Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-02-16

Melléklet a „Pápai La pok ^ 189Q. é« I február 16-iki számához. tett ciiatlabnaáai pontosa tok több lénye­ges pontban eltértek a megyei g ^sd asájri gyesülei ötöa bizottsága által megalko­•,.tt csatlakozási pontosatoktól. Jelenen: a Devecser vidéki gazdakör határosott ki­fejezési ad esattakosáai pontozásáéban an­nak, bog} megerőeitásl nyert alapszahá­lyai teljes épségükben, érvényben marad­janak; a/, egyesület Dontoamtai erről tudni s in akarnak: továbbá a gaadakör aainden rendes tagsági diját beflaetett Sfrtoa tag­iéi ut.'.n ajánl aa egyesületnek \. vagyis i frtot: >nn k elmében ah ssryesüiet j.ontc/atai ragaszkodnak a régi 3 /A-\ u ,y. nemcsak, baaswn követelik, hogy a "az­akör minden év végén, tekintet nédkül . rra bogy betölvtak-o tagsági díjai vagv nem, fizesse 1»- a */ a-ot aa egyesület pénz­Iárába. További a gazdakor kiköti pon­tosat niban, li« gy a tüz és jégkár elleni biztosítási bányádból az öt megillető ju­talék, •>/• • bő magy. ált. biztosító társa­ságtól direkt küldessék pénztárába, az egyesület pontosstai erről som akarnak tudni semmit, pedig ez képezte bal éven keressttll a viszály fészkét. Végre a <r ilz . dakör föltételei között az is sz» r.j,»l. .lio.y sa egyesület az njabb liat évi oset­akoziis tartama alatt I lévi cserben, a gaz­dakör ssékbelyéa egy tenyéaa állatkiálli­T i - -1 rendessen; az egyesület csatlakozási pontosstai esi i- megtagadják. A/. l890-ik évi jan. ü-ra kitűzött megyei gazdasági egyesült t közgyűlésé­nek tárgysorozatába a Devecser vidéki gazdakor ötös bizottsága által szerkesz­tett, s a gazdakör nov. 87-én tartott kös­gvülésén il fogat lotf csatlakozási ponto­zatok ís felvétettek a tárgyalási sor­rendbe. Kz n kösgyülésen megjelent a gaz­dakor elnöke gr. Esterházy Ferencat, a gazdakör titkára Ssaater Ignácz. Szalat­kay l-t v.in é> Bobn Oynbj igazgatt'. vá­lasztmányi tagokkal. A közgyűlés első tárgyát képesté a megyei anadasági egye­-n 1.-t költségvetési előirányzata Isím-ik évre. Itiiiiia követ késett a csavtmkosási pontosatok tárgyalása. Mimi az egyesü­let jelenvolt tagjai, mind a Devecaer vi­déki gazdakör tagjai iparkodtak egymást köl sönösen felvilágosítani éa kapaczi­tálni; a vitatkozás nagy mell)eket öltött, v mintán ebből következőleg előre bit­ható volt, hogy jelen közgyűlés nem fog határozni véglegesen a csatlakosáa felett, ,i Dev. gazdakör elnök-- azon indítványt tette, hogy gazdakör által benyújtott csatlakozási pontozatok legalább is álta­lánosságban fogadtassanak el a továbbá tárgyalás alapjani, de indítványa vísz­I ri nem talált. Kkkor a gaadakör je­len voll tagjai többaaörösen szavazást sürgettek, ez aem átlátott meg. S most történt, bogy az elnöklő kanonok ur nagyszabású beszédjében a deveeseri gaz­dakörl szeparatíaztikns irányról, s a aae­gyei gazdasági egyesület létét fenyegető törekvésekről vádolta, beasédje további folyamán kilátásba helyeste, hogy a sal­ai ster meg fogja szüntetni a gazdakör alapszab atyait ea kénysseriteni fogja arra, hogy sa egyesületbe belépjen. Végre, mi­dőn a Ítészed hcvélt.-n az általunk tiszte­|. tt. 1 betérjesstett csatlakozási poantoaa­t.linkről — felkapva az asztalról egy irat i somot s azt ismét ai asztalra vetve igy nyilatkosott: „•> útit iti énuTk kották, érték­in''II:Hli liiii-hni irwtek —: a gasdahfli el­nöke gr. Est rli.izv Ferencz tiszti-lettel meghajtva magát aa elnök előtt, a termet elhagyta. Kz történt Veszprémben az egyesü­let jau.i>-iki közgyűlésén. A gazdakor rendes havi választiná­nvi ülése jan Ü-énvolt.Eaon válaastznányi ülésen tett a gaadakör elnöke jelentési i megyei gazdasági egyesület kösgyüle­ten toi téntekről A gaadakör jegyső­... nyvileg köszönetet szavazott az elnök tapintatos éa higgadt eljárásáért, a elfo­gadta Ghr. Zichy István abbeli indítvá­nyát, miszerint a gazdakör folytassa mű­ködését tovább mint Ónálló gazdakör anél­kül azonban, hogv a szakadást végleg kimondja ; a ha a megyei gazdasági egye­sült t njabb tárgyalásokra hívja fel a gaz­dakört, a gazdakör fogadja el a meghí­vást, s vegye fel a megszakított tárgya­lásokat, de csak az esetben ha a megyei gazdasági egyesületnek január 6-Íki köz­gyűlésén elnöklő alelnöke gazdakörünk elnöke és gazdakörünkön elkövetett meg­sértésért elégtételt BZOlgáltat, lliely elég­tétel, tekintve az alelnök ur társadalmi ál­lását, inas nem lehet, minthogy alelnöki állásáról leköszön : határozatba ment to­vábbá, bogy ezen választmányi ülésen felvett jegyzőkönyv egész terjedelmében a megyei gazdasági egyesület elnökségé­hez beterjesztessék. Kz a valódi tény­á! lat lék. Ebből azután határozottan követke­zik, hogy a Devecseri gazdakör sohasem lépett be a megyei gazdasági egyesületbe, csal kölcsönöstii elfogadott csatlakozási pon­toz ttok alapián pete etetett lt><t éwet, Imi ésre társait, föntartva meg. rősitett alapszabá­lyait. Ebből következik továbbá, hogy a gazdakörnek nem volt szüksége ürügyet keresni az elszakadásra, hiszen a csatla­kozási hat év leteltével, ha továbbra csat­lakozni nein akart, megszűnt minden kö­t 'lék s ö folytathatta működését mint ön­álló gazdakör, alapszabályai alapján, anél­kül, bogy ezért bárki felelősségre von­hatta volna. Következik végre, hogy a befizetendő dijak % vagy /.-da nem ké­p< zte kizárólag az elszakadás okát. mert hiszen csatlakozási pontozataink meg ál­talánosságban sem fogadtattak el és igy a részletes vitába beb? sem mentünk. Bizony jó lenne Kompolthy úr. ha ha­sonló közgyűléseken megjelennék, a azok lefolyásából alkotná meggyőződését és me­rítené tudósításait, I le hát ki tette ez ügyet hírlapi dis­cusaió tárgyává? Egyről biztosithatom Kompolthyt, hogy ez a gazdakör részé­ről nem történt. De az ért megtudom mon­dani, mi idézte eh' a hírlapi discuasiót. A megyei gazdasági egyesület titkárának a -Pápai Kapok" 2-ik szamában közzétett jelentése a 6-diki közgyűlésről: továbbá a .Veszprémi Független Hírlapban" meg­jelent első közlemény, végre a „Pápai Lapok" :í-ik számában -Szakadás a Vesz­prem megyei gazdasági egyesületben" a különfélék rovatában megjelent tudósi­tása egy jól értesült levelesőnek, ki a devecseri gazdakör ű-iki választmányi ülés határozatából kihagyta a lényeges részt, mit azután hihetőleg egy. a gyülé­lt--.rn jelen volt tag ugyancsak a „Pápai Kapok- 4-ik számában, ismét különfélék rovatában az eredeti határozat közlésével kiigazított. A mi a Kompolthytól nyert néptri­bunus cziniet ilh-ti. arra csak azt jegye­zem meg. nem emlékszem arra. hogy va­laha találkoztam volna Kompoltlivval. s nem hiszem, hogy ö engem néptribünö­kön - csapszékbeli asztalok boroshor­dók s ,- féle magaslatokról szónokolni bármikor is látott vagy hallott volna, ha­csak a gazdasági egyesület gyűlésén tor­tént felszólamlásaimért nem tisztelt meg e disz.es ezimmel? de ez esetben annyit kell felvilágosításul értésére adnom, hogy onnét hiányzott a borízű hangokkal ka­pacitálandó _oh nép!" Még valamit kell Kompolthy tűiébe súgnom, s ez az, hogy nagyrabecsülendő azon nyilatkozata : _az újság íré' bármilyen vallásu legyen az. féltve orzi mindig a magyar klérus tisztességét . a noli me tongere erősségnek tartja- de csak akkui­ba szívből jő; legyen ezután Kompolthy következetes s Ugvail t-Zell elveket hir­desse akkor is. ha majdan az urnákhoz kapacitálandja az „oh nép! tf-et. meiituuiiiál, a házasságnál is. Egyetlen egv nemzedék sem fogta ínég fel a házasság il­letve a házasodás eszméjét ily szószerinti ér­teleinl>en, mint a mai; hajdanában nősült az ifja, ma házasodik, s akkoriban /''M^-uézobe, ma inkább /tó; nézőbe jár aa ij>se, azon időben _'• i,' .-mber a ..pajta" anzvonásait tanulmá­ayosta wislfitl a leány kezét megkérte, ma a tt b kk'-iiyvvezeto kézvonásaiból is megtud min­dent. A szeretet, inint összekötő kapocs ma már Írott malaszt és mintegy kiment a divat­ból: helvét az érdek, a pusztán vagyoni ér­dab faglalta el: a mai házasságok igen nagv­réasbea érdekházasságok, melyekben bármily B ízei ailianak egymáshoz az egves felek, miu­. ,g van t.s mindig marad kuztuk némi űr, unt a inni lent'i-ló penzesza- skó kitölteni, át­hidalni nem képes, — ilyen esetben s ebbtn az esetben az időnek kell a hajlamokra bsfb­lyáaaal lenni s ennek hivatása a fokozatos fej­lesztése a jóindulatnak, a hajlamnak, a vonza­lomnak, mely a tiszteletnek egész legelső fo­káig Bsahat és emelkedhetik, de önfeláldozó, étlen szeretetté nem lehet soha: a mit tesz, Sg kötelességből teszi egy jó nagy rész, bogy ;i nagy világ nyelvétől óvja és kímélje i- ie csak elvetve, nagy ritkán önzetlen "daadásból. — A házasságok azégben köttet­nek, mondja a példabeszéd s kell is hogy ugy legyen, inert igazán boldog házasokat csak is a/ égben lehet talán találni. A házasság veti meg alapját a családnak. A MUlád alapja mind a társadalomnak, mind az állaninak, melyek mindegyikében valamint az élet miuden egyes mozzanataiban kiváló szerepe jut a teremtés egyedüli mesteri re­mekének a adam! s 6 kiváló szerep megte­remtésének e!sö napjától datálódik. Isten először férfit teremtett s csak niidőn ennek bordájából a nőt alkotá meg, lett a férfiból .mii,,. A zsidó bölcsek egy allegorikus képlet­ben magyarázzák a nő teremtetése t, mely igy hangzik „nem alkottatott a térti fejébd, ne­hogy büszke legyen; nem azemébol és füléből, nehogy kíváncsi, vagy aaájából, nehogy fecsegő, sem szivéből, nehogy szenvedélyes és féltékeny legyen : a ke/- lii.l st uxTiehogy mindent meg­tapogasson, si in a lábából, nehogy a háztól, hasztalan kijárogasson, hanem azon részéből mely a szem elől el van rejtve, hogy jó, er­kölcsös és szemérmes legyen." Háziasság a nő legszebb, a napnál is fé­nyessebben ragyogó erénye, családja és háza körén belül kell a nőnek élnie, e hivatás- és e hatáskörnek szivvel és lélekkel való betöl­tése, kell hogy lelkesítse a nőt minden eset­ben, minden időben és minden körülmények kozott. Minden életviszonyok között előkelő sze­repe vau a nőnek, mert az ó kezében vau vele született lelki nemességénél fogva a család és igy a társadalom jóléte letéve: — a lélek ő — mondja Eötvös - - mely mindent áthat és min­dennek életet ad, — mintha holdnak alkotta volna a teremtő a komoly férfi mellé, hogy vonzalmát követve csak körülötte mozogjon, s ha rejtve is, mig egén sugárzik — feltűnjék, mihelyt éj lett felette s világára szüksége va­gyon. Ha egy pillantást vetünk a mi társadal­munkra, illetve annak azon körére, melyet a nők foglalnak el és töltenek be, örömmel fog­juk tapasztalni, hogy a mi nőink, leányaink és asszonyaink egyaránt missiójuk, hivatásuk, ren­deltetésük teljes tudatában vannak, annak a szó legmagasztosabb értelmében megfelelnek. A mi nőink gyöngédek, mint a virág, zamato­sak, mint a gyümölcs, erélyesek mint a férfiú és a mellett gyengéd érzésüek, mint a minő­nek nőnek lenni kell: a mi nőink lelkesülnek mindazért ami szép, jó és nemes;—ott látjuk a mi nőinket a családi körben szerény munkáló­dásban: ezenkívül ott látjuk, ott találjuk őket, hol az ember- és hazaszeretet érdekében tenni és cselekedni kell és ezért Uraim ott hol a mi t. hölgyeinkről van szó ott mindenkor és mél­tán tiszteletteljesen lehet és kell térdet hajta­nunk. A mi nőink előtt Uraim: la a kalappal! Reflektálnom kell _a Veszprém me­gyei gazdasági egyesület több tagja L alá­írással beküldött közleményre is. Gtasdsk ÖTÜnk mindig nagyrabecsü­léssel viseltetett a Veszprém megyei gaz­dasági egyesület összes tisztikara, a igy nagyságos Ki-menes Kerencz alelnök ur személye iránt is. és soha sem fölük, sem tők az elismerés éa tisztelet adóját, még a legkritikusabb pillanatban sem vonta meg. Hogy mi indította gazdakörünket az ismert határozat meghozására ?— ez bő­ven indokolva van azon jegyzőkönyv­ben, mely a január 9-iki (a nem 7-iki mint az tévesen jelestetett) választmányi ülésén felvétetett és egész terjedelmében a megy. gazd. egyesület elnökségéhez tiszteletteljesen beterjesztetett, ezt tovább taglalni inni tarthatom feladatomnak: de vissza kell ntanitanom azon vádat, hogy ez azért történt, „mert reá mutatott a devecseri gaadakör privilégiumokat kö­vetelő túlkapásaira, lerontotta a leplet a közjó rovására a partiknlarismnsra törekvő szándékáról", hiszen a gazdakör nem kö­vetelt semmit, csak saját jól felfogott ér­dekeinek tudatában, a múlt ii év alatt gyűjtött tapasztalatainak nyomán, mint külön megerősített alapszabályokkal bíró gazdakör a megyei gazdasági egyesület­tel ujabb 1; évre tervezett csatlakozás pontozataiban meghatározta a feltétele­ket, melyek alapján társulni - csatla­kozni óhajt: a megyei gazdasági egye­sülettől függött azokat elfogadni vágy­éi nem fogadni, az elfogadás esetében a csatlakozáa megtörténik, az einem foga­dás esetében Isten hoatzadoi mondva, a legszebb bt'-ki'-beii. testvt'ries szeretetben működött volna •• két egy czélra törekvő testület külön-külön, versenyezve egy­mássá] a közgazdászat terén kifejtendő nemes haza Has törekvésekben. Legyenek tisztelt uraim igazságosak a vallják 1»- őszintén, nem mi voltunk-e azok. kik kérve kértük a 6-iki közgyűlé­sen, bocsássák szavazás alá az általunk beterjesztett csatlakozási pontozz tokát, el­fogadtatnak-e? igen? vagy nem? hiszen a csatlakozás felett határozni hivatva volt a ii-iki közgyűlés, mert a tárgysorozat 2-ik pontja volt a „devecserrídélu gazda­kör"-rel való csatlakozáa. S midőn Szabó Imre indítványozta, bogy e kérdés eldön­tése egy népesebb közgyűlésre tartassék ül. nem mi voltunk-e azok kik ismét kértük, ne halasztássék el e kérdés feletti határozat, mert az elnapolás megbénitó­lag hat gazdakörünk működésére; meg­hallgatták kérésünket? nein! Továbbá ha tisztelt uraim igazságo­sak akarnak lenni, mondják meg őszin­tén, hogy azok után a mik történtek, miután a regi csatlakozás ideje lejárt, az ujabb csatlakozás létre nem jött, a a de­vecseri gazdakör ennek következtében megkezdette mint önálló gazdakör műkö­dését, mit hivatalosan az egyesület elnö­kéhez intézett átiratában tiszteletteljesen tudatott is: lehet-e komolyan, a nélkül, hogy nevetségessé ne tegyék magukat, nyilvános lapban ezeket írni : -megva­gyunk győződve, lmgy közgyűlésünk az előzmények után maga fogja testéről le­vágni az üszkösödni éa száradni készölő galyat"? Ena» ugy tudom hogy csak azi lehet a fáról levágni, a mi még rajta van. Végre uraim, mire való azonnal elitélni azt a galyat? mire való egy testületet száraz­nak — holtnak nyilvánítani akkor, mikor még él. s hogy él? est önök bizonyítják legjobban az által, hogy velünk foglal­koznak, velünk tárgyalnak! . . pedig áll még mindig a közmondás „élőknek élők az o barátjaik" . . . Több logikát tisztelt uraim éa kevesebb elfogultságot és írigy­Béget, olvassák el kérem Bee Jenő urnák a február havi közigazgatási bizottsági ülésen beterjesztett jelentését, és nyugod­janak bele. Nunc vi-nio ad viriini fortissimum • iiii conculcavit Leoném et draconem. Vá­laszolnom kell Hciiiu-11 Károly urnák is, a második közlemény beküldőjének. Min­denek előtt tudatom, bogy mindazt, amit közleménye elején Archimedesről, Angli­áról és Német országról ir. azt mi a ha­todiki kösgyülésen megyénk ékes aróló kedves alakjától Szabó Imre úrtól el­mondva hallottuk: és csak gratulálok ön­nek, hogy dacára annak, miszerint a Vesz­prém megyei székház és a Világos puszta KÖZÖtt telephon összeköttetés ez ideig még nincs, mégis oly hűen tudta vissza adni aha todíkí közgyűlésen elmondottakat. Igaz. hogy akkor, midőn ezen latin mon­dat : „Magna ingenia conveniunt." meg­született, még nem volt telephon, no de ma nincs is már értelme ezen latin mon­datnak, mert a telephonok e mai korában elég annak pótlására egy teljesen kifej­lett fül. „Komolyan felmerül a kérdés: tulaj­donképen mely érdemek adják meg a gazdakörnek a jogot az egyesülettel szem­ben ily követéssel fellépni. u Ezt kérdi I Hennefl ur nagy pathossal. Pedig mily könnyen megtalálhatná reá önmaga is a feleletet, ha ismerné a Devecseri kör alapszabályait. Hát az csak ugy van Hennell ur, hogyha két. egymástól független, de ugyan­azon közérdekű célra törekvő testület váll­vetve óhajt működni, nem megy neki egyik sem blindre, hanem kölcsönösen megalkotják a föltételeket, vagy pontosa­tokat, azokban mindenik iparkodik saját érdekeit megvédeni és biztosítottnak látni; s ha a föltételek kölcsönösen elfogadtat­nak, megvan a csatlakozás, ha ellenben a diflérentiák kiegyenlitethetlenek, a csatla­kozás nem jő létre, s mindenik testület folytatja tovább működését külön és külön. A devecseri kör megtette ajánlatát a megyei gazdasági egyesületnek a csat­lakozásra, a meghatározta a csatlakozás föltételeit, ez neki alapszabályai értelmé­ben teljesen jogában állt. ha most a csat­lakozásban ajánlott feltételeket a megyei gazdasági egyesület el nem fogadhatja, nem marad más hátra, minthogy a gazda­kör ismét, mint ezelőtt hat évvel önál­lóan fog működni. A gazdakör nem kö­vetel, eldiez neki joga nincs, de ajánl feltételeket, mihez teljes joga van. De mi ez Hennel ur?- Találkozhat­nak emberek, a kik a czinn-n. mert a köz­ügynek, saját gaztlatársaiknak és a szeré­nyebb kis gazdák érdekében talán egy ál­lat és termény kiállítás rendezésébe folv­nak. vagy mert a közgyűlésen megjelen­nek, a piczike munkáért, fáradozásért 2 forint alamizsnát elfogadnak." Mi ez. kérdem ismételve Hennel urat? Magyarázza ki magát, kik azok az embe­rek, kik két forintért szolgálják a köz­ügyet, vagy két forint alamizsnát foga-I­nak el azért, mert a közgyűléseken meg­jelennek ? Nézze meg a kéziratot, tahin Ott nem ugy áll? Tahin rosszul lett le­másolva aa eredetiről? mert azt csak nem feltételezhetem, hogy Benne! ur annyira megfeledkezni tudjon a tisztességről, bogy vádakkal és pedig gyalázatos vádakkal sújtson oly egyéneket, kik e téren hozzá­férhetetlenek. Nevezze meg azokat, kiket az említett Jtmlterrk" alatt értett, mert fe­lébb is. alább is közleménye egész ló]vá­rnán mindig a devecseri gazdakörről be­szélvén, azt kell következtetnem, hogv a gazdakor tisztikarát, vagy igazgatói vá­lasztmányi tagjait, kik megszoktak je­lenni a közgyűléseken, érti a két frtoa alaniizsnások alatt: megvárom, hogv sa­ját reputatiója szempontjából, magyarázza ki SÜgát . iin-rt ha csakugyan az volt szándéka, mit sorai jelezni látszanak, hogy gazdakörünk tisztikarát. vagy igazgatói választmányi tagjait értette a két forin­tos alaniizsnások alatt, ugy ki kell rövi­den nyilvánítanom, hogy az. ki ok nélkül éa bizonyítékok nélkül így sérteni képes, az nem írhatja zászlajára jelszóul : tisztes­ség, ntüveltség. „Sajnálunk egyet.- írja tovább Ben­neil ur -hogy tiszteletreméltó, közbecaü­lésben álló. tiatal elnöküket belevonták a játékba, hamis iiiforniatiókkal megnyerték ügyüknek és sajnáljuk kétszeresen, bogy oly egyén befolyásolta fiatal elnöküket, akinek állásánál, hivatásánál fogva szent kötelessége lenne a felebaráti szeretetet hirdetni, az emberek között a békét ápolni és e helyett üszköt dob egy. a közügy érdekében létesült testületbe, hogv azt működésében megbénítsa. Bizonyára nem gondolta meg a következményéket, csak hiúsága éfl dicsvágya sugallatát követte." No Inít t. Benne! ur, ön igazán nem gondolta meg. hogy mit ir a papírjára. Gfasdakörünk t. elnöke (ír. Esterházy Fe­rencz ur nem az az egyén, ki oly hirte­len bevihető volna valamely játékba, nem az az egyén, ki más lábán szokott járni, s nem az az egyén, ki hamis informatiók­kal befolyásolható. Többet erről, mert ma­magas személyiségével veleszületett sze­rénysége tiltja, nein irhatok. Csak any­nyit kell még megjegyeznem, hogy ugy látszik ön akkor is tisztelet b-n. mikor hí­zelegni akar. Ami pétiig azt illeti, hogy mi az én kötelességem, hogyan kell hir­detnem a felebaráti szeretet éa hogyan kell ápolnom a békét ? ehhez jobb, ha hozzá nem szól, ugy sem ért hozzá: sok­kal jelesebb tanároktól tanultam én nn-g. mik köteluicini. lmgy sem azokat most il­letéktelen éa hozzá állásánál és hivatásá­nál fogva éjien nem hivatott egyéntől kelljen megtanulnom. Nagyon sajnos volna reám nézve, ki már 2ö éve működöm a lelkipásztorkodás terén . ha azt kellett volna bevárnom azok megtanulására mik kötelességeim embertársaimmal széniben éa mik kötelességeim a szeretet és béke terén — mig Világos pusztán feltűnjék egy eddig ismeretlen genie. B mint az ég­ből lejövő világosság terjessze sugarait az eddigi tanítók, hitoktatók éa bdki­páaatorok felvilágosítására. Biz Isten, sajnos lett volna ez ideig állapotom, s hiszem meg sem is tarthattam volna azon tért. azon működési tért. melyen étidig szorgoskodtam. Hanem én tanácsolok önnek valamit, hiszem tanácsom önre nagyon hasznos lesz. járjon, többször templomos, hallgassa vé­gig akár mások akár az ón jiredikaezióniat. s megfogja tudni, s meglóg arról gvö­zödni, bögt 6-™* kath. papok ismerjük kö­telességeinket, hogy mi hivatásunk teljes magaslatán állunk, s hogy nekünk nincs más csillagra szükségünk, mint mely felr ragyogott ezelőtt •> ezerévvel Betlehemben. Azt is mondja Hennel nr „hogy dics­vágya és hiúsága sugallatát követte/ s ezt bűnül réija fel. Különböztessünk egy kicsit a d osvágy és dicsvágy, hiúság és hiúság közt. Van nemes dicsvágy és van nemes hiu ság és ez nem bűn, ez erény. Persze ezt Hennel ur nem akarja tudni Igen Nekem is van dicsvágyam, szolgálni a közügvnek teljes erőmmel, van hiuságoni. megvédeni a reám bízottakat tehetségem szerint. Ha ily dicsvágyat és hiúságot értett Hennell ur fenn idézett mondatában, úgy fogadja köszönetemet, viszonzásul azt kívánom, adjon a Mindenható önnek is hasonló dicsvágyat és hiúságot. Noszlop, 1«90. február 11-én. Sz-ciutVt S^viácí-, plébános, gazdaküri titkár. A jogvédelem érdekeinek előmozdítására irányuló hivatásunkból folyó " kötelességet vél­nénk mulasztani, ha részünkről is meg nem ragadnánk az alkalmat, hogy a tekintetes t- 1 vényhatóság figyelmét e nagyfontosságú kér­désre irányítsuk s Győr szab. kir. város ein i­tett megkeresését jóakaratú bölcs megfontolá­sába ajánljuk. Felesleges munkát végeznénk, ha a te­kintetes torvényhatósági bizottság alétt akar­nánk vázolni azon előnyöket, melyek a vár­megye közönségére a győri székhely elfogadá­sával hárulnának, mert sértő volna fel is téte lezni, hogy a vármegye közönsége ép oly jól ne ismerné és méltányolná igzságügyi, aőt közgazdasági érdekeit, lakosságinak kényelmét a konnyü hozzáférhetés megbeesülhetlen ked­vezményét, mint akár ezen kamara s ezért csu­pán azon körülményt kívánjuk kiemelni, le az esetben, ha Vess prém vármegye a budapesti kir. ítélőtábla kebelében nein mai adhatna — a miuthogy ez alig is lenne elérhet5 — rá­nézve Győr anuálinkább a legelőnyösebb tőtöT­vényszéki székhelyet képezné, mert előrelátható, hogy a györ-veszprémi vasút kiépítése hosasbb ideig már nem késhetik s a vasút a vármegye egész területét ily kedvező közlekedési vi­szonyba hozná Győrrel, mint a milyenben je­lentékeny része már most is van. Ezek után egyszerű bivatkosással - 1 • legen pártolva Győr szab. kir. várónak iaeg­koresését tiszteletteljesen kérjük a tekintetes törvényhatósági bizottságot, bogy az említeti feliratokat hathatós támogatásában részesíteni méltóztassék. Kérésünk ismétlése mellett hazatias üd­vözlettel vagyunk a Tekintetes törvényhatóság bizottságnak A győri ügyvédi kamara 1890. évi feb­ruár hó 8-án. kész szolgái ©z. É&zlic&aij ódvl; y. It.« elnök. í&azcaci 9%Msta >. It. titkár. A győri ügyvédi kamara Veszprém vármegyéhez. Tek. Törvényhatósági bizottság ! A királyi ítélőtáblák felosztása küszöbén lévén, Győr szabad kir. város jól felfogott saját érdekéből, de egyúttal azou terjedelmes vidék érdekét is szem előtt tartva, melynek közle­kedési viszonyaink közös vidék forgalmi köz­pontját van hivatva képezni, nem riadt vissza erejét majdnem felülmúló áldozatokat ajánlani fel, hogy egyik fötörvényszéki osztály kebelé­ben nyerhessen elhelyezést, s ezáltal a tekin­tetes törvényhatóság közönsége részéről is köny­nyen hozzáférhetővé tótessék. Az ebben rejlő érdekközösség indította Győr szab. kir. város közönségét, hogy f. évi január hó 28-án taitott közgyűléséből 17/890. szám alatt kelt átiratával teljes bizalommal for­dult a tekintetes törvényhatósághoz, kérve ez irányban az országgyűlés képviselőházához s az ország kormányához intézett feliratainak támo­gatását. Észrevételek a hely teli rat':: kérdéshez. Mióta elháríthatatlan ténynyfe bizonyult, hogy Dr. Breuer Salamon végleg elválik attól az állástól, melyre a helybeli izr. Intkösséfj bi­zalma ezelőtt tizennégy évvel emelte és .M.i'i a melletti Frankfurtba megy. a helybeli rabbi kérdés komolyan foglalkoztatja az illetékes éa illetéktelen korokét. Az ügy fontos volta szük­j ségessé teszi, hogy a helyi sajtó is vele fog­lalkozzék, hogy illető körök a közvéleménv t ismervén, mindazon erveket fontolóra vegyék, melyek egy rabbi állás betöltésénél felekezeti és col taralis aaempontból mérvadók. A rabbi állás betöltése tekintetében a hitközségben két ellenkező vélemény nyilvánul Mig az egyik párt a Schtnerliug-léle várakozó álláspontot loglalná el, a másik olj égetőnek i tartja a kérdést, hogy a rabbi állás mielőbbi betöltését sürgeti, követelvén, hogy a válasz­I tás még Dr. Breuer ittlétekor .és kizremüko­I désével történjék. Y. lapok felekezet nélküli jellege folytán e sorok czélja nem lehet az egyes állítások és feltevések helybenhagyása vagy caáfolata, ha­nem a belöltés eshetőségét szem előtt tartva, azon személyi tulajdonságok és .szellemi képes­ségek megbeszélése, melyek a mai korban egy az idő niveauján álló zsidó lelkésztől, itt l J ,i pán különösön egy Dr. Ebener utódjától fel­tehetők. Figyelembe kell tehát vennünk dr. Breuer személyi tulajdonságait és rabbi minő­ségét és méltányosan és igazságosan itélni ti­zennégy évi működése és sikerei lelett, hogy ezekből levonhatók legyenek a további cvnsek­vencziák utódja megválasztatása tárgyában. Dr. Breuert illetve senki sem tagadhatja, hogy mocsoktalan jelleme mintegy napfényként tün­döklött hivei előtt, hogv lángeszű fejtegetéseit egyaránt bámulták itju és agg kartársai mind széles e hazában, hogy széles tudománya hó­dította és gyönyörű szónoki'előadása elragadta volt a tudós és tudatlan hallgatót, nemcsak helyben, hanem mindenütt és mindenkor, a hol és mikor szónokolt. Fáradozott nagyfootosaág I actnalis es általános érdekű eszmék létesítésé­ben és első müve volt egy felekezeti középis­kola felállítása, melynek czélja lett volna a hazának vallásos polgárokat, művelt zsidókat nevelni, alajja lett volna a valódi megeson­kitatlan ősi hit és a valódi igaz, humán keji­zettség. Ha e tekintetben nem mutatta fel a kívánatos sikert, azért nem öt, hanem a viszo­nyokat és viszályokat kell okoznunk. Igaz, hogy a régi hagyományokhoz ragaszkodott, de azt csak senki sem róhat ja fel hibának, mi­dőn egy Szász Károh-, ezen országszerte elis­mert tudós és felvilágosodott főpap csak minap kijelentette, hogy a régi hagyományhoz vak­ragaszkodás az erőnek leggazdagabb forrása éa a haladásnak legbiztosabb utja. Azon tizennégy év alatt, melyeket Dr. Breuer hivatalában eltöltött, voltak a helybeli izr. hitközségnek sok zivataros napjai, elv és érdekharezok vívattak egyházi és iskolai téren de ö megállt helyén — piaekofc koz.-tt is — és személyes érdekei hátratételeivel becsülete sen igyekezett kötelességét teljesíteni, küzdött a jóért folytonos következetességgel, erélylyel, részrehajlatlansággal, igazsággal és bátorsággal, mig győzelmet nem aratott, de nem maga ré­szére, mint inkább a közügy, a közös beké, a vallásos intézmények ép fenntartása érdekében. A zsidó hagyomány értelmében tulajdon­kéjben nincs is zsidó jiaji az egyházi functiók végzésére, de van rabbi, az az tanitó, még pe­dig néptanító, a szó legszorosabb értelmében. Az ö hivatása a vallási érzelmeknek ájiolása és megőrzésében és annak szellemében vég­zendő tanításában áll. F utételeztetik róla s legtisztább jellem, tiszta, lankadatlan vallásos­ság, jártasság a zsidó theologia tág mezején és alapos ismerete a világi tudományoknak. Az egyoldalúság itt is mint inindeuben megbo­szulná magát. Azt pedig még Dr. Breuer el­lenfeleinek is be kell vallaniok, hogy benne mindazon tulajdonságok és szellemi kej>ességek egyesültek, melyek őt méltóvá és hivatottá te­szik a legnagyobb rabbi állás elfoglalására, azon kivül nyilvános, családi és bensii élete példaszerű, hazaszeretete kifogástalan. Hiába fáradozik az elfogultság az ellenkezőt állítani, bebizonyítani nem fogja soha és senki. Ittléte egész ideje alatt legtöbbnyire magyar lapokat sa műveket olvasott, nem volt közönyös a ma-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom