Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-12-07

in.lv föltevést az eddigi kísérletek és stediuéirv nem is oszlathatnak szét: tehát ez még a jövő kérdése. Mindazáltal nem lehet a dr. Koch találna'.nyát kiilói.os-n a régi iskola — az allopathia álláspontjából, egy nevezetes vívmánynak nem tekinteni; mely sok esetben — a föltaláló szerint is — az orvost a beteggel szemben humánusabb eljárásra tan hja. Hogy miként jutott a német tudós •kes fölfedezéséhez, megértjük, ha arra emlékezünk, hogy Jenner Eduárd kőz»d eg\- százada jött rá, a himlő pusztító járványnak a himlő anyag beolt.í>a által gyógyítására; s hogy közelebb Pasteur franczia tudós, éppen ezen rendsaer alapján jött a veszett ebmarás gyógyításához. Tehát ugy Jenner, mint Pasteur beigazolt sikerei vezették saját kutatásaira a német tanárt is. Dr. Koch találmánya tehát, ha meglepő is, de maga a rendszer, melyet követ, nem új ! — KülönOsjebbea a miért mi — kik nem tartozunk a régi iskola hivei közé — üdvözöljük még is a jeles német tudós találmányát : ez az, hogy ö is, valamint megelőzői. Jenner és Pasteur | igazságot szolgáltat a Hahnemann által — már száz év előtt — felállított azon nagy elvnek, hogy -Similia similibus curantur", mely elv alapját képezi a homo*npathia, s közelebbről az eltctro-hoHioro/Hithiii gyógyrendszernek. Dr. Koch találmánya megdöntötte a régi iskolának azon gúnyos megjegyzééfl híresztelését a homoeopatbia és elektro-bomoeopathia gyógyszeréről, hogy miután azok diliu'lt adagokban nyújtatnak a betegtnk. tehát hatni sem képesek; éa igy M-mminrk Tekintendők! Mert hiBzen maga dr. Korhnak a találmánya is ily diluált alakban és minuciában oltatik a bfir alá : melynek hatása egyedül a beteg szervezetben észb lhetö, mig az egészséges embernél hatása nincs. Kzen tapasztalás a legnagyobb vívmány magára az orvosi tudomány tovább fejlődésére, ltját egyengeti az különösen az e'< ktro-homoeopatbia dadáiénak. Miként látjuk, az emberi tudás soha nem pihen, ujabb cs újabb vívmányokra törekszik: arról tesznek bizonyságot korunk meglepő találmányai: a gőz, a villany erők alkalmazása. Azért nem lephet meg bennünket, ha a gyógyászati téren is, & tudomány ujabb hódításokat teszen, bizonyos természeti erők fölhasználása által. Az orvosi tudománynak legújabb hajtása az elettre naaaosajNatfbaa; mely ugyan azon rendszert követi -— habár kifejlettebb alkalmazásban — mint Hahnemann Találmánya. Mint minden tapasztalati tudomány ugy az is, nem ugrott ki egyszerre a Minerva fejéből, de megelőző kísérletek alapján épült az fel. Dr. Finella és Belotti voltak az úttörők; mig nyomdokaikon baladva, jutottak el gf. .Matt. i ós legújabban dr. Sauter saját rendszerük megalapításához. Hogy miben áll tnlajdonképen a villanyos hasonszenvószet ? Erre a kérdésre megtelel, s kifejti annak lényegét dr. BoiDpieval franczia orvos tudor, érdekes kézikönyvében — mely kapható B.pesten és a Nádorhoz czimzett gyógytár közvetítésével — melyben az élj tudomány alapos ismertetését nyújtja. — Hogy nálunk az az „új tudomány" még ismeretlen, okát kereshetjük annak az orvosikar elzárkózottságában, ha nem féltékenykedésében; mert kétségen kivül, ki ezen uj gyógyrendszerrel kísérleteket tett, következetesen, el nem zárkózhatik annak bódító hatása elöl. Ez a rendszer hivatva vau arra. bogy forrodalmat idézzen elő az orvosi tudományban : s később halomra döntse, a belgyógyászat terén, a régi iskola még mindig tapogatódzó késedehneskedését. Hogy minő előnye van ezen új gyógymódnak a régi rendszer felett', már csak abból is ki világlik: hogy az elektro-homoeopathikus szereket térfogatoknál fogva, a gyakorló orvos magával viheti: tehát a beteg ágyánál azonnal alkalmazhatja, s hatását gyakran már néhány perez alatt észlelheti: mig az allopatbia követője, a diagnózis megállapítása után csak rendelvényét írja meg, melyet később a patikus szolgáltat ki. Hogy eközben nem késik-e el a — különösen vidéken — a segítség? kinek van reá gondja; vagy minő ellenőrzés mellett adatnak ki a rendelvények, és preparáltatnak a szerek? erre aztán legközelebb is egy eklatáns példát láttunk a fővárosban, melynek egy kúriai biró lett az áldozata. Ks mennyi félreértés történhetik ezzel a vidéken? ki a megmondhatója, ki regisztrálja azokat? legfeljebb a halandóság eseteiből vonhatnánk azokra következtetést. De az elektro-homoeopathia mellett ez mind nem történhetik meg, mert a szereknek jótékony hatásuk csak a betegeken észlelhető, mig az egészséges ember, vagy ba talán a beteg nem a megfelelő szereket kapná is, érintetlenül marad a hatásától. Hogy minő meglepő eredményeket mutatnak fel, ezen szerek a helyes alkalmazás mellett? igazán csndálatra ragad. Százakra mennek az esetek, melyekben a saját tapasztalásból mendhatom — kedvező sikert értem el, ugy heveny bajoknál, mint megrögzött betegségekben, és pedig sok oly esetben, ahol a régi iskola nem boldogult, s felmondta a szolgálatot. És ha ily eredményeket egy laikus is elérhet; mit nem érhetnének el azok: kik kellő szakértelemmel rendelkeznek, s tennék komoly tanulmány tárgyává magát a rendszert. Nem csak a közegészségügy, tehát a szenvedő betegek érdekében, de már a tudomány szempontjából is, melegen óhajtanóik. hogy venné a kormány figyelmébe ezt az „új tudományt", s fordítaná azt az emberiség javára. Nyitna tört annak kellő tanulmányozására, hogy ne legyen az elrejtett kincs, ha megérdemli — amint ugy is van — hogy az közkinescsé váljék. A közegészségi állapot November hóban kedvezőtlen volt, a betegedések szaporodtak, heveny fertőző betegedések is több községben járványosán uralkodtak és a halálozás is nagyobb volt mint az előző hónapban. Az Októberben uralgott száraz időjárásra November hóban nedves, ködös, esős napok köszöntöttek be, melyek kevés kivétellel a hó legnagyobb részén át tartottak, a kezdetben uralgott változó szeleket a nyugoti és éjszaknyugotiak váltották fel, e hó 25 én hirteleu 738 mmeterre sülyedt a légsulymérö ugy hogy ezen már rég nem tapasztalt mély állásából itólve nagy vihartól sőt földrengéstől is lehetett tartani, az előre megjósolt vihar csakugyan be is következett, kezdetben sürü esőzést, u^óbb erős havazást hozva, a mely a hőmérsékletet 10. C fokig sülyeszté a fagypont alá, ugy hogy a tél valósággal beállt, a ködös, esős viharos napok a hurutos betegségek és csúszós bántalmak, nem különben a heveny fertőző betegségek szaporodására folytak be jelentékenyen. A heveny „fertőző betegségek közül a kanyaró járvány Yörösberényben megszűnt, Devecserben és Várpalotán szünöfélben volt, Veszprémben e hó vége felé már alábbhagyólag uralgott, Ősiben emelkedett, fellépett Peremartonban, Kiskovácsiban, Csajághou, a Csingervölgyi bányatelepen, Salamonban, Kolontáron, és Szentgálon, •— a betegek legnagyobb számát 1 —10 éves életkorú gyermekek képezték, voltak idősebb gyermekek sőt korosabb nők és férfiak is, kik a kanyarót megkapták, de szerencsésen kiállották : habár a most uralgó járván}- alatt egyik másik betegnél súlyosabb kórtünetek észleltettek is, mégis ezen lejáróban levő kanyaró járvány általában véve egyike az enyhébbeknek, — a halálozási százalék eddig a 2. 3.",, nem haladta fölül. A legsúlyosabb kórtünetekkel járt a kanyaró űsj községben, itt 88. beteg közül meghalt ti. tehát a megbetegültek 5. 6"|, százaléka. Legenyhébb volt a kanyaró Devecserben és a Csingervölgyi bányatelepen, a hol a betegek közül egy halálozás sem fordult elő. A járvány súlyosabb alakú fellépése függ sok tekintetben az egyéni szervezettől, a táplálkozástól és a lakásbeli viszonyoktól, de sok függ a gyeri.-.eket megbetegedése előtt ért viszonyoktól is különösen az erősebb meghűlés által okozott complikatióktól, ilyenek a nagyobb fokú toroklob, hártyás gégelob, erős gége és hörg hurutok, mellhártyatüdőlob, emésztőszervi zavarok és több másfelék, — daczára az ily eomplicatióknak melyek egy-egy esetben ez idő szerint sem hiányoztak és halálozást is okoztak, a halálozési arány mint fentebb említem csak 2. 3"'

() volt. A betegség kedvező kimenetelénél a több helyen tapasztalt jó gondviselésnek, czélszerü orvosi kezelés igénybe vételének és a jó ápolásnak igen sok tulajdonitható, és e téren ily alkalomkor tűnnek a vidéki közönségnél hasznosaknak a népérdekében hozott bölcs törvényszerű intézmények melyek megkönnyítik a népnek az orvosi segély igénybe vételét és a gyógyszerek könnyebb megszerezhetését. A járvány autochton az az önálló kifejlődését érdeklő okokat ha keresni akarnánk azokat vajmi nehéz volna kóroktani érvekkel megczáfolhatlanul bizonyítgatni, a valódi okok kiderítése ugy a kanyarónál mint minden más heveny fertőző betegségek kifejlődésénél még ez idő szerint is a tudományos búvárkodás tárgyát képezvén, Tény az, hogy az évek bizonyos szakában az időjárási viszonyok renkivüli változásakor különféle alakú és jellegű betegségek lépnek fel, melyek fertőző természetűek és a család tagok egymással való érintkezése által terjednek, a fogékonyság a kanyaróra igen nagy főkép gyermekek között és a nagy fogékonyság teszi lehetővé hogy ezen betegség többnyire járvány alakjában uralkodik. A betegség terjedéséhez a folyó évi kellemetlen őszi ködös, esős időszak is nagy valószínűséggel közre játszott és ezt onnan merítem, mert valamint most ugy más években is a legtöbb és legkiterjedtebb járványok az őszi és téli évszakokban és hűvös esős nyarakon lettek észlelve. A járvány állása szerint megbetegult öszszesen együttvéve mind a 12 községben 1250, maggyógyult 1079, meghalt 3« >, beteg maradt 147, a betegség mindenütt elég enyhén folyt le. A rendőri vizsgálatok és hatósági intézkedés szüksége nem forgott fenn. Öngyilkossági eset volt 1 önfelakasztás által. díczcniyi cKcuofvj. A közönség köréiről.*) Csóthi jegyző választás. B.-Ságh, 1890. deczember hé> 15-én. A ,,Veszprémi Közlöny" 48. számában „L'sóthi dolgok" cziin alatt szintén „Yeritas" aláírással egy közlemény jelent meg, melyben bár megnevezve nem vagyok, csekélységem is érintve van. Mielőtt az illető Yeritas úrral polémiába bocsátkoznék, határozottan kinyilatkoztatom, bog}' mindenkit gyávasággal kell bélyegeznem, ki álnév alatt egyesekkel személyeskedik és azok ellen hamis vádakat emel. Yeritas ur Omboly h. jegyzőről elég kíméletlenül azt irja, hogy „kivedlett református lelkész" és ezt mint hátrányt rója fel neki, holott én azt csak érdemnek tartom, ha valaki nem érezvén magában mindazon tulajdonságokat, melyek szükségesek a fontos és sok tekintetben kényes lelkészi állás betöltéséhez, idejekorán más pályára lép, melyen a közügynek és a társadalomnak jobban vél szolgálatokat tehetni. Yeritas úr szintén helyesebben tenne, ha a reverendát levetkőzné, mert czikkében olyan hang szólal meg, mely a kereszténység szellemével es a Krisztusi szelídséggel össze nem egyeztethető. Yeritas úr azt hiszi, hogy jelöltje a candidálás esetén többséget nyert volna, s csak is a törvénytelen eljárás következtében esett el a megválasztástól; — ugyancsak valószínűleg ép az a t. Yeritas úr volt, ki e véleményét széphaugu szavakban elénekelte a választási urna mellett. Eszembe jutott akkor is Aesopusnak a hollóról és rókáról irt meséje, csakhogy Yeritas úr megfeledkezett róla, hegy a választás t. Elnöke sokkal régibb és tapasztaltabb egyéniség, mintsem az ő szép cantálására kiejtette volna szájából a sajtot. Hiszen épen az által követte volna el a törvénytelenséget, ha caudidál olyan egyént, ki a pályázatra beadott folyamodványát nem szerelte fel a kellő okmányokkal: de tegyük fel, hogy ezek az okmányok meglettek volna, még akkor is csak érdemül tudható be Tek. Horváth *) E rovat alatt közérdekű felszólalások díjtalanul közöltetnek, tartalmukért azonban nem vállal felelősséget a Szerk. Lajos főszolgabíró urnák amaz eljárása, hogy olyan egyénnel szemben, kinek tudomásunk szerint pártolói előtt más érdeme nem volt, csak az hogy szerencséjére katholikusnak született, — mondom azon egyénnel szemben olyant candidált, a ki két éven keresztül, mint helyettes jegyző az évtizedeken át elhanyagolt, és restantiákkal telt csóthi körjegyzőséget szellemi és anyagi erejének jobb ügyhöz méltó megfeszítésével annyira rendbe hozta, bogy úgy feljebbvalói, mint mi, kik ezen körjegyzőség miseriáit közelebbről ismertük, morális kötelességet véltünk teljesíteni, mikor öt a nagyonkiérdemelt hivatallal megajándékoztuk. Es ezt a körjegyzőség képviselő testülete eléggé jelezte az által, hogy a 84 bejelentett szavazó közül 57 minden ellenvetés nélkül, tiszta meggyőződésének hódolva Omboly Aladárra szavazott : sőt lovagias szavamra mondhatom hogy a választó ót község között négy község teljes egyetértésben volt arra nézve, hogy jegyzőjüknek más nem kell, mint Omboly Aladár, kit hosszú két éven keresztül csakis odaadó szorgalmáról, lelkiismeretes munkásságáról és szegén}- és gazdag iránti szerénységéről tanultak megismerni. Ez az egyetértés csakis akkor lett megzavarva, mikor egy katholikus lelkész minden alapos ok nélkül a nép között azzal jizgatott Omboly Aladár ellen, mintha ő a katholieizmusnak veszedelmes ellensége volna. Kár, hogy Yeritas úr az illető lelkésztől nem kért concrét adatokat, mert ily súlyos vádak e'len a tisztesség és a méltányosság megkívánja, hogy alkalom adassék az illetőnek a nyilvánosság terén való védekezésre. Igy nem tulajdoníthatjuk ezt másnak, mint annak, hogy az illető lelkész szánt szándékkal és rosszakaratú lag, tervszerűen akarta megbolygatni azt a szép egyetértést, melyet megboldogult Sarlay Ignácz plébános ur és a jó Muki bácsi egyetértve az evangélikus lelkészszel hosszú évek során oly szépen fenntudtak tartani. Sőt mi több Csóth és vidékének intelligentiája is eddig szép harmóniában élt; de most ez is megzavartatott, és ha fentemiitett lelkész úr nem fog e tekintetben egy kissé felvilágosodottabban és a 19. század haladásának megfelelőbben gondolkodni és elhamarkodott és meggondolatlan álláspontjáról letérni, minden kis esetnél a vallás kérdését fogják, mint az imént, feszegetni, a mi nézetem szerint csakis a jó társadalmi élet teljes megrontására fog vezetni. T. Yeritas úr büszkén hivatkozik arra, hogy a nép lelki és földi boldogságának előharezosa. Váljon az által akarja-e e czélt elérni, hogy feldúlja a népnek eddigi békességét éa közibe dobja a fanatizmusnak szomorú időkre emlékeztető üszkét? nem fél-e, hogy a nép, ha majd felnyílnak szemei, faképnél hagyja gyűlöletet hirdető apostolát? Mielőtt végeznék, mint korosabb ember kettőre figyelmeztetem t. Yeritas urat: 1- 8zör. Mondjon le arról, hogy az embert vallása után akarja megítélni; 2- szor. Senkinek ne adjon sem több, de kevesebb tiszteletet sem, mint a mennyit megérdemel. Akkor talán hosszú évek múlva befog következni az, hogy képes leend községében és a vidéken, mint megboldogult elődje, egészséges közhangulatot teremteni. cJfj. Wttcaét Sánc'ot. levelet irt, melyet nyomban a czimzett -zámár.i elküldött. Majd mintegy elburkolva tettél ekképen szólitja meg a még mindig nemén álló leányt: — Gyermekem, törüld ie könnyeid, eddig atyád óhajának tolmácsa voltam, de most iátom, hogy a sziv tied, felette magad rendelkezel. — Köszönöm jó nénikém, mond vigaszt merítve a szomorú leány, már nem vagyok teljesen elhagyatott, bár nem tagadhatom, hogy szivem ben oly ürt érzek, melyet betölteni alig fog sikerülni. — Bizzál Biankám, ki még remélni tud. nem veszett el. Napok teltek el ily hangulatban, s a két hölgy egymásnak valóságos támasza, vigasztalója volt, Egy alkalommal szintén társalognak egyről másról, a nizzai uti emlékeket is szívesen újítják fel, midőn egész váratlanul Rajkay Erigyes lép be, s a követk m6 szavakkal fordul a hölgyekhez: — Talán zavarom hölgyeim társalgásukban, de bocsánatot kérek, kötelességemb.n járok el, midőn látogatásomat teszem. Feltűnt azonban Frigyesnek a változott arc, melyet Biankán észrevett, habozott i- némileg ne tartaná-e fel más alkalomra, mit mit most jelenteni szándékozott. - Bianka kissé'bágyadtnak érzi magát, felel Bianka helyett Karola néni, hogy az iménti társalgást másra érti M, és ön mindig jókor jön jó barátunk, foglaljon helyet. — Kpininost kaptam kezeimhez Bianka iratait, mond Frigyes egész hivatalosan, mer/eh szerint mint egyedüli örökös élvezi atyjától maradt vagyonát, de mindaddig az árvaszék fogja a fö gyámságot gyakorolni, mígnem — csak kimondom — Bianka férjhez nem megy. — Köszönöm Rajkay ur szives fáradságát, mond Bianka gépiesen, az ég jutalmazza meg szívességét. Ezzel kezét nyújtja a gyámnak. Frigyes ugy érezte, mintha reszketett volna a kéz, s önkénytelenül is Bianka szemébe nézett, mintha kérdezni akarta volna, vájjon beteg? De megelőzte öt Bianka e kéréssel: — Nem hagy ugy-e el Rajkay habár a meghívásnak teljesen végére járt is? — Legyen nyugodt Bianka. De még egy szomorú feladatot kell teljesítenem. Jó atyja azt kívánta, hogy kegyednek gyámja legyek mindaddig, mignem a gyámság alul felszabadul. Azt hittem magam is, hogy kötelmemnek immár végére jártam, mert amint értesültem, Irsay kegyed kezét kérte . . ki . . . — Ki nem nyerte meg, vág közbe gyanútlanul Bianka. — Nem is nyerheti már meg itt a földön, folytatja Frigyes, mert elköltözött az élők sorából. — Szent Isten, kiált fel Karola néni, mi újságot mond Rajkay ur?! Frigyes csak nézte a hölgyeket, kikre a hír különfélekép hatott. Karola néni összerezzent, mig Biankát olyan vegyes érzés hatotta át, mely a szánakozás, szemrehányás és öröm vegyülékéböl állt; de szólni egyik sem tudott, mert belsejét elárulni egyik sem akarta. — Ugy van hölgyeim, mondja nyomatékkal Frigyes, ma reggel halva találták, azt mondják a bánat ölte meg. — S ön hallott mindezekről, Rajkay ur ? kérdó még mindig ijedve Karola néni. — Igen, széltében beszélik, mi több egy hölgy nevét is emlegetik. — Az Istenért, Rajkay ur, kiált fel kétségbeesetten Karok néni, kit lelkiismerete furdalni kezde, nevem szerepel talán ? — Igen, de Biankáé is ! — Szent ég, s most mit tegyek? Adjon tanácsot Rajkay ur, esd a leány szomorúan. — Gyámhoz illő tanácscsal szolgálok, mond komolyan Frigyes; a tényt tudom, elmellözbetem tehát, de azt tanácslom, hogy azonual távozzanak innen falusi birtokukra, mignem a tény teljesen napfényre jő s a beszéd árja lecsendesül. Látogatásaimat időnként megteszem s ha bizalmukat birni fogom, tanácsommal továbbra sem fogok késni. — Köszönjük Rajkay ur, tanácsához alkalmazzuk magunkat. (Vége köv.j Az orvosi tudomány diadala. (Martosinak üdvözlet.) A gyógyászat legújabb vívmányai iránt tanúsított szives érdeklődése készt arra, hogy az orvosi tudomány terén tett nagyszerű föllodözésemet első sorban önnel közöljem. Bármiként agyarkodjanak is ellenünk haszontalan argumentomokkal, silány előzékkel és satyrákkal az antitherapisták, hogy csak tapogatunk, kopogatunk, de biztos diagnózist alkotni nem tudunk, sok betegség pedig, mint pl. a cholera, marhavész; dyphteritis, tüdövész titok előttünk; bátran- kimerem mondani, hegy semmiféle tudomány sem tett oly óriási előhaladást, mint a természet ismeretén alapuló orvosi tudomány. Ezelőtt csak haszontalan berbatheákkal, decoctumokkal, hánytató, hajtató szerekkel traktálták a betegeket, most a természet összes növényi és ásványi mérgeit fölhasználjuk az emberiség javára. Hajdanában csak kétféle orvost ismert a világ, doctort és felcsert és ezekhez is ritkábban fordult, most csakúgy tódulnak a betegek a különféle specialistákhoz, a aa össszes gyógytudományok tudoraihoz. Óvatos, okos ember lábvizet sem vesz a házi orvos consultátiója nélkül. Yan homeopathia, allopothia, vizgyógyászat, fémgyógyászat, Bauchscheitismus, Kneipismus. testegyenészet, zsemlyekára, száraznedves villamos gyógyászat, massage kúra, ez a régi ugyan, de most az uri népnél divatos parasztkúra e. c t. S ha valaki még sem gyógyul meg s elhal, azt csak saját hanyagságának, vagy már egészen decomponált organismusának köszönheti. Három év óta, minden negyedévben befutom a kerületemet ha teendőim engedik — de még eddig egyetlenegy beteget sem gyógykezeltem, annyira fut előlem a betegség és halál. Mai napság a gyógyászat valóságos nemzeti versenygés. Alighogy elkiálltotta magát Pasteur Parisban : Xinrs többé veszettség '. egy hatalmas echo zúdult föl rá Berlinben: Nincs többé tüdővész! A statisztika majd kiszámítja, hogy mennyi hasznot hajt ez. S mondja valaki nem-e a doktorok a legnagyobb patrióták ? Ne hagyd magadat édes Magyarom! Én sem rejtem véka alá tudományomat. Hadd tudja meg a világ Papa városából hogy „ Xincs többé kopasz fej! Majd meglátjuk kinek lesz több patiense. A hajtalanság ugyan nem valami súlyos, szenvedéses állapot, de a hiúságban szenvédők száma mégis nagyobb, mint a Tuberkulosusoké. Hosszú és mély tanulmányozásomba a véletlen is belejátszott. Yolt egy kitűnő házőrző kutyám. Nem volt oly nagy, oly hires, mint Tyras a német birodalmi kutya, de az én derék N. — nevét nem irom le nehogy politikai elkeresztelési pörbe keveredjem — sokkal nagyobb hűséggel őrizte a portámat, mint némely minister az ország jogait és javait. Ha németül conversáltam vele — mert csak ezt a kulturnyelvet értette — oly bámulatosan oko» san figyelt, hogy értelmes szemeit, hatalmas homlokcsontja alatt kifejlődött agyrendszerét Lavaterileg tekintve, szivemből sajnáltam, hogy a természet megtagadta tőle a beszédet. «>kosságát bizonyította az a kutyáknál ritkán előforduló állapot, hogy őszülni és kopaszodni kezdett. Stultus nec canescit, nec calvescit Ez évi Júliusban pár heti fürdőzésem után hazatérve sajonnal constatáltam, hogy nagyobbféle bacillusok hatoltak testébe melyek azután minden gyógykezelésem daczára megölték. E gyászos eset közönséges laikus emberre csak veszteség, de egy kutató orvosra — ki a vivÍ89ctiotól irtózik — nyereség is. Fölbonczoltam, bogy ismerjem gyilkosait. Az agyvelő nyüzsgött óriásilag fölhizott bacillusoktól. A pusztulás, hogy ne mondjam halál oka világos előttem. Most az őszülő, kopaszodó fejbőrt tettem mikroskópikus vizsgálódásom tárwvává s ötszázszoros nagyítás mellett világosan .uttam, hogy a hajzat gyökerei épek, csak az azokat tápláló nedveket fogyasztja a bacillusok milliója. E diagnosis szerint tehát föl kellett találnom először a bacillusok megölésére, másodszor a fölszipolt tápnedvek pótlására szolgáló szert. S miután ez négy hónapi kísérletezésem után sikerült, őszülő és kopasznlő házinyulakon megkezdettem működésemet. Az eredmény fényes. Hat egyeden az első szer befecskendezése után uyolez napra a fehéredő szőrzet sötét szinüvé váltorott; a második szer injectiója után nyolez napra egy milimeter négyszögön 325 új szőrcsirát számláltam meg. Bátran kiálthatom tehát világgá: Nittel többé ősz és kopasz fej! 8 tudományos fölfódözéaem Pápa városinak ezerszerte több hasznot fog hoi.ni, mint akár a bakonyi, akár a csornai vasútvonal s képzelem mennyire fog dúlni, fúlni mérgében Veszprém, ha majd a Pápára özönlő vonatek Jutáson csak füttyenteni fognak. kerületi orvos.