > 11 II V II séo ,• által társadalmi. kent^kedelmi. forgalmi és ipari érdekeink ezer és ezer ezélokkal Badapesthez vannak (Ízre > mivel már évek hossza során ál megszoktuk és megszokta vármegyénk nagy közönsége, hogv jogainak védelmét és összes igényéinek kielégítését Budapesten keresse, kiszámithatlaTiul terhes volna reánk nézve, ha akkor, midőn miudennemü érdekeink Budapesthez tűznek, jogaink védelmét máshol, oly helyen kellene nagy költséggel és időveszteséggel keresnünk, i hol semmi egyéb érdekeink kielégítést nem nyerhetnének. lőném lehet és nem szabad figyelmen kivül hagyni azon nagy költséget és idő veszteséget sein, mely vármegyénk jogkereső közönségét az adott közlekedési viszonyok és a kormány által köreteit egyedül helyes tehát nem is változtatható közlekedési politika mellett einé akkor, ha Budapesten kivül bármely más kir. tábla illetékességi körébe osztatnék be. Hivatkozunk a térképre. E szerint pedig szóba vévén közigazgatási járásainkat, melyek a kir. járásbíróságok területével azonosak, az euyingi járásból a mezéföld alsó részéből, ha i királyi tábla : székhelye a komoly számításba vett bármely \ árosba b-nne js elhelyezve a jogkereső tél kénytelen lenne vasúton való nta: zás mellett a simoiitoinvai rasat állomásról a kelenföldi állomás érintésével Győr. illetőleg Szombathely télé utazni az enyingi járás közép ós felső részéből pedig a Székesfehérvári vasatí állomás érintésével Gyérbe, Szombathelyre vagy Sopronba eljutni, esetleg alávetni magát annak, hogy az első részről 7o. a közép részről pedig Hl kilométer utat kocsis tegyen meg R ezután a veszprémi vasút állomásról útját tovább folytassa. V zire/.i járás ismét a kisbéri, aaoori es bodaiki vasúti állomások igénybe vétele mellett és csakis ('.vor váios érintésével juthatna akár Szombathelyre, akár Sopr-uiba. inig a többi járások a inagvar-nyiigotí. most államvasal Veszprém szombathelyi, illetőleg Győr szombathelyi vonalát használhatnák, mindnyájai azonban azon kilönbséggel, hogy mig Badapestről a vármegye nagy részeled egy nap J\ óta alatt megfordulni lehet, addig akár Győrbea, akár Szombathelyen, akár végre Sopronban legyes is a kir. tábla elhelyezve, az oda és vjss/a utazás legalább két napol, s.ii a vármegye nagy részéből Üröm napol igényel He. s tény az is. hogj pisztáu a távolságot tekintve is. vármegyénk legnagyobb része közelebb van Budapesthez, mini Szombat helyhez, vagy akár Sopronaos. Ezek után kérjük Nagymélb'iságodat, hogy miután ekkép igazoltuk, mikép öszs/.es jogos .-s méltányos érdekeink elengedteáiénál megkívánják, mikép vármegyénk, ilb-toleg az egész veszprémi kii. törvényszék területe továbbra is .1 budapesti kir. ítélő tábla illetékességi kerületébe maradjon beosztva, e/ell beosztást a kit", tábla deeentralisatioja alkálimnál is fön tartani méltóztassék. 'étőí&stcv(%ázfU dtcótics >. Ii. letspáit, kó/.. Iii/., elnök. Megjegyzések. a s/é|iliíi OSJtyOStCI lel alapssy.aln'ilyloPM-zoiéiiok ina^yai'sáK.ii'a. Egy cikkel olvastam a nemzeti nevelés FÖlailatairól, melyben e szavak is olvashatók : -A nemzet értebniségének a nemzeti nyelvel tudnia, előszeretettel használnia,a nemzeti kultúra emlőin tapliíltnak kell lennie." Igaza van; nyelvél»eij él ,i nemzet, a mely nép nem ismeri nyelvét, szavait idegen minták szerint alkotja tűzi: az lemondott nemzetiségéről, megfeledkezett múltjáról. E gondolatok támadtak lelkemben, midőn egy szép eszme megtestesitésére szolgáló alapszabály-tervezetet olvastam a Pápai Lapokban. Megvallom azon gondolat támadt bennem, hogv ezen alapszabálytervezet. valamely német város hasonló alapszabály tervezetének szórói-szóra valói fordítása. Azt hiszem nem esak én, de mások is észrevették a/, alapszabályok egyes hiányai mellen azoknak teljesen magyartalan szövegét, pedig lia szépíteni akarunk: elsősorban őrizzük meg teljes szépségében nyelvünket, melynek bizony nagyon sok szépsége van. csak nem kell erőltetni idegen szerkezetekbe. Az említett tervezetben nincs pont. melyben a magyar tül kifogást nem tehetne. Kifogás alá esik a cím. Ma már általában ismeretes, hogy egylet szavunk nincs s e korcs szo nem is pótolja a jói .egyesület- s/ó.r ; az l-«? utolsói sora. mely teljesen érthetetlen forditása valamely idegenszövegnek. Hánvszor előfordult .segélyzii. segély" pedig mily szépen hangzik ami jó' „segedelem" szavunk: hányszor találkozunk a német _durch"-ehal n e német sz.ó> kedveért a jói magyar kifejezés elrontásával: a közgyűlés által kikiildendö tagok által: lapok által, l'-vél által, lapokban, levélben helyett stb. stb. Mennyi szenvedői alkat van. mintha bizony a magyar a kőtelességei nem tudná sajátjával, a cselekvő alkattal kifejezni, jd. a 6-ik íj- igazán horreiidtim dietu! II íj. mintha nem a tagok szavaznának, hanem más valaki általak ! ngyane {h-ban nem tudjuk mit jelenthet <• kifejezés: a jelenlevőn kétharmada legalább pártolja . . . talán : a jelenlevőknek legalább kétharmada stb. a s. s; ,.|sé. részét, nem reflektálva az eredeti német szövegre, mily szépen s érthetően lehetne jód magyarul kifejezni; 12 jj. Iit'h/f<it( : a nem tudjuk micsoda tán termett s mit akar a mi tősgyökeres magvai-szavunk lndyett. A díszes úrias szükségeltetik a szegényes s JÓ magyar szükséges helyett 11 >j. Tanácskozási szavazat értelmileg, nyelvileg is helytelen ép igy pénzkezelés fölött riVeaőrködik. stb. stb. Ezek csak a kirívóbbak; az egós/t-t elejétől végig ujra kellene dolgozni s nem mondunk le a reményről, mert hisz. még csak vitatás aki kendő tervezetről van sző hogy a készítők átalakítják >• munkálatot, l-l sorok írásában csak az a szándék vezetett, lo'gv a szépítő egyesület intézői vegyék figyelembe a tiszta, p'i magyar nyelvet, ragyogjon munkálatukban tiszta, romlatlan szépségében nyelvünk s no jusson munkálatuk jelen slakjában az elé a belügyniinister elé, aki mar kiadta rendeletét a knrialis stilns minden tekintetben magyartalan volta ellen. Sem nyelvészeti szőrszálhasogatás vezette tollúnkat, hanem az az önzetlen óhaj. hogy az, ami városunkliód.miiit magyar városból kikerül, legyen első sorban tivelvében magvar. i sági dijakból eddig szerződésileg behzi Uj kereskedelmi és iparkamaránk, j tett % helyett jelenleg ajánlott \ iA kereskedelemügyi magyar királyi miniszter flamm Gábor tegnapelőtt 7708. szám alatt kelt rendeletében egy éji keresk. és ipar kamarát létesített hová idimfjlt/t'wl is tartozik. A leirat, mely megyénkhez is niegküldetik, igy hangzik: Veszprém vármegye közönségének Veszprémben. Krtesitem a vármegye közönségét, hogy o kormány az 18'i8. évi VI. t. cz. 4. sj _a alapján (jyőr szabad királyi város székhelyivel, Esztergom, fíyőr, Komárom és Veszprém vármegyékből, valamint Győr és Komárom szabadkirályi városokból alakítandó kerülettel t§jf új kerttkodtiini rá ipttricaztutro felállítását rendelvén el, ezen uj kamara szervezésével miniszteri biztosi minőségben gróf [/tuzbtrq Rezső urat. <i\őr vármegye alispánját biztam meg. Nevezettet ugyanezen szám alatt kelt intézvényeminel egyidejűleg utasítottam, hogy az uj kamara bel- és kültagjainak. • kamarai elnök és alelnökeiknek megválasztatása I mindezek előtt a kamarai választási alkeridetek s a választásra vonatkozó egyébb elöintézkedések megtétele iránt a törvényhatósággal egyetértőleg, illetőleg véleményének s szükség esetében közreműködésének kikérése mellett intézkedjék. Felhívom ennélfogva a vármegye közönségét, hogy az általam kinevezett miniszteri biztost az uj kamara megalakítása körüli tevékenységében a leglinthatósabbaii támogassa, s neki e. közgazdasági tekintetben kiváló fontosságú ügy érdekében mindenben gyors segél vére legyen. tibatosi ». Ii. Válasz a ., I i's:jifrini liiijifithii lí'i/uji" Ő-ik xzűiiuwQH közzétett kettős közleinéttyt'e. A Veszprémi Független Hírlap .",-ik számában a „Megyei gazdasági egyesület belviszálya" czimü. szerkesztői kommentárral kisért két közlemény jelent m«-g. Mindkét közlemény a „Veszprémmegyei gazdasági egyesület- ós a „Öevecaer vidéki gazdakör" közt felmerült differencziákród. azok okozód és okairól szód. Xeni járatván a Veszprémi Független Hírlapot, eddig a megjelent két közleményről tudomással nem bírtam. Most. hogy tudomásomra jött, habár egy ki-só elkésve is. nehogy a közönség az ott olvasottak után ítélve, téves infoimácziót nyerjen gazdakörünk vis-dt dolga ind. g azon álláspontról, melyet gazdakörünk a megyei gazdasági egyesülettel széniben elfoglalt a megjelent két közleményt érdeme szerint méltatni, gazdakörünk álláspontját tárgyilagos higgadtsággal ismertetni, mint a Devecseri gazdakör hivatalos közege kötelességemnek ismerem. A mi a szerkesztői kommentárt illeti, azzal tüzetesen foglalkozni egészen fölöslegesnek tartanain, ha benne csekély személyem gunyoros móddal névleg megnevezve nem volna: mert ki a kommentárt figyelemmel olvassa, megtalálja benne mindazt, a mi Kompolthy Tivadart, Kmiipolthy Tivadarrá teszi. t. i. a durva támadást, a tényálladék elferdített előadását ós nagyfokú hizelsést, de bizonynyal megtalálja benne azt. a miben Kompolthy leginkább otthonosan érzi magát a sári melylyel másokat bemocskolni m igszokott mestersége. A mi a „Pápai Lapok- ellen intézett támadását illeti, azért le fog vele számolni a -Pápai Lapok" t. szerkesztője, ha egyátaljában érdemesnek tartamija azt komoly számba vonni. Hogy a tmyálladékot elferdítve szokta előadni : az említett kontinenten minden sorából kitűnik; ugyanis mondja meg nekem Kompolthy, mikor lépett be a Devecser vidéki gazdakör a megyei gazdasági egyesületbe? Mondja meg. váljon a tagpezte-e kizárólag a tárgyalások megbj,, soltát? Mondja meg. meggyi'izödott—„ ról teljes határozottsággal, hogy a „ gyei gazdasági egyesület a Csatlakori« hat év alatt csakugyan költött-e • ! i. cser vidó-ki gazdakörre 1600frtot?hl meg, miből győződött meg oly határozottan arról, hogy a Devecser vidék, t/ kör esuk ürügyet keresett az elszak., i,. Mondja meg végre, ki tette az . - oé.. ELgyel hírlapi díscnssío tárgyává? Nem Kompolthy kedveért. hanem , nagv olvasó közönség kedvéeri el , a tényálladékot egész tárgyilagossága Midéin a nyolezvanas évek elején j Veszprénunegyei gazdasági egyesület i,,.-.. lyen aludta a boldogok álmát. Devecservidék néhány lelkes. a közügyek ir»m önzetlenül érdeklődni tudó férna • zásainak sikerült megalakítani a Devecser vidéki gazdakört. Szerkeszteti szabályait megerősítés végett az szakminiszterhez felterjesztette, az alapszabályok lHSig május hÓ ítl-óli ii: sitetvón. B gazdakör megkezdette mííkö. dósét. Kkkor indult nn-g a mozgalom , Megyei gazdasági egyesület életre • tésere, és midőn lr)83-ban a megyi daaági egyesület megalakult, lépési tettek arra. hogy a Devecser vidék _ . dakörl a megyei gazdasági egyes együtt való működésre megnyerni lehi Az e czélra megindított mozgai ( gazdakor tagjainál kezdetben viszi nem talált, es csakis később, hossza tárgyalások után köicaönöaen elfogj csatiakosási jiontozatok alapján fái Devecser vidéki gazdakor a megyi < la sági egyesülettel, és pedig megéri nyert alapszabályainak érvényben mellett egymásután következett hal 1884 jan. 1. kelettel: eaen caatlak . pontosatok szerint a gaadakör m tagsági diját befizetett rend'-s • . tagjai után fizetett a megyei gazdasági egyesület pénztárába Vj-dot, vag} frtot. ezért nyerték a gazdakör tagja j _l-íazdasági Értesítőt- ingyen. Kzen csatlakozás rosz hatással gazdakörünkre; ezen állításomat igaz azon körülmény, hogy a csatlakozás életbeléptekor volt gazdakörünknek 1 \-> r des tagja, a csatlakozás megtörténte i a rendes tagok száma csakhamar leolv , 7 l-re. A csatlakozási hat óv 1889. decz. 3|. vé-get ért. gazdakörünk bár sok visz lval volt kénytelen megküzdeni a • kozási bat év alatt, de mégis a közcz« il köZgazdáaBal fejlesztése é-s elnel.-. szempontjábód már 1889. május |-éi • >• tott Közgyűlésén az ujabbi csatlak nak adott jegyzőkönyvi kifejezést, elhatározását azona.il közölte is « gyei gazdasági egyesülettel,' -azontiszteletteljes kikötéssel, hogv a csatlak' pontosatok megváltoztassanak. A megyei gazdasági egyesület toberi közgyűlésén kölcsönös boleeg zóssel azon határozatot hozta, hogv mi a nn-gyei gazdasági egyesület, mind Devecseri gazdakör küldjön ki kebelé öt-öt tagu bizottságot a csatlakozás ujak pontozatainah megalkotására. Ez mindkét részről megtörtént/; .1/ egyesület kebeléből kiküldött öl tag zottság megalkotta a csatlakozási tozatokal és azokat a gazdákéul;, küldötte; a gazdakén- azokat tárg • alá Vette, de egész terjedelmében el : fogadta. A gazdakör kebeléből kikül ötös bizottság szintén megalkotta a lakoz.isi pontozatokai éa hasonlók.] terjesztette a megyei gazdasági egyes közgyűlésére elfogadás végett. Lz< gazdakör ötös bizottsága által szer Folytatás a mellékletet „Igen sokáig tartana, tatig mindent elmondanék <n/i veszem ésadv, hogy kegyed nyugtalankodik. Envedfll 1 h vuvarát, uem merte ismételni vakmerő ölelóvét, így tehát hallgatva s némán haladtak Végig a fiik maga- koronái alatt. l'iliufnittatás az éjei és a társadalom nagv tiirfján. vágtat a kópé tüskén, árkon, bokron és vizén keresztül. Hja, az ara'-— '- v.iek, a papirosnak, •wf'* hatása és minden igyekezetének, minden törekvései • igy a társadalmi élet minden mozzanat.i : az anyagiság képezi slapját, ennek a bii ' ' " ~ s- — -szennai
