Pápai Lapok. 17. évfolyam, 1890

1890-10-26

XVII. évfolyam. 43. szám. 2f Pápa, 1890. október 26. is Megje torit ni i II il e II v aj N » r n ;» p. K ./érdekli surgös közlésekre knniukcii rr ii t| k i \ ii I i s /. :t tu II I a latnak ki. I érmen tot len levelek, , süt ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok uem adatnak vissza. Alapunk szánt közlemények a lap j eili hivatalába küldendők .V Kfőőxeíésl díjak Kgy évre fi frt Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt ói I krajczár. — F^y szám ára 15 kr. Hirdetések F.gvlnisábos |ietitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 3() kr. A dij e 1 ö r e fizetendő. IJélvegdfj sündig kiilón számitatik. Az előfizetési dijak s hirdetések a lap Ljailó hivatalába ((ínldhrrs Gyola papjf-kereskede.se. főtér küldendők. /Xfß Pás a v D r«. s h a I „ s,, g j „ ; , k ,• s I ü 1> I, p á p . j. g. p ép i - v i ,1 é ki eg y e a Siet n7k m c g v á 1 a s 11 o 11 közlönye. Két föiebbezés. A vasuti segélyesét ia az utadő tárgyában hozott megyei közgyűlési határozatok némely részei illeti, inint­eg\ 90 trvhatósági bizottsági tag isával az alábbi felebhcaéwck jnl.iüak be. I. A vasutak segélyezésén' vonat­kozó tölehhezés igy hangzik : s egyik renal épolyan érdekel van hi­vatva szolgálni, mint a másik. t. i. aj érintett, átszelt vidék közgazdasági föl­lendülésének elisegitését. A 200 ezer forint kilométerek­kel viszonyítva, mindkét ily összegű Bé­géi yl nyerendő vonalnál, kiloiueterenkint mintegy 4000 frtot tesz ki. tidiát egy­egy e/.er Írttal többet, mint • többi, esetleg vidékünket érint•">. vonaluk it­tatiőja. Nem sok a dilléreiiczin. de az ily meg, s ehhez képes a határozatot azon jelentéktelenek. Nyilvános betegápolási, részében, inelylyel a gönyő-veszprémi és k;itoii;ibeszállás(dási. tiszti nyugdíj és a veszpr.'m-doiubóvári vonalaknak a megye székházépítési kölcsön kamatai már is területén futó részére egyenkint 200,000 r>'/ 4 , illetve 5V t */ t-rt rúgnak adóink frt szavaztatott meg, hatályon kivül he- után; öt százalékkal emeli ezt most a lyezui. Pápán, ISito. október 19-én. Közutak VÍ Az aláírások. zessünk tehát még oly alapra is, mely a I jövőben van és létesülése igen sok is­Az átadó egész, tehát a vasutak | m(1| . t ^ s ^ ,„,,„ | iith . lto körülménytől, számára fenntartandó 3°,, már a jövő II. /'/.////,//> tárrényk itú.nhji Bizottság! ! értelmű határozatban praegnans kifeje­zésre jutó rokonszeuvezésböl, a netáni vál­lalkozók által következtethet > egyéb elő­nyökkel mégis alkalmas arra. hogv a ki­Viaipiéaj varmegye törvéiiyhatósátn In/.ottsáfának f. hó tí-án tartott kötgyfi­léséhen a helyi érdekű vasutak segély­- tálgyákai ho/.ott határozatának tata ellett, lllelylyel a Veszprém vélte* ! éa reaiprém atyiag a dombóvári évtől fogva beszedése ellen henyoj­tott föiebbezés szövege a következő: Tekintetét Urvenyhaiótági Bizottiág! A tekintetes bizottság I". hó (i-iki közgyűlésében hozott azon határozata cl­épitési kedvet elősegítse ezen vonalakra, b'ii. inelylyel az iitlentartás költségei fe­.Már pedig Veszprém várnicgve minden dezésére szolgáló útadót S"/ H-han mél­ridékének egyenlően szüksége van helyi tóztatntt niegállapitaiii s beszedését ily uit-ronalakat kiépítésűk eseten egyen- érdekű vasutak ra, s a Mezőföld avagy a összegben elrendelni, mint ránk nézve — A ,,Dunántúli közm. egye­sület kérdéséhez" czimü czikksoro­zatot mai lapunkban befejeztük. Hogy t. olvasóink könnyű áttekintést nyerhesse­nek az egész munkáról, következőkben M szükséglete, miért Ii- soroljuk tél annak lényegesebb részét: Szerzőnk a n Dunántúli közm. egye­sületiét akként kívánja szervezi et ni. hogy a fővárosban legyen egy központ, a vármegyékben pedig tiéikok: ugy a központ mint a fiókok külön pénzalap éa jövedelemmel rendelkezzenek, s egvniás­tól függetlenül működjenek. A központnak, az általános felügye­leten kívül, kiterjedne működési köre a kisdedóvás — házi iparfejlesztés tele­a idegen tényezőktől függ. Tőkét gyűjteni nem lehet czélja a törvényhatóságnak. Előtför mert nem egészséges tőkegyűjtés az. a mely adó­BUérekböl alakul, másodszor mert szük­ség sincs arra. minthogy van a törvény­hatóságnak törvényét módja arra. hogy pitééi ügyre a ezenfelül még ea belyesaw I 8 / B-iy1 vasutsegélyt akkor, a mikor v:i 200 e/.er lorintiiyi törzsrészvény jegyzésével segélyezni elhatározta, mig | • -ii egyéb vasutakra ne/ve kilo­néterenkial csak 8000 frtnyi törzsrész­vény jegytétét mondta ki. mint ránk nézve felette sérelmes ellen, tisztidettel unk. kérve jelen beadványunknak itko/e iratoknak a niuélté.ságit in. kir. belügyminiszter urlioz letet! 1 felter­jefftásét, "kaink a ktTttklffTk' Kloic bocsátásával annak, hogy a - in forgó két vasút egyikét, sein szük­. satt -ein előnyösnek nem tartjuk, sd a -veszprémi nézetünk szerint a megye . . cs vidékeinek, kübüioseii l'apa váró­inak Égj a pápti es ttVOtteri járások­nak kárára fog létesülni, kijelentjük mikep mi iiiegsein a hozott határozat ér­deme ellen, hanem az ellen élünk feleb­•• latol, hogy az nem mér egyenlő mér­tekkel minden vidéknek, hanem egyiket ;v inasok rovására kedvezményezi. Nincs ok ugyanis arra, hogy mig a feni inlitett két vasntra 200 ezer — kets/azezer forint szavaztatik meg se­gélykén, ugyanakkor a létesülhető, II­Belső-Bakony nem kevésbé jogosan remél- sérelmes ellen, ezennel tisztelettel IV tek ti ilyenből hasznot mint l'ápa vi­déke, vagy a levetteti járás. Alkalmas a határozat jelen formá­jában arra is. hogy a vármegye külön­böző vidékei ko/.t egyenetlenséget, elke­seredést idézzen fel. a mi pedig a köz­szolgálat érdekében sehogysein kívánatos. bezünk. kérve jelen beadványunknak az iratok kapcsán a nagyméltóságú ma gy. kir. miniszter inhoz leendő felterjeszté­sed, ott pedig a sérelmes határozatnak tiszteletteljes előterjesztésünk értelmében leendő megváltoztatását. Nem abban találjuk mi a sérelmet, .Mert okvetlenül és önkénytelenül lel fog hogy az útadó összege s" ((-baii állapít­tatott meg. mert közutaink az .V'/ n-nyi pétadói, nielv iájuk fordíttatni fog. két­ségkívül igénybe veeiulik, a másik 8*/ #­nyi pótadó pedig a helyi érdekű vas­utaknak adandó segélyre felveendő köl­csön kamatai által szintén igénybe vétetik. A sérelem abban van. hogy offen­tartási pótadó czinien inát ISUl. és 92. évekre H" (l szándékoltatik rajtunk bevé­tetni, holott bizonyos, mikép közutaink ra csak ">7 0 log fordíttatni, s igénybevé­tethetni, helyi érdekű vasiitunk pedig ínég eddig nincsen. Ily körülmények közt -, tekintetbe véve, hogy a vármegye közönsége ki­mondta, mikép úgynevezett előmunkálati költségekre segélyt nem ad, hanem csak kiépittetésük esetén segélyezi törzsrész­vények jegyzésével a vicinális vasutakat,— semmi ok sincs arra, hogv a tórvénvha­nierülui az egyik vidék népében az a kérdés, hogy miért tizetek én a másik­nak vasutjához l / 4 részszel többet, mint az tizet az enyémhez. Azt mondja a la­tin közmondás: ..Aeijualis divisio non contarbet frt trés;" ám a vármegye tör­véaykatótégt határozatában épen az el­lenkező elv akar érvényesülni, s igy he­következhetik abból könnyen a testvérek jó viszonyának tuegzavarodása. a mit pe­dig sem mi, sem — ugy tudjuk — a törvényhatóság sem óhajt. A határozat tehát sem a közérdek­nek, sem a jogos magánérdekeknek nem megfelelő, s igy megváltoztatásáért tel­jes joggal folyamodunk, esedezve a Xagymélt. ni. kir. Bel­kell, behajtsa, annyival is inkább, mert az útadó megállapítása előtt kimondta már határozatilag a tvhatóság, hogy a vas­utak kiépítése esetén a jegytendő törat­résivények ellenértékéi amortisationalis kölcsönnel fedezi, s igy az átadót évta­kint csak az annuitás terheli. I hla terjed a nagyinéltóságu m. kir. miniszter ur elé terjesztett alázatos ké­relmünk, hogy tekintve, mikó|> az utfen­tartási költség előirányzatban az 1891. és !>2. évre a vármegye a törvényható­sági pótadói s° 0-ban kifejezetten elykép ilehi ügyminiszter úrhoz, méltóztassék a pa­létesüleudő egyéb vonalaknál ez I naszlott határozatot olykép megváltoz­Kiloineterenkinti 3000 frtban állapittas- tatni, hogy a törzsrészvények jegyzése sék meg, mert a vármegye törvényható- j által a helyi érdekű vasutaknak adandó ] tttág t tMgye lakosságától már most >aga előtt egyik vidéknek ép olyan te- ; segély egyiknél ugy mint másiknál, kilo­kiutethen kell állauia. mint a másiknak, | meterenkint 3000 frtban állapittassék beszedje az utadó mind a 8" ; 0-át. Törvényhatósági teilieink úgy sem állapitolta meg. hogy abból •"> utakra fordítandó, il"., nedi érdekű vasutak segélyelésére, tekintve mikép ilyen vasul még ki nem epült. sőt a kiépítés még enge­délyezve sincs és igy t segélyre szükség nincsen, s azzal t lakosság ok és szük­ség nélkül terheltetnék, méltóztassék a panaszolt határoza­tot oda módosítani, hogy az 18!» I -92. évekre 8*>g-bSH megállapított ittfen tar­tási pótadó ezen évekre, és addig inig a helyi érdekli vasutak tényleges segélye­zésének szüksége fel nem merül, csupán 5"/ 0 erejéig szedessék be, s a teljes S"/ () csak attól az id dől ketdődöleg szedes­sék be, i mikor a segélyzés szüksége tény­leg beáll, s akkor is csak annyiban, a un el a inunkakeresöket a munkaadónál, A tíókok feladatai képenné; iskolák segélyesése, tanitéik és tanulók jutalma­zása, népkönyvtárak felállítása. A kiván­dorlás ügyé-t szerzőnk nem akként véli megoldandónak, miként azt a Dunántúl orsz. gyűl. képviselői tervesték, t. i. hogy a kivándorlás Szlavóniába tereltessék, ha­nem a kivándorlási egyátaláu megszün­tetni akarja, m. p. úgy. hogy az egye­sület vásároljon nagyobb területeket, s a kivándorlókat oda telepítse le. Szerzőnk abból a feltevésből indul­ván ki. hogy a ínuukahiány. az alacsony munkabér éa a kivándorlás igen komoly jelenség, tehát komoly eszközökhöz is a köz- | kell nyúlni, hogy e jelenség eltüntethető legyen. Nem tekinti |"''lig <dég koaeoly eljárásnak az eddig dívott az eljárást, hogy az egyesület bizonyos szánni ala­pító, pártoló stb. tagokat gyűjt, kik éven­ként, a legjobb esetben, néhány ezer fo­rintot adnak össze az egyesuMet (-/.óljaira, hanem azt kívánja, hogy kultúrádé vet­tessék ki a vármegyék által, a községek pedig évenként bizonyos összeggel járul­janak az egyesület jövedelméhez. Az ekként összegyűlt pénzből egy bank alapíttatnék, amely egyrészt a tele­pítéshez, másrészt pedig a kultur ezélok megvalósításához szükséges jövedelmet előteremtené; ugyanezen pénzekből ke­rülne ki a liókok jövedelmének teteme­sebb része. Felemlítjük még. bogy a fenntebb említett czikksorozat külön, .V.) oldalra terjedő, füzetben is megjelent, B lapunk mnyit az évi törlesztések igényelni kiad0 hivatalábau kapható; ára 16 kr 'ognak. - Pápán, 1890« október 1'.). Az aláirások. TÁRCZA. CSILLAG-FÉNYES . . . l'sillag-fényes éjszakákon. Kerül a jótékony álom, Szenvedélyem forró láza — Kiűz az édes magányba . . . S ott a setét erdő mélyen, Hol a forrás buzog szépen, Hol a szellő suttog lágyan — Kalevél rezg a homályban : Ledőlök a buja fűbe. Bámulok a sötétségbe. Hallgatom a szél sóhaját — A mint a fák közt rohan át. Körülöttem minden néma. Nem kezd a pacsirta dalra. Nem énekel a kis madár: - A ki boldog, éjjel nein jár! Kgyszerre esak, mint egy álom Fény támad az éjszakában, Először csak messze, messze, Majd oda ér közelembe . . . Megdöbbenve pézek rája — Csak nem agyrém álmodass? Kgy nő alak lenge szárnynyal. Ide közel felém szárnyal ! . . Hószín arcza rózsapirja, Mintha bimbó vól'n kinyílva, Nem láttam oly hattyú keolet, Mint egy kis köd, egy lehellet. Tüz égett két szép szemeljen, S reám veté igézően — K:i előle földre nézek, l>e ö intett, hogy beszéljek. . . Szép kis tündér, azt kérdezed, Hogy én szegény mért szenvedek ? Enyhet adó édes álom — Miért nem ül szempilla mon ? . . Azért mert a kit szerettem. Álnok volt, csak játszott velem. Nagyobb volt a büszkesége, Es szivemet összetépte . . . f>h ezek a szenvedések. Sok sebet szivembe véstek. Oda nyugalom, a béke, Boldogságomnak már vége . . . Csendes, néma éjszakákon Nyugalmam csak itt találom, Nyugalmat más nem ad nekem: Dalom, lantom, költészetem! Eltűnt az árny, de az álom. Bajt nehezül szerapillámon, Oh te kedves, csendes magány: Bűvölő szép tündér leány! . . é. cRnpp #ió(vtt'. Újvidéktol Belgrádig. A magyarhoni ágost. hitv. evang. egyház egyetemes gyáminté/eti gyűléseit vándor uton, évről évre az orsaág külön­böző vidékein szokta megtartani. Igy jutottunk el majd \\mWHgán%. majd Ln­mm-zrii, majd meg IVc* és Liptó Szt. Mik­lósra, stb. Ez esztendőn Újvidék volt a szíves házi gazda. — Okt, 11-én reggeli 7 óra 55 perczkor indult útra Budapest­ről a gyámintézet törzskara, s este 4 óra­kor érkeztünk l'jiülékre. — A csinos pá­lyaudvaron, Újvidék város főispánja, dr. Watt Győző s a város polgármestere Péczy­Itymios fogadta az érkező vendégeket. Mindenütt háromszínű nemzeti sászlót I doki vendégek egy része másnap reggel lengetett a játszi déli szél s a fellobogó- mint turisták Belgrád felé vették utjo­zott házak ablakaiból _éljen L hangzott felénk örömtelt ajkakról, l'jvidék nagy gyönyörű város. Még szebbé teszi kies fekvése. Mert ha körül hordozza méltó­ságteljes tekintetét, éjszak nyugidra bele­bámulhat a gazdagon termő bácskai sik földbe, m-dy egész Újvidékig hosszan és szélesen lenyúlik. Délfelöl a Duna kanya­rodik eléje, oly közelbe, hogy szinti- be­hallatszik a habok locsogása, a mint a várót déli oldalát nyaldossák. Keletnek akaratlanul egy magaslatban ütközik meg tekintete, éa ez a dunántűi fekvő Péter­várad, katonai erősség, melynek magas sánczain előre nyújtózkodnak Mars std­exöcci s farkasszemet néznek a Saferem­ség csendes falvaival. - Újvidéket gaz­dag városnak mondják, \é\fih nemzetiségű lakosaival. Terem jó bora a közeli katae­niczai hegyben, mely már túl a Dunán van, Péterváradtól Kammutiezo falváig fél­körben terjed. Kereskedése elélik, vízen ós szárazon, hajón cs tengelyen majd alig győzi a gazdag Bácska áldott termését fölfelé közvetíteni. Falai közt a legszebb héke lakik, miről az október ld-ki nagy hangverseny közülünk miudenkit meg­gyöahetett; a mikor is a hármas dalkör íraagyar, német, szerb,/ mint hatalmas dal­egyesület zengte, búgta a szebbnél szebb magyar, német és szerb dalokat; a kö­zönség pedig, „mind a magyar, mind a német, mind a tót" zúgó tapsvihan-al fogadta az óriási-hangversenyterembe u as egyes darabokat. — Tudományos tanin­tézetekben nem szegény. Van mindenne­mű élet pályára előkészítő iskolája, gym­nasium kettő is. Vendégszeretete előzé­keny, ki nem fáradó. Nem bánja meg ki Újvidéket látta. Előre összebeszélés íölytáu az ujvi­kat. Kzek közt voltam én is. Átkel­vén a Duna hídján csakhamar a pétervá­radi erősséget fúrta át gyorsan repülő vonatunk. - Egé-sz Karlóczáig balról a Dunaág. jobbról aszerémségi úgynevezett n fru9ku Gora" hegység gyönyörű pano­rámájával kisérte gyorsított vonatunkat. Karlócaára úgy d. e. 10 órta tájban ér­keztünk. Ivarlóe/.a BS nein nagy, se nem valami fényes város. Pusztán két neve­setessége van: Itt lakik a magyarországi nem egyesült görög keleti egyház főpapja Ilmnkotieh patriarcha, ki táviratban Üdvö­zölte az újvidéki vendégeket s már előbb a kirándulókat magához invitálta. — A másik nevezetesség: hogy a mikor Sinugai Jciiö berezeg Zentánál 1697-ben a törökön fényes győződéimet aratott, úgyannyira hogy 80,000 török maradt a senhai csata­téren ejtemetétlen, Karlócsán kötötte meg 1. Lipót a békét 1699. a tőrökké}, minek ára Bánság leve, mely kihasít tátott Ma­gyarország testéikői, a török szániára. — E békekötés emlékét őrzi még ma is egy kápolna, mely n bék«teápoiná m 'XUÍ\ hivatik B Karlócza keleti oldalán egy magaslaton épült. Karlóczától Zünonyig semmi neve­zetesség nem esik a turista útjába. Ez alkalommal még is 0 ét Vj /'u;o<t lakos­sága értesülvén magyar turisták kirándu­lásáról, meglepett bennünket szives fo­gadtatásával. — A két falu kicsinye nagy­ja mind ellepte a vasuti síneket a ugy köszöntötte utitársaságunkat. Délután 1 órakor voltunk Zimonyban. Kimony után már nem várhattunk több magyar várost: mert itt hol a Száva a 1 >unába ömlik a vizével kékre festi a Duna fodros hab­jait, elvégződik Magyarország B Szerbia földje kezdődik. — Zimony legnagyobb nevezetessége, hogy 1 löd. Qunyady János a keresztyén seregek fővezére a török Mohamed tábora ellen itt halt meg i'n napra a törökön kivívott fényes csata után életeink öii-dik évében. Midőn ha­lálát érette hogy közeledik, fiaitól, Lász­lótól és Mátyástól Zimonyban követke­zőleg búcsúzott el: „LUCHÍ féUtutet és haza­szeretetei hagyok rátok örökségül.'' Azután intvén őket a király iránti hűségre, aje­lcn volt nemesekét pedig az egyetértésre szép osendesen elaludott a nagy és szép emlékű erényekben gazdag Eíunyadyház feje. Ugyanitt huny' el Kapistrnn János ferenesrendi szerzetes. Hunyady kedves barátja éa bajtársa, két hónapra.Hunyady halála után. Tíz avagy busz perez kellőit, és a Zímonyból egyre jobban keletnek siető vonat, átszaladt a Száva hídján, 8 ezzel Szerbia földjére vitt bennünket, még pe­dig Betgrádhay a szerb fővárosba. Jóllehet a hivatolos fogadtatásból nem kértünk, még is Szerbia bel- és közoktatásügyi kormánya képviselőik által, ugy Belgrád városa polgármestere utján fényesen fo­gadta »>kt. 13-án, görög keletiek számí­tása szerint Okt. l-é)i az Újvidékről ér­kezett, magyar turistáikat. Alig állt meg a város délnyugot.i alján nyugoti ízléssel berendezett belgrádi pálvaudvaron vona­tunk, már is oly kedves bang ütötte meg füleinket, mi inkább csak magyar földön hallható, a Rákácjsy induló hangjaival fo­gadtak szerb test véreink. A kölcsönős be­mutatás titán kocsikra ültünk 8 a városon keresztül kocsizva az ebire megrendelt szállásokra, a „Grand H.ótol"-l)» mentünk. A hogy kényelmes lakásunkat elfoglaltuk mosakodás és átöltözéssel töltöttünk el egy pár peronét. Azután tömegesen men­tünk át a „Hotel imperialé u-ba, a magya­rok számára rendezett ditzthéáre. Hárum 43

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom