Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-11-16

PI XVII. évfolyam. 46. szám. Mt'gjHiMiik MI i Ii (I f II v a « .1 f ii i |i K .'érdekli sMrsjM. kt"./b'--«-l i-r l.t»| Mlkllil r *- I« «t 1% I ii I I w .i MI l !> • Itfii.l' ki. I .•, in nt<i !«u V\»d« k. C»i'. i*ni'|-i l:«'/nklol i.'|<:i.ll:.l|i:il. fi K<-/nxok íirni i liiiw.ik \h,'.;i. V U|.ink *7ánt k <•' U u ; M r I, „ i<«lk UlV*l«tkt»« ktil.lrl.döl V\ Pápa, 1890. november 16. Klötízotési díjak. Egy évre fi frt Fél évre 3 Irt. Kegyed évre I Irt BO krajezár. — Egy tutim áia 15 kr. HM detések K'ry!msáli"s pefitsor térlbpata után 5 kr, n\ilttérben 3o kr. A díj altra fizetendő. Bályacdij misdis külön ssáaütatik. Az tí'ő fizetési dijak s hirdetések a 11|> kiad* hivatalába (liiiltlhern b\nl;i ivv papirkereskedese. lőtéri k fi Idead Ők. /T -r* V \\\\\\ s áros Ii a I ó BJgj n :» k v s 1 ti h 1» |i á |i a i. s p áp a - \ i ti ó k i r » v r s ii lein u tk ni c "választolt k ö A I ö n y e. A Dunántúl hivatása, mint nemzeti feladat. N'h.iiiy sző a Dinü.tál irtelnőse•. -•• November 20-dikára nagy és nemes hazafias kötelesség sarja Budapestre Ma srvaiois/ag s/.rp Dunántúli részéne!; int'-lligeiitiáját. A Dunántúl orsz. képvisel i purtkiih.nbseg nélkül hívják fel a rokonér/• Imiteket egy nemzeti feladat teljesítésére, mely a Dunántúlnak jutott hivatásul. A felhívás élénk tollal ecseteli | ii. gv társadalomnak, méhnek a mi D.tnántúlunk oly el.keli resz' — szerepét a magvar közmivelődés terén. Jéd iiioiidjúk a Dunántúli országos képviselői., hogy minden társadalom lemondhat öntevékenységéről és a nemzeti feladatok teljesítését n ábizhalja az államra, — esak a magyar társadalom nem! A "magyar hazát csak az egységes nemzeti kultúra teheti valóban egységessé, magyarrá, nemzetivé, mert a kulturáltan va|ó szakadás a nemzeti és társadalmi s t majdnem az állami szétszakadozott>ágot jelentené. A magyar társadalom nemzeti czélú mozgalma jő segítségére a magyar államnak ott, ahol az állam erői elégtelenek. Kz a mozgalom, mely a Királyhágón túli részt s mellette az ország sok részét oly hazafias liagu gyulasztotta, eddig nem csapott át a Dunántúlra. Pedig a Dunántúl hivatása, nem: ti feladat. Hivatása egyfelől fentartani a nem magyarajkú lakosságban a magyar szellemet, melyhez a dunántúli nem magyar ajkúak mindig szívesen csatlakoztak, terjeszteni a magyar közművelődést és nemzeti szellemei; — másfelől korlátozni, s a mennyiben ez nem lehetséges, helyes irányba terelni a Dunántúlról történő tömeges kivándorlást. £ hivatásnak, mint nemzeti feladatnak nem eiyes ember, sem egyes vármegye ereje nem elégséges. Ehhez az egész Dunántúlnak egész társadalma szükséges, összerejével össz-lelkesedésével. Ezért van szükség : a Durántúl összes vármegyéinek, törcéuyhatósógi joggal felruházott várom nak, rendezett tanácsa városainak — ezeknek a hatalmas értelmiségeknek — egyesülésére. Ezért van szükség: — a dunántáti közm iivelődési egyletre. Egyesületünk ha megalakul, s ha l tervbe vett alapszabályt a not. 2<» iki alakuló közgyűlés elfogadja - már pecsétjében jelzi c/.élját. A pecsét a Dunántúli vármegyék és törvényhatóságok r/imerpajzsa. tetejében a magyar szt. koronával. - Mintha mondaná, hogy tizenegy vármegyéje a hazának, s pedig olyanok, mint Haranya, Fejér, fíyőr. Koma rom, Mustm, Somtnjti, Sipran, J'o'nn, \ i s, Veszprém és Zala; és ."> olyan szab. kir. városa a hazának, mint tiyőr, Komálom. IV'cs. Sopron és Székesfehérvár egyesülnek a magyar szent korona létérdekeiért: a magyar kiilturaért és honpolgárság megtartásáért. Az eljbbi czél elérésére a tervbe vett Dunántúli közművelődési egyesület segélyezné az állam, vagy a községek által fenntartott kisileitiinnláka'; felállítana el, mi és felső népisko'ákaí; létesítene népkönyvtárukat; terjesztene hazafias iratokat | nem magyar ajknak nyelvén is; szerkesztetne becsületes magyar néplapul; jutalmazná a magyar nyelv terjesztésében érdemeket szerzett néptanítókat, kisdedovodákat; tankönyvekkel, ruházattal látná el a szegény tanulókat stb. stb. — és a másik czél elérésére ipart fejlesz tene, gyáiak létesítésére buzdítana, s felhasználna minden egvébh törvényes eszközt. Lehet ezeknél szebb czélt képzelni?! Kz a Diinántá' hivatása, mint nemzeti feladat. De véleményem szerint a központi Egyesület, melyet külön kormányzó választmány igazgatna, a távolról sem absorbeálná kizárólag az egyes megyék, városok erejét. Sőt ellenkezőleg a nov. 20-iki közgyűlésnek ki kellene mondania, hogy ő a Dunántúli közművelődési egyesületnek ineyyei és városi szervezetét úgy akarja létesíteni, hogy a Dunántúl minden egyes vármegyéje, szab. kir. városa, vagy rendezett tanácsú városa (oly derék, hazafias városok, mint Szombathely, Kőszeg, Zala-Fsjerszeg, Szen<závd, XayyKaniz<a, Keszthely, Tata, Kaposvár, Veszprém, Pápi, stb. stb.) ha illetőségükhöz tartozó elegendő számú tagokkal bírnak, külön megyei, (városi) egyesületté alakulnak; egyletük czime saját megyéjük (városuk) nevéről elnevezett közmiivel idési egyesület , de pecsétjük a Dunántúli K. E. pecsétje, saját megyei (városi) czimük köriratával. Kimondandó lenne, hogy a tagol: közt ninis l.tilöntLsétf. Minden tagja a megyei (városi) közművelődési Egyletnek, egyúttal tagja a fhtnánfúli l.özmiivelötlési Egyletnek is. A tBfejsiTg nálunk olyan lenne, inint az állampolgárság jellege. Külön niegvében. s"d országban lakhat uk. de egyformán magvai" állampolgárok vagyunk. Igy lenne egyesületünk tagságával is. A ki persze nem tartozik valamely megyei (vámsi) egyletbe, az tagja a központi Egyletnek; de a megyei (városi) egyleteknek, külön autonómiájuk lenne, a tagsági dijak mindenütt egyenlő alakban megállapítva, s a megyei (városi) egyletek tisztviselői és a dunántúli o.sz. képviselik hivatalból tagjai lennének a központi kormányzó választmánynak. Kimondandó lenne, hogy a megyei (városi) egyletek jövedelmének egy része a központi egyletbe folyik; - továbbá, hogy az évi rendes közgyűlések felváltva tartatnának a Dunántúli városokban. Az alakúié közgyűlés most lludapesten lesz, s már ez a gyűlés határozna a lelett: melyik városban tartsik meg az 1SV*1. évben az eis • rendes közgyűlést! Azt hiszem, hogy a mely városból legtöbben tisztelik meg az alakuló közgyűlést, a közgyűlés többsége azt a várost tiszteli meg viszont a kijelöléssel. Knnut tartottam szükségesnek ezúttal soraimban l<deműteni. Bizalommal nézünk i nov. 20-iki alakuló közgyűlés elé. A magyar kultura és a magyar társadalom várja e napra az egyik, szellemben, vagyonban leggazdagabb országrészt: a Dunántúlt. Ks várja osztály-és rangkülönbség nélkül! ,.\ Dunántúl mindig legeisi sorban állott, mikor a hazát kellett megvédeni. Most sem maradhat hátra, mid >n e nemz ti eszme kultúrai gy zelmét. diadalát kell kiküzdenie." Fel a küzdelemre Dunántúl Társadalma, hazafias intelligeutiája! Eis* találkozásunk nov. 2(1! Kegyen e nap áldást hozó szép országrészünkre, és vele és általa szép országunkra! - A közigazgatási bizottság ülése. A folyói évi november hé 18-én tartott közig, bizottság ülésén, mely gróf Esterházy Móricz főispán elnöklete alatt tartatott, majdnem minden tag jelen volt. Az alispán jelentése szerint beérkezett az alispáni iktatóba október hóban 88W ügyderab. ebből elintézett Véghely I tezsö alispán 23o drbot. Kolossvárv .Jóizsef főjegyzői 38<i drbot, Dr. Pnrgly Sándor h. főjegyző ÓIT drbot. Végh István II aljegyző 7:14 drbot. Huszár Jóizsef III. aljegyző -j'i't drbot. Günther Adolf in. főszámvevő 7."» drbot, Véghely Kálmán közig. gyak. -J13 drbot, Mibö Károly k. gy. 238 drbot. Pontosabb ügyek, melyek ezen ülésben elintézést nyertek, kővetkezők: A pápai izraelita anyakönyvi kerület betöltésére engedélyezett 0 havi időhatár hjárván, ezen állás betöltésére ujabbi 3 havi időhatár engedélyeztetett, ha ekkor sem töltetnék be. akkor azt a közig. biz. pályázat utján kinevezéssel fogja betölteni. A Kába szabályozáshoz szükséges területek kisajátítására nézve a közig, biz. ugy intézkedett, bogy ezen munkálat még ez év deczember havában fog eszközöltetni. Ezen bizottsághoz az alispán elnöklete alatt Dr. Fenyvessy Ferencz és Ihász Lajos, jegyzőjévé Horváth Lajos főszolgabíró kérettek fel. A vándortanítók intézményének életbeléptetése elejtetett, ellenben kitnoudta a közig, bizottság, lmgy a pusztai birtokosok felkérendők lesznek, váljon nem volnának-e hajlandók népesebb pusztákon pusztai iskolákat felállítani. A többi jelentések fölolvasás után egyszerűen tudomásul vétettek. Városi közgyűlés. F'olyó évi nov. hó 10-én Osváld Dániel polgármester elnöklete alatt városi közgyűlés tartatott. A városház nagyterme ezúttal megtelt képviselőkkel. Nem csoda. — ennek a képviselőtestületnek ez volt valószínűleg az utolsó ülése, — látni akarták tehát magukat még egyszer ilyen állapotban. Elnöklő polgármester a gyűlést 4 órakor megnyitván, üdvözölte a jelenvoltakat. Első tárgy volt a Pápacsornai vasút tárgyában Sopronmegye törvényhatóságához intézendő megkeresés, a létesítendő vasút segélyezése iránt. A tanács által ez érdemben bemutatott átirat elfogadtatott, mely átiratot lapunk más helyén közöljük. A legtöbb állami adót fizető városi képviselők névjegyzékének 1881. évre leendő kiigazítására választandó) küldöttség tagjaiul: Horváth Lajos. Paál István, Horváth Kándy és dr. Rechnitz Kde képviselők választattak meg. Veszprém vármegye törvényhatóságának azon értesítése, hogy a tébolyda alapítványokat Veszprémbe viszi, a városnak pedig kárpótlásul a tébolyda épületet azon kikötéssel, hogy az női kórháznak has/.náltassék. átengedi, elfogadtatott és az átalakításokra vonatkozói tervezet elkészítésével egy bizottság bízatott meg. Az italmérési add iránti bérleti szerződés megszüntetése, vagy a bérösszeg leszállítása tárgyában a pénzügyininisterhez beadott kérvényre hozott elutasítói határozat folytán kimondatott, hogy a törvény móidositása végett a város feliratot intéz az országgyűléshez, a többi városokat pedig hasonló) eljárás caéljából megkeresi. Az agyagliki csárdához tartozói földek bérbeadására vonatkozó hirdetmény folytán határozatba ment. hogy az árverésnek beszüntetése végett a niinisteriumboz fölirat fog intéztetni. Boda Györgynek a város malom az eddigi bérösszegért ujabbi hat évre bérbe adatott. Kakas Ferencznek a 8US és 2<i4 szám alatt lévő leégett házainak megvétele tárgyában beadott indítvány elfogadtatott, minthogy azonban hasonlói ügyek egyelőre meghatározott közgyűlésben tárgynlandóik. a képviselőtestület ez okból f. évi decz. hói 13-ik napját tűzte ki. A Dunántúli Ko/miiv. l^vcsiilH (I 'Az előkés/.itő bizottság szöve^ez-'-se szerint.' /. .1: egyesület címe. 1, §. Az egyesület citne: .Dunántúli közművelődési egyesület:" mely cim egyúttal az egyesület pecsétjének köriratát is képezi. //. Az egyesü'et pecsétje. •2. S- A pecsét a Dunántúli vármegyék egybefoglalt cinierpaizsai, tetejében a magyar szent koronával. ///. .-I- egyesület célja. 3. a' A magyar közművelődésnek és hazafias szellemne.k terjesztése. bi A Dunántúl történő kivándorlás korlátozása ; C) amennyiben ez nem lehetséges, a a kivándorlás irányzása. K céloknak eb'rési're az állam vagy község (hitközségek ide nem értetvén által fen tartott küzdedóvódákat ínyári menedék házak- segélyezi, elemi ás felső népiskolák felállítását eszközli, illetöl'-g azokat seTÁRCZA. NAPKÖLTE. (Henry \V. I.ongfellow.) Szél '.tina.it messze künn a tengeren, S <izólt: „Fuss, rohanj köd, adj helyet nekem !

u i. I'dvözli a bajókat. s igy kiált: föl hajósok, az éj sírba szállt. Tovább aj t uynis«n & szárazon Kiáltva: _FöT,"a nappal itt vagyon!" Az erdőn ébresztgetve snrran át : „í>h tüzd ki lombjaidnak zászlaját!" Madár szárnyát lágyan legyinti meg: „Ébredj madárkám, zengd el éneked !" S mond a majorban amott távolabb: „Hirdesd kakas, hogy már közéig a nap !• A kalászokhoz szól: „Hajlongjatok, Köszöntsétek az érkező napot !~ S i mint a város tornyán átlebeg: .Ébredj harang, hirdesd, hogy itt a regg!' Sóhajtva szól a temető helyen: „Még nem lehet, pihenj csak csendesen!' Pecsovics és Zabinszky. Ezen régi párt-elnevezések ismeretesek ugyan, de hogy azok hol, mily alkalommal és mi módon keletkeztek, az sokak előtt ismeretlen, sza'.ad legyen tehát rxikem, mint a régi emberek egyikének, részint saját tudomásom, részint szavahihető tekintélyes egyénektől az időben nyert értesüléseim alapján, emlékezetemből fölidéznem s közzé tennem a jelzett elnevezésekre vonatkozó adatokat, mire indíttatva érzem magamat azon közlemény által, mely néhai Peesovics Ferencz özvegyének legközelebb történt elhunytáról az „Egyetértés" 3o8-ik számának „Gyászrovat"-ában megjelent. Pecsovics Ferencz néhai Gróf Festetkh Leo tiszttartója volt, s a Tolna megyej Kajmádi pusatán lakott. Szláv hangzású neve dacaára is töröl metszett magyar embernek ismertetett széles körben, ki a magyar faj ősi erényével a kerék kiszedésig menő vendégszeretetettel nagy mértékben ékeskedett, s < lyan konyhát tartott és pinczéje is annyira rendben volt, hogy annak, ki ajajlalához ülhetett, az általa élvesett kiváló fim mságu ételek és italok ize sokáig megmaradt a szájában, de a szeretetreméltó házi gazda cordialitását e.n • gv ha a;- feledte el. Pecsovics neve tudiá.i s akaratán kivül szállott át a negyvenes évekle.i az anlicus-conservativ pártra. U a politikával -emmit vagy csak keveset foglalkozott, 8 nem is ^ezptte q % y.Qqservativ pártot, legalább szellemileg nem, hanem mint urának Gróf Festetich Leónak ügyesen kiszemelt eszköze, a párt fő intendánsa, gazdájakép szerepelt csak egy Tolna megyei tisztújítás alkalmával S/.-g. szárdon. Mivel e minőségében ö látta el a conservativ pártbeli kerteseket minden jóval 8 azokat tejben vajban fürösztötte, ez által népszerűvé vált neve e párt soraiban közszájon forgott, és a választási actus alatt sürün hallhatói volt, ugy hogy az a liberális pártbeliek közé is áthatott, mit nem lehet csodálni; mert a kinek a conservativ pártbeli kortesek közül ét dre, italra, dohányra vagy bármi másra szüksége volt, az mind az ö nevét hangoztatta s öt mint benefactort omlegette, tudakolta s kereste. Ekkor, s ezért nevezte el a lib'-ralis párt a cons<rvativ pártot Tolna megyében gúnyból „Pecsovics"-nak, mely név azután országszerte elt ijedt, és az egész aulicus consirvutiv pártra reá ragadt. A mi a Kubinszky ehtev zést illeti: ez egy, noha lengyeles nevű, de azért törzsökös magyar - Zalaegerszegi becsijb-t s tímár mestertől vette eredetét, a ki egy hatalmas kortes vezér tulajdonságaival nagy inéitékben felruházva volt, s ha — kivált a liberálisok — öt megkeresték és illöképen honorálták, eljárt vendégszerepekrea szomszéd megyékbe is, igy került ö azután mint a tolna megyei liberális párti kortesek vezére, a fentebb említett tisztújításkor SzegszáriIra, s ez alkalommal kapta ezen párt a „Kubinszkv

u nevet, mely aauiibsu pasai tekintet'.tt gvtny nevünk, s a liberális pártbeliek által is egyideig használtatott, de a „Pecsovics" uév éh te sokkal tovább tartott, Sajátszerű, hogy ckkép mind a két orszájjua párt szláv elnevezést nyut. 3$. l?lta tton fa foci ijv &ÍcU. 7fs A liiiioiiilólcvi'l. i. — Ne légy oly kegyetlen jó atyám; a sziv nem fog igent mondani soha. Inkább meghalok, de kezemet nem fogom neki nyújtani! — De lányom, ne oly határozottan. Hallgass atyád szavára. Hány házasságot boldoggá tett az összeszokás! Aztán Irsay nagyon szent, a rajongásig imád, vagyonos, s azt nem szabad elfelednünk ; udvarias, a legelső gentleman, párját alig találhatni. Az igaz. hogy egy kissé koros, de rangja van, neked is rangod leszcu. B,

ankam vedd fontolóra a dolgot, hisz atyád csak jót akar| Nem. nem jói atyám; lemondok inkább örökre az élet örömeiről, s olzárkó/.ottaii élő halottként tenget ni napjaimat, de Irsayt nem fogom szeretni soha, szivein nem engedi azt tennem. Fáj akaratodnak ellenszegülnöm, de a sziv hatalmasabb, — S te ellenkezni mersz atyáddal Biankám! 't — Nem én atyám, a szív s ájultan hanyatlik hátra. — Biankáin. Biankám, &z Istenért . . . . ! orvost hamar, hamar . . . segítség, Biankáin, atyád karjai segítenek édes Biankám! Fel sem pillant a szép leány, az e Idig piros arezra a fájdalom s az ájulás lehelt halványságot, a lecsukott sötét pillák oly különös ellentétet képeznek a hófehér amaaainni 1, s alig lélekzik a kebel, urly csak imént oly hévvel emelkedett, s a sziv jogainak megsértése ellen oly hevesen tiltakozott. A beteget ágyba helyezik, mígnem az orvosi segély megérkezik. Lassankint magához tér az ájult, nagy szemeit felnyitva körülhordozza s mintha mély álomból ébredt volna, nagy küzdelem rémlik előtte, 8 a kir'delem cseppjeit érzi szabályos homlokán. Egy-egy értbetlen, Satzfüggés nélküli szót ejt ki, majd ismét álom zárja le szemeit. Szegény leány, megszenvedett küzdelméért. Atyja némán áll ágya mellett, a szemrehányás özöne tolul lelkére, reszketni kezd. majd ráborul a beteg ágyára S köliy nedvesíti arcán, B.teg'bb Irt, mint lánya. — Csendeset Bélkey ur. a leány beteg, pihentetni keli. csak gondos ápolás segíthet. De óvakodni kell mind attól, mi felizgatná — mond az orvos, s még egyszer óvatosan hallgatja a lieteg lasse léleksetét, majd gondolkodni kezd. váljon kimondja-e, de elhallgatja, nehogy véleménye, még károsabb legyen. — Orvos ur, az Istenéit, segítsen kérem, egyetlen gy rine!;eii)<t mentse iing számon, ra'. — Mondottam Bélkey ur. gondos ápolás s talán Segíthetünk. Ezzel még egy pillantást Vit a mélyen szunnyadóra, s valamit mormogva magában távozik. Kzl is a sziv tette bt— t'ggé, szegény korán kell |szonvednie| de nem tudom a kettő, között melyik hord nagyobb betegséget; ha nem csalódom, az atya betegebb, majd meglátjuk, addig türelem. éti