Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-12-07

XVII. évfolyam. j 49. szám Pápa, I890.deczember7 Megjelenik in i nd e u v a s a r n a p. Közérdekű sürgős közlésekre kDIOMkint r f n d k i \ üli számok is adatnak ki. I Yrmentetlen levelek, cs:ik ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt k ö z 1 e m é n y e k a lap szerk hivatalába kttldandfik. *.V. 1

—VX Előfizetési dijak: Kgy évre <i frt - Fél évre 3 frt. Negyed évre I frt 5U krajezár. — Egy szám ára 1 ő kr. Hirdetések Kgyhasábos petitsnr térfogata után 5 kr, n vilttérben 80 kr. A díj előre fizetendő. Ilélyegdij mindig külön száinitatik. Az előfizetési dijak s Ii i r <1 etések a h|i kiathi iii\aial;tha (tíolilhertr (iyula JN^ papirkcreskedése. lőtéri küldendők I

1 á p a v a r o s hatóságának cs 1 ö b b pápai, n p ág a - v i d é k i eg^ves ü 1 c tpek megválasztott kö/Jöiiye. .\ |i.í|i;ii artézi tut, A táros pénzügyi bizottsága folyé hé' 4-ilikéo vizsgálta meg az artézi kut i' iiatasáuak. eddig emlckkiadásb in vezeteti számadását. A számadás helyesnek találtatván kitűnt, hogy ;i fájilali'iii nein sikerült vállalat a városnak 14.4:14 forint «17 krajezárjáha került. K/én összegből 4341 frt H4 krt a SSSgyi adott az IMI. M. és s:$-dik évi kat'iiiabes/.állá.siilási pótlékból, a többi kefult azon összegből, melyei a rároi hatosaira községi pótlékban kivetett. K> pedig l8SS-ra 5616 frt SS krt. 1889-re pedig 5000 írtai De a ss-diki kivetésből nem folyt he 540 frt. s való szini;. hog] az 1889-ik évibd is kint martul ennyi. Tekintve tehát a pápai házak számát, a/ elfiirt 14.434 forintból esik Bunden házra, kicsit nagyot egybe véve, mintegy 1'» 11 frt. No ezért nem érdemes olyan nagy lármát csapni, mint • zt némelyek tették és teszik. Bizony pedig miatt igen sokat kellett és még kell hallani SZOS buzgó városi tanácsnak és képviselőknek, kik a város javát el "mozdítani, különösen a lakosok igésaségj állapotai jobbítani akarták az által, hogy ecy artézi kut furatását Stegkisérlettek. Az irtási kut létesítése nagyon hasonlít valamely bányatennény föltárásához es annak kiaknázhatóvá tételéhez. Hány vállalkozó van, ki a bányatenuény kutatásához engedélyt kér és szerez? hányan megkezdik azt, s mire a költséges furatasokkal sikerül a bányatennény föltalálása, nem sikerül annak föltárása oly módon, hogy a bánya növelése lehető is legyen, vagy a föltárás kedvezőleg megtörténik, kedvező jelenségeket is mutat, ennek folytán a mivelés alá • télhez megtörténnek a költséges beruházások, a kiaknázás kezdetét is veszi, s a bányatennény csakhamar kiürül, az én-zér vagy a telep megszakad, s ezzel vége az eddigi tetemes költségeknek, s ki volna azon balgatag, ki ezért a kezdeményezőt, vagy vállalkozót elitélné'! Hánv uralkodó és hány hhvs hadvezér kezdte hadjáratát a biztos győzelem reményében és elbukott, — hányszor veti el az ember a ssajgot In aratás reményében és vetése eljmsztlll! Hogy a pápai' artézi kut nem sikerült, annak nem a város hatóságában rejlik az oka. hanem a szakértő véleményében, mely szerint 8 is. minden nagyhírű tudománya mellett is. tévedésben volt. A város hatósága elég óvatosság é> körültekintéssel járt el, mielőtt a vállalat kiviteléhez fogott volna. Kikérte az • téren országos s'd európai hirii Zsigmondi véleményét. Kz a környéket megvizsgálván, a városhoz adott véleményes jelentésében azt mondta, hogy vizünk mindenesetre lesz. mely l'eljü anynyira. amennyire a szükség kivánja. s határozottan mondta, hogy legkevesebb 14o. legtöbb 200 méter mélységre, elérjük azon nagy vizmedenczét, mely a Tapolcai folyat és a Bakony vidéki forrásokat táplálja. Ktitniesterünk tehát Zsigmondi véleménye alapján legfölehh 900 méterre számítva rakta le csöveit. Azonban a följövő viz mintegy 360 méter mélységen jelentkezett, de csövei akkorra annyira elszükűltek, hogy már még egyet alkalmazni nem lehetett, a bent levő pedig kivehet3 nem volt, s igy noha a viz már vékony sugárban folydogált ki. a munkát abban kellett hagyni. Egyébiránt Pápán ez már nem az eis i eset, igy járt a hanninczas években is. Figyeljük meg azonban a latin példabeszédeket, melyek azt mutatják, hogy regelten is történtek ilyenek: Ostac trinuni perfectum, — Qui perdidit numeruin, incipiat iteruni. Az első tét elvesztése még nem végleges csapás. Lássunk tehát tijra. jó viz után, de most már ari s mód o n. o nyola községek tartoznak, az elhalt Sarlay Ignácz ludyett. választási elnökül felkéretett Hermán János ; . A teési választói kerületben a hol Borik Dániel lemondott és a hova Teés, Olaszfals és Csernye községek tartoznak, választási elnöknek felkenetett EtifferNándor : A Bakony-nánai választó kerületben a hol Baly Kálmán m. biz. tag mondott, le és a hová B-Nána. .lásd és Csótány köaaégek tartoznak, válásatási elnökül felkéretett Hegedüs Pál, végre a liízi-i választó kerületben a hol szintén Csiba Károly lemondása folytán van üresedés és a hova Lázi, Gyiróth, Péterd es Yarsány községek tartoznak, választási elnökül felkéretett Molnár István. közművelődési egyesületbe mint örökös enyingi járás területeié Bibi- Dénes ni. tag belép és mint ilyen looo forintos biz. tagok megválasztattak. alapítványt tesz. A varmegyei közigazgatási bizottságnál gnif Este r h á z y Kerencz. Ihász Lajos, KemeneS Kerencz, dr. Ke. Hesse y Pongrácz és id. Purgly Sándor biz. tagok megbízatása lejárván, a BSOSl llleglieve/ettek ás 1891 és IS

(

J2. évekre ismét ineg\álasztattak. olvastatott Oyőnrármegyének azon átirata, nielylyel tudatja, hogy a gyomoréi vasúti álloinásho/, vezető Téth-gyöinörei utat a törvényhatósági utak soriba felvenni hajlandó azon esetben, ha A tenyészmének vizsgálatára hivatott bizottságok kiegészítéséül a veszprémi járás területére rendes tagokul Purgly Pál, a zirezi járás területére rendes tagul Bezerédj Kajus, ugyan ide póttagul He noz Tamás megválasztattak. (Folyt, kov.) — Megyebizottsági tagválasztás lesz folyó hó 22-én és pedig a Pápa városi II. alválasztó kerületben az elhalt Vikár Kálmán helyett. Választási elnökül a törvényhatósági közgyűlés által felkéretett Galamb József; A caóthi választó kerületben a hová Csóth, (íecse. Marezaltö. Nyögér és VaMegyei közgyűlés —- ÍS90. évi iliczrmber hó 1-én. — I i r ó f K s t e r h á z y Móricz főispán a gyűlést megnyitván, üdvözli a szép szálúban megjelent megyebizottsági tagokat s mid MI kéri, hogy SZ előterjesztendő ügyeket szokott higgadtsággal es körültekintéssel tárgyalni szíveskedjenek, egyszersmind jelenti, hogy az ülést megél zőleg a szátnonkér i Székel megtartotta és ezen alkalommal meggyőződést SZOTzett arról, hogy a vármegye tisztviselői kötelességüknek pontosan eleget tesznek. Dr. Bezerédj Viktor ministeri tanácsos és m. biz. tag indítványa folytán kimondta a vármegye közönsége, hogy a vármegyei gyáitipénztár tartalékalap egy részének felhasználása mellett egy megyei árvaházat fog létesíteni és ennek keresztülvitelére az alispán elnöklete alatt Ányos László, dr. Fenyvessy Ferencz, gróf Esterházy Ferencz, Günther Adolf, Keinen es Ferencz, Keaessey Károly, Kovács Imre, X ég e r Ágoston, Osváld Dániel, dr. Uf áry Ferencz, dr. Pillitz Benő, id. Purgly Sándor. Buttner Sándor. Szabó Imre és Takács Ádám híz. tagokból álló küldöttséget választott. Szabó Imre, dr. Bezerédj Viktor, Néger Ágoston, Ányos Kászló, Barthalos István, Ssalatkay István és dr. Kenyvessy Kerencz 111. biz. tagoknak indítványa folytán, kimondta a közgyűlés, hogy vármegyénk a dunántúli Egy újabb vívmánya az orvosi tudománynak. Dr. Koch berlini orvos tanár legújabb találmányával, vannak megtelve a lapok. O dominálja ma a helyzetet, kiállnak veszprénivániiogyei folytatáss is a i szor

i

tv

án még a politikát is - pillanatra thatéságj utak sorába felvétetnék, tu- - a maga rovataiból. A közegészségügy datja továbbá, hogy ezen ügynek további kétségtelenül egyik legfontosabb közértárgyalására az alispán elnöklete alatt <l;ke a társadalomnak. Minden újabb ta, • * i iiii í • !-• í- lálmány. mely közelebb hozza az esabeegy bizottságot küldött ki. Kimoiidia a , 3 „ , , , ~~ ... » rekel annak lehetőségéhez, hogv magukat varmegye közönsége, hogy hajlandó, ezen a |)lWJ5tito betegségek ellen megvédhessék: utat a thatéSági utak BOrábs felvenni és egy nagyra becsülendő vívmánya a tudoez irányban Győrvármegyével a további mánynak. Egészen érthető tehát az az módozatok megállapítása végett az al- ' élénk érdekeltség, melylyel a világ dr. Koch ispán elnöklete alatt Ihász Lajos és • fölfedezését a tuberkulosisnak beoltás Sz a b a d h e g y i Kálmán m. biz. tagokat, valamint Horváth Lajos és Szőnyeghy Alajos járási f őszi • Iga bírákat küldi ki. A sorozó, bizottságok polgári elnöaz 1891, évre megválasztattak: a devecseri. pápai, Pápa városi és általi gyógyítását — minden oldalról fogadja: ó's sarándokutra kél, hogy lássa és csodálja ezen korszakotalkotó találmány nagy nevű szerzőjét. Mi sem kicsinyeljük a tudós német tanár által közhitre jutott kísérleteknek eredményét : nincs is jogunk azokban kételkedni: habár tudományos kísérleteinek zirezi sorozó járások területére Véghely | sikerében bizonyos tartózkodással bizunk. Dezső alispán, a veszprémi és Veszprém j miután maga a feltaláló is, csak feltétevárosi sorozó járásra Kolossváry dó- M«» 'gér annak kedvező eredményt, mi• .... .. doni maca sem bízik abban, hogy ott ahol zset megyei főjegyző, az enyingi tárasra , , , ... . j, J , * a tuberkulózis mar bizonyos stádiumot pedig PlSCher Károly .... biz. tag. | „^1*,,,,^ megmenthetné a beteget. Az igazoló, válaszillány tagjaivá az Tehát a szer hatása egyes helyi vér1891. évre megválasztattak: Csolnoky ! pangásból eredett bajoknak a gyógyitáLászló, Fischer Manó, dr. Kenessey ! Siira szorítkoznék tulajdonképen; s a Pongrácz, dr. öváry Kerencz és dr. Pillitz Benő, főispán ur ő mltsga pedig ezen bizottság elnökévé V o g r o n ic s Antalt, tagjaivá pedig Barcsa Kálmán, dr. Kehérváry József és Kerenczy Károly m. biz. tagokat nevezte ki. A lóavató bizottság elnökévé az 1891. évre a veszprémi járásra és Veszprém város területére Kakát Mihály, a pápai járás és Pápa város területére Koller dános, a devecseri járás területére afartonfalray Pál, a zirezi járás területén Hunkár Sándor, az jövőnek hagyja fel, ha képes lesz-ó magán a valódi tuberkulózison segíteni s azt elhárítani. — Ami a kétséget e részben a gondolkodó ember előtt felkeltheti, az a körülmény: hogy dr. Koch szerével a tuberkulózis bacillusokat pusztitje el csupán; tehát az okozatot távolítja el, és nem magát a betegség alapokát. Miután a fölfedezett bacillusok nem okozói a nyavalyának, de megfordítva: a tuberkulózisnak egyik jellemző terménye a bacillus. Ha tehát dr. Koch rendszere csak az okozatot pusztítja el, de magára a betegséget szülő okra nem hat ki: ugy a recidivától méltán félhet a beteg. — A T Á R C Z A. SZIBÉRIA. — liopdarioff Iván etán. — Világtalan éjjel lesz a nap is itten; ('sapásiból sejtjük, bogy megél az Isten. Mig sajog a vert seb. a veszett gög tombol, Tenyerünk kisebzik a kinos robottól. Kojtói mérget lehelt legünkbe a zsarnok, Lánczczá kovácsolta kezünkből a kardot; AMI ingó lábunkat bilincsbe verte bár — Lelküiik büszke szárnyát nem törheted le [czár! Ezer gyilok őrzi, ezer magas bástya, Márványpárkányáig kifárad a kánya . . . Mit félsz, miért remegsz biztos odúd alján Hörgő mellünk fáradt vonaglását hallván P! Elfonnyad, lesárgul a börtön virága. Tört. szemére éjt von nehéz, dohos árnya: Marad itt—ott élő gúnyjául a létnek. Hervadó, halódó, szélhanyta levélnek ... Lesz még tavasz, lesz még, óh én hiszem, [érzem. Kikel a vetőmag, pusztán, erdőn, bérczen. Lelkünk vágyódása behinti sugárral, Tömlöczmélyböl kitör, zeng a szabadságdal ! Fojtott sóhajtásunk átokká szilájuk Kicsap a sánczolt ár föltartózhatlanul: Mire daezos sarud fönhéjázón gázolt: Széjjel sózzuk mi azt a rozoga zsámolyt! Aczélunk, önsebünk marta vérrózsáját Beragyogja fénynyel az aranyszabadság! ííyilkos éj időn is örök nappal lángol. Nem lesz az Úristen olyan meszsze távol! 5>ontox $rcx&ncz>. A leuiondólevél. ív. Majd összeszedvén erejét kevés vártatra igy folytatá: „Azóta íolyton keresem öt, hangját vélem hallani, roknszenves és a szenvedéstől még büvölőbb arcát láthatni, de mindez csak álomkéj), mely, mint a lázbeteg álma, kifakadásra késztet, s enyhület helyett még fáradtabbá teszi tagjaimat. Sokszor azóta ábrándjaimban elme' rengek, majd felocsudok s a keserű válóra ébredek. Ez tört reményeim egyetlen íoszlánya. Ez sorsom, Frigyes; képzelsz-e boldogtalanabbat e világon, mint én?" Itt elhallgatott, talán mert a fájó érzés zokogásban tört ki. — Teljesen méltányolom szomorú sorsodat kedves Gyulám, mond vigasztalólag Frigyes, de csendesülj meg egy kevéssé, a véletlen szerezte ezen állapotot, a véletlen fogja azt jóvá tenni. Titkosak a végzet utai s ember ne merészeljen azoknak gátat vetni. — Nem ismered akkor Frigyes a sziv kinjait, melyek égetőbbek, mint bármely más fájdalom. Ezek gyógyíthatók, az, az talán csak a sirban lel enyhületet. — Nem kérdezted nevét s lakóhelyét ? — Épen az a különös, hogy bár heteket tölténk együtt, többet én nem tudhatók, mint keresztnevét, s hogy árva s nagynénje van egyedül. Frigyes gondolkozni kezd. Janka s Klári név? tűnődik magában. Végre is sikertelen minden, s igy kezdi a szót: — Azt hittem édes Gyulám, hogy a séta és csevegés felvidítja lelkedet, de csalódtam, mert nemcsak reád, de reám is csak sujtóbb hatással volt. Egy hur rezgett ltieg szivemben megható történeted hallatára, azt hittem már róla, hogy rég elnémult, fásulttá lett a sors, a végzet, a kérlelhetlen változhatlan által, s most érzem, hogy érzékenyebb, mint midőn teljesen elpattanni véltem. Sajátságos ez érzemény, mely mindig jobb jövőt remél, s a lehetetlenség határánál is remény közt hal el. A zord akarat karja alatt elnémul, s azt hiszed örökre? tévedsz ; azért, hogy még hatalmasabb legyen, s a sikertelen küzdelem felett kaczagni tudjon. De csitt! Fellángolni érzem, eloltani egy élettel lehet. Szivedet keblemben érzem, tudom mi a fájdalom. — Talán te is kiszenveded a földi kínok tengerét Frigyes ? kérdi Gyula a bajtárs résztvevő szavai által mintegy megkönnyebbülve. — Jobb hallgatni, barátom, némelyérzelemre a feledés fátyla illik legszebb takaróul; jaj annak, ki kandi szemmel meggondolatlanul fellebbenti azt, merészségét örök nyugtalansággal fizetné meg. Ugy hát fejezzük be, mond Gyula, összes vigaszom to vagy, mert benned bajtársra akadtam. Isten veled. A két barát elvált egymástól. V. Gyula egyenesen haza felé tartott; gondolatai önsúlyként nehezedtek máskor könnyed lelkére, s egy-egy pillanatra •'•lesen hatott a képzelet által visszaidézett egy-egy mozzanat nizzai emlékeiből, majd elborult lelkére egy-egy remény csillogott, hátha fellelhetné még valahol azt, kiért rajong. Haza érkezve a munkához fog s bár máskor oly könnyedén folyt kezében a munka, most, mintha gondolkodni is fárasztó volna, alig tud foglalkozni. Alig pár óra telhetett csak el, midőn ismét Frigyes jő lakására s sokat jelentő szavakkal kérdi Gyulától: — Hallottad, barátom, az újságot, mi történt? — Csak nem lelted fel szivem egyetlen bálványát? — Más cz egészen, barátom, mond fuldokolva Frigyes. — Beszélj hát szaporán, sürgeti Gyula, kit Frigyes újsága nyomott hangulata mellett is érdekelni kezde. — Elmondom azonnal, csak lélekzctet veszek. — Hallom, beszélj ! — Tudod, fog hozzá Frigyes, bogy boldogult jó barátom, a névre nincs szükség, egyetlen örökösének gyámjául kért fel. Nehéz szerep, főleg ha nő a pártfogolt. En e tisztemben hűségesen eljártam, sőt kissé többre is vállalkoztam, a menynyiben, a házassági közvetítő szerepét is vittem. Az atya óhaja nem volt előttem ismeretlen, ón pedig sokat, de sokat beszéltem a lánynak, hogy adja kezét a választottnak. A lány azonban mindannyiszor nemmel felelt, miáltal tervem dugába dűlt. En fel is hagytam egészen a dologgal, de a jó rokonok nem tágítottak. S képzeld mily megoldást nyert a dolog, Irsay, a választott, nem tudni mi okból, hirtelen meghalt. Beszéluek szélhüdésröl, sőt öngyilkosságról is: de mindezt kipuhatolni a törvényszék dolga lesz. — Meglep a hir — mond Gyula, Irsayban jó barátomat vesztettem, — nösülési szándékáról pedig már régen, hallottam. Hát ismerted öt? Kérdi Frigyes érdeklődve. -— Régóta mint példás hivatalnok áll szemem előtt. — Ugy hát gyanú nem foroghat fen ? — Az igazság majd felderül. — A te tiszted lesz barátom, mondja Frigyes, s gyorsan távozik. VI. — Bianka édesem, te árva vagy, jó atyád elhunyt, anyád helyét pedig én be nem tölthetem. Boldogult atyád éihaja az enyém is, ne légy makacs ; Irsay előkelő állásban van, linóm, müveit, téged szeret és boldogult férjem is kissé korosb volt, s mégis boldogok voltunk. Mondd, még egyszer kérdezlek, mire határoztad el azóta inagad ? — Ne kényszeritsen édes Karola néni olyanra, mitől rágondolva is borzadok l ne kényszeritsen, hogy a szerencsétlen család legszerencsétlenebbje én legyek. Ireayt nem szeretem, nem szerettem soha, inkább meghalok, de boldogitni nem fogom soha. Oh miért is láttam öt . . . talán könnyebb volna az elhatározás! Karola néni sokáig merően nézte a sudártermetű leányt, teljesen felfogta az árva szomorú helyzetét, de atyja óhaja kívánsága teljesítését reá hagyta, pedig jó ily kérdés eldöntésénél a vasszigor; fegyverrel támadni csak fegyverest lehet. Mi más a gyengéd vonzalom, a sziv e szelíd gye'-meke. s Biankán nem egyszer tapasztalta utazásuk óta. A hareznak véget kell vetni, kifáradt bajnokot sokszor győzött le gyáva is. A hadi taktika meg lön állapítva s Karola néni nem késett a^t azonnal érvényesitni. Mit sem szólva s a legjobb meggyőződését követve leolt 3,